Bajomi-Lázár Péter: A politikai propagandától a politikai marketingig
| 1 | Itt mondok köszönetet Monori Áronnak és Sipos Balázsnak dolgozatom kéziratához fűzött értékes megjegyzéseiért – B. L. P. |
| 2 | Lásd http://www.freedomhouse.org/uploads/Chart89File147.pdf (utolsó letöltés: 2009. április 13.). |
| 3 | Lásd http://www.rsf.org/archives-en.php3?id_rubrique=54&annee=2005 (utolsó letöltés: 2009. április 6.). |
| 4 | Politikai propagandán azt a megtervezett és szisztematikusan végrehajtott tevékenységet értem, amelynek célja az, hogy emberek tömegének véleményét és viselkedését változtassa meg, fizikai erőszak alkalmazása nélkül. A propaganda olyan fogásokkal él, mint a sztereotípiák és a kettős mérce alkalmazása, a hazugság, a sulykolás, az állítás (szemben az érveléssel), az ellenség megnevezése, a tekintélyre való hivatkozás. A propagandaeszközök használata gyakran a cenzúra gyakorlásával egészül ki (lásd még Brown, 1971; Sipos, 2005). |
| 5 | A politikai marketing egyfelől a választók politikai szükségleteinek feltárásából, másfelől egy olyan információs kampány kidolgozásából és végrehajtásából áll, amely valamely politikai program, párt vagy jelölt támogatására mozgósítja őket (lásd még Newman, [1994] 2001; Merkovity, 2008). |
| 6 | Max Weber nyomán terjedt el az a felfogás, amely szerint a hatalom nem más, mint a hatalom attribúciója: hatalma annak van, akiről elhiszik, hogy hatalma van. A hatalom és a hatalom reprezentációja ezért szorosan összefonódik egymással. Az ál- és médiaesemények ezért működhetnek önbeteljesítő jóslatként: ha egy politikai erő képes nagynak mutatni magát, akkor naggyá is válhat. |
| 7 | 2008. június 1-jén lépett hatályba a szlovák parlament által elfogadott sajtótörvény, amely az újságokban közölt véleményírások esetében is válaszadási jogot biztosít az érintetteknek. A jogszabályt többek között Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadság-biztosa is bírálta, lásd http://www.osce.org/item/30623.html (utolsó letöltés: 2009. március 29.; a szlovák sajtótörvényről részletesen lásd még Bíró, 2008). Megjegyzendő, hogy hasonló törvényt fogadott el 2001-ben a magyar országgyűlés (ez volt a sajtóban Lex Répássyként emlegetett jogszabály, bővebben lásd Bajomi-Lázár, 2003) és 2006-ban a lengyel parlament is (lásd http://www.fn.hu/kulfold/20060324/alkotmanyellenes_lengyel_sajtotorveny; utolsó letöltés: 2009. április 15.), de ezeket a kezdeményezéseket a nemzeti alkotmánybíróságok elutasították. |
| 8 | E szabály alól természetesen kivételt jelentenek azok a hazai befektetők, akik éppen azzal a szándékkal vásároltak fel médiumokat, hogy valamelyik politikai erőnek nyújtsanak támogatást, azaz elsősorban nem üzleti, hanem politikai szempontokat érvényesítenek. |
| 9 | Szlovéniában 1990-ben, Litvániában 1992-ben, Észtországban 1993-ban, Csehországban és Lengyelországban 1994-ben, Romániában 1995-ben, Lettországban és Szlovákiában 1996-ban, Magyarországon 1997-ben, Bulgáriában 2000-ben jött létre a duális médiarendszer. |
| 10 | Lásd például http://hvg.hu/vilag/20090401_kuba_internetcenzura_Freedom_House.aspx (utolsó letöltés: 2009. április 13.). |
| 11 | Lásd http://www.freedomhouse.org/uploads/fop08/Methodology2008.pdf (utolsó letöltés: 2009. március 25.). |
| 12 | Lásd http://www.rsf.org/article.php3?id_article=19391 (utolsó letöltés: 2009. március 25.). Az idézett szövegrészt saját fordításomban közlöm – B. L. P. |
| 13 | Lásd http://www.cpj.org/about/#eight (utolsó letöltés: 2009. március 25.). |
| 14 | Lásd http://www.gallup.com/poll/103300/Quality-Integrity-Worlds-Media-Questioned.aspx?version=print (utolsó letöltés: 2009. március 30.). |