Bernáth Gábor: Harc a jelenlétért és a jelentésért
| 1 | Lásd a Demos Alapítvány rendezésében 2008 szeptemberében tartott „Szélsőjobboldal és média” című, illetve a Political Capital által 2012 októberében rendezett „Strategies Against Right-Wing Extremism in Eastern and Western Europe” című konferenciát. |
| 2 | Lásd a Policy Solutions kerekasztalbeszélgetés-sorozatát 2013 nyarán. |
| 3 | Lásd Barta (2008), illetve néhány, a nyilvánosságot is érintő elemzést: Political Capital (2008, 2009); Bíró és munkatársai (2012); Policy Solutions (2011). |
| 4 | A szélsőséges csoportok megerősödésében szerte Európában kulcsszerepet játszott az internet, különösen a web2-es alkalmazások elterjedése után. E fordulat kiteljesedése valószínűleg tovább szegmentálja majd a közönséget, és ez a hagyományos médiumok jelentőségének további csökkenéséhez fog vezetni. E tanulmány mégis elsősorban a magyarországi médiumok fősodrára koncentrál. A felmérések szerint egyelőre Magyarországon van ok a média fősodráról beszélni: az emberek elsődleges tájékozódási forrásai a televíziókhoz, egyes bulvárlapokhoz és a nagyobb internetes hírportálokhoz köthetők. |
| 5 | Az interjúalanyok és az interjú készítésekor betöltött pozíciójuk: Bednárik Imre főmunkatárs, Népszabadság; Dési János főszerkesztő-helyettes, Népszava; Dudás Gergely főszerkesztő, Index; Erdei Tamás főszerkesztő, Metropol; Gál Gyula főszerkesztő, Helyi Téma; Gavra Gábor főszerkesztő, hvg.hu; Gazda Albert főszerkesztő, Origo; Gazsó L. Ferenc tartalom-előállításért felelős vezérigazgató-helyettes, MTVA; György Bence hírigazgató, TV2; Hadas Krisztina főszerkesztő, RTL2 Forró nyomon; Kotroczó Róbert hírigazgató, RTL Klub; Kováts Mihály felelős szerkesztő, RTL Klub Házon kívül; Kövesdi Péter főszerkesztő, Hír24; Kruzslicz Dávid szerkesztő, RTL Klub Híradó; Murányi Marcell főszerkesztő, Blikk; Nádori Péter elnök, Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, korábbi főszerkesztő-helyettes, Bors; Németh Szilárd hírigazgató, ATV; Olajos Gergő vezető szerkesztő, M1 Kék fény; Pach Ferenc hírigazgató, MTI; Pásztor Zoltán intendáns, MR Kossuth Rádió; Pindroch Tamás főmunkatárs, Magyar Hírlap, Echo TV; Rákóczi Péter főszerkesztő, HírTV hír- és háttérműsorok; Szőnyi Szilárd főszerkesztő-helyettes, Heti Válasz; Weyer Balázs elnök, Főszerkesztők Fóruma. A Magyar Nemzet kivételével minden tervezett interjúalany alkalmat adott a beszélgetésre, amit ezúton is köszönök nekik. Az interjús kutatás támogatásáért az Open Society Foundation Magyarországnak tartozom köszönettel. |
| 6 | Azóta a válaszadók egy részének pozíciójában és néhány médium stratégiájában is változás állt be. E változások nem olyan mértékűek, hogy az általános képet módosítsák. |
| 7 | Mint minden interjús kutatásban, a legnagyobb kihívás a „begyakorolt” válaszok elkerülése volt. Különösen erősen érvényesülnek ezek olyan kérdések kapcsán, ahol erőteljesek a címkézések és ahol a szereplők igyekeznek elkerülni a rasszizmusbélyeget. E „megszépítések” egyik kontrollja a valós médiaábrázolásokkal való szembesítés lett volna, ez azonban több okból is csak részben érvényesülhetett. Egyrészt az utóbbi időben nem készültek olyan részletes elemzések, amelyek a szélsőségesek jelenlétét és jellegzetes ábrázolását tárnák fel a többségi médiában. Ezek hiányában egyes konkrét esetek bemutatása jelenthetett volna referenciapontot, aminek lehetőségét az interjúkra rendelkezésre álló, általában nem több, mint egy órányi idő rövidsége is korlátozott. |
| 8 | A kutatás e csoport körülírását az interjúalanyra hagyta, a saját definíció megalkotása után folytatódott az interjú. |
| 9 | A baloldali szélsőségesekre külön rákérdeztem, ezek kapcsán szinte egyöntetűen a súlytalanságot, a láthatatlanságot emelték ki. |
| 10 | Lásd http://media.mandiner.hu/cikk/20120731_elemzok_a_mediatanacs_nem_akadalyozza_meg_a_szelsoseges_eszmek_terjedeset (utolsó letöltés: 2014. július 8.) A Bayer-publicisztikáért ugyanakkor 250 000 forint büntetés megfizetésére kötelezte a lapot, megállapítva: a cikk nincs összhangban a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti. |
| 11 | A Büntető Törvénykönyv 174/B paragrafusa 1996 júniusában lépett hatályba, és eredetileg a valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozó személyek elleni erőszakot büntette. 2009 februárjában módosították a törvényt; ennek eredménye, hogy most már nem csak az említett csoportok, hanem a „lakosság egyes csoportjai” elleni erőszakot szankcionálja. Lásd még http://index.hu/belfold/2013/05/09/itelet_a_rasszista_buncselekmenyekkel_vadolt_ciganyok_ugyeben (utolsó letöltés: 2014. július 8.). |
| 12 | Lásd http://tasz.hu/politikai-szabadsagjogok/etnikai-mocskolodas-es-megkovezes-bekes-jelleggel (utolsó letöltés: 2014. július 8.). |
| 13 | Bayer Zsolt: Ki ne legyen. Magyar Hírlap, 2013. január 5. (utolsó letöltés: 2014. július 8.). |
| 14 | Lásd http://eduline.hu/felsooktatas/2013/1/11/kommunikacio_media_tanszekvezetok_kozlemeny_PE67G2 (utolsó letöltés: 2014. július 8.). |
| 15 | Hogy az egyes szerkesztők véleményét valamiképpen összevethessük, egy kártyatesztet alkalmaztam. Az interjúalanyokat arra kértem, hogy 16 médiumot rendezzenek egy-egy témakörben a dramatizál/bagatellizál/támogat kategóriákba. Tudván, hogy a szerkesztők egy része nem szívesen bírál más szerkesztőségeket nyilvánosan, azt kértem, mindezt lefordított kártyákkal tegyék meg, így azt, hogy az egyes médiumokról mit gondolnak, nem kellett megmondaniuk, csak az egyes kategóriákba sorolt médiumok számát rögzítettem. Két kérdésben kértem, hogy az interjúalany rakja ki a kártyákat: választhatott egy témát, egy másikat én magam (ha ő nem ezt választotta, abban az esetben én a „cigány–magyar-együttélés” kérdését választottam). Tizenöt interjúalany vállalkozott a kártyatesztek kitöltésére. A 16 felkínált médium: Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava, Blikk, Lánchíd Rádió, Inforádió, Klubrádió, M1, Duna TV, Hír TV, Echo TV, Magyar Demokrata, Élet és Irodalom, 168 óra, Index. Magamtól nem ajánlottam fel, de amennyiben az interjúalany felvetette, további kategóriák is felmerülhettek a válaszadáskor. Ebből a szempontból a legtöbben a „korrekt” kategóriát, míg mások vegyes kategóriákat (például dramatizál-bagatellizál) alkottak. Mivel a „jól kezeli” kategóriát nem ajánlottam fel, és lehetettek, akik szabálykövetésből nem akartak ilyet alkotni, az összkép némiképp kritikusabb, mint ahogy a valós helyzetet látják a szerkesztők. Az eredeti hipotézist, a vélemények közötti nagy szórást mindezt nem befolyásolja. |
| 16 | Például M1 „Másfélmillió lépés Magyarországon”, 2013. július 27. |
| 17 | A 2010-es választási kampány kapcsán például Szabó (2011). |
| 18 | Erre utal például az alábbi idézet: „...a cigány családok egyre abnormálisabb mintákat adnak át egymásnak”, és hogy „ezzel a rendszerrel egy »fordított szocializációt« is meg kell próbálni elindítani, ami alapján a bentlakásos iskolákból hazatérő gyerekek olyan alapvető dolgokra is felhívhatják családjuk figyelmét, mint például, hogy meg kell fésülködni, meg kell mosakodni, tisztán kell tartani a házat”, lásd http://www.origo.hu/itthon/20100910-vona-gabor-bentlakasos-iskolaba-kuldene-a-cigany-gyerekeket.html (utolsó letöltés: 2014. július 8.). |
| 19 | Lásd http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_politics/8321566.stm (utolsó letöltés: 2014. július 8.). |