Herendy Csilla: Weboldal-fejlesztés: innovatív és hagyományos módszerek II.
| 1 | A magyarorszag.hu oldallal kapcsolatban 2007 tavaszán tekintetkövetéses és online fókuszcsoportos vizsgálatokat végeztem. |
| 2 | Szeretnék köszönetet mondani Síklaki István témavezetőmnek a szakmai iránymutatáson túl elsősorban azért, hogy lehetővé tette: gyakorlati jelleggel hozzáférhessek a technológiákhoz, amelyek a jelen kutatás alapját képezték. Köszönöm Borbély Viktor szakmai segítségét is. Köszönettel tartozom Jenei Ágnesnek is, amiért kitartóan gondozta és „gyomlálta” írásom mindkét fejezetét. |
| 3 | Az online fókuszcsoportos kutatás módszertani kérdéseit Síklaki (2006a; 2006b) alapján mutatom be. |
| 4 | A szemantikus differenciál (Semantic Differential) az intervallumskála egyik változata, az érzelmi attitűdöket, valamint az érzések irányát és intenzitását vizsgáló kvalitatív módszer. |
| 5 | „A kollázskészítés az érzelmi attitűd vizsgálatának igen kifinomult technikája. A kollázs elkészítése során előzetesen gondosan kiválogatott képanyag áll a résztvevők rendelkezésére, amelyből válogatva olyan képet készítenek, amely segítségével ki tudják fejezni az attitűdtárgy világát, atmoszféráját” (Síklaki, 2006b: 96). |
| 6 | A képrendezés során a moderátor arra kéri a fókuszcsoport résztvevőit, hogy a különböző képeket rendezzék sorrendbe úgy, hogy egyik oldalra kerüljön a „leginkább valamilyen”, a másik oldalra pedig a „legkevésbé valamilyen” (Síklaki, 2006b). |
| 7 | A befejezetlenmondat-technika során a fókuszcsoport résztvevői az attitűdtárgyra vonatkozó befejezetlen állításokat kapnak, feladatuk, hogy befejezzék azokat (Síklaki, 2006b). Például: „A magyarorszag.hu színvilága szerintem …” |
| 8 | A kutatás során kísérleti és kontrollcsoporttal dolgoztam. A tekintetkövetéses vizsgálat résztvevői (hat fő) alkották a kísérleti csoportot. Az online kutatásban a kísérleti csoport mellett egy hétfős kontrollcsoport is részt vett; tagjai a kísérleti csoport tagjaihoz hasonló végzettségűek és korúak voltak, azaz olyan budapesti és vidéki internet-felhasználók, akik potenciálisan kapcsolatba kerülhetnek a közigazgatási portálokkal és a magyarorszag.hu oldallal. Összesen hat női és hét férfi, öt vidéki és nyolc budapesti tagja volt a csoportoknak (a vidéki résztvevők közül ketten Budapesten dolgoznak). A 13 főből két főnek van középfokú végzettsége, a többiek (11 fő) felsőfokú végzettségűek. Átlagéletkoruk 30 év (29,92) volt a vizsgálat időpontjában. Érdeklődési területük szerteágazó, az információs technológiától a kommunikáción át a kerámiáig, az újságírástól a kutyás sportokig terjedt. A csoportokból hárman PhD-hallgatók. |
| 9 | A kutatás résztvevői által „elmondottakat” (leírtakat) szó szerint idézem. |
| 10 | A BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató központjának (ITTK) éves beszámolója szerint: „A nemzetközi rangsorok népes mezőnyéből kiemelkednek a Waseda, valamint a Brown egyetemen kifejezetten az elektronikus kormányzatra vonatkozóan készült összehasonlítások. A japáni Waseda Egyetem E-kormányzati Intézete (Institute of e-Government) 2006-ban már a második alkalommal készítette el e-kormányzati ranglistáját: ezúttal 32 országban mérték fel, hogy mennyit fejlődött az elektronikus közigazgatás egy esztendő alatt. A számos kritérium figyelembevételével felállított lista tíz legjobbja: 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Szingapúr, 4. Japán, 5. Dél-Korea, 6. Németország, 7. Tajvan, 8. Ausztrália, 9. Egyesült Királyság és 10. Finnország. Figyelemre méltó, hogy az első öt között 3 ázsiai ország található” (ITTK, 2007: 14-15). |
| 11 | Kiemelve, hogy a kutatás kis mintán zajlott, eredményei pedig távolról sem nevezhetők reprezentatívnak. Ugyanakkor utalnék Jacob Nielsen írására, aki szerint a weboldalak tesztelésekor ideális megoldás öt résztvevővel dolgozni, hiszen öt fő a weboldallal kapcsolatos ergonómiai és navigációs hibák jelentős részét észre tudja venni (Nielsen, 2000). |
| 12 | Ez a részlet rímel egy korábbi kutatásra, amelyről Síklaki István: Vélemények mélyén című könyvének (Síklaki, 2006b) 19. oldalán ír. Az említett vizsgálat során Nisbett és Wilson a vásárlói választás mozgatórugóit keresték a következőképpen: egy áruház előtt elhelyezett standon nejlonharisnyákat tettek egymás mellé, és az arra haladókat arra kérték meg, hogy nyilatkozzanak: melyiket tartják a legjobb minőségűnek és miért. Balról jobbra haladva, a harisnyák közül a baloldalit a „fogyasztók” 12 százaléka, az eggyel mellette lévőt 17 százaléka, a jobbra eggyel lévőt a „fogyasztók” 31 százaléka, a jobboldalon elhelyezkedőt pedig 40 százalékuk tartotta a legjobb minőségűnek. Valójában az emberek négy teljesen egyforma harisnyát hasonlítottak össze, a minőség megítélésekor pedig valójában a legfontosabb tényező a sorrendben elfoglalt hely volt! A „fogyasztók” nem voltak tudatában annak, hogy a választásukat pontosan mi motiválta (a sorrendiség), döntésüket pedig „ésszerű” magyarázatokkal indokolták. |
| 13 | Nielsen szerint egy ilyen kis minta – öt-hat fő – is alkalmas arra, hogy a vizsgált weboldalak legnagyobb hibái felszínre kerüljenek (Nielsen, 2006). |
| 14 | A Scanpath-analízis és a Hotspot-képek a tekintetkövetéses vizsgálat során készülnek. A Scanpath analízis képei a fixációk szekvenciáját, valamint az egyes fixációk idejét adják meg. A vizuális figyelem mértékét az úgynevezett Hotspot-képek mutatják. |
| 15 | Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a véleményváltozás valódi oka az lehetett-e, hogy az oldalon nehezen találták meg a kísérleti csoport tagjai az információkat, és ezért frusztráltak lettek, vagy inkább az eye-tracker berendezés használata hagyhatott bennük mély nyomot? (Köszönettel tartozom Rudas Tamásnak, hogy felhívta a figyelmemet erre az eshetőségre a Pécsi Tudományegyetem Kommunikációtudományi Doktori Iskolájának Kvantitatív vizsgálatokkal foglalkozó kurzusán, 2008 őszén.) Elképzelhető, bár ez inkább előfordulhatna a tanulmány első részében említett fejre szerelhető megoldás esetében, amely valóban kényelmetlen és nehéz. Jelen vizsgálat során azonban a vizsgálati alanyoknak semmi más dolguk nem volt, mint helyet foglalni egy képernyő előtt. A feltételezés mindezzel együtt nem alaptalan. Egy esetleges későbbi vizsgálat során megfontolandó lehet több csoporttal dolgozni, így az egyik kontrollcsoport eye-tracker berendezés nélkül kereshetné a funkciókat az adott oldalon, és kiszűrhetőek lehetnének az eye-tracker berendezéssel kapcsolatos esetleges véleményváltozások. |
| 16 | Az elemzés során Denzin (1978) által leírt a háromszögeléses elemzési módszert alkalmazom, miszerint a kvalitatív és a kvantitatív módszerek együttes alkalmazásával átfogó és részletes képet kaphatunk a kutatás tárgyáról, valamint: „Two points (and their angles) are used to determine the unknown distance to a third point” (Tashakkori & Teddlie, 1998: 41) és „Triangulation refers to the use of more than one approach to the investigation of a research question in order to enhance confidence in the ensuing findings” (Bryman, é.n.). |
| 17 | A kutatás nem vizsgálta az oldalon található összes menüpont megtalálhatóságát, hanem csak néhány kiemelt funkcióra korlátozódott. Ezek között szerepeltek a weboldalak legjellemzőbb, általánosnak mondható navigációs lehetőségei (e-mail-írási lehetőség, honlap-térkép, keresés a portálon, kezdőoldalra visszajutás, dátum), a magyarorszag.hu információi alapján a leggyakrabban keresett funkciók, kattintási lehetőségek („Adó- és járulékbevallás”, „Család, otthon”, „Cégkereső”) és egyéb, témaspecifikus menüpontok: „Nem találja? Telefonáljon!”, „Keresési tippek”, „A legkeresettebb ügyek témák szerint”, „Hívjon – ügyfélvonal 198”), valamint a magyar címer. |
| 18 | A betűméret növelése nehézkes is egyben: ha a böngészőben – a webes szokásoknak megfelelően – növelni próbáljuk a betűméretet (Nézet Szövegméret), az oldalon található feliratok egymásra csúsznak, a feliratok egy része olvashatatlan lesz. Ezzel együtt az egyéb feliratok, az oldalon képként megjelenő menüpontok ugyanolyan méretűek maradnak. Ez különösen az 50 évnél idősebbek számára jelenthet olvasási problémát. |
| 19 | Ismét szeretném kiemelni azt a tényt, hogy a kutatás résztvevői fiatal, gyakorlott internet-felhasználók voltak, akik elmondásuk szerint korábban már meglátogattak közigazgatási weboldalakat. |