Médiakutató

Lábjegyzetek

Sz. Nagy Gábor: Az 1945. júliusi papírbotrány reprezentációja a korabeli politikai sajtóban

1 A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Médiatudományi Kutatócsoportjának támogatásával jött létre.
2 Idézi Vass és Zalai (1991: 33).
3 A kérdést korábban röviden érintette Zalai (1990).
4 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 525/1945. számú miniszterelnöki rendelete a fegyverszüneti egyezmény kihirdetése tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. március 17.
5 Az ideiglenes nemzeti kormány 390/1945. számú miniszterelnöki rendelete a sajtórendészeti intézkedések újabb szabályozása tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. március 13.
6 Körrendelet a 659/1945. számú miniszterelnöki végrehajtási intézkedések módosításáról. Magyar Közlöny, 1945. május 6.
7 Több mint tíz lapja van már az országnak. Népszava, 1945. február 2.
8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-A-1-j-V-32/1945. (10. d.); Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-A-1-j-V-83/1945. (10. d.).
9 Az ideiglenes nemzeti kormány 340/1945. számú miniszterelnöki rendelete a nyomdaiparban felhasználható papír bejelentéséről és zárolásáról. Magyar Közlöny, 1945. március 13.
10 Ennek az a jelentősége, hogy a lapokat újságnyomó (rotációs) papírra nyomják.
11 Ahol külön nem jelölöm, ott a kiemelés az eredeti szövegben is így szerepel.
12 1945. júliusában egy napilap ára 2 pengő volt.
13 A Nemzeti Parasztpárt és a Szabad Szó kiáltványa. Szabad Szó, 1945. július 19.
14 Demokrácia és papír. Szabad Nép, 1945. július 19.
15 A hivatalos sajtópolitika megbénította a Nemzeti Parasztpárt lapját. Népszava, 1945. július 19. Éles támadások a miniszterelnökség sajtópolitikája ellen a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén is. Népszava, 1945. július 19.
16 A hivatalos sajtópolitika megbénította a Nemzeti Parasztpárt lapját. Népszava, 1945. július 19.
17 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-A-1-j-V-2529/1945 (10. d.).
18 A Szabad Szó papírhiány miatt nem jelent meg. Magyar Nemzet, 1945. július 19.
19 Aschner Pál már a háború előtt is igazgatótanácsi tag volt a Neményi Papírgyár Részvénytársaságban. A háború befejezése után 1945 tavaszán érkezett haza a tulajdonos Neményi Józseffel, és egészen az 1948-as államosításáig a gyár igazgatója volt. Ascher végül 1956-ban költözött Kanadába. Édesapja Aschner Lipót volt, a Tungsram alapítója, az Újpesti Torna Egylet alapítója, korának egyik legnagyszerűbb üzletembere.
20 Mi van a papírfronton? Kis Újság, 1945. július 20.
21 A papír-front. Kis Újság, 1945. július 21.
22 Mi a helyzet a papírfronton? Népszava, 1945. július 21.
23 Bán Antal intézkedése a papírügyben. Népszava, 1945. július 21.
24 A szovjethatóságok 250 tonna rotációs papírt adnak a magyar sajtónak. Szabad Nép, 1945. július 21.
25 Új rend a papír-fronton. Szabad Nép, 1945. július 24.
26 Papírdrágításért letartoztatták Aschner Pált, a Neményi-papírgyár igazgatóját. Szabad Szó, 1945. augusztus 1.
27 Érdekesség, hogy Aschner Pál édesanyja július 31-én levelet írt férjének, Aschner Lipótnak Svájcba, de egy szóval sem említette a fia elleni eljárást (lásd Rojkó, 2011).
28 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-A-1-j-V-4652/1945 (10. d.).
29 Az ideiglenes nemzeti kormány 340/1945. számú miniszterelnöki rendelete a nyomdaiparban felhasználható papír bejelentéséről és zárolásáról. Magyar Közlöny, 1945. március 13.
30 Demokrácia és papír. Szabad Nép, 1945. július 19.
31 A hivatalos sajtópolitika megbénította a Nemzeti Parasztpárt lapját. Népszava, 1945. július 19.
32 Demokrácia és papír. Szabad Nép, 1945. július 19.
33 Sugalmazás nélkül. Szabadság, 1945. április 19.
34 A hivatalos sajtópolitika megbénította a Nemzeti Parasztpárt lapját. Népszava, 1945. július 19.
35 Balogh István államtitkár „A mai nap” igazgatóságában. Világosság, 1945. július 20.
36 Marosán György: A kormány sajtópolitikája Debrecentől Budapestig. Világosság, 1945. július 20.
37 Balogh István miniszterelnökségi államtitkár A mai nap részvényese. Szabad Nép, 1945. július 20.
38 A papír-front. Hétfői lap lesz a Mai Nap, szünetel a Reggel. Kis Újság, 1945. július 21.
39 A papírfronttól a Népfrontig. Népszava, 1945. július 21.
40 Az 1938. évi XV. törvénycikk értelmében időszaki lap kiadója, szerkesztője vagy állandó munkaviszonyban álló újságírója csak a sajtókamara tagja lehet. A törvény kimondta, hogy „…sajtókamara [...] tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg”. Ugyanez a húsz százalékos elv vonatkozott a lapok állandó munkatársaira is, lásd http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8070 (utolsó letöltés: 2014. április 2.).
41 A háború alatti népfrontmozgalmakról lásd Pintér & Szabó (1978), Vida (1986).
42 A papírfronttól a Népfrontig. Népszava, 1945. július 21.
43 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-A-1-j-V-9980/1945 (11. d.).
44 Ahogy a Polgári Demokrata Párt meg is jegyezte Tildy Zoltán miniszterelnöknek írt levelében: „…a marxista pártok egymás után indítják meg lapjaikat. Azok számára nincs papírhiány…” – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-I-10-317/1945 (1. d.).
45 1946 tavaszán, a Baloldali Blokk megalakulásakor a hangsúly áttevődött a sajtórendészeti eljárásokra (a lapbetiltásokra), de 1946 végén újra a papírkiutalás vált a legfontosabb politikai eszközzé (lásd Nagy, 2013).