Murai András – Tóth Eszter Zsófia: Mit kezdjünk egy forradalmárral egy magát forradalminak tartó diktatúrában?
| 1 | Alberto Korda (1928–2001) kubai fotós 1960-ban készítette Che Guevaráról a legismertebb képet Guerillero Herocio (Hős partizán) címmel. A kép, amelyen Che hosszú hajat, szakállat és fekete barettsapkát visel vörös csillaggal, és a távolba réved tekintete, a Havannában felrobbantott La Coubre teherhajó áldozatainak a temetésén készült. |
| 2 | Che Guevara a kubai forradalom után a Nemzeti Bank elnöke, majd az ország ipari miniszter lett. |
| 3 | Népszabadság, 1960. XII. 20. |
| 4 | Magyar Ifjúság, 1960. XII. 24. |
| 5 | Népszabadság, 1960. XII. 20. |
| 6 | Népsport, 1961. VII. 26. |
| 7 | Orvosi Hetilap, 1998. április, 837. o. |
| 8 | Népszabadság, 1967. X. 11–12., 13., 15., 17. o. |
| 9 | Népszabadság, 1967. X. 22., 7. o. |
| 10 | Ifjúsági Magazin, 1967. XI. 48–51. o. |
| 11 | Régis Debray (sz. 1940) francia baloldali filozófus, újságíró (Che Guevara a bolíviai naplójában Danténak nevezi). |
| 12 | Szirmai István (1906–1969) számos pozíciót töltött be az MDP-ben, majd az MSZMP-ben, egyebek között a Tájékoztatási Hivatal elnöke, 1959-től a Központi Bizottság ideológiai titkára, majd a KB agitációs és propaganda bizottságának vezetője. |
| 13 | Moldova György (1934) író, szépirodalmi munkái mellett a Kádár-rendszerben készült szociográfiai könyvei váltak híressé (A szent tehén, 1980, Akit a mozdony füstje megcsapott, 1977, Bűn az élet, 1989). A napló, amely Che Guevara életéről szól, 1983-ban jelent meg. A bolíviai naplót másodszor az „első teljes és hiteles magyar kiadásként” megjelölve 2006-ban jelentette meg az Ulpius Ház Könyvkiadó. |
| 14 | 1966 januárjában Havannában 82 ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország küldötte vett részt a három kontinens felszabadításáról tanácskozó Trikontinentális Értekezleten. |
| 15 | MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottság ülése, 1976. november 10., https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMOGYMSZMP__C_1976/?query=che%20guevara&pg=1223&layout=s (letöltés: 2017. VIII. 21.). |
| 16 | Uo., 163–166. o. |
| 17 | Köteles Pál (1927–1991) erdélyi író, publicista |
| 18 | Haraszti Miklós (sz. 1945) politikus, író, a hatvanas évek újbaloldali mozgalmának egyik meghatározó alakja. |
| 19 | Hajdú Ráfis Gábor (1944–1980) kritikus, irodalomtörténész, 1976 és 1978 között a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa. |
| 20 | mmmyki: „Che” Guevara: Bolíviai napló. 1968, mmmyki.blog.hu, 2014. július 12., http://mmmyki.blog.hu/2014/07/12/3_che_guevara_boliviai_naplo_elso_magyar_kiadas (letöltés: 2017. VIII. 20.). |
| 21 | Dalos György (sz. 1943) író, műfordító, a hatvanas évek újbaloldali mozgalmának egyik meghatározó alakja. Hosszú menetelés – rövid tanfolyam (Magvető, 1989) című könyvében beszéli el a maoista mozgalom és per történetét. |
| 22 | ÁBTL V-158402/2. |
| 23 | Az előszót Maróthy János, zenetudós, a pol-beat és Gerilla együttes lelkes támogatója írta. |
| 24 | Pol-beat zenekar, alapítói: Vámos Tibor (aki később Vámos Miklós néven vált ismert íróvá) és Berki Tamás. |
| 25 | Ladányi Mihály (1934–1986) költő. |
| 26 | Csoóri Sándor (1930–2016) költő, publicista, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, a Magyarok Világszövetségének elnöke (1991–2000). |
| 27 | Csoóri Sándor (2007): Meghasonlott regényhős?, Új Forrás, 6.sz., http://www.jamk.hu/ujforras/0706_11.htm (letöltés: 2017. VIII. 20.). |
| 28 | Múzeumi játék szocialista brigádoknak. In: Horváth István (szerk.): Múzeumi Mozaik, 1986/1., 59. o. |
| 29 | KISZ díj először egy brigádnak, Dunántúli Napló, 1979. április 4., 4. o. |
| 30 | Uo. |
| 31 | Honismeret, 1975., 3. sz., 28. o. |
| 32 | A Che Guevara-kép metamorfózisáról is szólnak: Horváth & Anderle (2000), Brendel (2010). |