Bajomi-Lázár Péter: Hírközlés tegnap és ma
| 1 | Dolgozatom „A hírsajtó átalakulása” című, a Lapkiadás és Médiapiac 2009. márciusi számában, illetve a „Hírközlés tegnap és ma” című, a Value magazin 2009. májusi számában közölt írásaim felhasználásával és továbbgondolásával született – B. L. P. |
| 2 | 2004-ben az Amerikai Egyesült Államokban a 18–29 éves korosztály 20 százaléka, 2008-ban már 42 százaléka számára jelentette az internet az első számú hírforrást (Jensen, 2008), 2009-ben pedig már a 30 év alattiak 59 százaléka a webet jelölte meg első számú hírforrásaként (http://nol.hu/archivum/lap-20090314-20090314-15; utolsó letöltés: 2009. március 15.). Magyarországon ugyancsak meredeken nő az internethasználók aránya: az NRC InformatiOnline adatai szerint 2004 elején a rendszeresen netezők aránya 21 százalék, 2008 elején már 46 százalék volt; 2008-ban a 15–24 éves generáció tagjainak 80 százaléka használta rendszeresen az internetet, míg a 25–34 éves korosztály körében ez az arány csupán 60 százalékos volt (http://www.nrc.hu/kutatas/ internet_penetracio?gclid=CJzhg-H76JgCFQdMtAodyi_A1g; utolsó letöltés: 2009. február 29.). |
| 3 | A filléres sajtó elterjedésében persze szerepet játszottak más tényezők is, így különösen a gyorsuló urbanizáció (amely nagy, homogén piacok megjelenéséhez vezetett), az írástudók számának emelkedése és a szabadidő növekedése. |
| 4 | 2008-ban már a nap minden percében új blog jelent meg valahol az interneten; a blogoszféra nagysága öthavonta megduplázódott (Jensen, 2008). A legnagyobb magyar blogportál, a www.blog.hu 2008 elején több mint 6000 működő „webnaplót” tárolt (Bodoky, 2008). |
| 5 | A (polgári) nyilvánosság – másként nyilvános szféra vagy közszféra vagy nyilvános tér (public sphere) – fogalmát a klasszikus habermasi értelemben használom. Eszerint a nyilvánosság a közügyekről szóló racionális és kritikus vita, a „nyilvános okoskodás” terepe, amely lehetőséget kínál a nagykorú állampolgároknak arra, hogy tájékozottan döntsenek, és aktívan részt vegyenek a politikai döntések meghozatalában. A jól működő nyilvánosság tehát a deliberatív demokrácia működésének előfeltétele (vö. Habermas, [1962] 1999; a koncepció kritikájáról lásd például Curran, [1997] 2007; Gripsrud, [1999] 2007; Sparks, [2001] 2007; Papacharissi, 2003). A politikai hírközlés minősége természetesen megszabja a nyilvánosság minőségét, hiszen a racionális-kritikus vita és a tájékozott politikai döntéshozatal előfeltétele a közhatalom transzparenciája. |
| 6 | A civil újságírás Shayne Bowman és Chris Willis definíciója szerint azt jelenti, hogy „egy állampolgár vagy állampolgárok egy csoportja aktív szerepet vállal a hírek és az információk gyűjtésében, tudósításában, elemzésében és terjesztésében. E részvétel célja olyan független, megbízható, pontos, széles körű és releváns információk nyújtása, melyekre egy demokráciában szükség van” (Bowmant és Willist [2003] idézi Barta, 2007: 116). |
| 7 | Az Egyesült Államokban az online hirdetések reklámpiaci részesedése 2006-ról (14 milliárd dollár) 2007-re (18 milliárd dollár) 28 százalékkal nőtt (lásd http://www.businessinsider.com/2008/3/ google-sucks-life-out-of-old-media- huge-2007-share-shift; utolsó letöltés: 2009. február 15.). A nyomtatott sajtó – vagyis a hagyományos újságok és magazinok – reklámpiaci részesedése 2006-ról (12 milliárd dollár) 2007-re (11,5 milliárd dollár) öt százalékkal csökkent (lásd http://spreadsheets.google.com/pub?key=pYFPEp3S18PSWvyPrvF8aEg; utolsó letöltés: 2009. február 15.). |
| 8 | A legnépszerűbb 25 amerikai blog listáját lásd itt: http://www.ebizmba.com/articles/blogs (utolsó letöltés: 2008. február 15.). A listavezető blognak havi két és fél millió látogatója van. |