Médiakutató

Lábjegyzetek

Tasnádi Róbert: Miről szólnak a képek?

1 A témáról lásd még Vitéz Ferenc „Hazudik-e a sajtófotó? A kép és a valóság viszonyának értelmezése, avagy a fotó valóságértelmezése médiakontextusban” című írását lapunk 2012. nyári számában – a szerk.
2 Az 1949-től kiadott befolyásos németországi konzervatív napilapot, a Frankfurter Allgemeine Zeitungot egy nemzetközi felmérésben a világ harmadik legjobb lapjának választották az ezredfordulón (a Financial Times és a New York Times után). 2007-ig azonban fekete-fehérben jelent meg, és csak egészen kivételes esetekben szerepeltetett képet a címlapján. Például 1990. október 4-én, a Reichstag előtt ünneplő tömegről a Német Egység Napja alkalmából, valamint a 2001. szeptember 12-ei számában a romba dőlő WTC-ről jelent meg fotó. A piaci kihívásokra reagálva 2007 után jelentősen átalakították a lap külső megjelenését, azóta színes fotókat és modern betűtípust használnak (International Directory of Company Histories. Vol. 66. St James Press, 2004).
3 Ilyen képi ikonok például Robert Capa D-napról szóló elmosódott képei, Annie Leibovitz képe, amint Nixon lemondását követően helikopterrel elhagyja a Fehér Házat, vagy az euforikus hangulatot ábrázoló képek az osztrák-magyar határ megnyitásakor 1989-ben.
4 A Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a Mai Manó Ház publikációi (például Szarka, 2005; Tomsics, 2005; Kiscsatári & Szarka, 2010).
5 Eidosz, idea, kép fogalom (Platón, 1984).
6 A szövegben szereplő idegen nyelvű idézetek a cikk szerzőjének fordításai.
7 Az objektivitás fogalma jelen összefüggésben professzionális értékeket és az újságírók által alkalmazott kommunikatív stratégiák tárházát jelenti. A megismerés szempontjából releváns a tárgyalása (bővebben lásd Schwartz, 2012).
8 Nyíri Kristóf összefoglaló munkájában írja, hogy a kép és a képjelentés csak a 20. században vált filozófiai témává, méghozzá a jelentős kommunikációtechnológiai változások okán. Méltatja Ernst Gombrich képelméleti munkásságát. Jelentőségét annak megmutatásában látja, hogy a képi észlelésben mind a hasonlóság, mind a kulturális beidegződés szerepet játszik (Nyíri, 2011).
9 Vasárnapi Újság, 1884. november 30.
10 A műfaji megnevezések tekintetében Howard S. Becker (1981) utal rá, hogy a különböző képkategóriák kutatási szempontból kontextusfüggők; a kutatónak a képre adott válaszai határozzák meg a képek jelentését. A gyakorlati kutatás szempontjából lényeges megemlíteni, hogy eleve eltérések mutatkoznak a hazai és az angolszász műfaji megnevezések között. A szociofotó műfaját társadalmi dokumentarista fényképnek (social documentary) nevezik, a sajtófotót pedig a photojournalism szóval jelölik.
11 „A 60–70-es években a vizuális kultúra a hazai sajtófotóban szinte kizárólag az úgynevezett magyaros stílust jelentette, a szerkesztők ehhez szoktak hozzá. Mi valós képeket akartunk csinálni, a látható valóság ábrázolására törekedtünk, itt nem használnám szociofotó kifejezést, inkább a társadalomról szóló képeknek nevezném ezeket.” A szerző interjúja Szalay Zoltán fotográfussal, aki a Magyar Sajtófotó kiállítások szervezője a kezdetektől három évtizeden át (2012. május 11.).
12 Clive Scott (1999: 42) szerint a sajtófotó adott esetben értelmezhető indexként, ikonként és szimbólumként is.
13 Egyes kutatók szerint a mentális képek az elmében a fogalmi gondolkodás médiumai (Arnheim, 1969). Nyíri Kristóf a szavak és képek közötti összefüggésben hivatkozik ezzel kapcsolatban Donald Merlin kanadai neuropszichológusra, aki a közvetlen képekben való gondolkodás képességét az ember biológiai adottságaként említi (Donald, 1991, id. Nyíri 2011).
14 Bővebben lásd www.sajto-foto.hu (utolsó letöltés: 2012. szeptember 8.), valamint (Szalay, 2006).
15 Becker (1998) úgy érvel, hogy furcsa lenne figyelmen kívül hagyni a képeket a társadalomtudományi megismerésből azzal az indokkal, hogy nem tekinthetők „objektívnek és értéksemlegesnek” az általuk nyert tudások, ismeretek, miközben a képek az „egzakt” természettudományok gyakorlatában is elfogadottak az érveléshez és bizonyításhoz.
16 Vö. Jack Goody és Ian Watt írásbeliséggel kapcsolatos jellegzetes megállapításával: „Szinte biztos, hogy az ábécé a kultúra terjedésének legjobb példája” (Goody, 1968: 27–42).