Jankovics Zsanett: A személyek jelentősége a politikában
| 1 | Lásd Personifizierung in der Politik (www.politik-digital.de, utolsó letöltés: 2002. október 2.). |
| 2 | Lásd Óturai G.: Paraszociális interakció (http://www.kfteam.hu/iromanyok/paraszocialis-interakcio.pdf, utolsó letöltés: 2003. július 16.). |
| 3 | Lásd még Hargitai Lilla „Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár?” című írását lapunk 2002. tavaszi számában – A szerk. |
| 4 | A nyilvánosság előtt szerepelnek, sok ember ismeri őket; például sportolók, színészek, zenészek, politikusok; prominentia = aus pro minere = kiemelkedő, kimagasló. |
| 5 | Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2005. szeptember 15. (www.faz.net, utolsó letöltés: 2005. szeptember 14.). |
| 6 | Még az 1990-es évek elején jelentek meg német képes magazinokban (Bunte, Freizeit Revue, Neue Post) fotók Caroline von Hannover hercegnőről, amik őt kerékpározás, piaci bevásárlás vagy napozás közben ábrázolták – nem túl előnyösen. Ezért a hercegnő az 1990-es évek elejétől erőteljes kampányt folytatott több európai országban, hogy megóvja magánéletét a bulvárlapokban megjelenő fotóktól. Kérelmeiben azt állította: a magánélethez való jogát sértették meg a fent említett lapok azzal, hogy a megjelenés előtt nem ellenőrizhette a róla készült képeket. 1999. december 15-én mérföldkőnek számító ítéletet hozott a német Alkotmánybíróság, amely biztosította a kérelmezőnek a fényképek közlésével kapcsolatos engedélyezési jogot, figyelemmel arra, hogy az súlyosan sérti a gyermekek magánélethez való jogát. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a kérelmező kétségtelenül közszereplőnek számít, és mint ilyen, tolerálnia kell a róla köztereken készített fényképek publikációját akkor is, ha azok őt inkább napi életvitelében, magánéletében ábrázolják, mintsem hivatali feladatainak ellátása során. Az Alkotmánybíróság a sajtó szabadságára és a köznek arra a jogos érdekére hivatkozott, hogy minél többet megtudjon a közismert személyekről. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította: semmi kétség nem fér hozzá, hogy a különböző német magazinokban megjelenő fényképek – amelyek a kérelmezőt mindennapi élete során ábrázolják, megörökítve őt egyedül vagy más emberek társaságában – a magánélet területére tartoznak. Erre figyelemmel az egyezmény 8. cikkelye alkalmazható az esetre. Habár a bíróság megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a képek közzétételére is kiterjed, jelezte, hogy ezen a területen a személyhez fűződő jogok és a jó hírnév védelme különös jelentőségű, amennyiben egy fénykép rendkívül személyes és intim információkat tartalmazhat az érintettről. Megállapította továbbá, hogy a fényképek bulvárlapokban való megjelenése gyakran a folyamatos zaklatás érzetét kelti az érintettben, és a közvéleménynek nem létezik olyan jogos érdeke, amely Caroline von Hannover hollétének, illetve magánélete során tanúsított magatartásának megismeréséhez fűződik. Annak ellenére, hogy a sajtónak gazdasági érdeke fűződik magánjellegű felvételek közléséhez, a kérelmezőnek megkérdőjelezhetetlen joga a magánélet hatékony védelmének biztosítása. A bíróság megállapította, hogy a német igazságszolgáltatási szervek nem állítottak fel megfelelő egyensúlyt a versengő érdekek, nevezetesen a magánélethez való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága között. Erre figyelemmel az egyezmény 8. cikkét megsértették. A határozat a személyiségi jogok kontra véleménynyilvánítás szabadsága kérdésében irányadó jellegű (Von Hannover, 2004: 129–130) 653/96, 1999. december 15. Német Szövetségi Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata; Von Hannover kontra Németország 59320/00, 2004. június 24. Európai Emberi Jogi Bíróság határozata. |
| 7 | Rosenkrieg: válási háború a felek között. |
| 8 | Bunte, Gala, Süddeutsche Zeitung. |
| 9 | Vásárhelyi Júlia: Ha vall a gall. HVG, 2007. január 17. |
| 10 | Bulvárfogadtatás. HVG, 2007. január 17. |