Baráth Katalin: Revolver és vasvilla
| 1 | A tabloid pontosabb magyar megfelelőjeként azért nem a közismert „kis színes” kifejezést használjuk majd a továbbiakban, mert (szemben az angollal) nélkülözi a méretre való utalást. A tabloid elnevezés ugyanis az amerikai szenzációsajtó 1830-as évekre tehető hőskorából származik: a New York Sun újdonságnak számító formátuma nyomán terjedt el a bulvárhírek szinonimájaként (vö. http://home.snu.edu/~dwilliam/f97projects/tabloid/begin.html). A továbbiakban ezért inkább a korántsem tökéletes, de tartalmasabb bulváraprókról fogunk beszélni tabloidok helyett. |
| 2 | Néhány, a jelen dolgozatban tárgyalt időszakhoz közelebbi feldolgozás: Dunlop (2000), Garrigan (1992). |
| 3 | ZTL 1908: 197. A jelenleg a szerb–;magyar határ közelében található bácskai, Tisza-parti település neve csupán 1902-től Magyarkanizsa, a korábbi dokumentumokban (sőt zavarba ejtő módon olykor a későbbiekben is) Ó-kanizsa néven szerepel. |
| 4 | A történetírás igazságértelmezésével könyvek sora foglalkozik, ennek megfelelően most illőbb beérnem azzal a megjegyzéssel, hogy az „igazság” szót a bevett, némileg talányos, de csöppet sem filozofikus értelemben használtam. |
| 5 | Az amerikai sajtótörténet nyomán pulitzeri fordulaton azt a szemléleti váltást értem, amikor „a legtágabban értett szórakoztatás került a sajtóműfajok hierarchiájának élére, s ezzel megnyílt az út a tömegsajtó kialakulása előtt” (Buzinkay, 2005). |
| 6 | A tipológia intézményes, sztár- és pszichodrámatípusokba sorolja a médiabotrányokat. A pszichodrámabotrány a „közönséges” embert formálja sztárrá, és amellett, hogy természetesen figyelemfelkeltőnek kell lennie, főhőse annak a sztereotip szerepnek lesz a betöltője, amelyet a történet fajtája számára lehetővé tesz (vö. Lull & Hinerman, 1997: 22). |
| 7 | 7 Megütközést emlegetni a botrányok kontextusában a lehető legtermészetesebb dolog, és a nyelvtörténet által is támogatott gondolat. A botrány szó jelentésének eredetét kutatva azt az információt kapjuk, hogy azt az 1506-ban (szentírási szövegkörnyezetben) először adatolt botránkozik ige tájékán kell keresnünk. A „botlik”, „ütközik” értelemben használt szó főnevesült alakja, tehát a botrány a nyelvújítás terméke (1833), de a nyelvészek későbbi adatot is találtak a botrány eredeti, botránk formájára. (TESz I.) Összegezve: a botrány már a kezdetektől erkölcsi vonatkozású helyzetre vonatkozott –; a vele fordított ógörög skandalon („bot”) szóval megegyező módon (Császi, 2002: 40). |
| 8 | Egy rövid példa: „F. hó 12-én délelőtt Bus Péter 78 éves süket aggastyán, amint a szegedi úton az átjárón keresztülhaladt –; egy sebesen vágtató 2 lovas ismeretlen kocsitulajdonos elütötte, mely alkalommal több helyen kisebb-nagyobb sérüléseket okozott rajta. –; Az ismeretlen továbbhajtott, s így kiléte kinyomozható nem volt” (1913. augusztus 17.). |
| 9 | Ezek a csoportok különösképpen ki vannak téve olyan testi-lelki sérüléseknek, amelyek következtében könnyen megszűnnek a társadalom tevékeny tagjainak lenni. Példa: „Vörös Sándor gyári munkást egy léc munka közben lágyékon ütötte. 8 hétig munkaképtelen lesz, hogy kit terhel a felelősség, azt a vizsgálat fogja kideríteni” (1909. július 4.). |
| 10 | Mellesleg a szóban forgó hetilapnak további és számos történetei adnak alapos indokot arra, hogy a Rejtő Jenőnek tulajdonított művészi kreativitás eredetiségét újra- és egyben leértékeljük. |