Herendy Csilla: A kereső, a dokumentumok és a user
| 1 | A következő írás 2009 derekán készült, mivel azonban az online világban már fél év is jelentős időnek számíthat, a szerző a kész anyagot 2009 végén – 2010 elején néhány gondolattal kiegészítette. |
| 2 | „A netnek ezt a megváltozott, kollektív tudásmegosztáson és tartalomgeneráláson alapuló architektúráját két amerikai fickó, Dale Dougherty és Craig Line nevezte el web 2.0-nak. Tavaly (2004-ben, a szerz.) San Franciscóban rendezték meg első konferenciájukat, idén októberben a másodikat. A koncepció fő ideológusa a ténylegesen használható számítógépes kézikönyvek kiadásával hírnevet szerzett kaliforniai Tim O'Reilly, a szabad szoftver és open source mozgalmára” (Csordás, 2005).?„The term Web 2.0 was coined by Dale Dougherty (O'Reilly Media) and Craig Cline (MediaLive) in 2004 when they performed a study on the web and confirmed that after the downfall of the dot.com companies, those that survived offered new services based on applications that created dynamic pages and interaction with the user”?(Vállez & Marcos, 2009).„The term Web 2.0 was coined by Dale Dougherty (O'Reilly Media) and Craig Cline (MediaLive) in 2004 when they performed a study on the web and confirmed that after the downfall of the dot.com companies, those that survived offered new services based on applications that created dynamic pages and interaction with the user”?(Vállez & Marcos, 2009).(Vállez & Marcos, 2009). |
| 3 | Pl.: http://blog.tquadrado.com/?p=36 |
| 4 | V.ö.: pl. Tim Bray - Not 2.0? http://radar.oreilly.com/archives/2005/08/not-20.html |
| 5 | http://online.blogter.hu/7585/mi_a_kulonbseg_a_web_10_es_a_web_20_kozott |
| 6 | A szemantikus web elképzelés korábban létezett, mint az, amit később web 2.0-nek neveztek el. |
| 7 | Battele, 2006:A könyvben a tanulmány forrására nincs pontos hivatkozás. |
| 8 | Pingdom: How we got from 1 to 162 million websites on the internet. ?http://royal.pingdom.com/2008/04/04/how-we-got-from-1-to-162-million-websites-on-the-internet/?http://royal.pingdom.com/2008/04/04/how-we-got-from-1-to-162-million-websites-on-the-internet/?Notes on the numbers: The definition of what counts as a website varies, but the numbers here are hostnames connected to sites that respond. The numbers from Netcraft (August 1995 and onward) include parked pages as well, so it is larger than the number of “active” websites. |
| 9 | About.com. http://womeninbusiness.about.com/b/2009/02/08/demographics-show-number-of-websites-in-billions-why-good-seo-is-so-imporant.htm |
| 10 | … vagy vicces formában párhuzamba állítani. Lásd a 2009 őszén terjedő linket – http://www.insideyoursearch.com/ –, amely egy olyan weboldalra vezet, ahol azt láthatjuk, hogyan is működik „valójában” (SIC!) a Google. Az oldalt megnyitva könyvtárra emlékeztető belső teret és egy kardigános könyvtáros nőt láthatunk, aki a keresett kifejezéssel kapcsolatos információkat könyvekből keresi ki, közben listát készít belőlük. A keresés eredménye természetesen a Google találati listája. |
| 11 | Igaz: az online világban sem mindegy, hogy hol (milyen színtéren) teszi ezt. |
| 12 | Szakadát Isván szóbeli közlése alapján. |
| 13 | Az így megjelenő formát „arany háromszög”-nek is szokás nevezni, mivel a „forró pontok” háromszöget formálnak. |
| 14 | A 2-es ábrán látható Google találati oldalon csak természetes, „organikus” találatok láthatóak, hirdetések nem. |
| 15 | És személyre szabottabban is. Ehhez azonban a felhasználónak el kell fogadnia, hogy a találatok pontosítása érdekében a Google 18 (!) hónapig tárolja és feldolgozza bizonyos személyes adatait, pl. egy vagy több cookie-t – azaz egy-egy karaktersorozatot tartalmazó kis fájlt – küld a számítógépére, amely(ek) révén böngészője egyedileg azonosítható lesz. A felhasználónak többek között el kell fogadnia azt a tényt is, hogy a Google szolgáltatásainak elérése során a vállalat szerverei rögzítik az IP-címét, a böngészője típusát és annak nyelvét, a webes kérését és annak időpontját, valamint a böngészőjének egyedi azonosítását lehetővé tévő egy vagy több cookie-t. ?A vállalat célja a személyes adatok feldolgozásával elmondása szerint pl. „Szolgáltatásainknak a felhasználók részére történő biztosítása, ideértve a személyre szabott tartalom és a hirdetések megjelenítését is”, „A szolgáltatásaink fenntartása, védelme és tökéletesítése érdekében végzett ellenőrzés, kutatás és elemzés”, „Új szolgáltatások kifejlesztése”.?Az adatvédelmi irányelvek leírásánál a vállalat hozzáteszi: „A személyes adatoknak a szolgáltatásaink számára történő beküldése megtagadható. Ekkor azonban előfordulhat, hogy a Google nem fogja tudni biztosítani ezeket a szolgáltatásokat.”?Google, Adatvédelmi központ > Adatvédelmi irányelvek,A vállalat célja a személyes adatok feldolgozásával elmondása szerint pl. „Szolgáltatásainknak a felhasználók részére történő biztosítása, ideértve a személyre szabott tartalom és a hirdetések megjelenítését is”, „A szolgáltatásaink fenntartása, védelme és tökéletesítése érdekében végzett ellenőrzés, kutatás és elemzés”, „Új szolgáltatások kifejlesztése”.?Az adatvédelmi irányelvek leírásánál a vállalat hozzáteszi: „A személyes adatoknak a szolgáltatásaink számára történő beküldése megtagadható. Ekkor azonban előfordulhat, hogy a Google nem fogja tudni biztosítani ezeket a szolgáltatásokat.”?Google, Adatvédelmi központ > Adatvédelmi irányelvek,Az adatvédelmi irányelvek leírásánál a vállalat hozzáteszi: „A személyes adatoknak a szolgáltatásaink számára történő beküldése megtagadható. Ekkor azonban előfordulhat, hogy a Google nem fogja tudni biztosítani ezeket a szolgáltatásokat.”?Google, Adatvédelmi központ > Adatvédelmi irányelvek,Google, Adatvédelmi központ > Adatvédelmi irányelvek, http://www.google.com/intl/hu/privacypolicy.html?Google, hivatalos blog: Another step to protect user privacy, http://googleblog.blogspot.com/2008/09/another-step-to-protect-user-privacy.html |
| 16 | Bibliometria: hagyományosan a dokumentációs anyagok kvantitatív mérésével foglalkozó tudomány. A bibliometria által mért hivatkozási analízis leginkább használatos származtatott mértéke a folyóiratok impakt faktora. A bibliometria tudományos diszciplína, részterületei közé tartoznak az informetria, a szcientometria, valamint a technometria; ezek nem teljesen tiszta fogalmak, a terminológiában némi zavar tapasztalható (Wormell, 1999).?Bibliometria: „az írott dokumentumok és idézetstruktúrájuk tudománya” (Battele, 2006: 65).Bibliometria: „az írott dokumentumok és idézetstruktúrájuk tudománya” (Battele, 2006: 65). |
| 17 | A témában – a Google működéséről – írt közös tanulmányuk: The Anatomy of a Large-Scale Hypertextual Web Search Engine manapság a legtöbbször idézett, internetes kereséssel foglalkozó tanulmány a világon (Battele, 2006). |
| 18 | A cikkben Ford annak a forgatókönyvét is felvázolja, ahogyan a GoogleBot, a Google indexelő programja ellenőrzése alá vonhatja az egész világot. (Lásd: 6. ábra) |
| 19 | „A böngészők olyanok, mint a cápák. Ha nem mozognak/fejlődnek, meghalnak.”?MG Siegler: It's Google On Red Bull, Or Something. ?http://www.techcrunch.com/2009/08/10/caffeine-its-google-on-red-bull-or-something/MG Siegler: It's Google On Red Bull, Or Something. ?http://www.techcrunch.com/2009/08/10/caffeine-its-google-on-red-bull-or-something/http://www.techcrunch.com/2009/08/10/caffeine-its-google-on-red-bull-or-something/ |
| 20 | Peresztegi Zoltán, a Google magyarországi üzletfejlesztési vezetője. http://www.sg.hu/cikkek/67116/a_google_searchwiki_mar_magyarul_is_elerheto (Utolsó letöltés: 2009. július 31.). |
| 21 | http://googlesystem.blogspot.com/2006/03/google-brain.html |
| 22 | A WebFountain és a GlobalSpec fejlesztéseket, valamint a metakereső-elképzelést részben John Battele írása (Battele, 2006) alapján mutatom be. |
| 23 | Az adatbázisok és a morfológiai–szintaktikai–szemantikai hármasság témával kapcsolatos fontosságára Szakadát István hívta fel a figyelmemet. |
| 24 | Szemantika: „A szemantika valójában a jelentés tanulmányozása, de attól függően, hogy pontosan milyen jelrendszerekről beszélünk, és milyenek a szemantikánk által követendő módszerek, többféle tárgy kutatásán keresztül valósulhat meg a szemantikai kutatás. (…)A szemantika az a tudomány, amely – hozzávetőleg – a nyelvi kifejezések és azon tárgyak (vagy ‘tényállások') közti bizonyos relációkkal foglalkozik, amelyekre ezek a kifejezések »vonatkoznak«” Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia, Pete Krisztián: Szemantika szócikk. http://ktnye.akti.hu/index.php/Szemantika |
| 25 | A „cipő szomjas” példa Szakadát Istvántól származik. |
| 26 | A 3.2.2 fejezetet megírásakor Szeredi Péter & Lukácsy Gergely (2005):A szemantikus világháló elmélete és gyakorlata c. könyvben olvasható információkra támaszkodtam. |
| 27 | A WordNet Search - 3.0: http://wordnet.princeton.edu/perl/webwn |