Médiakutató

Lábjegyzetek

Kertész Krisztina: Kiegyensúlyozottság és pártatlanság az elektronikus médiában a Panaszbizottság 2004-es döntéseinek tükrében

1 Ezúton szeretném megköszönni a testület irodáját vezető dr. Obsina Bélának és minden munkatársának a Panasz­bizottság ügyeinek kutatásához nyújtott segítséget és azt, hogy betekinthettem az általuk a 2004-es évről készített statisztika adatokba is.
2 A beérkezett panaszok száma 2003-ban 539, 2004-ben pedig 423 volt.
3 A beérkezett és a vizsgált panaszok számának eltérését az indokolja, hogy voltak visszavont panaszok és olyan ügyek is, amelyekben egy korábban beérkezett hasonló tartalmú panasz alapján már lefolytatták az eljárást, és ezért a későbbi panaszosnak csak tájékoztatást küldtek ennek eredményéről.
4 23-3-1770/2004. számú panaszügy.
5 A műsorszolgáltatóhoz fordulás igazolásával kapcsolatban a vizsgált időszakban csak egy alkalommal merült fel probléma, akkor, amikor a 23-3-110/2004. számú ügyben a panaszt a Pb érdemben vizsgálta, de az elmarasztalt műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme alapján az ORTT a 462/2004. számú határozatában már azt állapította meg, hogy a kérelmet már első fokon el kellett volna utasítani azért, mert a panaszos nem igazolta megfelelően, hogy az arra előírt határidőben a műsorszolgáltatóhoz fordult.
6 Erre került sor például akkor, amikor a Reális Zöldek elnevezésű szervezet képviseletében annak vezetője azt kifogásolta, hogy a Magyar Televízió Budapesti Régió című műsorában csak a Budapest és Pest megye mint régió szétválasztását ellenző vélemények hangzottak el (l23-3-761/2004. számú ügy).
7 23-3-260/2004. számú ügy.
8 A 23-3-2074/2003. számú ügy.
9 162/2004 (II. 19.) ORTT-határozat.
10 A Fővárosi Bíróság 2.K.30440/03. számú ítélete, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla is helybenhagyott.
11 Így például új eljárásra utalta vissza a testület a 23-3-1210/2004. számú panaszügyet, amelyben a panaszos a kifogását 2004. július 22. napján nyújtotta be, de emiatt a Panaszbizottság újbóli elsőfokú döntése csak november 8. napján, azaz több mint három hónap elteltével születhetett meg.
12 Magyar Narancs, 1997. április 3. 12. o.
13 23-3-507/2004. számú Pb-állásfoglalás, amelyben a panaszos jogorvoslati kérelme alapján az ORTT 673/2004. szám alatt az első fokon hozott panaszbizottsági döntést helybenhagyta, és megállapította, hogy nem sérült a 4. §.
14 23-3-980/2004. számú ügy, amelyben a testület által is helybenhagyott határozatában a Pb azt állapította meg, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozott volt, mivel a tudósítás műfaji sajátosságaiból az következik, hogy egy nyilvános rendezvényen elhangzottakkal ellentétes véleményeket a műsorszolgáltatónak nem kötelező felkutatnia.
15 23-3-208. számú ügy, amelyben a panaszt a műsorszolgáltató megkeresésének hiányában elutasították.
16 Ilyen volt például a Záróra (m2), az MMM (m1), a Frei-dosszié (TV2), a Gondolat-jel (Magyar Rádió), az Újságíróklub (ATV) és egyes helyi televíziók műsorai (így Debrecenben, Edelényben, Mátészalkán, Sopronban és Kaposvárott).
17 23-3-1083/2004. számú ügy.
18 23-3-1090/2003 számú Pb-állásfoglalás, amelyet a testület a 135/2004. számú határozatával helybenhagyott.
19 23-3-1084/2004 számú ügy.
20 1046/2004 (VIII. 25.) számú határozat.
21 A 23-3-1225/2004. számú Pb-állásfoglalás, amelyet a testület a 1282/2004. számú határozatával helybenhagyott.
22 23-3-1538/2004. számú Pb-állásfoglalás.
23 23-3-244/2004. számú állásfoglalás, amelyet a testület a 402/2004 (IV. 1.) számú határozatával helybenhagyott. Hasonló problémát feszeget a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.300/2003/7. számú ítélete is, amelyben azt állapította meg, hogy az országgyűlési választások két fordulója között egy országgyűlésiképviselő-jelölt által „élő” adásban elmondott beszédet ismétlésekor akkor sem lehet feliratokkal ellátni, ha a feliratok a helyi választási bizottság által tett és a képviselőjelölt által elmondottakat cáfoló nyilatkozat tartalmára utalnak.
24 23-3-1056/2004. számú panaszbizottsági állásfoglalás, amelyet az ORTT 1315/2004. számú határozatával helybenhagyott.
25 Az alapul szolgáló 23-3-772/2004. számú ügyben a Pb ezzel ellentétesen foglalt állást, amikor megállapította, hogy a vágással sérült a tárgyilagosság és a tényszerűség követelménye, ugyanakkor az ORTT 777/2004. számú határozatában úgy ítélte meg, hogy a panaszolt műsor egésze kiegyensúlyozott volt, és bár szerencsésebb lett volna a panaszossal a vágás tényét egyeztetni, az emiatt keletkezett vita eldöntése nem a Pb feladata.
26 23-3-1861/2004. számú Pb-állásfoglalás.
27 Fővárosi Bíróság 24.K.33212/2003/6. számú ítélete.
28 A 1883/2004 (XII. 15.) számú ORTT-határozatban, amelyben rögzítésre került: „Nem várható el a műsorszolgáltatótól, hogy a konkrét és adott személyhez kötődő eset során megjelenítse a Reális Zöldek Klub álláspontját.
29 A Pb 23-3-474/2004. és 23-3-475/2004. számú állásfoglalásai alapján a testület által hozott 605/2004., 606/2004. számú határozatok.
30 A Legfelsőbb Bíróság a Kpkf. III.37.695/2002/2. számú ítélete.
31 23-3-1073/2004. számú állásfoglalás.
32 Így ítélte meg a Pb azt az esetet is, amikor a Nap-Kelte egy műsorvezetője az Írószövetségből való kilépések kapcsán „érzékelhetően saját véleményének megerősítését várta el a műsor résztvevőitől” (23-3-551/2004. számú állásfoglalás), illetve amikor a Magyar Rádió Háttér című műsorában a műsorvezető a Pb megállapítása szerint értékítéletet tartalmazó mondataival közvetlen párhuzamot vont az MSZP és az egykori MSZMP között (23-3-1657/2004. számú állásfoglalás).
33 23-3-1677/2004. számú Pb-állásfoglalás.
34 A 23-3-933/2004. számú, a HírTV Szerintem című műsora kapcsán megfogalmazott Pb-állásfoglalás szerint: „a politikai véleményműsor jellegénél fogva nem teszi lehetővé a tájékoztatás sokoldalúságát, kiegyensúlyozottságát”. Az eljáró tanács egyik tagja azonban különvéleményt fogalmazott meg, miszerint „az, hogy a közszereplők tekintetében más a mérce, nem jelenti azt, hogy a televízió képernyőjén minden megengedhető”.
35 23-3-1075/2004. számú állásfoglalás.
36 23-3-862/2004. számú nyilatkozat.
37 23-3-1932/2004. számú ügy.
38 Az ORTT az ATV által 2004. január 27. napján feltett azon kérdést sérelmezte, amely így hangzott: „Meg kell-e hívni a Tőkés Lászlóhoz kötődő ťszakadárŤ szervezeteket a MÁÉRT-értekezletre?”
39 473/2002. számú ORTT-határozat, amelyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyott.