Nagy Ádám – Fazekas Anna: Offline helyett online szabadidő?
| 1 | A cikk a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. |
| 2 | Az eredeti modellben a fiatalokat „digitális őslakosnak” (digital natives, N-Gen, netgeneráció) nevezzük, szemben a „digitális bevándorló”, vagyis az idősebb generációval. |
| 3 | Munkánk rejtett előfeltevése, hogy a Strauss–Howe-modell alkalmazható a magyar társadalmi térre is, ami korántsem igazolt (Hack-Handa & Pintér 2015; Nagy & Tibori, 2016), hovatovább a generációs jellegzetességek korszakhatárai sem húzhatóak meg vonalzóval. Strauss és Howe szerint e generációkra, illetve társadalmi jellegzetességeikre jellemző ciklikusság alapja a társadalmi szerkezet- és attitűdváltozás, s benne négy generációs jellemző azonosítható. |
| 4 | A webkettő kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatásokra utal, amelyek elsősorban az online közösségek aktivitására, pontosabban a felhasználók által előállított tartalmakra és azok megosztására épülnek. A webkettes alkalmazások jelentősége elsősorban abban áll, hogy a tartalom válik fontossá a technológiával szemben. A megjelenése előtti, Y generációs szolgáltatások jellemzője az volt, hogy a felhasználó által online olvasható, hallgatható, nézhető tartalmakat – a hagyományos egyirányú médiához hasonlóan – kevés alkotó hozta létre (míg az azt megelőző X generációs tartalmak nem a digitális térben léteztek). Ezzel szemben a webkettő lényege éppen az, hogy a tartalmat maguk a felhasználók hozzák létre és osztják meg egymással. Jó példa a nyílt forráskódú, bárki által szerkeszthető Wikipedia – szemben a hagyományos módon szerkesztett Britannica Online enciklopédiával (Y generáció), sőt a klasszikus lexikonok (X generációs) offline verzióival – vagy a torrentoldalak (Rab et al. 2007). |
| 5 | Az adatok összevethetőségének korlátozottsága és a mintavétel sajátosságai miatt a World Internet Project (2000, 2001, 2002) adatfelvételeit nem vetettük össze az Ifjúság2000 adataival. |
| 6 | A három fiatal generáció leképezéséért megalkotott alminták elemszámai nagy eltérést mutatnak, különösen a Z-generáció esetében, ami így nem tesz lehetővé igazán megbízható összevetést. A tendenciák, illetve a markáns generációs fogyasztási és szabadidős szokásbeli eltérések azonban e formában is körvonalazódnak. |
| 7 | Míg 2002-ben az uniós átlagba az akkori 15 tagállam számított bele, addig a 2014-es adatoknál már 28 ország képezte az EU-átlagot. |
| 8 | Az online teret naponta vagy majdnem minden nap látogatók arányait tartalmazza a táblázat. |
| 9 | Az életkor mellett az iskolázottság is összefüggést mutat az internethasználat gyakoriságával, jelentős szakadék mutatkozik e tekintetben (Eurobarometer 2003, 2015). A naponta internetezők aránya a tanulmányaikat 20 éves koruk után befejezők (2002: 52 %; 2014: 83 %), illetve a jelenleg is diákok/hallgatók körében a legmagasabb (2002: n.a.; 2014: 95 %), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséget szerzett (tanulmányaikat 15 éves koruk előtt befejezők) körében a legalacsonyabb (2002: 33 %; 2014: 23 %). |
| 10 | A társadalmi változásokat jelzi a ma már nem külön paraméterezett színes jelleg. |
| 11 | Objektív, a gyakoriság számszerűségére vonatkozó válaszlehetőségek nem szerepeltek ennél a kérdésnél. |
| 12 | A kérdést nyitott formában tették fel, és a két leggyakrabban felkeresett szabadidős tér megnevezésével válaszolhattak rá a fiatalok. Így lehetséges, hogy az egyes válaszlehetőségek gyakorisága 100 százaléknál nagyobb összeredményt ad ki. |
| 13 | A fiatalok lakóhelye is egyértelműen befolyásolta az internetfogyasztási szokásokat az Y-generáció esetében. A budapestiek jelentős előnyt könyvelhettek el e téren, kétharmaduk rendszeres netező volt, míg a községekben élők között csupán egy bő harmadnyi volt az arányuk 2004-ben (a teljes 15–23 éves korcsoport esetében ez az arány 47 százalékos). A településtípus nem mutat nagyon markáns hozzáférésbeli különbségeket, az egyáltalán nem netezők táborát tekintve nem láthatunk jelentős eltérést a településméret viszonylatában. A fővárosi fiatalok 6, míg a községekben élők 16 százalékáról állítható, hogy egyáltalán nem használta a világhálót 2004-ben (a teljes 15–23 éves korcsoport esetében 12 százalékos ez az arány). |
| 14 | A kérdést nyitott formában tették fel, a leggyakrabban felkeresett szabadidős terek (korlátlan számú) megnevezésével válaszolhattak rá a fiatalok. Így lehetséges, hogy az egyes válaszlehetőségek gyakorisága 100 százaléknál nagyobb összeredményt ad ki. |
| 15 | A kérdést nyitott formában tették fel, a két leggyakrabban végzett szabadidős tevékenység megnevezésével válaszolhattak rá a fiatalok. Így lehetséges, hogy az egyes válaszlehetőségek gyakorisága 100 százaléknál nagyobb összeredményt ad ki. |
| 16 | Az Eurobarometer-jelentés (2015) adatai alapján Magyarország mellett Románia, Lengyelország, Horvátország, Szlovákia és Csehország is hátul végzett az EU-tagországok rangsorában az internetezési gyakoriság tekintetében (lásd az 1. ábrát). |