Médiakutató

Lábjegyzetek

Kácsor Adrienn: „Kétmilliós” vásárlások: képzőművészet és politika a Kádár-korszakban

191 A kritika bibliográfiai adatait Sváby Lajos kérésére nem közlöm. Sváby szerint lényegtelen, hogy konkrétan melyik cikk sértette meg – akkoriban ugyanis több negatív kritika is érte a „kétmillióst”.
192 Műcsarnok, 1979. január 7–14. A Művészeti Alap 1978-as vásárlásai. Forrás például: Kiállítás a Műcsarnokban az 1978-ban vásárolt festményekről. Népszabadság, 1979. január 7. 14. o.
193 Beszélgetés Sváby Lajossal 2009 áprilisában.
194 A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja által szervezett vásárláson Sváby két másik festménye mellett a „Szégyenkép”-et is megvették. Forrás: Művészeti Alap vásárlásai '79. Festmény, Kisplasztika: Műcsarnok kiadványa, 1979. A kiállítást a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Műcsarnok gondozásában Kovács Béla rendezte. Felelős kiadó: Vészits Ferenc. A katalógust Koplik Judit művészettörténész bocsátotta rendelkezésemre.
195 Pontos dátumot egyelőre nem tudunk; Szepes Lászlóné művészettörténész szerint, aki rövid ideig a Művészeti Alap munkatársa volt, 1978-tól évente már csak két vásárlás volt (ő ebben az évben került a Művészeti Alaphoz). A múzeumokban talált levelezésekből pedig az derül ki, hogy 1975-ben még évi négy beadás volt.
196 Tájékoztató az 1965-ös állami képzőművészeti vásárlások bemutatásáról. Műcsarnok irattárából. Jelzet: MKCS-C-II-1570/7. 3. o.
197 Az összeg az 1970-es évek végére jelentősen nőtt, körülbelül megduplázódott (Horváth, 2001: 17).
198 Műcsarnoki irattári szám: MKCS-C-II-1570/6. 1–7. o.
199 Műcsarnoki irattári szám: MKCS-C-II-1595/5. 1–14. o.
200 Műcsarnoki irattári szám: 1708/7. 1–15. o.
201 322/68 irattári számú levélhez csatolva, Türr István Múzeum irattára.
202 Művészeti Alap vásárlásai '79. Festmény, Kisplasztika. Műcsarnok, 1979.
203 Berkes József, a Képzőművészeti Alap osztályvezetőjének 1967. júliusi levele dr. Dömötör János hódmezővásárhelyi múzeumigazgatónak. Tornyai János Múzeum irattára. Jelzet: 10857/67.
204 Az alábbi múzeumokban folytattam kutatást (felsorolás látogatásaim időrendi sorrendje alapján): Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Damjanich János Múzeum, Szolnok; Magyar Nemzeti Galéria (Jelenkori Gyűjtemény), Budapest; Báthori István Múzeum, Nyírbátor; Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Erkel Ferenc Múzeum, Gyula; Rákóczi Ferenc Múzeum, Sárospatak; Déri Múzeum, Debrecen; Intercisa Múzeum, Dunaújváros; Jósa András Múzeum, Nyíregyháza; Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Türr István Múzeum, Baja; Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár; Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; Móra Ferenc Múzeum, Szeged; Ferenczy Múzeum, Szentendre. Továbbá a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumtól kaptam információt.
205 Haraszty István : Mint a madár (konceptuális objektum), 1972, acél, bronz, elektronika. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum tulajdona.
206 „A Magyar Szocialista Munkáspárt néhány időszerű ideológiai feladata. A Központi Bizottság irányelvei””, Társadalmi Szemle, 1965/4. 33. o.; kiemelés tőlem: K. A.
207 A Művészeti Alap történetének rekonstruálásában az idézett cikk mellett Berkes József, a Képzőművészeti Alap Lektorátusi Osztályának vezetője, illetve Koplik Judit, Nagy Ildikó és Szepes Lászlóné művészettörténészek segítettek, akik egykor mind a Képzőművészeti Alap munkatársai voltak. Az Alap történetére vonatkozó levéltári iratokhoz még nem sikerült hozzáférnem.
208 Például a Művészeti Bizottság, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja.
209 Tevékenysége – az azonos szisztémával működő Irodalmi és Zenei Alaphoz hasonlóan – három fő területre terjedt ki: „közvetlen támogatás alkotói előlegek, ösztöndíjak, tanulmányi segélyek formájában; szolgáltatások alkotóházi beutalással; a szociális ellátás különböző formái” (Borbély, 1979: 4).
210 „A képzőművészet népnevelő szerepének megvalósítása, valamint képzőművészeink anyagi helyzetének végleges megjavítása úgy érhető el, ha megteremtjük a képzőművészek és a vásárlóközönség között az egészséges, eleven kapcsolatot, és elérjük azt, hogy képzőművészeink alkotásaikból éljenek meg” – idézi Borbély Károly a minisztertanácsi előterjesztés szövegét (Borbély, 1979: 4–5).
211 „Az Alap feladata – a párt és a kormány kulturális művészetpolitikai elveinek megfelelően – sokoldalúan támogatni a hivatásos művészek alkotómunkáját, az alkotási feltételek és körülmények folyamatos javítását, az alkotómunkát segítő intézmények fenntartását, elősegítve ezzel szocialista művészetünk továbbfejlődését” (Borbély, 1979: 5).
212 Felhívás. Művészet, 1963/6. 25. o.
213 Arról, hogy 1963-ban kik és milyen műveket adtak be a felhívás hatására, megfelelő forrás hiányában egyelőre csak részleges ismereteink vannak. A teljes, 1963-as vásárlási lista még nem került elő, 18 műről tudható csupán, hogy ekkor vették meg. Forrás: „Alap-vásárlások 1963–1968-ig. Átadott festmények jegyzéke”. A dokumentum a Műcsarnok Szállítási és Műtárgy-raktározási Osztályának iratai között maradt fenn, leltári vagy iktatási szám nélkül. A listán szereplő művészek: Berényi Ferenc, Csernus Tibor, Elekfy Jenő, Fóth Ernő, Gacs Gábor, Gábor Marianne, Kondor Béla, Kristóf János, László Gyula, Mácsai István, Orosz János, Szabó Ákos, Szilvássy Margit, Szinte Gábor, Tamás Ervin, Udvardy Erzsébet, Ujváry Lajos, Vén Emil. A teljes lista felderítése további kutatást igényel.
214 A „kétmilliós” vásárlásokat a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban vagy az Ernst Múzeumban rendezték.
215 „Tájékoztató az 1965-ös állami képzőművészeti vásárlások bemutatásáról”. Műcsarnoki irattári szám: MKCs- C- II/1570-7-3. oldal: 3.
216 Ez a Művészeti Bizottság jegyzőkönyveiből is kiderül, illetve forrás: György (2005: 167).
217 Forrás: Koplik Judit és Berkes József.
218 Ezt támasztja alá az az 1967-es levél is, melyet Berkes írt a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatójának, dr. Dömötör Jánosnak: „Korábbi felterjesztésünkre a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztálya engedélyezte, hogy az anyagból Önök is válogassanak.” Berkes József osztályvezető levele dr. Dömötör János hódmezővásárhelyi múzeumigazgatónak. Kelt Bp., 1967. július 11-én. A levél a Tornyai János Múzeum irattárában maradt fent – irattári száma: 10857/67.
219 A fejezetben szereplő mindenféle adat (nevek, árak), az 1965 és 1968 közötti vásárlási listákról származnak. További adatok még előkerülhetnek.
220 Vagy egyszerűen csak nem tartották rangjukhoz méltónak a „millióst” – de ezt már nem lehet megállapítani.
221 Berkes József mellett Szepes Lászlóné is biztosan emlékszik rá, hogy Barcsay tagja volt a zsűrinek.
222 Ráadásul Barcsay jóval korábbi képeit adta be a „milliósra” – 1966-ban vették meg például az 1926-os Munkáslány című festményét. Lehetséges, hogy ő inkább arra használta a „kétmillióst”, hogy jelentősebbnek ítélt műveit múzeumi gyűjteményekbe juttassa.
223 Kohán György 1966-ban halt meg.
224 Zilahy György 1966-ban halt meg.
225 Ez volt az „Ágy” című festménye, amelyet 5000 forintért vett meg a Képzőművészeti Alap.
226 Ez a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének leltárkönyvéből derül ki. Leltári száma: MM.77.6. Altorjai Sándor: A… montázs (az Alapnál az 594/IV/75. leltári számon szerepelt, azaz az 1975. évi negyedik beadáson szerepelt a mű).
227 Információ Koplik Judittól és Berkes Józseftől, illetve erre tesz utalást az 1979-es Művészet-cikk is (Kerékgyártó, 1979: 14).
228 Ez már Vészits Ferenc igazgatósága alatt történt; ő 1977. január 1-jével kezdte meg működését a Művészeti Alapnál. Forrás: Berkes József.
229 A Művészeti Alaptól kapott képekből a pártiskolában kiállítás is nyílt, s erről katalógus is készült. Kortárs képző- és iparművészeti kiállítás. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1980. Katalógust szerkesztette: Selmeczi László.
230 Az adatok a Jelenkori Gyűjtemény leltárkönyveiből származnak; a legelső leltárkönyv 1974-ben indult az osztályon, s csak az 1971 utáni vásárlásokból jött anyagot leltározták a Jelenkori Gyűjteménybe. A '65 és '70 közöttiek a Festészeti Osztályra kerültek – az innen származó adatok feldolgozása folyamatban van.
231 Ezek: Dienes Gábor: Emberek és állatok (MM.77.98), Nádler István: Plasztikus piros (MM.77.107), Fajó János: Öröm (MM.79.49), Deim Pál: Jel III. (MM. 79.60), Kocsis Imre: Külváros (MM.79.176), Záborszky Gyula: Gondolkodó/Harangozó Gyula emlékére (MM.80.239), Nagy Gábor: Kalapos történet (MM.80.241), Lakner László: Menekülő (MM. 81.330), Kéri Ádám: Háború (MM.81.331), Kokas Ignác: Bejárat a Szent György pusztára (MM.81.337), Bartha László: Város I. (MM.82.256), Ujházi Péter: Cirkusz (MM.83.5).
232 A „kétmilliós” megszűnte óta a nyírbátori múzeumot leginkább csak művészek támogatták ajándékba adott képzőművészeti alkotásokkal.
233 Bernáth Aurél vagy Martyn Ferenc képeiből is szeretett volna elhozni, de ezeket Pécs vagy a Galéria addigra már lefoglalta (forrás: Horváth János Milán).
234 Három festmény kivételével: egyik a rendőrkapitányságon, másik kettő pedig a múzeum épületében dekoráció.
235 Kerékgyártó István: Festészet, műkereskedelem, mecenatúra. Művészet, 1979/11. 14. o.