Lábjegyzetek

Vörös Boldizsár: Különböző politikai rendszerek – hasonló humoros alkotások?

1	A Magyarországi Tanácsköztársaság időszakának humoráról részletesebben beszélt Hajdu Tibor Gecse Gézával készített interjújában, a „Mi volt az a Chari-vari, avagy Humor a forradalmakban” című összeállításban, amely elhangzott 1987. március 21-én, a Petőfi Rádió „Színről színre című, 14 órakor kezdődő műsorában. Az interjú megtalálható a Magyar Rádió Archívumában. A beszélgetésre Hajdu Tibor hívta fel a figyelmemet, aki az interjúhoz készített feljegyzéseit is rendelkezésemre bocsátotta; szívességéért ezúton mondok köszönetet. A tanácsköztársasági viccekről újabban lásd Vörös (2006: 184–203; 2008: 13–22; 2009a: 16–19; 2009b: 151–160).
2	Fosztogatók, ha találkoznak. Vágóhíd, 1919. február 4. – A korabeli szövegeket egykorú helyesírással közlöm, a kurziválások azokban az eredeti kiemeléseknek felelnek meg. – E vicc egy, még az Április 1918. november 20-ai számában megjelent, képhez kapcsolódó párbeszéd variánsának tekinthető, lásd ehhez: Vörös (2008: 15). Hasonló kapcsolódások minden bizonnyal más szövegeknél és képeknél is megfigyelhetők.
3	Bukarestben. Borsszem Jankó, 1919. június 8.
4	Lásd még A proletárdiktatura humora. Gyenge a szovjet, urak! II. Borsszem Jankó, 1919. szeptember 7.
5	Ex occidente lux. Borsszem Jankó, 1919. február 9.
6	Az 1919-es hóember. Mátyás Diák, 1919. november 30. A kép alkotója minden bizonnyal Jeney Jenő, lásd Gyöngy (2008: 101, 283, 370).
7	Lásd ehhez még az „Operatér Wilson…” című karikatúrát, amely a Humorističke Listy 1918. november 15-ei számában jelent meg. A képet újraközli Demm (1988: 188, 200). Hasonló párhuzamok minden bizonnyal más képeknél és szövegeknél is fellelhetők.
8	A sebészek. Mátyás Diák, 1919. január 12. A képen ábrázolt személyek azonosításához lásd Arctanulmányok a versaillesi konferenciáról. Mátyás Diák, 1919. február 9.
9	Professzorok a betegágynál. Mefisztó, 1919. október 12. A kép alkotója minden bizonnyal Gedő Lipót, lásd Gyöngy (2008: 75–76, 281). A karikatúránál Vázsonyi utolsó szavai a „Sok bába közt elvész a gyermek” közmondás átalakításával jöttek létre, lásd ehhez Margalits (1897: 289); Szemerkényi (2009: 90–91).
10	Konzilium. Mátyás Diák, 1919. november 9. A kép alkotója minden bizonnyal Jeney Jenő, lásd Gyöngy (2008: 101, 283, 370).
11	Lásd: Április, 1919. január 1. A kép alkotója Biró Mihály. A folyóiratban a bolsevikokat támadta a következő karikatúra: Takarékos bolseviki, avagy pétervári hangulat. Április, 1918. december 4. (A kép alkotója Vértes Marcell.) A Vörös Ujság cikke szerint azonban az igazi bolsevikok „a kommunizmust nem az Április cimü élclap hajmeresztő rajzából” tanulják. Lásd Az Est és a bolsevizmus. „A bolsevizmus nem mentőkörülmény.” Vörös Ujság, 1918. december 21.
12	Lásd Április, 1919. április 3. A kép alkotója Biró Mihály.
13	Nagy Lajos: A milliomos-állat. A nagy „Brehm” 1918. évi kötetéből. Április, 1919. április 3., lásd ehhez Buzinkay (1983: 82), továbbá Koselleck (2003: 279–298).
14	Udvari tanácsos ur forradalmi álruhában. Április, 1919. január 15. A kép alkotója Vértes Marcell.
15	A megrémült hadimilliomos. Április, 1919. április 3. A kép alkotója Vértes Marcell.
16	Az idézett humoros szöveg után még további viccek következnek, a bevezető mondatokban ábrázolt időszakból. Lásd még Vörös (2006: 187–188; 2009a: 17).
17	Izidorka pozdorjái. Magyar Herkó Páter, 1919. szeptember 28.
18	A három korszak. Vágóhíd, 1919. június 3. Lásd még a (16.) humoros alkotáshoz kapcsolódó szómagyarázatokat!
19	A proletárdiktatura humora. Gyenge a szovjet, urak! III. Borsszem Jankó, 1919. szeptember 14. Radó Antal szótára szerint a spanyol-zsidó „rebach” szó jelentése kifejezetten „kereskedői haszon”. Lásd Radó (1918: 143). Lásd még Vörös (2009a: 19).
20	A Revü XVII. száma és a szovjet-viccek. Revü (Bratislava), 1919. november 19.
21	A diktatura bukása az állatkertben. Borsszem Jankó, 1919. szeptember 7. A kép alkotója minden bizonnyal Horváth Sándor.
22	Samuka a majomketrec előtt. Fidibusz, 1919. szeptember 19. Lásd még Vörös (2006: 197–201; 2008: 16–21).
23	Ántánt–szobrok Budapesten. Borsszem Jankó, 1919. május 11.
24	Iszogatás közben. Bolond Istók, 1919. március 9.
25	A proletárdiktatura humora. Gyenge a szovjet, urak! II. Borsszem Jankó, 1919. szeptember 7.
26	Szesztilalom. Mefisztó, 1919. október 12.
27	Mire jó a plakát? Borsszem Jankó, 1919. február 23.
28	Lásd Bolond Istók, 1919. március 9.
29	A beszélő plakát. Borsszem Jankó, 1919. május 4. A kép alkotója minden bizonnyal Kelen Imre, lásd Gyöngy (2008: 113, 283).
30	A kormányos és helyettese. Mátyás Diák, 1919. március 23.
31	Az uj kormányos. Mátyás Diák, 1919. november 30.
32	A mi Nagy Kristófunk. Bolond Istók, 1919. február 23. A kép alkotója Szigethy István.
33	Apponyi-Nagy Kristóf meg a kis Magyar Béke. Mátyás Diák, 1919. december 21.
34	A Révai Nagy Lexikona szerint „Óperenciá”-nak „nevezik magyar népmeséink sztereotip bekezdései a mesevilág határán lévő tengert (v. folyót ?), sőt ilyen országot is ismernek”. Óperencia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. Mons-Ottó. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1916: 753., lásd még Kovács (1981: 93).
35	Sajnos, a korabeli forrásanyag töredékes; további szövegek és képek előkerülése, elemzése még gyarapíthatja a bemutatott csoportokat – amelyek azonban jelen állapotukban is jól szemléltetik a humoros alkotások kapcsolódási lehetőségeinek, továbbá az általuk felhasznált történelmi–kulturális hagyományok sokféleségét. E munkám elkészítéséhez nyújtott segítségükért ezúton mondok köszönetet Császtvay Tündének, Landgraf Ildikónak, Szemerkényi Ágnesnek, Tamás Ágnesnek, Hajdu Tibornak és Zeidler Miklósnak. – A tanulmány korábbi változata előadásként elhangzott az 1919: a fordulat(ok) éve című konferencián, 2009. április 23–án, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.E munkám elkészítéséhez nyújtott segítségükért ezúton mondok köszönetet Császtvay Tündének, Landgraf Ildikónak, Szemerkényi Ágnesnek, Tamás Ágnesnek, Hajdu Tibornak és Zeidler Miklósnak. – A tanulmány korábbi változata előadásként elhangzott az 1919: a fordulat(ok) éve című konferencián, 2009. április 23–án, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.