Tóth János: Az open access publikálás előnyei és hátrányai bölcsészettudományos területen
| 1 | A tanulmány az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatásával jött létre. |
| 2 | Az OA különálló művek tulajdonsága, nem szükségszerűen folyóiratoké vagy kiadóké. |
| 3 | Továbbra is inkább a közösségi előírások, semmint a szerzői jogi törvények fogják biztosítani a megfelelő feltüntetés és a kiadott mű felelősségteljes használata kikényszerítésének mechanizmusait, ahogyan az jelenleg is történik. |
| 4 | Ezt a piaci szempontból meglehetősen furcsa helyzetet az teszi egyáltalán lehetővé, hogy az akadémiai gazdaság rendszere különbözik más javak megtermelésének rendszerétől; leginkább talán a művészetekéhez hasonlítható annyiban, hogy az akadémikus fő motivációja nem az, hogy eladja az általa előállított terméket, hanem az, hogy az általa előállított terméket más szakemberek, illetve a nyilvánosság elolvassa és reflektáljon rá. Ezért lehet fenntartható az a szisztéma, hogy a szerző ingyen a folyóiratok rendelkezésére bocsátja kutatási eredményeit, és az elvégzett munkájáért egyfajta „átalánydíjat” (fizetést) kap az őt alkalmazó intézménytől (Harnard 1994). |
| 5 | A http://www.sherpa.ac.uk/romeo/statistics.php?la=en&fIDnum=|&mode=simple alapján (utolsó letöltés: 2015. VI. 3.). |
| 6 | A http://www.sherpa.ac.uk/romeo/PaidOA.php alapján (utolsó letöltés: 2015. VI. 3.). |
| 7 | Itt is vannak természetesen aránytalanságok; nemzetközi szinten nézve például a logikában, az analitikus filozófiában és a régészetben jelenleg nagyobb szerepük van a folyóiratcikkeknek, mint például a történelem- vagy az irodalomtudományokban. |
| 8 | Az érzelmi kötődés a fizikai példány olvasásához például egy olyan elem ebben a történetben, amely nemcsak a tudományos monográfiáknál, hanem általában a nyomtatott könyveknél is érvényes: az e-könyvek 2012-ben még mindig csak az összes könyveladás 20 százalékát tették ki az Egyesült Államokban, lásd http://rpp.ricoh-usa.com/images/uploads/Literature/whitepapers/IT-Strategies_FINAL.pdf, 16. old (utolsó letöltés: 2016. I. 20.). |
| 9 | Research Information Network (2009: 19) alapján. |
| 10 | Az OAPEN-UK (2012: 29) alapján. |
| 11 | Az OAPEN-UK (2012: 29) alapján. |
| 12 | Az OAPEN-UK (2012: 30). |
| 13 | Az OAPEN-UK (2012: 41) alapján. |
| 14 | Az OAPEN-UK (2012: 43) alapján. |
| 15 | Az OAPEN-UK (2014: 15) alapján. |
| 16 | A finanszírozó által ez irányban támasztott követelményeket a Sherpa/Juliet adatbázis foglalja össze. |
| 17 | A Sherpa/Romeo adatbázisában jelölik, hogy a kiadó melyik változatot engedi elhelyezni, ott tehát lehet előre tájékozódni. |
| 18 | Mivel a folyóiratok és a publikált tanulmányok száma folyamatosan nő, a kutatónak viszont véges ideje van olvasásra, ezért mindenképpen szelektálnia kell az elolvasandók között. A szakterület vagy részterület legismertebb folyóiratai mellett leginkább akkor tud mást is elolvasni, ha témaspecifikusan keres, a nagy indexáló adatbázisok pedig már egyfajta minőségi előszűrést elvégeznek azzal, hogy alaposan megválogatják, milyen folyóiratokat vesznek be a tételeik közé. Ez azt a helyzetet eredményezi, hogy a fizetős adatbázisokhoz rendszeresen és problémamentesen hozzáférő kutatók – a jelentős tudománytermelő központok kutatói általában ide tartoznak – nem fogják sem olvasni, sem keresni az új OA-folyóiratokat (Kóczy 2014). |
| 19 | Ennek tárgyalására itt nem térhetünk ki, de jelezzük, hogy a 2000-es évektől kezdődően számos tanulmány született annak kutatása során, hogy miként befolyásolja a nyílt hozzáférés a nyílt hozzáférésűvé tett cikkre eső hivatkozások számát. Ezek áttekintésére már külön metaelemzések születtek (Swan 2010, Wagner 2010, The OpCit Project 2012), amelyek nyomán szinte kétséget kizárólag megállapítható, hogy valamilyen mértékű pozitív hatása van az OA-nak. Mindazonáltal a hatás mértéke még vitatott, és kiemelendő, hogy a tanulmányok jelentős része nem eleve arany OA-ként született cikkekkel foglalkozott, hanem olyan zöldutas cikkekkel, amelyek a nyílt hozzáférésűvé tételt megelőzően vagy azzal párhuzamosan előfizetéses/fizetési falas rendszerű folyóiratokban jelentek meg. |
| 20 | Lásd http://science.thomsonreuters.com/cgi-bin/linksj/opensearch.cgi (utolsó letöltés: 2015. VI. 3.). |
| 21 | Lásd http://ip-science.thomsonreuters.com/mjl (utolsó letöltés: 2015. VI. 3.). |
| 22 | Az ugyanebben az adatbázisban szereplő hivatkozásokkal számolva. |
| 23 | A negatív indikátorok külön kezelendőek a Beall-lista ragadozó folyóiratok azonosítására szolgáló kritériumaitól (Beall 2015), noha nyilván ezek csoportos megléte adott esetben az egész kiértékelést okafogyottá teheti. |