Lábjegyzetek

Huszti-Szlama Gabriella Zsófia: „Csődület támadt, a tömeg szidalmazta, majd letépte róluk a ruhát…”

1	A szoknyanadrág. Budapesti Hírlap, 1911. II. 23. 8. o.
2	Például az egészségügyi (1876), a népiskolai (1868) és a középiskolai (1883), a vallásügyi (1867–1868) és az emancipációs (1894–1895) törvények.
3	Elsősorban a malom- és a cukoripar.
4	Ennek keretében az állam felvállalta a mesterséges eszközök segítségét igénybe vevő iparfejlesztést és az ágazati korrekció befolyásolását. Az ipartámogatási beavatkozásra a könnyűipari ágazatok (a textilipar, a bőripar, a ruházati ipar) fejlődésének előmozdítása miatt volt szükség, amelyek a birodalmi munkamegosztás során hátrányt szenvedtek el. A gazdasági önállóság elérése érdekében a kormányzat 1907-ben tízéves iparfejlesztési programot indított el.
5	Másképpen labeling, stigmatizációs, interakciós vagy minősítési elméleteknek is szokás nevezni.
6	A kutatást megelőzően átnéztem a bulvárlapokat, a hetilapokat és a divatlapokat is, de ezek nem tartalmaztak olyan mennyiségű forrásanyagot a női nadrágviselet tekintetében, mint a politikai napilapok.
7	A következő lapszámok hiányoznak: a Pesti Hírlap esetében 1896 április és november, valamint 1897 áprilisa. A Pesti Napló esetében 1908 novembere és 1910 júniusa. Ezek az alacsony esetszám miatt nem torzítják a kutatást.
8	A kulcsszavak összeállításához egyfelől a divat- és a nőtörténeti szakirodalom, másfelől a korpuszban található szövegek jelentettek segítséget. Az összeállítása során figyeltem az adott szó összes lehetséges variációjának detektálására, így a magyar ékezetes betűk miatt a szótőnél megvágva, csillag jellel kiegészítve kerültek be a keresési mezőbe a szavak.
9	Rosta Andrea (2007) az alábbiak szerint osztályozza a deviancia szociológiai elméleteit: anómiaelmélet, feszültségelmélet, chicagói iskola, differenciális asszociáció elmélete, kulturális konfliktus elmélete, szubkultúra-elméletek, stigmatizációs (címkézési, minősítési, labeling) elmélet, társadalmikontroll-elméletek.
10	Néhány pánik azonban intézményesül: kezelésükre állandó szabályozások és törvények születnek.
11	A stílust az Edward-kori romantika inspirálta. A divatot követők méretre szabott bársony blézereket, egyenes szabású nadrágokat, keskeny nyakkendőt, vastag talpú (úgynevezett „chunky loafer”) cipőt viseltek. A trendhez saját frizura is tartozott, a fiúk felcsavarva viselték a hajukat.
12	National Woman Suffrage Association, Amerikai Nők Nemzeti Választójogi Szövetsége.
13	International Woman Suffrage Alliance, Nők Választójogi Világszövetsége.
14	Mint az alapfokú oktatás kötelezővé tétele (1868. évi XXXVIII. tc.), a felsőbb leányiskola reformja (1901) és a felsősoktatás részleges megnyitása a nők előtt (1895/96).
15	Ez még a parasztság esetében is fennállt, ahol a nők is végeztek fizikai munkát.
16	A 1900-as népszámlálás szolgál néhány adattal: 29 063 népiskolai tanító működött, egyötödüket nők tették ki. Emellett a tanügyben dolgozók jelentős része is nő volt.
17	Ezek a törvényes házasságok a felek egyenlőségén és a társadalom által elvárt hagyományos családi szerepek elutasításán alapultak. A felek inkább jó barátok, szellemi partnerek voltak, mintsem szerelmesek, és nem tekintették fontosnak a gyermekvállalást sem. Megengedhetőnek tartották a válást, amely után a nő általában nem kért tartásdíjat.
18	A nadrágszoknya. Pesti Hírlap, 1911. március 11. 13. o.
19	1968 óta Párizs egyik kerülete.
20	Bár a Pesti Napló cikke jelzi, hogy nem megtörtént esetről van szó, mégis fontosnak érzi, hogy egyben leközölje a teljes szöveget.
21	A nadrágszoknya. Pesti Napló, 1911. III. 5. 12. o.
22	A feministák tüntetései. Pesti Napló, 1909. VIII. 1. 10. o.
23	A suffragettek munkában. Pesti Hírlap, 1909. VII. 24. 10. o.
24	A Sørensen-féle koefficienst alapvetően biológiai vizsgálatok során használják, azonban az NVivo szoftverelemző program képes szöveganalitikát is végezni a segítségével. A Sørensen-féle koefficiens egy olyan statisztikai mutató, amely két minta hasonlóságát méri. Az egyenlet a két populáció (jelen esetben folyóiratok) közötti átfedést úgy méri, hogy a két populáció között megosztott fajok (jelen esetben cikkek) számának arányát viszonyítja a két populáció alszámához. Az index így 1 és 0 között változik, ami során két szöveg értéke minél inkább közelít az egyhez, annál nagyobb egyezőséget mutat.
25	Nők férfiruhában. Pesti Napló, 1903. V. 30. 16. o.
26	Nők férfiruhában. Pesti Hírlap, 1903. V. 28. 19. o.
27	Harc a kétágú szoknya körül. Pesti Napló, 1911. II. 18. 12. o.
28	Valószínűsíthetően Anne Ives (1886–1979) amerikai színésznő.
29	Ha asszony nem volnék! Pesti Napló, 1900. V. 13. 19. o.
30	A jövő egy szüffrazsett szemüvegén át. Budapesti Hírlap, 1913. IX. 7. 1. o.
31	Beszélő állatok. Budapesti Hírlap, 1911. III. 12. 50. o.
32	Nadrág vagy szoknya? Pesti Hírlap, 1911. II. 28. 33. o.
33	A legújabb pályázat. Pesti Hírlap, 1897. III. 7. 6. o.
34	A szimmetria vizsgálata mellett a sokaságot lehet jellemezni úgy is, hogy az adatok milyen közel helyezkednek el az átlaghoz, vagy mennyire egyenletes az eloszlás a minimum és a maximum értékek között. A sokaságot több különböző részre lehet osztani, ezek közül a legismertebb a medián kifejezés (más néven sokasági felezőpont), amely a sokaságot két egyenlő részre osztja. A sokaságot azonban nemcsak két, hanem több egyenlő részre is lehet bontani, például negyedelni (kvartilis, amelynek jele Qq). A kvartilisek használatát gyakran alkalmazza a statisztika, főként azért, mert a kvartilisek távolságára épül egy szóródás mérőszám, amelyet a neve interkvartilis terjedelem (IQR). Az interkvartilis terjedelem a sokaság középső, 50 százalékos terjedelmét vizsgálja, így kiküszöbölve a terjedelem hibáját, azaz az extrémen kiugró adatokra vonatkozó érzékenységét. A számolási metódus további fontos elemei a medián (Me), az alsó kvartilis (Q1), amely értéknél az adatok negyede kisebb, háromnegyede pedig nagyobb, valamint a felső kvartilis (Q3), amely értéknél az adatok háromnegyede kisebb, a negyede pedig nagyobb. Emellett az extrémen kiugró adatokat az alsó (vagy más néven „lower fence”, FL), illetve a felső (vagy más néven „upper fence”, FU) korlát segítségével lehet kimutatni. Az interkvartilis terjedelem mértéke a Q3-ból Q1 értéket kivonva kapható meg: IQR=Q3-Q1 Az alsó és felső korlát kiszámolási módszere az alábbiak szerint alakul: FU=Q3+(1,5·IQR); FL=Q1-(1,5·IQR) A számítási metódust úgynevezett boksz-bajusz ábrázolásnak (Box and Whiskers Plots) is nevezik (Kehl 2021).
35	Harc a kétágú szoknya körül. Pesti Napló, 1911. II. 18. 12. o.