Médiakutató

Lábjegyzetek

Balogh Zsolt György – Böröcz István – Kiss Attila – Polyák Gábor – Szőke Gergely László: Az adatvédelmi hatásvizsgálat módszertana

1 A tanulmány alapjául szolgáló kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 azonosító számú „Jól-lét az információs társadalomban” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
2 Európai Bizottság: Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (általános adatvédelmi rendelet) Brüsszel, 2012.1.25. COM(2012) 11 végleges, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0011:FIN:HU:PDF (utolsó letöltés: 2013. X. 10.), a továbbiakban rendelettervezet.
3 A terminológiai különbségek oka az, hogy az angolszász jogrendszerekben valóban a magánszférára gyakorolt hatásokat vizsgálják, míg az európai adatvédelmi rezsimbe a jogintézmény szűkebb hatókörrel, a személyes adatok védelmére vonatkoztatva, adatvédelmi hatásvizsgálatként importálható.
4 Az OECD 1980-ban alkotta meg a magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló irányelveit. Ezekről lásd bővebben: http://www.oecd.org/sti/ieconomy/15590228.pdf (utolsó letöltés: 2014. II. 15.).
5 A rendelettervezet 32a. cikke részletesen meghatározza azokat az eseteket, amelyek különös kockázatot jelentenek az érintett személyes adatainak kezelése során.
6 További információs kísérleteket lásd még Clarke (2011).
7 Európai Bizottság, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése COM(2010) 609 végleges, Brüsszel, 2010.11.04., http://ec.europa.eu/justice/news/consulting_public/0006/com_2010_609_hu.pdf (utolsó letöltés: 2014. III. 10.).
8 A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 5/2010. számú véleménye a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) alkalmazásaira vonatkozó magánélet- és adatvédelmi hatásvizsgálati keretre irányuló ágazati javaslatról, WP 175, 2010. július 13., http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2010/wp175_hu.pdf (utolsó letöltés: 2013. VI. 15.).
9 Jellemzően kártérítési kötelezettség.
10 Ahogy az az Egyesült Államokban bevett gyakorlat, bővebben lásd Jóri (2005).
11 Adatvédelmi és Privacy Biztosok Nemzetközi Konferenciája, Madrid, 2009, Privacy: Today is Tomorrow – International Standards on the Protection of Personal Data and Privacy, p. 24, http://www.privacyconference2009.org/dpas_space/space_reserved/documentos_adoptados/common/2009_Madrid/estandares_resolucion_madrid_en.pdf (utolsó letöltés: 2014. IX. 9.).
12 Rendelettervezet 64 cikk.
13 Erről bővebben lásd: 5. fejezet.
14 A DPIA keretében végzett kockázatelemzés nem azonos a rendelettervezet 32a pontjában foglalt kockázatértékeléssel, amelynek célja annak megállapítása, hogy az adatkezelés beleesik-e a tervezet által „valószínűsíthetően különleges kockázattal járó” adatkezelési körök valamelyikébe.
15 A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 5/2010. számú véleménye a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) alkalmazásaira vonatkozó magánélet- és adatvédelmi hatásvizsgálati keretre irányuló ágazati javaslatról, 2010, http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2010/wp175_hu.pdf (utolsó letöltés: 2014. IX. 9.).
16 A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 5/2010. számú véleménye a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) alkalmazásaira vonatkozó magánélet- és adatvédelmi hatásvizsgálati keretre irányuló ágazati javaslatról, WP 175, 2010. július 13., http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2010/wp175_hu.pdf, p. 6. (utolsó letöltés: 2014. IX. 9.).
17 Lásd Melléklet. Kérdőív az adatvédelmi hatásvizsgálathoz.
18 Rendelettervezet 32a. cikk (3) c) pont.
19 Rendelettervezet 32a. cikk (4).
20 Erről lásd részletesen Polyák & Szőke (2011).
21 Több európai állam joga is ismeri a hatóság által végzett adatvédelmi audit jogintézményét, illetve hasonló helyzet felmerülhet az irányelv előzetes ellenőrzéssel kapcsolatos szabályainak alkalmazása kapcsán is.
22 Rendelettervezet 66. cikk (1) bekezdés e) pont.
23 Information Commissioner’s Office (ICO): Conducting privacy impact assessments code of practice, 2014, http://ico.org.uk/for_organisations/guidance_index/~/media/documents/library/Data_Protection/Practical_application/pia-code-of-practice-final-draft.pdf, p. 13. (utolsó letöltés: 2014. VIII. 8.).
24 Rendelettervezet 33. cikk (4) bekezdés.
25 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentése a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) irányuló javaslatról (COM(2012)0011 – C7-0025/2012 – 2012/0011(COD)), 2013., http://www.tisztessegesadatkezeles.hu/letoltes/tkMQJ7RbxxzG0E2B1tz0rOu2UZX (2014.07.10.).
26 Wright, David & Wadhwa, Kush & Lagazio, Monica & Raab, Charles & Charikane, Eric: Privacy impact assessment and risk management. Report for the Information Commissioner’s Office, prepared by Trilateral Research & Consulting, 2013, http://ico.org.uk/about_us/consultations/~/media/documents/library/Corporate/Research_and_reports/pia-and-risk-management-full-report-for-the-ico.pdf pp. 21-22 (utolsó letöltés: 2014. II. 20.).
27 A profilalkotás adatvédelmi aggályairól lásd bővebben: Hildebrand & Gutwirth (2010).
28 ICO-kézikönyv, 24–25. o.
29 Például az Európai Bizottság 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport ajánlásai, mint például a DPIA-ról és Smart Grid/Smart Meteringről szóló 07/2013-as és 04/2013-as ajánlása, a rendelettervezetről szóló 01/2012-es véleménye.
30 E megoldás korántsem olyan egyszerű, mint annak látszik, különálló diszciplína foglalkozik a területtel. Erről bővebben lásd Szádeczky (2013).
31 A munkavállalók továbbképzése közvetve csökkenti a kockázati elemeket. A jogszabályi követelményeknek való megfelelés, a vásárlói/fogyasztói elégedettség és bizalom, egy pozitív kimenetelű átvilágítás, a szervezet jóhírnevének növelése vagy az elszámoltathatóság mind eredménye az adatvédelem központú tréningeknek, és előrevetíti az adatkezelés jogszerűségét. Az információbiztonsági és adatvédelmi központú tréning-programokról bővebben lásd Herold (2011).
32 ICO-kézikönyv, 28. o.
33 PIAF D3 p. 25.
34 Department of Justice: Privacy Impact Assessment (PIA) Template, http://www.justice.gov/sites/default/files/jmd/legacy/2014/04/08/preliminary_pia.pdf (utolsó letöltés: 2014. V. 5.).
35 Rendelettervezet 32a. cikk (2) a) pont.
36 Rendelettervezet 32a. cikk (2) b) pont. A kérdésben különleges adatnak tekintendők a 9. cikk (1) bekezdésben meghatározott különleges adatkategóriák.
37 Rendelettervezet 32a. cikk (2) c) pont.
38 Rendelettervezet 32a. cikk (2) d) pont.
39 Rendelettervezet 32a. cikk (2) e) pont.
40 Rendelettervezet 32a. cikk (2) g) pont.
41 Rendelettervezet 32a. cikk (2) h) pont.
42 Rendelettervezet 32a. cikk (2) i) pont.