Kácsor Adrienn: „Kétmilliós” vásárlások: képzőművészet és politika a Kádár-korszakban
| 191 | A kritika bibliográfiai adatait Sváby Lajos kérésére nem közlöm. Sváby szerint lényegtelen, hogy konkrétan melyik cikk sértette meg – akkoriban ugyanis több negatív kritika is érte a „kétmillióst”. |
| 192 | Műcsarnok, 1979. január 7–14. A Művészeti Alap 1978-as vásárlásai. Forrás például: Kiállítás a Műcsarnokban az 1978-ban vásárolt festményekről. Népszabadság, 1979. január 7. 14. o. |
| 193 | Beszélgetés Sváby Lajossal 2009 áprilisában. |
| 194 | A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja által szervezett vásárláson Sváby két másik festménye mellett a „Szégyenkép”-et is megvették. Forrás: Művészeti Alap vásárlásai '79. Festmény, Kisplasztika: Műcsarnok kiadványa, 1979. A kiállítást a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Műcsarnok gondozásában Kovács Béla rendezte. Felelős kiadó: Vészits Ferenc. A katalógust Koplik Judit művészettörténész bocsátotta rendelkezésemre. |
| 195 | Pontos dátumot egyelőre nem tudunk; Szepes Lászlóné művészettörténész szerint, aki rövid ideig a Művészeti Alap munkatársa volt, 1978-tól évente már csak két vásárlás volt (ő ebben az évben került a Művészeti Alaphoz). A múzeumokban talált levelezésekből pedig az derül ki, hogy 1975-ben még évi négy beadás volt. |
| 196 | Tájékoztató az 1965-ös állami képzőművészeti vásárlások bemutatásáról. Műcsarnok irattárából. Jelzet: MKCS-C-II-1570/7. 3. o. |
| 197 | Az összeg az 1970-es évek végére jelentősen nőtt, körülbelül megduplázódott (Horváth, 2001: 17). |
| 198 | Műcsarnoki irattári szám: MKCS-C-II-1570/6. 1–7. o. |
| 199 | Műcsarnoki irattári szám: MKCS-C-II-1595/5. 1–14. o. |
| 200 | Műcsarnoki irattári szám: 1708/7. 1–15. o. |
| 201 | 322/68 irattári számú levélhez csatolva, Türr István Múzeum irattára. |
| 202 | Művészeti Alap vásárlásai '79. Festmény, Kisplasztika. Műcsarnok, 1979. |
| 203 | Berkes József, a Képzőművészeti Alap osztályvezetőjének 1967. júliusi levele dr. Dömötör János hódmezővásárhelyi múzeumigazgatónak. Tornyai János Múzeum irattára. Jelzet: 10857/67. |
| 204 | Az alábbi múzeumokban folytattam kutatást (felsorolás látogatásaim időrendi sorrendje alapján): Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Damjanich János Múzeum, Szolnok; Magyar Nemzeti Galéria (Jelenkori Gyűjtemény), Budapest; Báthori István Múzeum, Nyírbátor; Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Erkel Ferenc Múzeum, Gyula; Rákóczi Ferenc Múzeum, Sárospatak; Déri Múzeum, Debrecen; Intercisa Múzeum, Dunaújváros; Jósa András Múzeum, Nyíregyháza; Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Türr István Múzeum, Baja; Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár; Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; Móra Ferenc Múzeum, Szeged; Ferenczy Múzeum, Szentendre. Továbbá a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumtól kaptam információt. |
| 205 | Haraszty István : Mint a madár (konceptuális objektum), 1972, acél, bronz, elektronika. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum tulajdona. |
| 206 | „A Magyar Szocialista Munkáspárt néhány időszerű ideológiai feladata. A Központi Bizottság irányelvei””, Társadalmi Szemle, 1965/4. 33. o.; kiemelés tőlem: K. A. |
| 207 | A Művészeti Alap történetének rekonstruálásában az idézett cikk mellett Berkes József, a Képzőművészeti Alap Lektorátusi Osztályának vezetője, illetve Koplik Judit, Nagy Ildikó és Szepes Lászlóné művészettörténészek segítettek, akik egykor mind a Képzőművészeti Alap munkatársai voltak. Az Alap történetére vonatkozó levéltári iratokhoz még nem sikerült hozzáférnem. |
| 208 | Például a Művészeti Bizottság, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. |
| 209 | Tevékenysége – az azonos szisztémával működő Irodalmi és Zenei Alaphoz hasonlóan – három fő területre terjedt ki: „közvetlen támogatás alkotói előlegek, ösztöndíjak, tanulmányi segélyek formájában; szolgáltatások alkotóházi beutalással; a szociális ellátás különböző formái” (Borbély, 1979: 4). |
| 210 | „A képzőművészet népnevelő szerepének megvalósítása, valamint képzőművészeink anyagi helyzetének végleges megjavítása úgy érhető el, ha megteremtjük a képzőművészek és a vásárlóközönség között az egészséges, eleven kapcsolatot, és elérjük azt, hogy képzőművészeink alkotásaikból éljenek meg” – idézi Borbély Károly a minisztertanácsi előterjesztés szövegét (Borbély, 1979: 4–5). |
| 211 | „Az Alap feladata – a párt és a kormány kulturális művészetpolitikai elveinek megfelelően – sokoldalúan támogatni a hivatásos művészek alkotómunkáját, az alkotási feltételek és körülmények folyamatos javítását, az alkotómunkát segítő intézmények fenntartását, elősegítve ezzel szocialista művészetünk továbbfejlődését” (Borbély, 1979: 5). |
| 212 | Felhívás. Művészet, 1963/6. 25. o. |
| 213 | Arról, hogy 1963-ban kik és milyen műveket adtak be a felhívás hatására, megfelelő forrás hiányában egyelőre csak részleges ismereteink vannak. A teljes, 1963-as vásárlási lista még nem került elő, 18 műről tudható csupán, hogy ekkor vették meg. Forrás: „Alap-vásárlások 1963–1968-ig. Átadott festmények jegyzéke”. A dokumentum a Műcsarnok Szállítási és Műtárgy-raktározási Osztályának iratai között maradt fenn, leltári vagy iktatási szám nélkül. A listán szereplő művészek: Berényi Ferenc, Csernus Tibor, Elekfy Jenő, Fóth Ernő, Gacs Gábor, Gábor Marianne, Kondor Béla, Kristóf János, László Gyula, Mácsai István, Orosz János, Szabó Ákos, Szilvássy Margit, Szinte Gábor, Tamás Ervin, Udvardy Erzsébet, Ujváry Lajos, Vén Emil. A teljes lista felderítése további kutatást igényel. |
| 214 | A „kétmilliós” vásárlásokat a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban vagy az Ernst Múzeumban rendezték. |
| 215 | „Tájékoztató az 1965-ös állami képzőművészeti vásárlások bemutatásáról”. Műcsarnoki irattári szám: MKCs- C- II/1570-7-3. oldal: 3. |
| 216 | Ez a Művészeti Bizottság jegyzőkönyveiből is kiderül, illetve forrás: György (2005: 167). |
| 217 | Forrás: Koplik Judit és Berkes József. |
| 218 | Ezt támasztja alá az az 1967-es levél is, melyet Berkes írt a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatójának, dr. Dömötör Jánosnak: „Korábbi felterjesztésünkre a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztálya engedélyezte, hogy az anyagból Önök is válogassanak.” Berkes József osztályvezető levele dr. Dömötör János hódmezővásárhelyi múzeumigazgatónak. Kelt Bp., 1967. július 11-én. A levél a Tornyai János Múzeum irattárában maradt fent – irattári száma: 10857/67. |
| 219 | A fejezetben szereplő mindenféle adat (nevek, árak), az 1965 és 1968 közötti vásárlási listákról származnak. További adatok még előkerülhetnek. |
| 220 | Vagy egyszerűen csak nem tartották rangjukhoz méltónak a „millióst” – de ezt már nem lehet megállapítani. |
| 221 | Berkes József mellett Szepes Lászlóné is biztosan emlékszik rá, hogy Barcsay tagja volt a zsűrinek. |
| 222 | Ráadásul Barcsay jóval korábbi képeit adta be a „milliósra” – 1966-ban vették meg például az 1926-os Munkáslány című festményét. Lehetséges, hogy ő inkább arra használta a „kétmillióst”, hogy jelentősebbnek ítélt műveit múzeumi gyűjteményekbe juttassa. |
| 223 | Kohán György 1966-ban halt meg. |
| 224 | Zilahy György 1966-ban halt meg. |
| 225 | Ez volt az „Ágy” című festménye, amelyet 5000 forintért vett meg a Képzőművészeti Alap. |
| 226 | Ez a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének leltárkönyvéből derül ki. Leltári száma: MM.77.6. Altorjai Sándor: A… montázs (az Alapnál az 594/IV/75. leltári számon szerepelt, azaz az 1975. évi negyedik beadáson szerepelt a mű). |
| 227 | Információ Koplik Judittól és Berkes Józseftől, illetve erre tesz utalást az 1979-es Művészet-cikk is (Kerékgyártó, 1979: 14). |
| 228 | Ez már Vészits Ferenc igazgatósága alatt történt; ő 1977. január 1-jével kezdte meg működését a Művészeti Alapnál. Forrás: Berkes József. |
| 229 | A Művészeti Alaptól kapott képekből a pártiskolában kiállítás is nyílt, s erről katalógus is készült. Kortárs képző- és iparművészeti kiállítás. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1980. Katalógust szerkesztette: Selmeczi László. |
| 230 | Az adatok a Jelenkori Gyűjtemény leltárkönyveiből származnak; a legelső leltárkönyv 1974-ben indult az osztályon, s csak az 1971 utáni vásárlásokból jött anyagot leltározták a Jelenkori Gyűjteménybe. A '65 és '70 közöttiek a Festészeti Osztályra kerültek – az innen származó adatok feldolgozása folyamatban van. |
| 231 | Ezek: Dienes Gábor: Emberek és állatok (MM.77.98), Nádler István: Plasztikus piros (MM.77.107), Fajó János: Öröm (MM.79.49), Deim Pál: Jel III. (MM. 79.60), Kocsis Imre: Külváros (MM.79.176), Záborszky Gyula: Gondolkodó/Harangozó Gyula emlékére (MM.80.239), Nagy Gábor: Kalapos történet (MM.80.241), Lakner László: Menekülő (MM. 81.330), Kéri Ádám: Háború (MM.81.331), Kokas Ignác: Bejárat a Szent György pusztára (MM.81.337), Bartha László: Város I. (MM.82.256), Ujházi Péter: Cirkusz (MM.83.5). |
| 232 | A „kétmilliós” megszűnte óta a nyírbátori múzeumot leginkább csak művészek támogatták ajándékba adott képzőművészeti alkotásokkal. |
| 233 | Bernáth Aurél vagy Martyn Ferenc képeiből is szeretett volna elhozni, de ezeket Pécs vagy a Galéria addigra már lefoglalta (forrás: Horváth János Milán). |
| 234 | Három festmény kivételével: egyik a rendőrkapitányságon, másik kettő pedig a múzeum épületében dekoráció. |
| 235 | Kerékgyártó István: Festészet, műkereskedelem, mecenatúra. Művészet, 1979/11. 14. o. |