Lábjegyzetek

Monori Áron – Kozma Kriszta: „Ezek az emberek nem tudják elfogadni a szabályokat, nem képesek a beilleszkedésre”

1	A kibeszélő show-k hatásait elemző fókuszcsoportos vizsgálatok során elhangzott tipikus vélemény a Mónika-show-ban szereplő romákról.
2	2009. január 30-án dr. Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány a következő nyilatkozatot tette: „a közterületi rablások – amik ilyen erőszakos jellegű rablások – elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon azt kell, hogy mondjam, hogy legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük.” A kijelentés miatt Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a rendőrkapitány lemondatását kezdeményezte, azonban a közvélemény és a pártok helyi szervezeteinek nyomására visszahelyezték tisztségébe a kapitányt.
3	2009. február 7-én éjjel egy szórakozóhely előtt megkéselték Marian Cozmát, az MKB Veszprém kézilabdázóját. A gyanúsítottak „cigány” elkövetőkként jelentek meg a nyilvánosságban, és a gyilkosság által kiváltott felháborodás a médiában cigányellenes kirohanásokhoz, az internetes fórumokon rasszista gyűlöletkampányhoz vezetett. A magyar nyilvánosságban tényként jelent meg, hogy a veszprémi gyilkosok és egy tavaly nyáron Siófok belvárosában erődemonstrációt tartó szervezett bűnözői csoport tagjai között jelentős az átfedés. Mindez további munícióval szolgált a hazai nyilvánosságban a „cigánybűnözés” létezését és a romák által elkövetett bűncselekmények elviselhetetlen növekedését vizionáló politikusi és értelmiségi körnek.
4	Az ORTT Műsorelemző osztálya által végzett vizsgálatokban való részvételével írásunk elkészítéséhez értékes segítséget nyújtott Baranyai Eszter, Chikán Linda, Kruchina Vince, Monostori Gabriella, Rajczy Szilárd, Rózsa Andrea és Szigeti-Bozó Szilvia. A mediációs vizsgálatot Balogh Eszter készítette, a fókuszcsoportos felmérést és az eredmények feldolgozását a Forsense Piackutató és Stratégiai Tanácsadó Intézet végezte el.
5	Lásd például a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet elemzése, Magyar Hírlap, 1998. január 13.
6	2006. október 15-én egy tiszavasvári férfi kocsijával a falun áthajtva elsodort egy elé lépő helyi cigány kislányt. Ekkor autójával megállt, hogy meggyőződjön róla, a gyermeknek nem esett baja. Bár a kislány valóban nem szenvedett sérülést, annak hozzátartozói rátámadtak az autóvezetőre, kirángatták a volán mögül és gyermekei szeme láttára halálra ütlegelték. Az eset kapcsán jogerősen nyolc személyt ítéltek el különös kegyetlenséggel elkövetett csoportos emberölés bűntette miatt, hármat életfogytiglani börtönbüntetésre. A bűncselekmény cigány–magyar konfliktusként jelent meg a magyarországi közbeszédben (lásd pl. ORTT, 2010: 326-334).
7	Ezen elv alapján vezette be a németországi sajtó önszabályozó nonprofit szervezete, a Német Sajtótanács (Deutscher Presserat) azt a gyakorlatot, hogy a bűnügyi tudósításoknál nem jelölik az etnikai hovatartozást (Bernáth & Messing, 1998: 48). Hasonló megfontolásokat tartalmaz a brit Újságírók Országos Szövetsége (National Union of Journalists) etikai kódexe, amely kimondja, hogy „a szereplő faji (etnikai) hovatartozása csak abban az esetben említendő, ha az valóban fontos.” Lásd: NUJ guidelines on race reporting (http://www.mediawise.org.uk/display_page.php?id=648; utolsó letöltés: 2010. március 30.). Ugyanezt az elvet követi a kisebbségi és az adatvédelmi ombudsman 1997-ben kiadott közös állásfoglalása, amely a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló, valamint az adatvédelmi törvénnyel ellentétesnek ítélte a bűnügyi tudósításoknál az etnikai hovatartozás nyilvánosságra hozatalát (Bernáth, 2003: 38).
8	Ezekhez lásd az 1. és 2. számú lábjegyzeteket.
9	A szórakoztató műsorokból a romák mellett a többi magyarországi nemzeti kisebbség képviselői is hiányoznak (Bernáth & Messing, 1998: 21).
10	A talk show-k történetéről, fejlődéséről, funkcióiról és jellemzőiről lásd például Császi (2005; 2008; 2010), Illouz (2003), Lowney (1999), Szabó (2006), Timberg (2002), Tolson (2001).
11	Mónika – a kibeszélő show. http://www.rtlklub.hu/musorok/monika/cikk/190895 (utolsó letöltés: 2010. március 29.).
12	http://tv2.hu/joshibharat/cikk/kerje-bharat-segitseget (utolsó letöltés: 2010. március 29.).
13	Stuart Hall megfogalmazása szerint a média termékei „a társadalmi világ reprezentációi, képek, leírások, magyarázatok és keretek annak megértéséhez, hogy milyen a világ, és miért működik úgy, ahogy mondják, és ahogy bemutatásra kerül a működése”. Az idézetet Bernáth Gábor és Messing Vera fordításában közöljük (Bernáth & Messing, 2001: 7).
14	A befogadás-vizsgálattal foglalkozó szakirodalom a „mindless reading” kifejezéssel írja le a jelenséget, amelynek lényege, hogy az érzelmekre ható megfogalmazás a befogadóból annak előítéletein alapuló automatikus reakciót vált ki, ez felszínes, gyors és torzított információfeldolgozáshoz vezet, és ellehetetleníti a tárgyilagos mérlegelést (részletesen lásd Siklaki, 1997: 101–108).
15	„Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.” 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól; http://www.mtaki.hu/docs/cd2/Magyarorszag/6-1-2.htm (utolsó letöltés 2010. március 1.).
16	Annak a társadalomkutatók széles körében elterjedt módszernek az analógiájára, miszerint „cigány az, akit nem cigány környezete annak tart” (lásd például Dupcsik, 2009: 19).
17	A talk show-k egy adáson belül általában legalább két vagy három különálló „beszélgetésre” (szegmensre) tagolódnak.
18	Az ORTT Műsorfigyelő és -elemző osztálya által vizsgált műsorok közül nyolc, a romák talk show-beli reprezentációja szempontjából tipikus jelenetet ismertetünk. Ezeket a Mónika-show március 30-ai, szeptember 21-ei és október 8-ai, valamint a Joshi Bharat május 25-ei, június 2-ai, szeptember 14-ei, október 12-ei és október 16-ai műsoraiban mutatták be. A szegmensek közül csak azokat tettük tartalmi elemzésünk tárgyává, amelyekben romák szerepeltek. (Több esetben előfordult, hogy explicit módon megjelent a szereplők etnikai hovatartozása.)
19	A „Joshi Bharat” kifejezést beírva a video harmadik találatként jelenik meg: Joshi Bharat – A roma bunyó 2009 05 25 (verekedés); http://www.youtube.com/watch?v=ne5DKEA2tL0 (utolsó letöltés: 2010. április 9.).
20	A megszaporodó nézői panaszok és a normasértések miatt az ORTT konzultációt kezdeményezett az érintett műsorszolgáltatókkal. Ennek során a televíziók ígéretet tettek arra, hogy önszabályozás keretében etikai kódexet dolgoznak ki, amelyben vállalják a fizikai és verbális agresszió megszüntetését, a kiskorúak szerepeltetésének minimalizálását, a deprimált társadalmi rétegek árnyaltabb bemutatását a műsorokban.
21	Lásd a „mindless reading”-ként ismert, a nézői előítéleteken alapuló automatikus befogadói reakciót a 13. jegyzetben.
22	A vizsgálat négy fókuszcsoportra terjedt ki, Budapesten, Miskolcon, Pécsen és Szerencsen. A csoportok résztvevői a műsorokat legalább heti rendszerességgel néző, 18–59 év közötti, alacsony iskolai végzettségű, alacsony jövedelmű és társadalmi státusú személyek voltak (az AGB Nielsen Médiakutató Kft. rendszeres mérései szerint a kibeszélő show-k nézői között ez a réteg erősen felülreprezentált). A vizsgálati módszer – a téma érzékenységéből és a megkérdezettekben jó eséllyel jelentkező megfelelési kényszerből adódó konform válaszok elkerülése és a valós vélemények megismerése érdekében – projektív eljárásokat tartalmazott: szabad asszociációs módszert, montázsalkotást és úgynevezett face-játékot. A kutatásról készült részletes elemzés az ORTT honlapján olvasható: Kvalitatív vizsgálat a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorok nézői körében. http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1261491035kvalitativ_ortt_20091222.pdf (utolsó letöltés: 2010. március 29.).
23	Ez a megállapítás egybeesik az ORTT tapasztalataival. A Mónika-show-ban a konkurens program, azaz a Joshi Bharat 2008-as őszi indulásával, illetve a két talk show azonos idősávba kerülésével (2009. február) párhuzamosan váltak egyre gyakoribbá a médiahatósághoz érkező nézői panaszok, amelyek a műsorban megjelenő szélsőséges tartalmakat (trágár mondatok, erőszakos jelenetek, valamint a konkrét verbális és fizikai agresszió, a verekedés) kifogásolták.
24	A mediációs vizsgálat elméleti keretét az úgynevezett Alternatív Vitarendezés (ADR, Alternative Dispute Resolution) konfliktuskezelési iskola adja, amelynek legismertebb konfliktuskezelési módszere a mediáció vagy közvetítés, a tanácsadás és a facilitálás (Trachte-Huber & Huber, 1996). A módszer lényege az, hogy a konfliktusban érintett szereplők között egy pártatlan harmadik személy próbál mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. A mediátor elsődleges feladata, hogy a vitázó felek között békét teremtsen, hogy egyáltalán képesek legyenek a diskurzusra. A konfliktusokat feldolgozó talk show-k műsorvezetői hasonló szerepet játszanak (legalábbis ezt ígérik), céljuk szintén a konfliktus okainak tisztázása és valamilyen megoldás megtalálása (Balogh, 2009: 1).?
25	Lásd a 21. sz. lábjegyzetet.
26	A saját csoport és a más csoportok közötti határvonal meghúzása és a különbségek megfogalmazása elengedhetetlen része a csoporttudat kialakításának. A saját csoporthoz közeli és sok mindenben hasonló más csoportok és egyének gyakran hevesebb reakciókat váltanak ki, mint az egyértelműen különbözőek. A jelenséget nevezi Freud „a kis különbségek nárcizmusának” (Freud: 1962: 61).
27	2009. február 23-án hajnalban Tatárszentgyörgyön sörétes puskával agyonlőttek egy 27 éves roma férfit és ötéves kisfiát, miután Molotov-koktélt dobtak a házukba. Két másik gyermek súlyos sérüléseket szenvedett. A támadás körülményei egy sorozatba illeszkedtek: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán ért hasonló támadás roma családokat. A merényletsorozat a tatárszentgyörgyi gyilkosság után is folytatódott: 2009. április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán követtek el hasonló bűncselekményeket. 2009. augusztus 21-én a rendőrség a támadássorozat elkövetésének alapos gyanújával őrizetbe vett négy személyt, akiket a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett.