Koltay András: A médiahatóság döntései és azok bírósági felülvizsgálata a gyűlöletbeszéd tárgyában (2001–2013)
| 1 | A kézirat az NMHH Médiatanácsa által bonyolított, a gyűlöletbeszéd korlátozásának jogalkalmazási mércéit kereső kutatás részeként született meg. Egy korábbi változata – working paper formájában – megtalálható volt a mediatorveny.hu honlapon. Az átfogó kutatásnak részét képezi a gyűlöletbeszédre vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat is, azonban jelen kéziratban – terjedelmi okokból – még a médiaszabályozásra vonatkozó alkotmánybírósági döntések is csak utalásszerűen jelennek meg. Ettől függetlenül jelen szöveg önmagában is értelmezhető, mert az elvégzett feltárás egyik eredménye szerint az alkotmányos gyakorlat nem járt különösebb hatással a médiahatósági jogalkalmazásra nézve. Hiányérzete lehet az olvasónak a csekély számú felhasznált forrásmunka és jegyzet miatt, de ennek oka a gyűlöletbeszéd-korlátozás médiahatósági gyakorlatát elemző művek szinte teljes hiánya. Jelen munka tehát nem helyezhette el az ORTT, illetve a Médiatanács gyakorlatát a jogirodalom kontextusában. |
| 2 | A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény. |
| 3 | A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (hatályon kívül). Itt releváns rendelkezései így szóltak: „3. § (2) A műsorszolgáltató [...] tevékenysége [...] nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.” |
| 4 | 1978. évi IV. törvény 269. § (hatályon kívül), és az új Btk.-ban, 2012. évi C. törvény, 332. §. |
| 5 | A műsor vendégével folytatott beszélgetés során a jobboldali szimpatizánsokkal szembeni erőszakos magatartásra utaló üzenetet tettek közzé [1266/2007. (V. 30.) ORTT-határozat]. A politikusok, a kormánypárti országgyűlési képviselők elszámoltatására, elüldözésére buzdító, egyre radikálisabb véleményeket megfogalmazó üzenetek bármiféle moderálás nélküli adásba szerkesztése miatt megállapítható a médiaszolgáltató felelőssége [1995/2008. (XI. 12.) ORTT-határozat]. Az egyszerű sértéseken túlmutató, konkrét fenyegető és esetlegesen törvénysértő tettekre sarkalló fenyegető, becsmérlő tartalmak akadálytalanul a közönséghez történő továbbítása kapcsán megállapítható a jogsértés elkövetése [1996/2008. (XI. 12.) ORTT-határozat]. |
| 6 | A cigány és a zsidó kisebbség megszégyenítésére, az ellenük való gyűlöletkeltésre alkalmas beszélgetés a műsorvezető és egy vendég között megvalósította a jogsértést [117/2002. (I. 10.) ORTT-határozat]. |
| 7 | A vendég által vázolt összeesküvés-elmélet, amely hátterében az elhangzottak szerint a zsidóság áll, akadálytalanul jutott el a közönséghez, ugyanis a műsorvezető nem ellenpontozta, nem cáfolta és nem minősítette valótlannak az állításokat [2844/2007. (XII. 12.) ORTT-határozat]. |
| 8 | A műsorba betelefonáló vendég agresszív és erőszakos véleményének adott hangot, mindeközben az elhangzottakhoz hasonló nézeteket tartalmazó üzeneteket mutattak be a képernyőn [865/2008. (V. 22.) ORTT-határozat]. Egy másik ügyben a műsorvezető minden kritikát nélkülözve fogadta el vendége állításait, teljes mértékben azonosult velük [1010/2009. (V. 20.) ORTT-határozat]. Egy harmadik esetben a vendég által előadott összeesküvés-elméletet, illetve egyes kisebbségeket nyíltan sértő véleményeket a műsorvezető neutrális pozícióját feladva támasztotta alá irányított kérdéseivel, hozzászólásaival [1480/2009. (VII. 16.) ORTT-határozat]. |