Urbán Csilla: Rendszerváltás és szimbolikus kommunikáció
| 240 | A választási kampányplakátokról lásd még Bodoky Tamás „Többet retusálunk, mint négy éve” című írását lapunk 2006. nyári számában – a szerk. |
| 241 | A politikai kommunikáció rituális aspektusáról lásd még Győrffy Gábor „Rituális elemek a romániai államszocialista sajtópropagandában” és Bajomi-Lázár Péter „A politikai propagandától a politikai marketingig” című írását lapunk 2009. nyári számában – a szerk. |
| 242 | A dráma nem az egyetlen műfaj, amelyhez hasonlították a társadalmi cselekvést. Alexander a romance műfaját hozza fel példának, amelyben szerepel egy hős, egy antihős, a cselekmény pedig a hős győzelmével fejeződik be. Szerinte a hőst párhuzamba lehet hozni a szent kategóriájával, az antihőst pedig a profánnal (Alexander & Jacobs, 1998: 31). |
| 243 | Nagy érzelmi töltettel rendelkezik, a közösség belső viszonyait teremti újjá azáltal, hogy a káoszból rendet teremt és megerősíti a politikai folyamatok közvetlen befolyásolhatóságába vetett hitet, valamint megteremti a közösség érzését is. Egy ilyen közös cselekvésben való részvétel a szolidaritást is növeli, a választásban való részvétel a demokrácia egyik elemeként kifejezi az új rendszer társadalmi támogatottságát. |
| 244 | Az elemzés során a plakátokat a megjelenő képi elemek, szimbólumok szerint csoportosítottam, az utolsó két csoport pedig két pártnak feleltethető meg. A plakátok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár plakátgyűjteményében találhatók meg. |
| 245 | Magyarországot gyakran a kelet-közép-európai államok csoportjába sorolják. Ennek a területnek a meghatározása homályos, nem földrajzi értelemben olyan népeket, államokat foglalhat magában, amelyek kötődnek a latin katolikus tradícióhoz, érte őket történelmük során német kulturális hatás, kapcsolatban álltak a Habsburg Birodalommal (Bariska, é. n.: 219–220). |
| 246 | Eszerint a demokratikus államokban az állampolgárok jellemzője az aktivitás, az autonómia, az önálló döntések meghozatala, kapcsolataik nyitottak, nem titkosak, a tekintéllyel szemben kritikusak, az intézmények pedig nem önkényesek, törvények irányítanak, jogilag egyenlőség van, a rendszer nem kivételező. Alexander az általa felállított kétpólusú rendszert a társadalmon belüli megítélésre alkalmazta, azonban ezt a nyugat- és kelet-európai berendezkedésre is vonatkoztathatjuk (Alexander, 1992: 290–294). |
| 247 | Az Európával kapcsolatos felmérések is ezt az ellentétességet mutatják. A közvélemény-kutatásokban a megkérdezettek négyötöde gondolta úgy, hogy Magyarország Európa része, 50 százalékuk szerint a magyar kultúra gyökereit egyértelműen Európában kell keresni. Ezzel szemben azonban közel 50 százalék azok aránya, akik egyetértenek vagy részben egyetértenek azzal, hogy Magyarországnak az lenne a legjobb, ha nem csatlakozna semmilyen szövetséghez. Még ennél is többen vannak azok, akik szerint Európa mindig cserbenhagyta Magyarországot. Ezekből az adatokból is látszik, milyen ambivalens viszony fűzi a magyar társadalmat Európához (Vásárhelyi, 2007: 53). |
| 248 | A történelmi nemzetnek a középkor óta megszakítatlan államisága van, ez jelenti a nemzetiségekkel szembeni „fölény” alapját. |
| 249 | Az 1960-as évektől kezdve korlátozott mértékben nőtt azoknak a száma, akik kimehettek külföldre, 1982-től kezdve egyszer egy évben lehetett nyugati országba utazni (Romsics, 2003: 20). |
| 250 | Ez a jelmondat volt az FKGP által szervezett, 1990. január 31-ei tüntetés fő jelszava is. |
| 251 | Érdemes megfigyelni azt is, hogy ezen a plakáton a gyerekek képe nem idealizált, hanem valósághűbb, mint a többi párt plakátjain (például MDF: Jöjjön el a te országod). Így itt a magyar jövő problémája égetőbbé, életszerűbbé válik. Paul Messaris a fényképek ezen tulajdonságát a fotó indexikusságának nevezi abban az értelemben, hogy a kép egyfajta bizonyítékként szolgál a valósággal kapcsolatban (Messaris, 1996: XVI). |
| 252 | A Kossuth-címert az 1849. április 14-ei Függetlenségi Nyilatkozat tette hivatalos címerré, később az 1918 novemberében kikiáltott köztársaság jelképe lett, 1956-ban pedig újra visszatért (Laszlovszky, 1989: 34–38). |
| 253 | A vallásosság esetében nem szekuláris, hanem vallásos rítusokról beszélhetünk. Ezek ugyanúgy fenntartják és megerősítik a szolidaritást a csoporttal, és egy közösséget hoznak létre. |
| 254 | A bűnbakképzést Vásárhelyi Mária a történelmi eseményekkel és tragédiákkal kapcsolatban többféleképpen értelmezi. Először is egy bűnbak kijelölésével egyszerű választ lehet adni egy bonyolult eseményre, másodszor a nemzetet ezáltal meg lehet kímélni a múlttal való szembenézéstől, harmadszor pedig megoldódik a felelősség kérdése (Vásárhelyi, 2007: 47). |
| 255 | A vörös csillag széttörése mágikus értelemmel is bírhat, pontosabban a homeopatikus mágia körébe tartozik. A mágiának ez az ága a hasonlóság elvén működik, a leggyakoribb megjelenési módja az, amikor az ellenség képmását semmisítik meg, és ezáltal magát az ellenséget akarják elpusztítani (Frazer, 1998: 23). |
| 256 | Képileg zavaró, hogy a régi fotón egy búzamező látható, míg a színes képen kukoricamező. Az sem egészen értelmezhető, hogy a fénykép miért vet árnyékot: ezzel talán valamennyire térbe helyezi a képet, esetleg súlyt ad neki. |
| 257 | Ez az eisensteini montázs egyik példája: két ellentétes képet helyeznek egymás mellé, és ezeknek szintéziseként létrejön egy új jelentés. Messaris szerint az ilyen ellentétes, váratlan mellérendelésekkor lesz a néző a legaktívabb (Messaris, 1996: 171). Az aktív részvétel nagyban megnöveli a plakát hatékonyságát, a szimbólumok értelmezését, egyáltalán észrevételét, és így egyben a rítusban való részvétel is aktívabbá válik. |