Herendy Csilla: Weboldalfejlesztés: hagyományos és innovatív módszerek
| 1 | Szeretnék köszönetet mondani Síklaki István témavezetőmnek a szakmai iránymutatáson túl elsősorban azért, mert lehetővé tette, hogy gyakorlati jelleggel hozzáférhessek a technológiákhoz, amelyek a jelen kutatás alapját képezték. Köszönöm Borbély Viktor szakmai segítségét is. |
| 2 | A magyarorszag.hu oldallal kapcsolatban 2007 tavaszán tekintetkövetéses és online fókuszcsoportos vizsgálatokat végeztem. Terjedelmi korlátok miatt a jelen írás csak a tekintetkövetéses vizsgálat eredményeit tartalmazza. Az online fókuszcsoportos kutatás és a teljes kutatás összefoglalása a Médiakutató következő, 2009/1-es számában lesz olvasható. |
| 3 | A szoftverfejlesztési projektek 63 százaléka usability (használhatósági) problémák miatt lépi túl az előzetesen tervezett költségkeretet (Damjanovich, 2008). |
| 4 | A website-tervezés folyamatának leírásához és ábrázolásához a következő források adtak inspirációt: a Sämling Kft. 2007 őszén tartott E-marketing manager kurzusán hallottak (oktató: Damjanovich Nebojsa), valamint a Kahn, Paul–Lenk, Krzysztof szerzőpáros Mapping websites című könyvében látható ábra (Kahn–Lenk, 2001:11). |
| 5 | Microsite: mini honlap. Többnyire kampányok alkalmával, egyes termékek bevezetésekor szoktak microsite-ot készíttetni. Jellemzője, hogy négy-hat, precízen felépített aloldalból áll, általában egy nagyobb weboldal része, és a kampány időtartama alatt önállóan is elérhető. |
| 6 | A web eddigi történetét áttekintve és a lehetséges fejlődési irányokról gondolkodva web1.0-ről, web2.0-ről és újabban web3.0-ról szokás beszélni. Egyes írásokban már a web4.0 víziójáról is lehet olvasni. A web1.0 az online megjelenésről, információk elhelyezéséről, a web2.0 a közös tartalom létrehozásáról (például www.wikipedia.com), közösségépítésről (például www.wiw.hu), a web3.0 pedig a weben elérhető információk rendszerezéséről és a „mélyweben” található adatok értelmezéséről, megtalálhatóságáról szól. A weben – és azon kívül is – az elérhető információk mennyisége hatalmas ütemben nő, emiatt mind nagyobb szükség van az adatforrások rendszerezésére, összekapcsolására. A szemantikus web – vagy más néven web3.0 – célja, hogy a világhálón elérhető temérdek információt számítógépes feldolgozásra (például keresésre) alkalmasabbá tegye. Célja, hogy a világhálón található információkat a számítógépek ne csak olvasni, hanem értelmezni is tudják. Ennek érdekében egyrészt az információkhoz megfelelő metaadatokat kell társítani, másrészt a számítógépeket képessé kell tenni arra, hogy a metaadatokkal kapcsolatos következtetéseket el tudják végezni (vö. Herendy, 2008). |
| 7 | A szemkamerás vizsgálat és az online kutatás ötlete egy megfelelő szellemi keretet biztosító kurzuson (Online kutatási módszerek, oktató: Síklaki István) jött létre a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában 2007 tavaszán. Az eye-tracking kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi karának laboratóriumában zajlott, az online fókuszcsoport pedig a Meroving Kft. Virtuális stúdiójában, az IQON szoftverrel. |
| 8 | A tekintetkövetéses vizsgálat során a felhasználókat összetettebb feladatok megoldására is meg lehet kérni, így például arra, hogy keressenek meg egy bizonyos információt a weboldalon úgy, hogy ha szükséges, mozogjanak az aloldalak között, használják a keresőt stb. Jelen kutatás – pilotjellegénél fogva – nem vállalkozott ennyire bonyolult és összetett problémák vizsgálatára. |
| 9 | Az BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központjának (ITTK) éves beszámolója szerint: „A nemzetközi rangsorok népes mezőnyéből kiemelkednek a Waseda, valamint a Brown egyetemen kifejezetten az elektronikus kormányzatra vonatkozóan készült összehasonlítások. A japáni Waseda Egyetem E-kormányzati Intézete (Institute of e-Government) 2006-ban már a második alkalommal készítette el e-kormányzati ranglistáját: ezúttal 32 országban mérték fel, hogy mennyit fejlődött az elektronikus közigazgatás egy esztendő alatt. A számos kritérium figyelembevételével felállított lista tíz legjobbja: 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Szingapúr, 4. Japán, 5. Dél-Korea, 6. Németország, 7. Tajvan, 8. Ausztrália, 9. Egyesült Királyság és 10. Finnország. Figyelemre méltó, hogy az első öt között 3 ázsiai ország található” (ITTK, 2007: 14–15). |
| 10 | A szemmozgás követésére vonatkozó vizsgálatok közül talán a legnagyobb nyilvánosságot Jacob Nielsen kutatása kapta, amely szerint az online felületeket olvasva szemünk mozgása egy „F” betű alakját mutatja (Nielsen, 2006). Jelen kutatás szemkamerával végzett felvételei nem minden esetben igazolják a Nielsen által leírtakat az F betűs mozgással kapcsolatban, ám Nielsen is jelzi, hogy ez a mintázat a különböző tartalmú oldalakon változhat. |
| 11 | A módszer elméleti hátterének bemutatásához Bodor Péter–Illés Anikó–Síklaki István kéziratát használom fel. |
| 12 | Ezért sem kérhetjük a vizsgálatban résztvevőtől, hogy próbálja meg felidézni, hova nézett először, másodjára, és eztán merre haladt a tekintete, amikor például a levélírás funkciót kereste az adott weboldalon. A tekintet vándorlását a felületen és az egyes elemekkel kapcsolatos érdeklődést a tekintet követésére kifejlesztett módszerekkel figyelhetjük csak meg. |