Andreides Gábor: Az államosítás és a Magyar Távirati Iroda működése a Tanácsköztársaság alatt
| 1 | 1887-ben nemességet kapott, ettől kezdve lett neve Szegedy-Maszák Hugó. |
| 2 | A Magyar Távirati Iroda második vezetője 1857. február 7-én született Bács-Bodrog vármegye újvidéki járásában, Petrőc (Petrovác) nagyközségben. Gimnáziumi éveit Baján töltötte. Diákévei alatt megtanult franciául és angolul, németül már tudott, hiszen sváb vidékről származott. Egyetemi tanulmányait a bécsi jogi egyetemen végezte, majd ezt követően a város törvényszéken gyakornokoskodott; egyidejűleg a Neues Wiener Tageblatt című lap munkatársa lett. Később a Budapester Tageblatt szerkesztőségének munkatársa; majd ezt követően a Neues Politisches Volksblatt szerkesztője lett. Ekkor alapította meg a Honvéd című napilapot saját nyomdavállalattal, de ez a vállalkozása nem járt nagy sikerrel. Ezután a Pester Lloyd vezércikkírója – a laphoz Falk Miksa hívta –, a bécsi közös külügyminisztérium orgánumának, a Politische Correspondenznek, a Havas és a Reuter hírügynökségeknek a budapesti tudósítója volt. |
| 3 | „A Magyar Távirati Iroda tegnap megint tanúságot tett arról, hogy a lapok pontos és megbízható kiszolgálásával igyekezik viszonozni az állam részéről élvezett kedvezményeket. Ennek a pontosságnak és megbízhatóságnak jele, hogy Kiamil basa nagyvezér expozéjának az angol–török viszonyra vonatkozó részét úgy közölte, hogy valódi értelmének éppen ellenkezőjét mondja” (Az Újság 1909. január 15.). Tíz esztendővel később ugyancsak Az Újság oldalain ez volt olvasható: „Miből áll egy kőnyomatú lap berendezése? Egy négyzetméternyi simára csiszolt kőből, néhány kiló olajból meg festékből. Gutenberg első kézisajtója volt ilyen primitív. A Magyar Távirati Iroda czimű kőnyomatú lap még ezt a kezdetlegességet sem érte el. Hetek, sőt hónapok óta közöl az olvashatatlanságig megnyomorított táviratokat, amelyeknek értelmét magunknak kell kibetűzni […] A nagy jelentőségű világhistóriai dokumentumoknak alig van egy olvasható soruk a Magyar Távirati Iroda kiadásában. Minden sorból néhány szó, minden szóból néhány szótag és minden szótagból legalább egy betű hiányzik” (Az Újság, 1918. február 5.). |
| 4 | Részlet az 1918. július 29-ei kormányülés jegyzőkönyvéből. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K 27 Miniszterelnökségi Levéltár, Minisztertanácsi és Kormányzótanácsi Jegyzőkönyvek. |
| 5 | Uo. |
| 6 | Halász Lajost 1918. október 31-én miniszteri tanácsossá nevezték ki, ebben a minőségében vette át a miniszterelnöki sajtóiroda irányítását. 1920-ban lemondott állásáról, ügyvédi irodát nyitott, az újságírással azonban nem hagyott föl. Megalapította a Részvényes című lapot. |
| 7 | Az MTI későbbi főszerkesztője, Zimmer Ferenc szó szerinti szavai, amelyeket 1939–1940-ben gyorsírásba diktált dr. Tarr Lászlónak. Az anyag gépírásos változatát lásd: MTI Történeti Dokumentumai 1895–1946 (MTI Archívum 55.). |
| 8 | Az eredeti levél megtalálható a Magyar Távirati Iroda Archívumában. |
| 9 | Az Újság 1918. november 7., 8. A minisztertanács csak 1919 januárjában fogadta el az MTI államosításának tervét, az addigi tulajdonos, Radó Sámuel 237 000 koronás kárpótlásával. (Az 1919. január 19-ei kormányülés jegyzőkönyve. MOL K 27.) |
| 10 | MOL K 807 1. doboz. A Forradalmi Kormányzótanács, a Sajtódirektórium jegyzőkönyvei. Jegyzőkönyv a Sajtódirektórium 1919. március 29-én tartott üléséről. |
| 11 | Uo. Jegyzőkönyv a Sajtódirektórium 1919. március 31-én tartott üléséről. |
| 12 | Zimmer Ferenc diktátuma: MTI Történeti Dokumentumai, 7. |
| 13 | MOL K 807 1. doboz. Jegyzőkönyv a Sajtódirektórium 1919. április 1-jén tartott üléséről. |
| 14 | Zimmer Ferenc diktátuma: MTI Történeti Dokumentumai, 17. |
| 15 | Uo. |
| 16 | Uo. 18. |
| 17 | Zimmer Ferenc diktátuma: MTI Történeti Dokumentumai, 20. |
| 18 | Uo. 25. |
| 19 | Uo. 26. |
| 20 | A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosok rendeletei I. füzet Budapest, A „Proletárjog” kiadása, 1919. 86. |
| 21 | MOL K 807 1. doboz. Jegyzőkönyv a Szellemi Termékek Országos Tanácsa 1919. május 26-án tartott üléséről. |
| 22 | MOL K 807 1. doboz Jegyzőkönyv a Szellemi Termékek Országos Tanácsa 1919. június 11-én tartott üléséről. |