Lábjegyzetek

Wirágh András: Hálózatos magyar irodalom a századfordulón

1	A tanulmány a PD 128674 számú NKFIH-pályázat támogatásával készült.
2	A három mintavételi időpontból kettő (1896, 1902–1903) a két kőnyomatos elindulásával, egy (1907) pedig a kőnyomatosok hálózatába bizonyítottan belépő szerző első itt megjelent szövegeivel magyarázható. A vizsgálatba felvett települések és lapok kiválasztását pedig egyrészt a szerző, Cholnoky László megjelent szövegei, másrészt a két kőnyomatos összeérő elosztóhálózatai indokolták.
3	A Vasárnapi Újságban Szinnyei József 1861-től 1894-ig állította össze az országban megjelenő hírlapok és folyóiratok listáját. Az összeállítás 1895-től átkerült a Magyar Könyvszemle hasábjaira. 1896-tól az idegennyelvű hazai hírlapirodalom listáit is közzétették (Kereszty István), 1899-től pedig külön a folyóiratokat is (Kováts László, 1902-től Horváth Ignác). 1906-ban és 1907-ben Zászló János állította össze a hazai hírlapok listáját. 1908-tól 1911-ig rövidebb, csak a változásokat regisztráló listák jelentek meg, ezeket Kereszty és Horváth állították össze, majd 1912-től 1914-ig Kereszty és dr. Fitos Vilmos.
4	Az 1896-os példány Központi Tudósító címen szerepel a katalógusban, de szerkesztőként Leopold Gyula szerepel az annotációban. 1897-ben megszűnt egy hasonló nevű – többnyire botrányairól híres-hírhedt – lap, amelyet Török István szerkesztett. Az egyetlen hozzáférhető példány 1907. május 13-án lett kiküldve a vidéki megrendelőknek. A lapszám tartalmazta Cholnoky László „Írisz-virág” című novelláját, amely elosztó-hálózatokra vonatkozó kutatásom egyetlen biztos alapját szolgáltatja.
5	A továbbiakban az egyes településeken megjelenő hírlapokon végig a vidéki politikai vagy vegyes tartalmú napi- és hetilapokat értem.
6	A Felső-Zemplén 1899–1901-es, a Liptó 1900–1-es lapszámai hiányoznak.
7	Két hírlap létezett 1902-ben Gyulafehérváron és Hatvanban is, de az előző településen megjelenő Közművelődés erőteljesen irodalmi profilú heti közlöny volt, míg a hatvani lapok rendkívül hiányosan férhetők hozzá az Országos Széchényi Könyvtárban – a négy lap átnézésétől ezért eltekintettem.
8	A jelzett lapokban 1907-től több Cholnoky László-elbeszélés is megjelent, ebből következtettem arra, hogy az elosztóhálózatok ezek segítségével visszavezetve látványos(abb)an szétszálazhatók.
9	Az 1907-es Újság-katalógus szerint így festett (1906-ban) az Általános Tudósító és a Munkatárs – mai szóval – tartalomgyártásért felelős „szerkesztősége”: Leopold Gyula – Erdősi Dezső – Béni Vilmos, Csergő Hugó, Damant Leó, Dukesz Mór, Fáy Nándor, Fehér Jenő, Földes Géza, Gaál A. István, Guthi Soma dr., Hevesi József, Heltai Jenő, Halász Zsigmond, Katona Béla, Illés István, nemeskéri Kiss József, Kereszty István, Kónyai Elemér, Kövér Ilma, Lenkei Zsigmond, Makay Béla, Nagy Béla, Pakots József, Palásthy Marcell, Pásztor Árpád, Pogány Béla, Polgár Géza, Révész Béla, Sas Ede, Somogyi Péter, Szávay Gyula, Szekula Jenő, Szomaházy István, Szilágyi Géza dr., Szundy Károly, Varsányi Gyula, Zöldi Márton.
10	A Balatonvidék kapcsolatban állhatott az Általános Tudósítóval, de viszonylag ritkán vett át szövegeket az elosztótól. 1907-ben például –y –r betűjellel közölte Cholnoky Viktor „Neuraszténia” című, tömegesen elosztott publikációját. A másik helyi lap, a Keszthelyi Hírlap a reklámokat ítélve (a lapszámok felét általában ezek tették ki) szintén szerződhetett Leopolddal, de az 1910-es évekig egyáltalán nem, és csak azután is ritkán vett át kőnyomatosából szépirodalmi szövegeket. A tárcában szorosan helyi érdekű (Keszthellyel és a Balatonnal foglalkozó) szövegek olvashatók.
11	Az ismert megjelenések a következők: Pápai Hírlap és Székely Nemzet (1905. november 4.), Esztergomi Lapok (név nélkül), Kisbér és Vidéke, Kővárvidék és Mohács és Vidéke (1905. november 5.), Szatmármegyei Közlöny (1905. november 7.), Kun-Majsa (két részben, 1905. november 12. és 19.), Bács-Topolyai Hírlap (1905. december 10.), Érsekújvár és Vidéke (1909. szeptember 5.)