Médiakutató

Lábjegyzetek

Malkovics Tibor: A magyar jobboldali (nemzeti) radikálisok és a hazai „gárdák” az internetes kapcsolathálózati elemzések tükrében

1 NBH-évkönyvek 1999–2008, http://www.nbh.hu/bmenu7.htm (utolsó letöltés: 2010. augusztus 16.).
2 Szélsőjobbos összefogás. Szegedi gondolatok. HVG, 2009. június 20.
3 A Magyar Gárda főkapitányát izgatással gyanúsítják. HVG, 2009. április 20. http://hvg.hu/itthon/20090420_kozosseg_elleni_izgatas_magyar_garda (utolsó letöltés: 2010. augusztus 16.).
4 A jobboldali radikalizmus fogalma differenciált fogalmi megközelítést igényel, ahogyan a „szélsőjobboldal” jelensége is különbözően és szélesen értelmezhető, hiszen magában foglalhatja a radikális jobboldali pártokat is, amelyek jelen vannak a törvényhozásokban és kormányokban is. Ezek a szélsőjobboldalhoz hasonlóan küzdhetnek például az establishment ellen. A szélsőjobboldal sem egységes típus, bár bír homogén jellemzőkkel. Cas Mudde mégis úgy látja: a jobboldali radikálisok abban különböznek a szélsőjobboldaliaktól, hogy elfogadják a parlamentáris demokrácia kereteit, annak feszegetésében megmaradnak a szavak szintjén, míg a szélsőségesek tettleg fellépnek ellene. Ez az elhatárolás természetesen több szempontból vitatható. Ha azonban a kérdést különböző attitűdök, ideológiai tartalmak, szervezeti jellegek, valamint a demokratikus keretekhez való viszony alapján stb. szemléljük, az 1980–1990-es évektől feltűnő jobboldali radikális szervezetek („új jobboldal”) – amelyek kihasználták a gazdasági dekonjunktúra és a társadalmi válságok légkörét, és támogatottságuk révén gyorsan átlépték a parlamenti küszöböt – számos vonásukban különböznek a régi típusú, tradicionális szélsőjobboldaltól, amelyek a második világháború után marginalizálódtak vagy jelentősen átalakították politikai profiljukat. Markáns különbség mutatkozik közöttük a demokrácia eszményének és intézményeinek elfogadása terén, amely az előbbiek antidemokratikus jellegét is mérsékelte. Néhányan koalíciós kormányzatokban fontos pozíciókat töltöttek be, mindvégig a demokratikus „játékszabályoknak” megfelelően viselkedve. Választási eredményeik a 10–20 százalékot is elérhetik. Esetükben a név nem mindig igazít el, hiszen tartózkodnak attól, hogy magukat radikálisnak nevezzék. Magam – Mudde eredeti definícióját kiegészítve – azokat a szervezeteket tekintettem jobboldali radikálisnak, amelyek 1. a tradicionális fasizmus terhét igyekeznek hátrahagyni; 2. „demokráciapártiak”, bár rendszerkritikai felülvizsgálatot hirdetnek; 3. a krízisek okaként az „idegeneket” jelölik meg (bár nem mindig antiszemiták); 4. a történelmi fasizmus-jelenségekkel szemben nincs „valódi”, többé-kevésbé kifejtett ideológiájuk vagy doktrínájuk; 5. propagandájuk címzettje általában egy ügy, egyetlen téma (single-issue party); 6. tapasztalható körükben az „új antiszemitizmus” érzülete (Izrael-ellenesség); 7. „harmadik pártokként” (third party) határozzák meg magukat, s tartózkodnak a „szélsőjobboldali” vagy „radikális” megnevezésektől. E pártok és mozgalmak különböznek egymástól a gárdaalapítások tekintetében is (Mudde, 1999: 257–276).
5 Részletesebben lásd: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/654/1/Malkovics_Tibor.pdf (utolsó letöltés: 2013. január 25.).
6 „A győri Magyar Gárda tartott lőgyakorlatot”. MTI, 2009. január 7. http://index.hu/belfold/garda0107/ (utolsó letöltés: 2011. szeptember 2.).
7 A multidimensional scaling (többdimenziós skálázás) a gráfot kétdimenziós térben rendezi el az összes pontpár közti távolságot véve alapul, vagyis azt mutatja meg, hogy az egyik aktortól a másikig hány lépéssel lehet eljutni.
8 Jelmagyarázat: kék négyzet: mérsékelt szervezetek, piros négyzet: radikális szervezetek, fekete négyzet: szélsőjobboldali szervezetek, piros vonal: reciprok (kölcsönös) link.
9 A teljesen izolált honlappal rendelkező mintámban szereplő szervezeteket jelölő négyzeteket a bal felső sarokban láthatjuk. Ebből kitűnik, hogy a mérsékelt szervezetek honlapjai arányaiban kevésbé izoláltak, mint a radikális vagy szélsőjobboldali szervezeteké. Persze ez fakadhat abból is, hogy ez utóbbi két kategória dominálja a mintát.
10 A „híd” (bridge) metafora arra az áthidaló szerepre utal a szakirodalomban, amely közreműködik a távolságok mérséklésében, mégpedig a gyenge kötésű kapcsolatok társadalom-integratív szerepe által (Kürtösi, 2002).
11 Végül is 120 szervezeti honlap között 227 linket regisztráltam.
12 A „like me elv” a politikai homofília meglétére, a politikai rokonságra utaló kifejezés. Az egymás társaságát kereső „hasonszőrűekre”, „egyívásúakra” jellemző közösségi elv érvényesülése a kapcsolathálózati kutatások egyöntetű tapasztalata (Angelusz & Tardos, 2005: 117–118).