Lábjegyzetek

Tóth Norbert: Az Åland-szigetek médiastruktúrája, avagy a média szerepe a kisebbségi identitás megőrzésében

1	A dolgozat alapját képező kutatást a Finn Köztársaság kormánya és a Magyar Ösztöndíj Bizottság támogatta a CIMO-program keretében.
2	Lásd Statistical Yearbook of Åland 2006, letölthető itt: http://www.asub.ax/files/Arsb06.pdf (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
3	A szakirodalomban létezik olyan nézet is, amely szerint a kulturális autonómia egyúttal területi autonómia is lehet (Tkacik, 2006: 1–3).
4	Nemzetiség és etnikum között – e tanulmányban – elsősorban aszerint teszünk különbséget, hogy az autonómiaalkotó társadalom rendelkezik-e anyaországgal (nemzetiségi autonómia) vagy sem (etnikai autonómia). A nemzetiségi autonómiára példa lehet Dél-Tirol, az etnikaira Karakalpak, a moldáviai Gagauzia, az ukrajnai Krím-félsziget vagy a spanyolországi Baszkföld autonómiája.
5	Vallási alapú területi autonómiára a legkézenfekvőbb példa a görögországi Athosz-hegyi Teokratikus Köztársaság.
6	Nyelvi alapú területi autonómia a francia nyelvű Québec állam önkormányzatisága Kanadában, és lényegében maguk az åland-szigetek is.
7	A heterogén területi autonómia célja egy adott terület csoportarányainak megőrzése. Ilyen például a már korábban említett nicaraguai Atlanti-partvidék vagy – mutatis mutandis – a Vajdaság autonómiája is.
8	Ilyen például a dolgozat tárgyát képező ålandi példa.
9	Ilyen az úgynevezett spanyolországi regionalizáció és az annak eredményeképpen létrejött „autonóm régiók”.
10	Lásd a dán Home Rule-rendszerét, azaz a Feröer-szigetek és Grönland helyzetét.
11	Lásd az angol korona bizonyos területeit, mint például a Csatorna-szigeteket és a Man-szigetet.
12	Finnország fővárosa 1812-ig a svéd kultúra és történelem által meghatározott Turku, vagy svéd nevén Åbo volt. Åbo jelenleg 170 000 lakosú, és ezer szállal kötődik az Åland-szigetekhez.
13	Vagyis az Åbo Akademin.
14	Institutet för Mänskliga Rättigheter vid Åbo Akademi.
15	Az Åbo Akademi Jogi Intézetének dékánhelyettese, egyetemi tanár.
16	A turkui Emberi Jogi Intézet vezető kutatója.
17	A turkui egyetem professzora.
18	Az Ålandi Békeintézet kutatója.
19	A téma részletesebb kifejtését lásd Tóth (2005).
20	Lásd Statistical Yearbook of Åland 2006.
21	Mariehamn (finnül Marianhamina), egyúttal az egyedüli városi rangú település is a szigeteken. Nevének jelentése Mária kikötője, a névadó II. Sándor orosz cár felesége, Mária Alexandrovna nagyhercegnő volt.
22	Lásd itt: http://www.aland.ax/alandinbrief/fakta.htm (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
23	Az Åland-szigetek „kelendőségének” oka az érthető svéd álláspont mellett és a presztízstényezőt leszámítva az, hogy a szigetek stratégiailag kitűnő helyen, a Botteni-öböl bejáratánál találhatók. Jóllehet a terület 1856 óta demilitarizált státusnak örvend, az Åland-szigetek hadászati hasznosíthatósága minden fegyveres konfliktus esetén újból és újból felmerül (Gardberg, 1995: 29–45).
24	Az ålandiak két népszavazáson is hitet tettek a Svédországhoz való tartozás mellett.
25	Lásd a finn alkotmány 95 cikkelyét: „Nemzetközi szerződések rendelkezéseit és más nemzetközi kötelezettségeket, amennyiben törvényhozási tárgykörbe tartoznak, törvény lépteti hatályba. Egyéb esetekben a köztársasági elnök rendelete lépteti hatályba a nemzetközi kötelezettségeket” (saját fordításom – T. N.), lásd http://www.finlex.fi/en/laki/kaannokset/1999/en19990731.pdf (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
26	„Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.” (Kiemelés tőlem T. N.)
27	1954 European Cultural Convention
28	2005 UNESCO Convention on the Protection and Promotion of the diversity of Cultural Expressions
29	A tanulmány írásának idején (2006 őszén) a szerződéshez 12 állam csatlakozott. A hatályba lépéshez harminc ország ratifikációja kell.
30	Saját fordításom – T. N.
31	The 1998 Oslo Recommendations Regarding the Linguistic Rights of National Minorities letölthető itt: http://www.osce.org/documents/hcnm/1998/02/2699_en.pdf#search=%22Oslo%20Recommendations%22 (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
32	The 1999 Lund Recommendations on the Effective Participation of National Minorities in Public Life, letölthető itt: http://www.osce.org/documents/hcnm/1999/09/2698_en.pdf#search=%22Lund%20Recommendations%22 (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
33	Az „Irányelvek” szűk értelemben használják a „média” kifejezést, azaz kizárólag az elektronikus orgánumokat értik ide.
34	Guidelines on the Use of Minority Languages in the Broadcast Media, letölthető itt: http://www.osce.org/documents/hcnm/2003/10/2242_en.pdf#search=%22Guidelines%20on%20the%20use%20of%20minority%20languages%22 című oldalról (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
35	A vonatkozó soft law források közül megemlíthető lenne még például az ENSZ Közgyűlésének 1992. évi a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozata is. (UN Res. 47/135).
36	A 8–11-ig terjedő pontok.
37	1999 Lund Recommendations 18. pontja.
38	731/1999 Törvény Finnország alkotmányáról. Letölthető itt: http://www.finlex.fi (utolsó letöltés: 2006.november 8.).
39	Ezek Finnország alkotmánytörvénye (1919. július 17.), Törvény a Parlamentről (1928. január 13.), Törvény a Legfelsőbb Törvényszékről (1922. november 25.), Törvény az Államtanács tagjai, Legfőbb Ügyész és az Ombudsman hivatali aktusai jogellenessége vizsgálatának a parlamenti jogáról (1922. november 25.).
40	A „nemzeti nyelv” terminus egyrészt többet, de mást is jelent a „hivatalos nyelv”-nél. A finn állam a kétnyelvűség deklarálásával a finnországi svédeket – azokat svéd ajkú finnek tartva – nem ismeri el kisebbségként. Az alkotmány alapján, Finnországban külön törvény – a 423/2003. számú – rendelkezik a kétnyelvűség mikéntjéről, a szabályozás a településeket tekinti a legkisebb nyelvi egységnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden települési önkormányzatnak határoznia kell arról, hogy kétnyelvű vagy egynyelvű kíván-e lenni, de a kétnyelvűségnek vannak – itt részletezni nem kívánt – kötelező esetei is.
41	Érdekesség, hogy az alkotmány a második fejezetben, az alapjogok és szabadságok között rendelkezik az állami nyelvhasználatról, kiemelve ezzel is a kérdés központi jelentőségét.
42	1991/1144 Törvény Åland autonómiájáról 36. §
43	Lásd Finnország alkotmányának 120 § és 75 §-ait.
44	Az ezzel kapcsolatos közjogi dilemmákról lásd Suksi: Markku Frames of Autonomy and the Åland Islands, Åbo Akademis tryckeri, 1995 Åbo 41 pp.
45	Finnországban az alkotmányt a következőképpen módosíthatja a parlament. Először is, a képviselők abszolút többsége (101 fő) elfogadja a módosító jogszabályt, majd a sorrendben következő új parlament, kétharmados többséggel jóvá hagyja az alkotmánymódosítást. A változtatások csak ezt követően lépnek hatályba. A procedúrát felgyorsítandó, kivételesen indokolt esetben az Eduskunta öthatodos többséggel is módosíthatja az alaptörvényt ugyanabban a törvényhozási ciklusban. Lásd Finnország alkotmányának 73. §-át.
46	1991/1144 Törvény Åland autonómiájáról 69. §.
47	1991/1144 Törvény Åland autonómiájáról 1. §.
48	1991/1144 Törvény Åland autonómiájáról 27. § 4. pontja.
49	1991/1144 Törvény Åland autonómiájáról 20. § 20. pontja.
50	Jelentése „Ålandi Újság”.
51	Jelentése „Új Åland”.
52	Nincs finn nyelvű és az Åland-szigeteken szerkesztett napilap.
53	A párt neve Frisinnad Samverkan (FS), és magát konzervatív-liberális pártként identifikálja.
54	Årsberättelse 2003 – http://www.alandstidningen.com/downloads/arsberattelse2003.pdf (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
55	Årsberättelse 2004 – http://www.alandstidningen.ax/downloads/arsberattelse2004.pdf (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
56	Årsberättelse 2005 – http://www.alandstidningen.ax/downloads/arsberattelse2005.pdf (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
57	A rádióállomások, a weblapok reklámbevételei stb.
58	Ezzel kapcsolatban lásd a pénzintézet honlapját: http://www.alandsbanken.fi/info/content/en/result/ (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
59	Nevének jelentése Új Åland Újság Rt.
60	Lásd az újság honlapját: http://www.nyan.ax/template15.con?sPage=OmNyaAland (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
61	Lásd a Marketing Centrum 1998-as felmérését: http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=2194 (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
62	Ålands statistik-och utredningsbyrå (ÅSUB).
63	Åland in Figures ÅSUB Mariehamn (2006) 19. o.
64	U.o.
65	Ezzel kapcsolatban lásd a társaság honlapján elhelyezett szöveget: http://www.radiotv.ax/bolaget.pbs (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
66	Lásd a tévécsatorna honlapját itt: http://www.tvaland.com/cms/index.php?section=10 című oldalon (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
67	Årsberättelse 2003 – http://www.alandstidningen.com/downloads/arsberattelse2003.pdf (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
68	Lásd a rádióadó honlapját: http://www.radioharmonica.net/main.asp?pageid=omoss&omid=dettaarvi (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
69	Lásd a rádióadó honlapját: http://www.steelfm.net/ (utolsó letöltés: 2006.november 8.).
70	Lásd itt: http://www.aland.se/en/default.asp (utolsó letöltés: 2006.november 8.).
71	Lásd itt: http://www.aland.ax/ (utolsó letöltés: 2006. november 8.).
72	Ennek elérhetősége: http://www.regeringen.ax/lag.pbs (utolsó letöltés: 2006. november 8).
73	„Top level domain”.
74	Ennek jelölése: „.ax”.
75	A független „Ålandi Köztársaság” megteremtéséért száll síkra az Ålands Framtid (ÅF), azaz Åland Jövője nevű, közelmúltban létrehozott párt. A szervezet jelenleg két képviselővel van jelen a helyi törvényhozásban, a Lagtingban.
76	Ville Walve közlése.
77	Åland in Figures 2006 19. o.