Lábjegyzetek

Gayer Zoltán – Balog Barabás Tibor: Adatbiztonság, adattudatosság a közösségi hálózatokban

1	A bevezető részben Gayer Zoltán fogalmaz meg néhány felvezető gondolatot ehhez a cikkhez és egy, a Médiakutató későbbi számában közlésre szánt tanulmányhoz.
2	A web 2.0 meghatározásról lásd Tim O'Reilly oldalát itt: http://oreilly.com/web2/arc hive/what-is-web-20.html (utolsó letöltés: 2011. augusztus 18.).
3	A web 3.0 kifejezést számos értelemben használják különféle teoretikusok, gondolkodók. Véleményem szerint nem lényeges, hogy e kifejezést mikor jegyezték le először; a legkorábbi bejegyzés, amit találtam róla, 2004 októberi. Tulajdonképpen mind a web 2.0, mind a web 3.0 ugyanarról szól: a McLuhan-i állítás beteljesedéséről.
4	A gazdasági hatásokról lásd például Sas István írását (2008).
5	Bár az is megemlítendő, hogy az angolszász országokban ez általában nem szokás; van, ahol egyenesen tilos.
6	Annak idején Uj Pétertől, az Index főszerkesztőjétől hallottam még 2007-ben, hogy őket előbb-utóbb meg fogja enni a web 2.0. Hogy ők bizony már csak utóvédharcot folytatnak, a hagyományos média utóvédharcát. Hiszen nekik még van szerkesztőségi helyiségük, ahol az újságírók néha összegyűlnek, van valamiféle közös szerkesztési elvük stb., de a web 2.0 erejével nem tudják felveni a versenyt. Nos, azóta ők lépték meg először, hogy a „designváltásukkal” – valójában átstrukturálva a lapot – azonos szintűre emelték az olvasói blogtartalmat a szerkesztőségi tartalmakkal, vagyis címoldalra kerülhetnek bloggerek által írott cikkek, bejegyzések. De ezzel még nem készültek fel arra, amit a web 3.0 okoz, hogy tudniillik létrejönnek a személyes szerkesztőségek, és nekik azzal kell versengeniük. Ma már ebben lesz élenjáró az Index, valószínűleg elsőként reagál e kihívásokra, hiszen pl. éppen ezen írás idején integrálják a Facebook like gombot az index-cikkekbe.
7	Ennek jelentőségéről lásd a szintén klasszikus könyvet Jürgen Habermastól (Habermas, 1993).
8	McLuhant bírálják a technológiai determinizmusa miatt. Például Schudson arra mutat rá, hogy nem a technológiai változások indítanak el folyamatokat a társadalomban, hanem a társadalmi változások szülnek olyan igényeket, amelyekre egy-egy találmány felel – ő például így érvel a távíróval kapcsolatban is (Schudson, 1978) –, illetve e folyamatok kölcsönösnek nevezhetők. Ugyancsak lehet bírálni McLuhan gondolatait abból a szempontból, hogy a változások sokszor csak mennyiségi jellegűek, s nem jelentenek feltétlenül minőségi változást. Itt azonban én úgy gondolom, hogy a közösségi médiumok megjelenésével egy alapvetően új minőség jelenik meg azzal, hogy a felhasználók milliói kezdik immár közlésre, s nem csupán befogadásra használni az internetet.
9	A Facebookot bár 2004-ben alapították, igazán jelentős felhasználói méreteket nagyjából a 2007-es évtől kezdett elérni, és 2008-ban győzte le a Myspace-t.
10	Hol van már az a megközelítés, amelyben az internet önálló médiumként jelent meg?! Megérne egy tanulmányt, hogy maga a médiummeghatározás is megváltozik az internet révén. Észre kell venni, hogy az interenet nem egy médium, hanem benne rengeteg médium működik, amelyek önmagukban is más-más útra terelik használóikat. Máshogyan viszonyul a felhasználóhoz a YouTube médiuma, mint például a Facebook, máshogyan a second life, vagy a torrentgyűjtő közösségei oldalak, mint például a bitme.org.
11	Pontosabban az egyik karaktert már hónapokkal a kutatás kezdete előtt létrehozta Gayer Zoltán.
12	Több olyan újságírói „kísérletet” láthattunk már, amely a közösségi médiumokban teszteli, miképpen reagálnak a felhasználók az újságírók által létrehozott ál-accountokra, álszemélyiségekre (lásd például http://index.hu/tech/net/iwiw0306/). Egyebek között éppen ezért is tartottuk érdekesnek megvizsgálni e kérdést alaposabban is.
13	A mintavételt Balog Barabás Tibor hajtotta végre közösen egyeztetett elvek és gyakorlat mentén.
14	Személyiségi jogok miatt nem közüljük senkinek – sem a valós, sem a nem valós karaktereknek – a valódi nevét.
15	Fontos megjegyezni, hogy a Facebook K-betűsnek veszi mindazokat, akiknek K-val kezdődik a keresztneve vagy a vezetékneve, vagy ha van, a harmadik neve. Amennyiben a kiválaszott személynek nem volt ennyi K vagy N betűs ismerőse, csak kevesebb, akkor felülről lefelé újraszámolva számoltuk ki, ki legyen a kiválasztott. Abban az esetben, ha nem volt sem K, sem N betűs ismerőse, akkor a 3. A betűset vállasztottuk.
16	A létrehozott személyeket néha álszemélyiségnek, néha avatarnak, néha accountnak nevezzük, követve a netes nyelvhasználatot, amelyben az avatar a nicknevet, a felhasználót is jelenti.
17	Egészen pontosan ennyit: Átlagos Zsolt – 513; Széplány Nóra – 315; Nyereményes Csaba – 395; Arcnélküli Ákos – 536.
18	Természetesen ez a felület is nyirbálható, manipulálható. Hiszen attól, hogy valaki nyitva hagyja a falát, nem biztos, hogy minden, számára esetleg kínos bejegyzést rajta hagy.
19	Kereszttáblát – akár ábra formájában, akár táblázatos formában – akkor közlünk, ha az adatok szignifikánsak, vagyis kiállják a chi-négyzet-próbát. Az ettől való eltérést a szövegben közöljük.
20	Itt a „mindenki számára” azt jeleni, hogy mindenki számára, akinek van Facebook accountja.
21	Azaz nem „mutatkoznak”.
22	Hozzátennénk: természetesen nem teljesen egyértelmű, hogy itt mindenképpen időbeli folyamatok húzódnak meg a háttérben. Elfordulhat, de kisebb valószínűséget tulajdonítunk neki, hogy a kicsi barátszámmal rendelkezők valójában régi felhasználók, és éppen azért rekedtek meg ennyi ismerősszámnál, mert túlzottan elrejtik magukat mások elől. A barátok számát az elemzés e szakaszában és a későbbiekben ötödölve értelmezzük, azaz úgy osztottuk az embereket öt részre, hogy mindegyik csoportban a megvizsgált személyek nagyjából ötöde szerepeljen.
23	Barabási skálafüggetlenségről beszél, ami az ő terminológiájában azt jelenti, hogy nincs egy skálázási rendszer, amely leírná pontosan a hálózatban összekötött csomópontok átlagos alakulását. Vannak pontok, amelyek jóval több, s vannak olyanok, amelyek jóval kevesebb kapcsolattal rendelkeznek (Barabási, 2011).
24	Esetünkben az átlagos barátszám 403, a középső érték 291.
25	Az „ismerős” és a „barát” fogalmát szinonimaként használjuk. A Facebookon az eredeti terminológia alapján barátot kellene mondanunk, de sokan bírálják azt a megfogalmazást, hiszen itt jóval inkább különböző erősséggel a személyhez kötődő ismerősökről beszélhetünk. Jellemző, hogy a magyar fordítású Facebook az „ismerős” terminológiáját használja.
26	„A gazdag egyre gazdagabb lesz” fogalmat Barabási Albert-László használta Behálózva című művében (Barabási, 2011: 90).
27	A hírfolyamban – mint minden Facebook-felhasználó tudja – láthatóvá tehetjük az összes barátunk összes eseményét, de ennél van egy szűrtebb megoldás is: megjeleníthetjük csak a legfontosabb eseményeket. Ezekbe olyan bejegyzések kerülnek be, amelyek vagy nagy mértékben kaptak visszajelzéseket (like, illetve komment), vagy akihez valamilyen mértékben jobban vagy gyakrabban kapcsolódunk mi magunk. Ennélfogva a „legfontosabb események” tartalma annál izgalmasabb, minél több ember szűrésén megy át, ezért a barátok számát egy ideig érdemes növelni.
28	A változó a három érték összesítésével jött létre: „nyitott”, aki mindhármat nyitva hagyja, „félig-meddig nyitott”, aki egy vagy két kérdésben nyitott, és „zárt” az, aki mindhárom csatornát lezárja az idegenek elött.
29	Sajnos felvételünknek voltak bizonyos korlátai, hiszen maga az adatfelvétel egy szakdolgozathoz készült, így nem tudtunk annyi adatot, páldául annyi változót felvenni, amennyire – most utólag – kíváncsiak lennénk.
30	Talán azért sem, mert az igazán adatérzékeny hackerek között jóval több férfi, mint nő található, nézzük csak meg egy hacker-találkozó közönségét!
31	Meg kell jegyeznünk, hogy az alábbi ábra adatai összességében nem mutatnak szignifikáns eltérést, vagyis az elemzett hatást okozhatja a véletlen is. Amiért mégis beszélünk róla, az az egyes cellákban látható adjusztált reziduális érték magas volta az első két kategóriában. Ez azt mutatja, hogy ha a kereszttábla egészében nem is mutat szignfikáns összefüggést, néhány cellában vannak értékelhető eltérések az átlagostól.
32	Az elemzés során két adatbázist használunk: az egyik, amely a személyeket tartalmazza, 599 esetből áll. A másik adatbázisban egyesítettük az összes felvételi kérelmet (egy személyre több accounttal is rájelentkeztünk), ez az adatbázis összesen 1740 esetet tartalmaz, azaz egy accounttal átlagosan három személyre jelentkeztünk rá.
33	Ezt az avatart Gayer Zoltán hozta létre még 2010 közepén, így neki már eleve voltak barátai, vagyis nem nulláról indult. Itt jegyezzük meg, hogy az avatarokra adatvédelmi okokból csak a rájuk jellemző tuljadonságot is megjelenítő névvel hivatkozunk.
34	Az ismerkedési szakaszban üzenetre sohasem reagáltunk semmit. Sokan voltak olyanok, akik annak ellenére elfogadtak egy-egy személyt, hogy ráírtak egy üzenetet, megkérdezvén, honnan ismerik egymást, s akkor is elfogadták végül ismerősnek, ha nem reagáltunk – talán, nehogy megsértődjön az „avatar”.
35	Közös barát a felkérések 27 százalékában jelent meg, ez a tény nagymértékben függött a mintavételi módszerünktől.
36	Az alkalmazst bárki kipróbálhatja, írja csak be a Facebook keresőjébe: social graph, utána engedje az alkalmazást, hogy leszívja, majd elemezze adatait.
37	Tulajdonképpen mókás dolog megfigyelni, melyik kapcsolatunk tűnik sűrűbbnek, melyek rendeződnek egy körbe.
38	Az illető beleegyezése, ugyanis social graph-ot csak saját accountunkra tudunk készíteni, legalábbis ezzel az applikációval. Azt hiszem, ha megnézzük a három típusú ábrát, igen érdekes, természeti vagy biológiai analógiákat tudunk levonni, de efféle spekulációkba itt nem fognánk bele.