Médiakutató

Lábjegyzetek

Kassay Réka: Nemi szerepek az elemi iskolások mesehős-reprezentációiban

1 A dolgozat megírásához szükséges anyagi támogatást a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2007–2013 és az Európai Szociális Alap biztosította a POSDRU/107/1.5/S/76841 projekt „A doktori tanulmányok időszerűsége: nemzetköziség és interdiszciplinaritás” keretéből. Köszönet illeti a dolgozat szakmai irányítóját és konzulenseit: Dr. Cseke Péter egyetemi tanárt, Dr. Hammer Ferenc egyetemi docenst, Dr. Pellandini-Simányi Léna egyetemi adjunktust, Dr. Győrffy Gábor egyetemi adjunktust, Dr. Vallasek Júlia egyetemi adjunktust, Dr. Vincze Hanna Orsolya egyetemi docenst; a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatóságát és tanítóit; a tordaszentlászlói Borbély József Általános Iskola igazgatóságát és tanítóit; az Életfa Családsegítő gyesület vezetőségét; a kutatáshoz adataikkal hozzájáruló gyermekeket és szüleiket.
2 A Tévémaci különböző változatait foglalja össze Mráv Noémi „A Tévémaci tudatformáló szerepe” című tanulmányában (2009).
3 Ezt az elméletet sokan leírták már, többek között ez a gondolat jelenti Bruno Bettelheim sokat idézett könyvének alapját (A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 1985).
4 Emellett külön tanulmányok foglalkoznak azzal is, hogyan stimulálják a rajzfilmszereplők a gyermekek fogyasztását.
5 A felosztást a fejlődéslélektani korszakolás indokolja, amelyet több pszichológus is leírt a mesékhez való viszonyulással kapcsolatban (Mérei 1970, Vekerdy 2001).
6 Bár a kérdés a kedvenc mesehősre vonatkozott, a legnépszerűbb szereplők rajzfilmek hősei voltak.
7 Véleményem szerint a két kategóriába való besorolás torzította volna a valóban férfiasnak/nőiesnek tekintett minták interpretációinak vizsgálatát. Ugyanakkor az „univerzális” hősök megkülönböztetése nem újkeletű a mesehősökre vonatkozó szakirodalomban. Ezért – az objektivitás követelményét igyekezve szem előtt tartani – a „férfi” és a „nő” kategóriákba az emberszereplős mesék hőseit soroltam.
8 A 108 különböző mesehős legnagyobb része egyszer fordult elő, ennél jóval kevesebb szereplő jelent meg kétszer. Háromszor vagy annál többször pedig tíznél kevesebb mesehős került be az adatok közé.
9 Itt viszont a női szereplő (D’Artagnan lánya) az, aki a fejébe veszi, hogy muskétás lesz, ami abban a kontextusban „nevetséges, nincsenek női muskétások”. A lány három barátnőjével együtt küzd az álmaiért és azért, hogy megmentse a herceget az intrikusoktól. A harcban tipikusan női eszközöket használnak (az egyik lány díszes szalaggal lasszózik, a másik a legyezőt használja bumerángként), végül kitartásuk és összetartásuk meghozza a sikert és a férfitársadalom elismerését.
10 The Force: Volkswagen Commercial, http://www.youtube.com/watch?v=R55e-uHQna0 (letöltés: 2015. I. 9.).
11 A leginkább Star Wars-rajongó osztályban a foglalkozás előtti napon egyeztettem telefonon a tanítóval, aki figyelmeztetett, hogy szóljak a gyerekeknek: nem filmszereplőkre vagyok kíváncsi, mert különben az egész osztály a Csillagok háborúját fogja rajzolni. Ezért itt a tanító befolyása is érvényesült valamilyen mértékben, viszont a sorozat így is a legnépszerűbbek közé került.
12 A fogyasztótípusok elkülönítésénél a David Morley által leírt befogadás-típusokból indultam ki, amelyeket A Nationwide nézői, avagy hogyan értelmezzük a televíziózást (1992) című könyvfejezetében ír le részletesen. Morley három csoportba sorolta a nézői magatartást. Az első, uralkodó típust azok képviselik, akik a média által felkínált értelmezési struktúrákat használják az üzenetek értelmezésében. A második, egyezkedő típusba azok kerültek, akik az uralkodó mintákat a saját mintáikkal egészítik ki, ezáltal az üzenet a befogadó saját kontextusának megfelelően módosul vagy torzul. A harmadik típust az oppozíciós állásfoglalás jellemzi.