Jenei Ágnes: Digitális interaktív televízió: az (anti)utópisztikus valóság
| 1 | A médiakutató kijelentését a videotartalmak cseréjére alkalmas fájlkölcsönző rendszerek, a hiperdisztribúciós technológiák (például a Bittorrent) elterjedésével összefüggésben teszi; úgy véli, ezek végleges csapást mérnek a televíziós oligopóliumokra. Lásd http://www.antennamagazin.hu/2005-03/battlestar-01.html (utolsó letöltés: 2006. október 25.). |
| 2 | Ausztrál high-tech-fejlesztő, médiakutató. A hálózati virtuális valóság technológiái és az internetes háromdimenziós terek szabványfejlesztésével foglalkozik, híressé vált a WebEarth című VRML-alkalmazásfejlesztése. Infokommunikációs cégek tanácsadója, interaktív médiát oktat a Kaliforniai Egyetemen, a San Francisco Állami Egyetemen, az Austral Film Television and Radio Schoolban. Honlapja: www.playfulworld.com (lásd http://www.antennamagazin.hu/2005-03/battlestar-05.html; utolsó letöltés: 2006. október 25.). |
| 3 | DVB-T (digitális földfelszíni terjesztés), DVB-S (digitális műholdas terjesztés), DVB-C (digitális kábelen keresztül történő terjesztés), DVB-H (a DVB-T mobil televíziózásra kifejlesztett változata), ADSL. |
| 4 | Az IP TV esetében a szolgáltató szélessávon, Internet Protokoll felhasználásával végez televíziós szolgáltatást. |
| 5 | Weben keresztül letölthető televíziós tartalmak. |
| 6 | Nyugat-Európában a mobiltévé legnépszerűbb formája DVB-H és UMTS szabványokra alapozva működik. |
| 7 | A HDTV (high-definition television) olyan sugárzási szabvány, amely az eddigiekkel (PAL, SECAM, NTSC) összehasonlítva jóval nagyobb felbontású kép közvetítésére képes. |
| 8 | 2000 és 2005 között felgyorsult a hagyományos távközlési és audiovizuális platformok közötti konvergencia, és ennek részeként megjelent az interaktív televíziózás (Hatástanulmány, Ofcom, 2005; http://www.akti.hu/periodika/dok/jog_kul_0606.doc; utolsó letöltés: 2006. november 21.). |
| 9 | Jenei Ágnes: Egy új televíziós modell kialakulása. A digitális interaktív televízió vizsgálata az olasz televíziózás fejlődéstörténetében. Kézirat, PTE Kommunikációs Doktori Program, 2007. A szerző ezúton mond köszönetet Horányi Özsébnek, a doktori iskola vezetőjének, Terestyéni Tamásnak, témavezetőjének és Nora Rizzának, a Bolognai Egyetem docensének az értekezés létrejöttéhez nyújtott szakmai észrevételekért. |
| 10 | A 2005-ben végzett vizsgálattal kapcsolatban lásd Jenei (2005, 2006). |
| 11 | A digitális háztartásokban a televízió-fogyasztást mérő hagyományos műszer nem alkalmas (például azért, mert nem alkalmas a televízión keresztül letöltött, rögzített, de csak a későbbiekben megtekintett műsorfogyasztás mérésére). A legújabb generációs nézettségmérő rendszer – például a teszt üzemmódban már létező Unitam – bármilyen szórakoztató elektronikus készüléket felismer a hangsáv (a frekvencia) alapján, majd a beépített tartalomkövető rendszer – például a CTS – segítségével beazonosítja a hangmintát a rendelkezésére álló adatbázisban. Az eszköz tehát attól függetlenül képes a televízió-fogyasztás mérésére, hogy a fogyasztó élőben, igény szerinti lekéréssel vagy időkésleltetéssel veszi igénybe. A háztartáson belül végzett médiafogyasztás mérésen kívül a mobil médiumok fogyasztására is alkalmas. |
| 12 | Harold, az információs társadalomért és médiáért felelős EU-biztos előadása alapján, MTV-EBU konferencia, 2001. november 3., Budapest, Közép-európai Egyetem. |
| 13 | Eco (1983) a kereskedelmi televíziózás hatására létrejött új, szórakoztató televízió meghatározásához alkotja meg az olasz televíziózás alapmodelljére utaló kifejezést, amely szerves részévé vált a televízióval foglalkozó olasz társadalomtudományi kutatás terminológiájának. |
| 14 | Eco (1983) a kereskedelmi televíziózás hatására létrejött, az őstelevíziótól jelentősen különböző új, szórakoztató televízióra használja a kifejezést, amely ugyancsak szerves részévé vált a televízióval foglalkozó olasz társadalomtudományi kutatás terminológiájának. |
| 15 | Az adó a mozgóképsorok továbbítása közötti szüneteket használja ki adattovábbításra. |
| 16 | A disszertáció első fejezete hosszasan tárgyalja a passzív néző koncepciójának tarthatatlanságát; a néző az egyirányú kommunikációt folytató őstelevízió korában is aktív, értelmező fél (korlátozott hatások elmélete, használat és élményszerzés kutatások irányzata, kvalitatív közönségkutatások). A passzív kifejezés itt nem az interpretációs tevékenység hiányára, hanem a kommunikáció egyirányú jellegéből származó korlátozott beavatkozási lehetőségre utal. |
| 17 | Az okokról – az élő közvetítések „varázsáról”, a társadalmi idő szinkronba hozásának szükségességéről lásd jelen fejezet későbbi, fogyasztással foglalkozó részét. |
| 18 | Már kezdetben is 160 óra videotartalmat lehetett rögzíteni, élő műsorokat kimerevíteni és folytatni, lehetőség nyílik a sorozatok részeinek folyamatos rögzítésére, a reklámoknál – a hirdetőpiac ellenérdekeltsége miatt – a reklámok „átugrása” helyett a gyorstekerésre. |
| 19 | Warner Cable Qube Ohio. |
| 20 | Interactice Network (California és Illinois). |
| 21 | Videoway Montreal. |
| 22 | Time Warner Full Service Network Orlando. |
| 23 | OnDigital. |
| 24 | Európában a televíziózás – a földfelszíni terjesztés – ingyenesnek indult, és ezt a hagyományt nehéz megváltoztatni, még akkor is, ha könnyen belátható, a műsorszolgáltatás valójában sohasem volt ingyenes, csak a fogyasztók közvetve – a készülék-üzembentartási díjon vagy a reklámozott termékekbe beépített hirdetési díj kifizetésén keresztül – finanszírozták a költségeket. |
| 25 | 1993: Al Gore alelnök Elérhető Amerika programja (információs szupersztráda – Information Superhighway; globális információs infrastruktúra – Global Information Infrastructure; elektronikus kormányzás). 1994: Bangemann-jelentés – az Európai Unió információs társadalom fogalma; forradalmi változás a digitális technológia (tömörítés, tárolás, továbbítás) következtében a személyes és a társadalmi kapcsolatrendszer átalakításában; az újgazdaság legfontosabb kérdéseinek tárgyalása: az insfrastruktúra fejlesztése, tartalmak, szolgáltatások (Bognár et al., 1998). |
| 26 | Az egyes vállalkozások mikroszinten megvalósuló stratégiáinak értelmezéséhez az egész világra jellemző makrogazdasági változásokat indukáló tendencia, a konvergencia jelensége nyújt támaszpontot: iparági összeolvadásnak indult a média, a telekommunikáció és az információtechnológia. Az Európai Bizottság Zöld könyve (1997, CEC) a technológiai, iparági, szolgáltatási, stratégiai és szabályozási szinten konstatálja az összeolvadásokat. |
| 27 | Multitaskingon a fogyasztók egyre természetesebb párhuzamos tevékenysége (Székely–Urbán, 2007), azaz médiafogyasztása értendő, például a tévénézés közben való mobiltelefon- vagy internethasználat. |
| 28 | Nem más, mint egy szuperteletexttel ellátott tévé. |
| 29 | Multimedia Messaging Service. |
| 30 | A BBC One szombatonként főműsoridőben sugárzott interakív játékába (Come and Have a Go... If You Think Youre Smart Enough) a közönség mobiltelefonján keresztül csatlakozhat a több, mint hárommillió nézőre számító Java alkalmazás segítségével. A Java technológiával működő mobiltelefon csatlakozik a szolgáltató szintén „javás” (J2EE) szerveréhez, és a játékos telefonját szinkronizálja az adással. A játék folyamán az alkalmazás offline üzemmódban működik, és ez a mobiltelefonálás költségeit csökkenti. A vetélkedő végén a mobiltelefonos alkalmazás elküldi a válaszokat a szervernek, amely azonnal visszajelez arról, hogy a néző elérte-e a megfelelő pontot a 30 ezer font elnyerésére. Megelőzendő a mobilhálózati infrastruktúra túlterhelését, az alkalmazás fokozatosan osztja el a forgalmat. A technológia biztonságos, a kliens és a szerver között minden adatátvitel titkosított formában történik. |
| 31 | Amellyel a hagyományos, egyirányú, vertikális televíziós kommunikáció jellemezhető, és amelyben a választás csak egyes csatornák között lehetséges. |
| 32 | A fogyasztó a visszirányú csatornán keresztül kiválasztja az általa preferált tartalmakat. |
| 33 | Regisztrálja a fogyasztásra vonatkozó adatokat, majd felkínálja a fogyasztó preferenciáinak megfelelő tartalmakat. |
| 34 | Amely lehetővé tenné a befogadónak, hogy teljesen egyenrangú félként, adóként működjön, és a televíziót rugalmas, nyitott rendszerként használja. |
| 35 | Olaszország 2005 óta szabályozza az adatok DiTV-s környezetben történő kezelését, és meghatározza a véletlen adatkiszivárgás esetére a tennivalókat (Cuccolini, 2006). |
| 36 | Ezek egy része fizetős, ezért a fogyasztó mikrochippel ellátott azonosító kártyával indítja el az interakciót. |
| 37 | Producer (gyártó) és consumer (fogyasztó) is egyben. |
| 38 | Az audiovizuális tartalomszolgáltatás-fajták (ATSZ) lehetséges kategorizálása az interneten terjesztett audiovizuális tartalmakra és a mobil szolgáltatásokra is vonatkozik. |
| 39 | Anna Harold, az Európai Bizottság médiabiztosának előadása alapján, Az MTV és az EBU közös konferenciája, Budapest, Közép-európai Egyetem, 2006. |
| 40 | Elektronikus programkalauz. |
| 41 | A digitális szakadék csökkentésére kezdetben „lebutított” internetes környezetet terveztek (walled garden). A szolgáltatások tipikusan tévéfogyasztásra tervezettek (RAIUtile portálok). A tartalmak és a szolgáltatások elérése ellenőrzött, de biztos és egyszerűen kezelhető környezetben történik. Az internet adattengeréhez szokott vagy az említett feltételekkel nem elégedett néző szerint az internet így a tévén nem „a csodák ellenőrzött kertje”, hanem manipulált börtön, amelyből hiányzik a választás lehetősége, a szabad verseny szelleme, és a szolgáltató számára előnyös szolgáltatások jelennek csak meg benne. A néző egyre inkább teljes internet-hozzáférést szeretne, de a műsorszolgáltatók ellenérdekeltek; attól tartanak, hogy a műsorok nézettsége jelentősen csökkenne az internetezéssel töltött idő javára. Az akadályok csak részben technikaiak: a net tévére költöztetésére vannak példák (IP TV), de a reguláris internethasználathoz a tévét át kellene alakítani PC-vé. Problémát jelent, hogy a két eszköz fogyasztási szokásai különböznek, a webes felületek a televízión nem mutatnak, más a nyelvük és a logikájuk. Az IP TV-nél az internetes felhasználáshoz gyakori a külön számítógép csatlakoztatása. Az internetes tartalmak teljes körű televíziós megjelenítéséhez eleve két kimenetre – internetes és televíziós felhasználásra – lenne célszerű előállítani azokat, ez azonban túl költséges vállalkozásnak tűnik. A problémák ellenére vannak sikeres vállalkozások: a WebTvNetworks volt az első cég, amely internetes hozzáférést nyújtott, analóg készüléken keresztül ( online szörfözés, chatelés, részvétel közvélemény-kutatásokban, e-mailezés, tévéműsor igény szerint lekérése). A böngésző 2 MB RAM-os, Netscape- és Explorer-kompatíbilis volt. Az egyszerű, olcsó és felhasználóbarát ötletre a Microsoft figyelt fel, megvette és továbbfejlesztette. 2001-ben új néven jelent meg a piacon: MSN TV, majd 2004-ben MSN TV2 néven. A készülékhez drótnélküli billentyűzet csatlakoztatható, a tévén keresztül Microsoft Explorer 6, Adobe PDF- és Microsoft-fájlok jeleníthetők meg: a tévé igazi multimédiás állomás, sok interaktív szolgáltatással. A televízió – képzeletbeli – átlagnézője 57 éves, és nem ért az új médiához (http://www.mnstv.com/). |
| 42 | Pályázati úton 2004-ben a CNIPA (www.cnipa.it) hétmillió eurót rendelt az alacsony interaktivitású, de magas multimédiás tartalomú fejlesztések, a FUB (www.fub.it) hárommillió eurót rendelt a magas interaktivitású projektek 50 százalékos társfinanszírozására. 2006-ban további 1 760 000 euróra lehetett pályázni, míg az időközben digitális tartományokká vált Szardinia és Valle DAosta összesen hárommillió eurót igényelhetett közhasznú audiovizuális szolgáltatások fejlesztésének társfinanszírozására. |
| 43 | Például egy fikciós filmbe beágyazható a t-vásárlás, amelyen keresztül a fogyasztó filmzenét, csengőhangot, a főszereplő képét ábrázoló pólót, játékokat, ruhákat vásárolhat a szereplőket öltöztető boltból, vagy lakberendezési tárgyakat, amelyek a szereplők filmbeli otthonában találhatók, illetve utazást, élelmiszereket és éttermi foglalást bonyolíthat le, koncertjegyet rendelhet stb. |
| 44 | A vizsgált RAIUtile is több kimenetre, azaz platformra készíti elő a tartalmakat. Az élő kapcsolásokkal megszakított, műsorvezetők és vendégek által „összefogott” műsorfolyam az élő adás varázsát, a valós idejű részvétel lehetőségét hangsúlyozza. A két csatorna webtévés változata egyelőre csak az aznapi adás egyes műsorszámainak megnézésére ad lehetőséget, tehát csak részben, de máris figyelembe veszi a fogyasztás körülményeit, tipikusan személyes kommunikációs környezetet, a tartalmak igény szerinti lehívásának szokásait. A RAINEWS 24 mobiltévés fogyasztásra is előkészíti tartalmait: van olyan mobiltévés csatorna, ahol a teljes műsorfolyammal jelentkezik, és van, ahol a pay-per-view („fizess és nézd”) konstrukció válik be. |
| 45 | Például a tervezett RAI Mobile. |
| 46 | Például a Palo Altó-i Research Center Computer Science csoportjának új, virtuális közösségképző szoftverfejlesztései – az úgynevezett társadalmi (social) software-ek – az iTV-n belül kialakítható horizontális kommunikációt támogatják. A szoftver lehetővé teszi például, hogy a tévézők a tévéhez szerelt mini kamera segítségével megtapasztalják az együttlét virtuális élményét; kommentálják, megbeszéljék a műsorokat, fájlcserélő rendszereken keresztül elküldjenek egymásnak különféle műsorokat, videotartalmakat (Cuccolini, 2006). A törekvés értelmezése szólhat a médiával átitatott világ izolált individuumai együttlétélményének „sovány” pótlékáról, ugyanakkor a televízió mint kapcsolatmegerősítő eszköz további gazdagodásáról. |
| 47 | E téren Karel Dudasek tekinthető úttörőnek, aki 1992-ben indítja el az első nemzetközi interaktív televíziós projektet, majd 1995-ben a Van Gogh TeleVision Seevetal nevű kísérleti műhelyt digitális hálózati applikációk készítéséhez (lásd http://www.artpool.hu/Network/Dudesek.html; utolsó letöltés: 2007. január 28.). |
| 48 | Szélessávú hálózatokon nyújtott linerális előfizetéses televíziózás, valamint PPV szolgáltatások és nemlineáris szolgáltatások, például VOD. |
| 49 | Franciaországban a kamaszok kedvenc műsorának 22 óráját, a „Star Academy”-t rövid klippekre bontották. Miközben megy a műsor a hagyományos keretek között nézett tévén, az Orange szolgáltató 28 százalékos nézettséget regisztrál a mobil tévén, amely tartalmát azok a fiatalok nézik, akik elmentek otthonról, de „belekukkantanak” kedvenc műsorukba (http://www.arenotech.org/sotocorona/TV_mobile.htm; utolsó letöltés: január 18.). |
| 50 | Ezt támasztja alá az első olasz on demand tévé, a RAI Click tapasztalata is (Il VoD italiano allIP TV World Forum di Londra. In MultiMedia, 2006. március 31. 8. sz.). |
| 51 | Jakobson szerint a kommunikáció létrejöttéhez hat tényezőre van szükség (kommunikátor, befogadó, üzenet, kód, kontextus, csatorna). Úgy véli, attól függően, hogy mire irányul a figyelme, a kommunikációnak más és más a funkciója, más és más cél elérését teszi lehetővé. A hat funkció: referenciális (kontextusra irányuló, referál, informál valamilyen témával vagy problémával kapcsolatban), expresszív/emotív/affektív (a kommunikátor/adó gondolatait, véleményeit, érzelmeit, attitűdjeit, réteghelyzetét fejezi ki, az üzenet szubjektív részeire helyezi a hangsúlyt), poétikai (az üzenet magához való viszonyát mutatja), meggyőző/rábeszélő/konatív (a vevő/címzett meggyőzése, rábeszélése a cél), metanyelvi (a nyelvről a nyelven keresztül beszélés a cél), fatikus (garantálja a kommunikátor és a vevő közti kapcsolatot; cél a kommunikációs csatornák nyitva tartása, mivel csak így marad kapcsolatban a kommunikátor és a vevő). |
| 52 | A televízió technológiai sajátosságából fakadóan a nem intencionális nonverbális kommunikáció kerül előtérbe: a spontán mimika, a tekintet, a gesztusok, a testtartás: a kommunikáció viszonymeghatározó síkja, amely a verbálisan elhangzó tartalmat minősíti, hitelesíti. A nyilvános szféra, aréna fogalma tehát kitágul. |
| 53 | Általános háttérzaj megteremtésével tér és idő strukturálása. |
| 54 | Személyközi kapcsolatok alakítása: a televíziós tartalmak vonatkoztatási keretként történő használata a kommunikációban; a tévénézés alkalom az együttlétre vagy a kontaktus kerülésére; ismeretszerzés másokról, más helyekről, más problémákról; hozzáértés demonstrálása televíziós tartalmakra hivatkozva. |
| 55 | Dán kutatások azt támasztják alá, hogy a DiTV új, részvételt és kreativitást igénylő műfajai elősegítik a szociabilitás fejlődését (Rasmussen, 2005). |