Koltay András: A média tartalmi szabályozásának alkotmányossága az új magyar médiaszabályozásban
| 1 | Bayer Judit azt írja (2011: 14), hogy a többség „kirekesztése fogalmilag is lehetetlen” – ezzel nem tudunk egyetérteni, hiszen a világtörténelem – éppenséggel a 20. századi magyar történelem is – bőven szolgáltatott példát arra, amikor egy kisebbség uralkodott a többség vagy a többségi közösségek felett. Azt sem értjük, hogy a gyűlöletkeltés miért „nyilvánvalóan csak a kisebbséggel szemben használható fel” (uo.). Ennek alapján a Btk. 269. §-ában szereplő közösség elleni izgatás – számos alkotmányossági vizsgálaton átesett – tényállásának alkotmányossága is megkérdőjeleződhetne, hiszen az is védi a többségi közösségeket (is). A Bayer által felhozott példa éppen találó: a Tilos Rádióban 2003 karácsonyán hangzott el a „legszívesebben kiirtanám az összes keresztényt” mondat, más súlyos megjegyzések mellett. Ez egyértelműen jogsértőnek minősült az Rttv. alapján, és egyébiránt többségi közösséget sértett. Csak azt nem értjük, hogyan tekintheti ezt Bayer egyszerűen „ízléstelen viccelődésnek”. Ennél kevésé súlyos mondatok miatt is járványként szokott terjedni felénk a szélsőségektől való rettegés. |
| 2 | 20/1997. (III. 19.) AB-határozat, III./3. pont. |
| 3 | Uo. különvélemény, 1. pont. |
| 4 | Ezért nehéz egyetérteni az olyan kategorikus, és a bizonyítást nagyvonalúan kerülő kijelentésekkel, amelyek szerint e kifejezések „már a hatályos (sic!) törvényben is értelmezhetetlenek voltak, önkényes és kiszámíthatatlan jogalkalmazáshoz vezettek” (Bayer, 2011: 14). |
| 5 | 57 BVerfGE 295, 326 (1981). |
| 6 | 1/2007. (I. 18.) AB-határozat, III./3.2. pont. |
| 7 | Uo. III./3.2. pont. |
| 8 | Aligha tekinthető tehát az új, pontosított tartalmú szabályozás szigorúbbnak, mint a korábbi (ezzel ellentétesen lásd Bayer, 2011: 14). |
| 9 | Téves tehát azon értelmezés, amely szerint az Stv. kötelezővé tette volna a források titokban tartását az újságírók számára (lásd ezzel ellentétesen Bayer, 2011: 15). |
| 10 | Nem értünk egyet azon állítással, hogy az Smtv. 6. §-ában foglalt „érdekek, élükön a bűncselekmények megelőzésével a jogban létező leghomályosabb kategóriák…” (Bayer 2011. 15). Megítélésünk szerint a büntetőjog legfontosabb célja a bűncselekmények megelőzése, a nyomozó hatóságok feladata pedig egyebek között annak megítélése, hogy ezt milyen eszközökkel képesek elősegíteni. |