Lisányi Endre: Újmédia-művészet és a felejtés útvesztője
| 1 | Lásd: Fréderick Barbier és Catherine Barbo Lavenir médiatörténetről szóló terjedelmes könyvét, amelyben a szerzőpáros médiának tekint „minden társadalmilag létrejött kommunikációs struktúrát” és ezek hordozóit is (Barbier & Lavenir 2004: 13), ugyanakkor a (képző-) művészettel mégsem foglalkoznak. Érthető, hiszen például egy szobor és egy fénykép közötti alapvető különbség akkor is megmarad, ha mindkettőt úgy kezeljük, mint „régi médium”-ot, ahogyan ezt Manovich teszi (in Gerencsér 2008: 19). A „régi médium” gyűjtőfogalma nem tűnteti el a köztük meglévő alapvető különbségeket, akkor sem, ha a digitális művészethez képest valóban régebbi médiumnak számítanak. |
| 2 | Természetesen nem minden esetben. Van, amikor – túl a legitimáción – saját fényének mind nagyobb ragyogását is úgy teremti meg valamely korstílus (vagy művészeti izmus), hogy a tökéletesnek tartott elődhöz kíván hasonlóvá válni. S minél inkább eléri ezt a hasonlóságot, minél inkább megközelíti a hajdani előd jellemzőit, annál több ragyogást képes kölcsönözni tőle a saját maga számára. |
| 3 | Lásd Daniel Feral modelljét (Pantheon project) http://graffuturism.com/wp-content/uploads/2012/09/Feral2-01.png, vagy http://www.zatista.com/cms/wp-content/uploads/2012/11/chart1.jpg (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). Emellett mindenképpen említést érdemel Ward Shelley művészete, aki a származást, a származási kapcsolatok ábrázolását állítja képzőművészeti tevékenységének középpontjába. |
| 4 | Lásd http://www.arthistoryspot.com/wp-content/uploads/2010/09/72740-004-9FC2CF131.gif (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.) |
| 5 | Lásd http://longstreet.typepad.com/.a/6a00d83542d51e69e201676774551b970b-pi, illetve http://alumni.cs.ucr.edu/~vladimir/cs181/PLchart.png (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.) |
| 6 | A felsorolt művészettörténeti előzmények alapján még nem látható világosan, hogy miként kerülhetne az újmédia-művészet – magától értetődő módon és logikusan – egy kortárs művészeti izmus-kategóriába. Ellenérv lehetne, hogy jó ideje (például akár a dadától kezdve) az újművészeti mozgalmaknak éppen egyik lényegi jellemzőjük a határok elmosása, felszámolása, a mű kétségbevonása, „elanyagtalanítsa” stb., vagyis a 20. és a 21. századi képzőművészeti izmusnak olyan terrénumnak kell lennie, amelynek nem rögzített, bizonytalan, meg-megszakadó és homályos határai vannak. De – mint tudjuk – bármely művészettagadás, bármely „nem-művészet”, „ellenművészet”, „átértelmezett művészet” csakis egy „hagyományos” művészeti közeget vagy hátteret feltételező létszférában képes magát – annak ellenében – „valami másként” meghatározni. Az újmédia-művészet művészeti izmusként való meghatározása a jelenség ténylegesen még nem létező izmus rubrikájának a megelőlegezése lenne, amelynek bizonytalan rubrikakerete a művészettörténeti gyökerekre történő hivatkozásokból eszkábált fantomkerítés. |
| 7 | Az -izmus képzőt – mint tudjuk – teológiai, szociológiai, politikai, közgazdasági, pszichológiai, nyelvészeti stb. vonatkozásban is használjuk. |
| 8 | Médiatörténetként, abban az értelemben, ahogyan Barbier–Lavenier-szerzőpárosnál olvashatjuk. Lásd a 2. lábjegyzetet! |
| 9 | Lásd a Magyar Tudomány 2007/2. számában olvasható, a témához kapcsolódó tanulmányokat: A két kultúra mítosza (Pléh Csaba vendégszerk. 2007: 130–190). |
| 10 | Erikki Huhtamo „Az interaktív művészet félreértésének hét esete” (in Gerencsér 2008: 75–80) című írásában az új művészettel kapcsolatos – véleménye szerint – téves vélekedéseknek a kiigazításán fáradozik, ám egyúttal – akarva-akaratlanul – ő is „aurapótlékot” konstruál. |
| 11 | És annak most nincs jelentősége, hogy újradefiniált művészetként vagy átértelmezett művészetként vagy ellenművészetként használja a művészet fogalmát. Nélküle az újmédia-művészet mintha lefokozódna, s csak újmédia lenne művészet nélkül, azaz egy olyan tevékenység, amely inkább szoftverfejlesztés, inkább programírás, inkább interaktív számítógépes játék, inkább hálózati tere-fere és inkább heckelési bravúr stb., vagyis a művészet elnevezés következetes használatával végül is a tényleges tevékenységet értelmezi át. |
| 12 | Például: „The detail of the image is not only a sophisticated quotation of contemporari ideas, it is a hyperlink to cultural history” (www.educ.fc.ul.pt/hyper/resources/mbruhn/, utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 13 | „Minden technológia vallásos” – mondja Peter L. Wilson, aki szerint legalábbis „a Hálózat és a körülötte kibontakozott hiedelemvilág […] egyértelműen vallásos jelleget mutat” (http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/huhogok/tillmann.html, utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). „A technikai transzcendenciának ez az emberfeletti világa […] jóval átfogóbb érvénnyel van jelen: mint a Földet körülvevő »reálisan létező« műholdhálózat dimenziója” (http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/tavkertek/katedralis.html, utolsó letöltés: 2114. VIII. 1.) |
| 14 | Walter Benjamin nevezetes írásában nemcsak, hogy nem következetes, de a számára fontos alapfogalmak kialakításában is pontatlan. Lásd Daniel Arasse idevonatkozó észrevételeit (Arasse 2013: 143–147). Ennek ellenére az általa fölvetett téma napjainkban is megkerülhetetlen, és az általa bevezetett fogalmak (aura, a műalkotások „itt és most”-ja stb.) – pontatlanságuk ellenére – nehezen helyettesíthetők jobbakkal. |
| 15 | Nem érthetünk egyet Erkki Huhtamotóval, aki azt mondja, hogy „az interaktív művészet interaktivitásáról való harsogás egész egyszerűen túl van lihegve” (in Gerencsér 2008: 78). |
| 16 | Lásd: http://apertura.hu/2011/tavasz/tarnay (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 17 | Lásd http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/tavkertek/katedralis.html (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 18 | Lásd http://mek.oszk.hu/01600/01654/01654.htm#4 (utolsó letöltés 2014. VIII. 1.). |
| 19 | Lásd a 39. lábjegyzetet! |
| 20 | Dirk Paesmans mondja: „Szerintem a számítógép eszköz, amellyel bejuthatunk az emberek elméjébe” (http://www.vincekiado.hu/titles/ujmedia.shtml, utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 21 | Természetesen William J. Thomas Michel picturial turn- és Gottfried Boehm ikonische wendung-elméletei mindenekelőtt! |
| 22 | Lásd http://mek.oszk.hu/00100/00140/html/01.htm (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 23 | Lásd http://www.artpool.hu/Flusser/Univerzum/00.html (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 24 | Pontosabb a labirintus helyett az útvesztő szó használata! A labirintus – szemben az útvesztővel – tudatosan vezeti-vezetheti az embert (lásd Santarcangeli 1971). |
| 25 | Ars memoriae. |
| 26 | Lásd: Wolfgang Kemp: A festők terei című munkáját, amelyben a hodologikus tér fogalmának kapcsán Gaudez Domeniket idézi (Kemp 2003: 157). |
| 27 | Lásd http://hannesmagyarul.wordpress.com/2012/01/11/hannes-bohringer-elmenni/ (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 28 | A digitális tárhely és az architektonális szerkezetű tárhely problémája fölmerül Hans Beltingnél is, amikor a digitalizált képek és a múzeumban tárolt képek kapcsán azt írja, hogy „a számítógép képes mindent gyűjteni (tárolni), amennyiben megfosztja a testi egzisztenciájától mindazokat a dolgokat, amelyeket egy múzeum gyűjt (és kiállít). […] A múzeumban a testtel rendelkező kiállítási tárgyak helyének megtapasztalásáról, illetve a tárgyak származásának és közvetítettségének idejéről van szó, míg a számítógépben a képek hely nélkül és időtlenül vannak jelen, és ennek köszönhetően testetlen információkká is változhatnak” (Belting 2002: 160). |
| 29 | Lásd http://hannesmagyarul.wordpress.com/2012/01/11/hannes-bohringer-elmenni/ (utolsó letöltés: 2014. VIII. 1.). |
| 30 | Lásd http://hannesmagyarul.wordpress.com/2012/01/11/hannes-bohringer-elmenni/ (utolsó letöltés 2014. VIII. 1.). |
