   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! Szerzőink Kommunikációkutató, tanár. Jelenleg PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Oktatásban, kutatásban megjelenő érdeklődési területei: hálózati kommunikáció, az ember és a számítógép kapcsolata, multimédia, kutatás-módszertan. Írásai: Irodalomtörténész, kandidátus; művelődéstörténetet, valamint sajtó- és médiaismereteket oktató egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen. Jelenleg a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese. 15 saját könyv, s több mint 400 egyéb publikáció szerzője. Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András) Alexandrov Andrea, Ph.D. (1969) Irodalomtörténész, tanár. 1994-ben végzett az ELTE Bölcsészkarán, világirodalmi témájú disszertációját ugyanott 2001-ben védte meg. Jelenleg magyar irodalmat, valamint mozgógép- és médiaismeretet oktat. Írásai: Szociológus. 2002-ben végzett az ELTE Szociológiai Intézetében. Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai Főosztályának munkatársa. Kutatási témái: a jövedelmi egyenlőtlenségek empirikus vizsgálata, életmód az időmérleg tükrében. Írásai: A kritikus tömeg és a kritikusok tömege (társszerző: Dányi Endre) Suletett=1973 Történész. A PPKE BTK olasz-történelem szakán szerzett diplomát 2001-ben, majd PhD-fokozatot az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Iskolájában. Írásai: Az államosítás és a Magyar Távirati Iroda működése a Tanácsköztársaság alatt Professzor az ELTE Szociológia Tanszékén. Fontosabb művei: Kommunikáló társadalom (Gondolat, 1983); Félig-meddig (KJK, 1989) Optikai csalódások (Pesti Szalon, 1996), A láthatóság görbe tükrei (Új Mandátum, 2000), Pártok között szabadon (Tardos Róberttel, Osiris, 2000). Írásai: Közvéleménykutatások és a pluralizmus ignoranciája Szociológus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Szociológiai Társaság Művészetszociológia Szakosztályának elnöke. PhD-fokozatát és diplomáit (történelem-népművelés-szociológia) a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte. Bolyai Ösztöndíjas (2001-2004) és Bolyai Plakett (2005) tulajdonosa. A Médiakutató tanácsadó testületének tagja. Legutóbbi könyve: Szomszédok közt. Szappanoperák az ezredforduló Magyarországán (2006). Írásai: A szappanoperák genezise és analízise I. A szappanoperák genezise és analízise II. Szociológus, 1985-ben végzett az ELTE BTK-n. 1993-1997 között az ELTE BTK filozófia Ph.D. program fenomenológiai szakirányának hallgatója volt. Jelenleg az állambiztonsági iratokat őrző Történeti Hivatal sajtófőnöke. 1993-2000 között a médiát folyamatosan monitorozó Nyilvánosság Klub Monitor Csoportjának tagja. Kutatási témája: az életvilág fenomenológiája, média- és sajtóelemzések. Írásai: A politikai karikatúrák a rendszerváltás után Az Université de Paris VIII-en, az ELTE Szociológiai Intézetében és a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-ban végezte szociológiai tanulmányait. A Szonda Ipsosnak, az Ipsos France-nak és a Marketing Centrumnak dolgozott piac- és közvélemény-kutatóként. Jelenleg útikönyvek írásával és kiadásával foglalkozik. Írásai: Újságírók és újságolvasók (társszerző: Bajomi-Lázár Péter) Az Oxfordi Egyetem Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékén a „Média és demokrácia” projekt kutatócsoportjának tagja, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára, lapunk főszerkesztője. A Közép-európai Egyetemen politikatudományból szerzett doktori fokozatot. Könyvei: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (2000), A magyarországi médiaháború (2001), Sajtó, szabadság (2004), Média és társadalom (2008). Weboldala: http://sites.google.com/site/bajomilazarpeter/ Írásai: A Magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és hatása Robert L. Stevenson az iraki háború médiareprezentációjáról Az objektivitás-doktrína nyomában A politikai propagandától a politikai marketingig Közszolgálati televíziózás Közép- Kelet- Európában A politika mediatizálódása és a média politizálódása BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője Újságírók és újságolvasók (társszerző: Bajomi-Lázár Dávid) Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise A sajtószabadság konszolidációja Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban (társszerző: Monori Áron) A Magyar Nemzet, a Transindex és az Erdélyi Napló munkatársa, valamint több erdélyi gyűjtőportál szerkesztője. Tanulmányait a Budapesti Kommunikációs Főiskolán (BKF) és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban végezte. A BKF és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem-féle Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetem alapítója. Sajtófőnökként és werkfotósként dolgozott az első Nagyváradon készített nagyjátékfilm, a Bolondok éneke forgatásán. Erdélyi fotográfiái többek között az Erdély útikönyvben (Kelet-Nyugat Útikönyvek, 2005) is megjelentek. Írásai: A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai Történész. 2008-ban szerzett doktori fokozatot az École des Hautes Études en Sciences Sociales-on (Párizs) és az ELTE-n. A Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, a Kodolányi Főiskola Kommunikáció- és médiatudományi tanszékének docense. Értelmiség-, eszme- és kultúrtörténettel foglalkozik. Legutóbbi könyve: Az intellektualitás vezérei. Viták a Nyugatban az irodalmi autonómiáról és a Nyugatról, 1908–1914. Írásai: Káprázattól az illúzióvesztésig: a háború jelentései a Nyugatban 1986-ban szerzett fizikusi oklevelet. 1987 óta dolgozik a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, illetve jogelődeinél, frekvenciagazdálkodási szakterületen. 1995 óta foglalkozik a földfelszíni digitális rádiózás hazai bevezetésének műszaki és frekvenciagazdálkodási kérdéseivel, részt vett a digitális műsorszórás bevezetését szabályozó nemzetközi tervek és megállapodások kidolgozásában. 1995 óta képviseli a magyar igazgatást a különböző nemzetközi távközlési szervezetek szabványosítási és frekvenciagazdálkodási munkabizottságaiban. A földfelszíni digitális rádió- és televízió-műsorszórás bevezetését támogató több hazai és nemzetközi szakmai projekt tagja. Írásai: Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra (társszerzők: Hargitai Henrik – Tímári Sándor – Sütő László – Balla Éva – Biró József – Szombathy Csaba) A győri Széchenyi István Főiskola informatikai és villamosmérnöki fakultásán szerzett diplomát rádióhírközlés szakirányon. 1999-től az Antenna Hungária Zrt.-nél dolgozik, a földfelszíni digitális rádiózás témafelelőse. Tagja az EBU B/LMS munkacsoportjának (digitális műsorszórás a hosszú-, közép- és rövidhullámú sávokban). Írásai: Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra (társszerzők: Hargitai Henrik – Tímári Sándor – Sütő László – Bálint Irén – Biró József – Szombathy Csaba) Történész, az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Programjának PhD-hallgatója, kutatási területe a dualizmus kori lapkiadóvállalatok története. Írásai: Apró hirdetések és apróhirdetések Magyarországon 1850–1900 Napilapok és pénzintézetek kapcsolata a dualizmus korában Szociológus, az ORTT tudományos munkatársa. A PPKE BTK szociológia és német szakán szerzett diplomát. Írásai: A kiskorúak védelme és a televízió (társszerző: Szilády Szilvia) A Szegedi Tudományegyetem Angol és Amerikai Tudományok Intézetének oktatója. A nyelvhasználat és a hatalmi viszonyok kapcsolatának lehetséges értelmezéseivel foglakozik. Ezen belül elsősorban a szexizmus és a hetero-szexizmus ideológiáját mint a kirekesztés sajátos megnyilvánulási formáit vizsgálja. Írásai: Gyűlölködni szabad (?) (társszerzők: Pataki Kinga – Pócs Kata Rita) Az ELTE történelem és magyar szakának elvégzését (2003) követően ugyanott a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Doktori Program hallgatója. Jelenleg reklámszövegíróként dolgozik. Írásai: Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte média szakirányú szociológusi, illetve angolbölcsész- és tanári diplomáit. Ösztöndíjas volt a londoni University of Westminsteren, 2007-ben MA-fokozatot szerzett a Közép-európai Egyetem (CEU) Szociológia és Szociálantropológia Tanszékén. Különböző lapokban (HVG, Magyar Narancs, Marketing & Média) publikált, emellett több műfordítása jelent meg. Jelenleg szabadúszó újságíró és a budapesti Pasaréti Gimnáziumban angoltanár. Írásai: A szélsőjobboldali tematika kezelése a magyar médiában „Ha nem megy ellenük, csináld velük!” A Zsigmond Király Főiskola tanszékvezető főiskolai docense, lapunk szerkesztője. PhD-fokozatát az internet tartalomszabályozásának tárgyából szerezte (ELTE ÁJK 2004). Nagyobb terjedelmű kutatásai: a szólásszabadság az interneten (OSI, 2002), az internetszolgáltatók tartalomért viselt felelőssége (VUW New Zealand, 2006). Könyve: A háló szabadsága (2005) Írásai: Személyiségijog-sértések kontra szólásszabadság a neten: eltávolítás vagy válaszadás? Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András) Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok A filter mint a tartalomszabályozás eszköze A közélet és a közszereplés fogalmának változásai a webes társadalomban A közszolgálati televíziózás újragondolása a digitális korszakban A Bielefeldi Egyetem Interdiszciplinális Nőkutató Központjának tudományos munkatársa, a bochumi Ruhr Egyetem doktoráló hallgatója. Első diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Írásai: A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában Szociológus. Az ELTE-n diplomázott angol és szociológia szakon, jelenleg a MATÁV-nál dolgozik. Könyve: Szociálpszichológiai gyakorlókönyv (2001) Írásai: A BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ munkatársa. Tanulmányait előbb a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem és népművelés szakán végezte, majd ugyanott szociológus diplomát szerzett. A Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjának végzős hallgatója. Írásai: Az Alkonyzónától a Simpson családig A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem magyar-művészettudomány szakain szerzett diplomát. Jelenleg a Roma Sajtóközpont igazgatója. Írásai: Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske (társszerző: Messing Vera) 2002 óta az MTI médiatudósítója. 2007-ben a Zsigmond Király Főiskola kommunikáció–művelődésszervező szakán szerzett diplomát. Írásai: Félig tele, félig vízió, avagy gondolatok a hazai médiarendszer reformjához (társszerző: Pál Gergő) Újságíró, filmkritikus. Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola kommunikáció-művelődésszervező szakán, film- és nyomtatottsajtó-specializáción végzett. 2002 óta a Mozinet filmes portál, 2004-től a Mozinet Magazin állandó munkatársa, 2006-tól a Panel (Magyarország első képregényes szaklapja) szerkesztője. Film- és képregényelméleti témákban publikál. Írásai: Releváns jegyek a képregényfilmekben Doktorandusz a BME-VIK Szélessávú Hírközlő Rendszerek és Villamosságtan Tanszékén. Villamosmérnöki diplomáját 2003-ban szerezte a Műegyetemen. Szakterülete: műsorszóró és távközlési rendszerek. Írásai: Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra (társszerzők: Hargitai Henrik – Tímári Sándor – Sütő László – Bálint Irén – Balla Éva – Szombathy Csaba) Újságíró, lapunk szerkesztője. 1995-ben diplomázott a GATE Mezőgazdaságtudományi Karán, szakdolgozatát molekuláris genetikából írta. 1996 és 2001 között szabadúszó újságíró, a Magyar Narancs és az Internetto internetes újság tudományos-technológiai szerkesztője, a Magyar Televízió Médiamix című műsorának szerkesztő-riportere és az azonos című havilap rovatvezetője. 2001-től az Index.hu hírportál tudományos-technológiai rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, jelenleg főmunkatársa. 2003 óta a PTE BTK Társadalmi Kommunikáció programjának doktorandusz hallgatója, kutatási területe az új média. Írásai: Többet retusálunk, mint négy éve Támad a civilmédia: minden ötödik Index-olvasó blogol „Nincs tévém, nem olvasok papírújságot” Újságíró, jogász. Jelenleg a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója, korábban a Nemzeti Sport szerkesztője (1985–1995), az Új Magyarország főmunkatársa (1995–1996), a Reform főszerkesztője (1996–1998), kormányszóvivő (1998–2002), a HírTV alapító vezérigazgatója (2002–2004). Műfajelméletet oktatott a Berzsenyi Dániel Főiskolán, kommunikációt a Budapesti Kommunikációs Főiskolán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Könyve: Mennyország és pokol határain (Kondor Katalinnal és Sajgó Szabolccsal, 2005). Írásai: Fogyasztói média, avagy lufifújás reggeltől estig 2009-ben fejezte be a tanulmányait az ELTE kommunikáció- és médiatudomány alapszakán. 2007 óta műsorvezető-szerkesztő az Első Pesti Egyetemi Rádiónál. 2008 óta jelennek meg cikkei az ELTE Online-on. Írásai: A budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatója. Írásai: Tudományos munkatárs az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Törteneti Tanszékén. Kutatási területe a dualizmus kori Magyarország politika- és társadalomtörténete. Írásai: A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Érdeklődési területe a média kulturális szociológiája. Könyvei: A média rítusai (2002), Tévéerőszak és morális pánik (2003), Biopolitika és kultúra (2007). Írásai: Műfaj- és narratívaelemzés a médiakutatásban A televíziós talk show története és műfaji sajátosságai A Makrancos hölgytől a Big Brotherig (társszerző: Istvánffy András) Az egészségnevelés reprezentációja a médiában A valóságtelevíziózás társadalmi szerepe a késő modernitásban Médiakutatás a kulturális fordulat után A Mónika-show kulturális szociológiája 1991-ben végzett az ELTE jogi karán, 1995-ben szerzett LLM-fokozatot a CEU Legal Studies karán. Ügyvéd, számos tanulmány, cikk szerzője az elektronikus médiumok működésével kapcsolatos jogterületeken. Legutóbbi könyve: Médiajog és Médiapolitika Magyarországon I. Médiajog (Sükösd Miklóssal, 1999). Írásai: A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András) A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé (társszerző: Sükösd Miklós) A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása Környezetvédelmi tanácsadó, jelenleg egy társadalmi célú kommunikációval foglalkozó alapítvány létrehozásán dolgozik. A Közép-európai Egyetem Környezettudományi és Környezet-politkai Tanszékén szerzett M.A. fokozatot 1999-ben. Írásai: Környezetvédelem és média az ezredforduló Magyarországán Szociálpszichológus, egyetemi tanár, az ELTE Szociolágiai Intézetének és a Miskolci Egyetem Szociológiai Tanszékének oktatája. Írásai: Közszolgálat a digitális korban (társszerzők: Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina) A Magyar betyár életei a médiában (társszerző: Mátay Mónika) Újságíró, végzős hallgató a Kodolányi János Főiskola angol-kommunikáció szakán. A főiskola első évének elvégzése után a Magyar Nemzet újságírójaként dolgozott (2000–2003). A Localinfo című önkormányzati havilap munkatársa, emellett a 2003-as Budapesti Őszi Fesztivál internetes oldalára írt a kulturális eseménnyel kapcsolatos cikkeket. Jelenleg a Budapest Portálnál (www.budapest.hu) webszerkesztő, valamint annak angol nyelvű verzióját készíti. Írásai: Sms: a valóságshow – któl a politikai választásokig (társszerző: Sengel Ferenc) Újságíró, 2001-ben végzett a Kodolányi János Főiskolán. Írásai: Szociológus. 2002-ben végzett az ELTE Szociológiai Intézetében és az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének kommunikáció szakán, 2003-ban a Közép-európai Egyetem politikatudomány szakán. 2003 szeptemberétől a London School of Economics and Political Science hallgatója. Kutatási témái: politikai kommunikáció, digitális egyenlőtlenségek, valamint az információs technológiák társadalmi-politikai hatásai. Lapunk szerkesztője. Írásai: A beomló idő és a tecnológia szövedéke (társszerző: Dessewffy Tibor) A kritikus tömeg és a kritikusok tömege (társszerző: Altorjai Szilvia) Szociolágus, az ELTE Szociológiai Intézetének docense, a Demos Magyarorszag Alapítvány vezetője. Írásai: A beomló idő és a tecnológia szövedéke (társszerző: Dányi Endre) Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon Közszolgálat a digitális korban (társszerzők: Csepeli György – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina) A University of Amsterdam kommunikáció szakának tanársegéde és az egyetem Amsterdam School of Communications Research (ASCoR) nevű szervezetének kutatója. M.Phil címét történelemből és kommunikációelméletből a Rand Afrikaans Egyetemen, Johannesburgban és társadalomtudományi Ph.D.-címét a University of Amsterdamon szerezte. Jelenleg a Univesity of Southern California Annenberg School for Communication Fulbright-ösztöndíjas hallgatója. Írásai: A web és a webes újságírás típusai 1994-ben végzett a JPTE Közgazdaságtudományi Karán, majd sokáig a piackutatás területén dolgozott. 2004-ben szerzett az ELTE Társadalomtudományi Karán szociológusi diplomát. Az internet kutatásával foglalkozik, jelenleg a KLM Holland Királyi Légitársaságnál dolgozik. Írásai: A Prague Business Journal újságírója, a romániai PROTV külföldi tudósítója. Tanulmányait a Bukaresti Egyetem Héber Tanszékén, a szlovákiai Academia Istropolitana Nova posztgraduális újságíró-szakán, a brassói Transzilvánia Egyetem román és angol szakán, valamint a bukaresti Újságíró Főiskolán végezte. Írásai: Újságíró. 2008-ban szerzett diplomát az ELTE BTK francia, illetve kommunikáció szakán. Korábban a Manager Magazin külsős munkatársa. 2007 óta jelennek meg cikkei a Figyelőben és a Journal Francophone de Budapestben. Írásai: Az elnök emberei – munka közben (társszerző: Wild Judit) A Szegedi Tudományegyetem negyedéves kommunikáció-történelem szakos hallgatója. A Panel című képregényes szaklap cikkírója. Írásai: A Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, a Múltunk című politikatörténeti folyóirat szerkesztője. Kutatási területe a nemzetiségi kérdés a 19–20. században. Írásai: Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanítóképző Főiskolai karán művelődésszervező szakon szerzett diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakos hallgatója volt. Dolgozott egyebek mellett a Sláger Rádióban, a Független Hírügynökségnél, most az RTL Klub hírszerkesztőségében riporter. Írásai: Az Engel befektetőcsoport marketingigazgatója. 1997-ben M.A. fokozatú Európa tanulmányok-képzésben vett részt a londoni Thames Valley egyetemen. 2000-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem gazdaságtudományi szakán. 2001-ben Master’s fokozatot szerzett nemzetközi menedzsment szakon a Bocconi egyetemen, Milánóban (CEMS MIM diploma). 2002–2003-ban a CEU Graduate School of Businessben dolgozott marketing területen. Írásai: Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei (társszerző: Sükösd Miklós) A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója. Írásai: Az ingyenes napilapok térnyerése és hatása a sajtópiacra Az ELTE tudományos segédmunkatársa, és ugyanitt a Társadalom- és gazdaságtörténeti doktori iskola hallgatója. Diplomáit Kolozsvárott szerezte könyvtár és levéltár szakon 2001-ben, illetve az ELTE kommunikáció szakán 2004-ben. Írásai: 1999-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem magyar és kommunikáció szakán. 1999 óta a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetének (ma Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar) munkatársa, 2000-től a PTE Bölcsészettudományi Karán működő Alkalmazott Nyelvészet PhD-program Kommunikáció alprogramjának doktorandusza. Doktori témája a kommunikációfogalmak alakulása a felsőoktatásban. Email=fodorne.tothkrisztina@chello.hu Írásai: Könyv, szöveg, dokumentun, e-könyv A társadalmi kommunikáció mint látásmód – alapkönyv kezdőknek és középhaladóknak 1999-ben végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem filozófia-magyar-kommunikáció szakán, ezt követően a média, a reklám és a PR területén szerzett szakmai ismereteket, majd a Pécsi Tudományegyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán tanított, illetve szerzett főiskolai docensi fokozatot. Az Akadémiai Kiadó Zrt. vezető szerkesztője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója. Kutatási területe a nyelvi képek pragmatikája, a kommunikáció filozófiája és az új média. 2005-ben megvédett doktori értekezése a metafora-kommunikáció és a virtuális valóság kapcsolatát tárgyalta. 2004 tavaszán az Oslói Egyetem, 2006 őszén a New Media Institute at the University of Georgia vendégkutatója volt. Írásai: A virtuális valóság és az új média generációja A virtuális valóság elmélete és gyakorlata A webcomic avagy az online képregény Reklámhatás, problémamegoldás, intencionalitás Egy befejezetlen dzsessz-szimfónia Kultúrakutató, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Komunikáció Doktori Programjának doktorandusza. A médiajelenségek kultúra- és társadalomelméleti kereteit, a szervezeti diskurzuselméleteket kutatja. Írásai: „Madonna brutális anorexiásnak tűnik nekem…” Szociológus. Rendszerszervező és üzemgazdász végzettsége mellett szociológiából másoddiplomázott. A Magyar Televízióban dolgozik szerkesztőként. Írásai: jogszociológus, az ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszékének vezetője, egyetemi docens. Kutatási területe a jogszociológia elméleti fejlődése, az állami szabályozás megváltozott természete, a jogállami berendezkedés szociológiai vizsgálata, a bírói hatalom szervezeti, személyi és kulturális oldalainak szociológiai vizsgálata, a jogászfoglalkozások szociológiája. Írásai: A szólás szabadsága és a személyiség védelme a polgári jogi bírói gyakorlatban Gaál-Kántor György Kristóf (1985) Az ELTE-BTK amerikanisztika-történelem szak IV. éves hallgatója, a Mathias Corvinus Collegium modern kori történelem szakirány hallgatója, a Történeti Kollégium tagja. Írásai: A dánosi rablógyilkosság – és ami mögötte van Szociológus. Diplomáját az ELTE Társadalomtudományi Karán szerezte, ahol jelenleg végzős PhD-hallgató. Az Ithaka Kht. vezető kutatója, a World Internet Project magyarországi kutatássorozatának tudományos koordinátora. Érdeklődési területe a technológia és társadalom kölcsönhatásai, az internet diffúziója és társadalmi formálásának folyamata. Írásai: Az erőszak képei a magyar médiában (társszerzők: Ságvári Bence – Pillók Péter) 2008 augusztusa óta a Figyelő újságírója, korábban a Kreatív kommunikációs szaklap rovatvezetőjeként dolgozott. Az Antagon újságíróblog egyik szerzője. 2007 októberétől tíz hónapig a Freie Universität Berlin European Journalism-Fellowships ösztöndíjasa volt. Tanulmányait az Egyesült Államokban, a McDaniel College kommunikáció és üzleti tudományok szakán végezte 2004-ben. Az ELTE szociológia szakán szakdolgozatát 2008 októberében adta le. Írásai: A német kiadók és a magyarországi újságírás Közgazdász, médiakutató, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének vezetője. Írásai: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon A hozzáférés és a médiakoncentráció túlszabályozása a digitális átállás hazai folyamatában A Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének oktatója. Tanulmányait az ELTE Szociológia szakán végezte. Írásai: Újságíró, a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió munkatársa. 1988-tól 1991-ig félállásban az Élet és Irodalom társadalomtudományi rovatát szerkesztette. 1992-től az MSZP ügyvivője, médiapolitikusa. 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselő, az Emberi jogi bizottság elnöke. 1998-ban visszatért az újságíráshoz. 2002 nyarától a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja. Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András) A Montreali Quebec Egyetem szerzett M.A. diplomát, jelenleg a Közép-európai Egyetem Ph.D. hallgatója. Szakterülete a helyi önkormányzatiság, a politikai kommunikáció és a kisebbségek helyzete. Írásai: Mi határozza meg a helyi médiumok számát? Jogász, médiakutató. 2003-ban végzett az ELTE ÁJTK-n, jelenleg ugyanott ösztöndíjas PhD-hallgató. Egy évet ösztöndíjasként Finnországban szociológiát és politológiát, fél évet Dániában médiajogot tanult. Kutatási területe az alternatív média és a nonprofit műsorszolgáltatás. 2000 és 2004 között a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének irodavezetője, 2005–2006-ban a Civil Rádió ügyvezető igazgatója. Írásai: Kisközösségi rádiók Magyarországon A London School of Economics and Political Science médiatanszékének oktatója, a Media and Communications Regulation and Policy MSc program vezetője. Kutatásai többek között a mobilkommunikációs technológiák és szolgáltatások által felvetett különleges elméleti és módszertani kihívásokkal foglalkoznak. Írásai: Mobilszórakozás és mindennapi élet 2004-ben szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetem Klasszika-filológia doktori iskolájában. Adjunktusként dolgozik a Zsigmond Király Főiskolán. Kutatási területei: születésszabályozás az antik világban, antik orvoslás, művelődéstörténet és európai művészettörténet. Írásai: 2007-ben szerzett diplomát a PTE-BTK-n angol nyelv és irodalom, valamint kommunikáció és médiatudomány szakokon. 2007-től a PTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Kultúratudományi Programjának hallgatója, a PTE IGYFK és a PTE BTK óraadója. Írásai: A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában A Canterbury Christ Church University Collage Média-és Kultúrakutatás Tanszékének oktatója. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, a Napier Egyetem doktori hallgatója. Írásai: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon Társadalomtörténész, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, számos monográfia, társadalom- és kultúrtörténeti, historiográfiai tanulmány szerzője. Legutóbbi könyvei: Parlor and Kitchen. Housing and Domestic Culture in Budapest, 1870–1940 (Budapest–New York, 2002). Történészdiskurzusok (Budapest, 2002); Posztmodern kánon (Budapest, 2003); Social History of Hungary from the Refom Age Until the End of the Twentieth Century (Kövér Györggyel és Valuch Tiborral, New York, 2003). Identity and the Urban Experience: Fin-de-Siecle Budapest (New York, 2004). Írásai: Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából 1997-ben szerzett mesteri fokozatot a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán, majd 2000-ben magyar–angol szakos tanári oklevelet a BBTE Bölcsészkarán. Doktori értekezését 2007-ben védte a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány Karán Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában. A romániai magyar nyilvánosság korlátozása a kommunista Romániában címmel. Jelenleg ugyanitt egyetemi adjunktus. Írásai: Rituális elemek a romániai államszocialista sajtópropagandában Esztéta, az ELTE docense, 1997 óta a kommunikáció szak vezetője. Rendszeresen publikál magyarul és idegen nyelven, számtalan monográfia és szakcikk szerzője. Az utóbbi években megjelent önálló kötetei egyebek mellett: Digitális Éden (1998), A néma hagyomány (2000), Az eltörölt hely - a Múzeum (2003). Írásai: Közszolgálat a globális technokultúra korában A Political Capital Institute elemzője, a Diszkurzív Műhely tagja. A Szegedi Tudományegyetemen kommunikációelmélet szakirányon végzett 2002-ben. Jelenleg az ELTE ÁJTK politológus hallgatója. Írásai: Az állam- és jogtudományok doktora, egyetemi tanár az ELTE ÁJK kihelyezett győri tagozatán, az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ igazgatója, a Soros Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a Fundamentum főszerkesztője. Főbb művei: Az egyesülés szabadsága (1990), A véleményszabadság határai (Atlantisz, 1994). Írásai: szociológus, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének adjunktusa, kutatásait a mindennapi élet kultúrája területén végzi. Írásai: A közvetlen médiahatásokról való beszéd természetéről Közbeszéd és társadalmi igazságosság Az éjszakai élet mint populáris nyilvánosság a szocializmusban Közszolgálat a digitális korban (társszerzők: Csepeli György – Dessewffy Tibor – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina) Író, újságíró, emberi jogi aktivista, tanár, volt országgyűlési képviselő, jelenleg a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségének tagja. Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András) Tanársegéd az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetben, doktorandusz az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékén. Alapítója a Hullámvadász médiaportálnak és a Magyar Éter médiaévkönyveknek. Műsorszóró DX-er. Szakterülete az internetes rádiózás, a digitális rádiózás, a rádiózás történeti fejlődése. Az Első Pesti Egyetemi Rádió felelős szerkesztője. Írásai: Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra (társszerzők: Tímári Sándor – Sütő László – Bálint Irén – Balla Éva – Biró József – Szombathy Csaba) Az ORTT tudományos munkatársa. Reklámelméleti és public relations kurzust tanít a KJF Kommunikáció Tanszékén. Diplomáit az ELTE magyar, bolgár és szociológia szakán, valamint a Közép-európai Egyetem politológia szakán szerezte. Írásai: Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár? Gondolatok a médiatörvény reklámszabályainak lehetséges módosításáról Korábban a Szólás szabadsága, jelenleg a Friderikusz Most című műsor munkatársa. A Pécsi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett. Legutóbbi írása a Médiakutatóban: „Interaktív műsorformák a tematikus televíziózásban” (2005. tavasz). Írásai: Interaktív műsorformák a tematikus televíziózásban A televíziós műsorformátumok természete a Friderikusz-show elemzése alapján Szociológus, a Magyarországi Európa Társaság elnöke. Tagja volt az első szabadon választott országgyűlésnek, 1990 és 1993 között a Külügyi Bizottság alelnöke. Jelenleg európai uniós ismereteket tanít és a politikai pártokkal foglalkozó Ph.D. tézisének védésére készül. Könyve: Media and Politics (társszerk., Bajomi-Lázár Péterrel, Új Mandátum, 2001). Írásai: Politikai kommunikáció 2004 (társszerzők: Szilágyi-Gál Mihály – Sipos Balázs – Navracsics Tibor) Csatlakozás, népszavazás, alkotmányozás, európai választások Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén Egyetemi oktató, kommunikációs tanácsadó, online kommunikációs szakértő. 2000-ben az Eszterházy Károly Főiskola vizuális kommunikáció szakán, 2002-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási (ma: Corvinus) Egyetem Államigazgatási Karán, 2006-ban pedig a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció szakán szerzett diplomát. Korábban a Fővárosi Önkormányzat sajtóirodáján és az RTL Klub Online-nál szerzett gyakorlatot. Jelenleg a Morpho Communications kommunikációs tanácsadó ügynökségnél kommunikációs tanácsadó, a Web and Use online kutatócsoport alapító tagja, a PTE-BTK Kommunikáció Doktori Programjának hallgatója, illetve óraadó a Corvinus Egyetemen. Kutatási területe az online kommunikáció, az online felületekkel kapcsolatos vizuális, ergonómiai és navigációs kérdések vizsgálata. Írásai: A kereső, a dokumentumok és a user. Weboldal-fejlesztés: innovatív és hagyományos módszerek II. Weboldalfejlesztés: hagyományos és innovatív módszerek Újságíró. Az ELTE-n magyar-kommunikáció szakán diplomázott. Pályáját a Kreatív marketingkommunikációs szaklapnál kezdte, írásai jelentek meg a HVG-ben és a Magyar Narancsban, valamint belpolitikai riporterként dolgozott az Inforádióban. Jelenleg a Figyelő című üzleti és gazdasági hetilap rovatszerkesztője. Írásai: Betegség vagy állapot? (társszerző: Wild Judit) A Magyar Rádió Hírszerkesztőségének felelős szerkesztője, a politikai tudományok egyetemi doktora. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végzett. 1973-tól 17 éven át politikatörténetet és politikaelméletet tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1971-től a Magyar Rádió külső, 1987-től főállású munkatársa. Írásai: A rádiós hírszerkesztés alapjai (társszerző: Mester Mónika) Kritikus, PhD-hallgató. Az ELTE BTK magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakjain végzett, jelenleg ugyanott a kommunikáció szak és az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. Kutatási területe az identitás mint nyelvi tapasztalat a kortárs és a romantikus magyar irodalomban, valamint a kortárs magyar médiaművészet. Írásai: „The son of a bitch is the best doctor we have.” Hírszerkesztéssel, az újságírói tevékenység metodikájával, valamint a hírügynökségek médiarendszerbeli feladatával, etikettel és diplomáciai protokollal foglalkozik. Írásai: Újságíró-kutatás Szlovákiában (társszerzők: Andrej Tušer – Elena Hradiská – Jozef Vatrál – Imrich Jenča) Professor emeritus az Oslói Egyetem Média és Kommunikáció Tanszékén. Fontosabb angol nyelvű művei: Towards a Civil Society. The Baltic Media’s Long Road to Freedom (Tartu: Nota Baltica, 1993); The Politics and Economics of the Press. A Developmental Perspective (Beverly Hills: Sage, 1975). Írásai: Média a harmadik évezred küszöbén Kutatásvezető, pszichológiával, tömegkommunikációval, a média befogadóra gyakorolt hatásával foglalkozik. A Comenius Egyetem Szociális és Gazdasági karán ad elő. Írásai: Újságíró-kutatás Szlovákiában (társszerzők: Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Jozef Vatrál – Imrich Jenča) A BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karának külgazdasági szakos, médiamenedzsment szakirányos végzős hallgatója. Fő érdeklődési területe a televíziózás, jelenleg a SPORT1 Televízió munkatársa. Írásai: Kirobbanóban a digitális forradalom A University of Southern California School of Cinematic Arts intézményében tanít film- és médiatudományokat. A JATE bölcsészkaran végzett, majd a University of Washingtonon szerzett doktori fokozatot. Legutóbbi könyve: Identity Games: Globalization and the Transformation of Media Cultures in the New Europe (MIT Press, 2009). Írásai: A posztszocialista valóság(-show), avagy mit tanulhatunk Győzikétől? A CE BTK Zsurnalisztika Tanszékének audiovizuális média cióját vezeti, rádiózással, ezen belül rádiós publicisztikával foglalkozik. Írásai: Újságíró-kutatás Szlovákiában (társszerzők: Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Jozef Vatrál) 2008-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán Marketing főszakirányon. 2005 és 2006 között az Egyesült Királyságban tanult és szerzett BA-diplomát a University of Glamorganen. A Széchenyi István Szakkollégium végzett tagja. Írásai: Író, újságíró és egyetemi tanár a Montclair State University (New Jersey) Angol Tanszékén. Angol és amerikai irodalomból doktorált a Pennsylvaniai Egyetemen. Művészeti kritikái egyebek mellett a The New York Times és a The Los Angeles Times című napilapokban jelentek meg. Legutóbbi könyve: The Way In: Journal Writing for Self-Discovery (2001) Írásai: A Szegedi Tudományegyetemen kommunikációt, politikaelméletet és Európa-politikát tanult. Szakmai tapasztalatokat szerzett a kereskedelmi hírműsorok (TV2 „Tények”, „Jó estét, Magyarország!” 2001/2002) és a politikai kommunikáció (MeH Kormányszóvivői Iroda 2004) területén. 2004-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Ösztöndíjasként a német Universität Dresden Institut für Politikwissenschaft doktorandusza volt. 2005-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán és Bölcsészettudományi Karán politikai marketinget oktat. Írásai: A személyek jelentősége a politikában Irodalomtörténész, főiskolai docens, a Zsigmond Király Főiskola Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézetének vezetője. Szakterülete a művelődéstörténet, a felvilágosodás korának irodalma és a szabadkőművesség. Itt olvasható tanulmánya a „Reklám elmélete és gyakorlata” című, Kovács Barnával, a Szonda Ipsos kutatásvezetőjével közösen tartott, történeti tárgyú órája egyik előadásának bővített változata. Írásai: A Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán a Kommunikációs Tanszék adjunktusa, lapunk szerkesztője, a Közélet és kommunikáció című kötet szerkesztője (BKÁE Államigazgatási Kar, 2001), valamint a megjelenés elött álló Elektronikus média és közigazgatás (kiadó: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért) című kötet szerzője. Legutóbbi írása a Médiakutatóban: „Televíziós közigazgatás Olaszországban” (2006. tavasz). PhD-értekezését „Egy új televíziós modell kialakulása. A digitális interaktív televízió vizsgálata az olasz televí-ziózás fejlődéstörténetében” címmel írta. Írásai: Televíziós közigazgatás Olaszországban Digitális interaktív televízió: az (anti)utópisztikus valóság Ellentmondások az olasz médiában: a törékeny rendszer Kereskedelmi televízió és demokrácia Jogász-újságíró, a HVG „Társadalom” rovatának vezetője. Pulitzer-emlékdíjas. A sajtógazdaság mellett elsősorban a politikai szerveztek finanszírozásának kutatásával foglalkozik. Könyvei: Pénzképviselet (HVG Rt., 1996), Pártpénzügyek (Aula, 2001). Írásai: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002 A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003 2006 szeptembere óta az ELTE BTK kommunikáció- és médiatudomány szakának hallgatója. 2007-ben és 2008-ban részt vett a Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivál diákversenyén. Az egyetem mellett a Magyar Televízió rendszerváltással foglalkozó műsorában szerkesztőgyakornok. Írásai: „Kétmilliós” vásárlások: képzőművészet és politika a Kádár-korszakban Az ELTE-n szerzett angol-magyar szakos diplomát. Az irodalomtudomány kandidátusa (1997). Jelenleg a Kodolányi János Főiskola Angol Tanszékének munkatársa, amerikai irodalmat tanít. Írásai: Másodéves hallgató az ELTE angol–kommunikáció szakán. Írásai: Az erőszakosság relativitásának elmélete Doktori hallgató a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén. A KLTE magyar-angol szakán végzett, majd a Goldsmiths Collage, University of London média és kommunikáció szakán szerzett M.A. fokozatot. Írásai: A Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetének végzős hallgatója. Kazinczy-érmes. 1995 óta hírszerkesztő és bemondó a fővárosban és környékén működő kereskedelmi rádiókban, de külsős bemondó munkatársként dolgozott a közszolgálati rádióban is. Írásai: Közérthetőség a rádiós hírekben nyelvész, a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszékének, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Média és Telekommunikációs Tanszékének adjunktusa. A szövegek természetével foglalkozó munkáiban a (belső és külső) kontextuális tényezők szerepét vizsgálja grammatikai, illetőleg kommunikációelméleti aspektusokból. Írásai: Mit tudunk meg a szövegmodellek összevetéséből? Szabadúszó újságíró. 2000-ben diplomázott az ELTE magyar–média szakán, 2001-ben MA-fokozatot szerzett a londoni Goldsmiths College média és kommunikáció programján. 2002-től 2006-ig a Kreatív főszerkesztője, majd az Origo munkatársa volt. Jelenleg az ELTE Film-, Média- és Kultúraelmélet programjának doktorandusz hallgatója. Írásai: Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én? Szociológus, 2002-ben diplomázott az ELTE szociológia szakán, média és tömegkommunikáció szakirányon. Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal és Emberi-erőforrás főosztályán dolgozik. Kutatási területei: háztartások közötti transzferek, háztartások jövedelmi helyzete, a háztartások infokommunikációs eszközellátottsága. Írásai: Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban (társszerző: Mészáros Zoltán) Az ELTE egyetemi adjunktusa, a Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet igazgatója. Kutatási témái: új munkavégzési formák, a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci helyzete, a menekültek és a menedékkérők munkaerő-piaci helyzete és médiareprezentációja. Írásai: A menekültügy képe a magyarországi nyomtatott sajtóban 2005-ben és 2006-ban (társszerzők: Vicsek Lilla – Márkus Marcell) Médiajogász, ügyvéd, a Sajtószabadság Központ alapító tagja. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, jelenleg ugyanitt doktori tanulmányokat folytat. Írásai: Jogharmonizáció az audiovizuális szektorban Az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa, az MTA Politikai Kommunikáció Kutatóközpont igazgatója, az ELTE Politikatudományi Intézetének docense. Legutóbbi könyvei: Politika az interneten (Boda Zsolttal, 2005), Távolabb a médiától! 2005 politikai kampányai (több szerzőtárssal, 2006). Írásai: Szociológus. Írásai: Közszolgálat a digitális korban (társszerzők: Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina) Történelem és politikaelmélet szakos bölcsész. Jelenleg az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási témája a katolikus sajtómozgalom története. Írásai: Médiaháború 1919-ben: a Déli Hírlap ügye Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–kommunikáció szakos végzős hallgatója. 2008-ban ösztöndíjasként összehasonlító irodalomtudományi tanulmányokat folytatott a Bécsi Egyetemen, majd az RTL Klubnál teljesített szakmai gyakorlatot. Írásai: A média reprezentációi a videoklipekben A PPKE BTK Elméleti Filozófia Tanszékén tanít. Fontosabb művei: Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisból (Seneca, 1997); Hattyú a komputer vizén (PPKE BTK, 2000), Tót Endre (társszerzőkkel, Új Művészet, 2003). Írásai: A bullshit-ontológia kreatív rombolása 1999–2000-ben a Kent Institute-ban tanult Sydneyben, Ausztráliában, ahol Business Management diplomát szerzett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2002-ben végzett. Ezt követően 2003-ban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében tanult, ahol a Nemzetközi Emberi Jogok kurzuson szerzett diplomát. 2005–2006-ban a University College London, Faculty of Law mesterképzésén vett részt, ahol LL.M. diplomát szerzett. PhD-fokozatát a PPKE JÁK Doktori Iskolájában, 2008-ban szerezte. 2002 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója, jelenleg egyetemi adjunktus. Tudományos tevékenységét 50 megjelent szakpublikáció, illetve számos konferencia-előadás tanúsítja; 2006 óta a PPKE JÁK tudományos folyóiratának, a Iustum Aequum Salutarénak a szerkesztője. Írásai: Főiskolai tanár. Nyelvészetből szerzett PhD-t az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és habilitált a Debreceni Egyetemen. Informatikus könyvtárosokat oktat a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karán és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában. Írásai: Médiaműveltség, média-írástudás, digitális írástudás Az RTL Klub hírigazgatója, az ELTE ÁJK politológia szakának PhD-hallgatója. Politológiát tanít a Zsigmond Király Főiskolán. Különböző szakkönyvekben több írása jelent meg a propagandáról és a sajtótörténetről. Írásai: Leni Riefenstahl: Emlékeim 1902-1945 A New Jersey-i Rutgers University doktori hallgatója. Ugyanitt 1999-ben, a Közép-európai Egyetemen pedig 1997-ben szerzett M.A. Fokozatot politikatudományból. Amerikanisztikából, valamint francia nyelvből és irodalomból az ELTE-n szerzett diplomát. Írásai: A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban Politológus-közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) ösztöndíjas PhD-hallgatója. 2000-ben végzett a BKÁE-n, szakdolgozatában az 1998-as országgyűlési választások kampányát vizsgálta. 2001-ben M.A. fokozatot szerzett a Közép-európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Tanszékén. Tervezett doktori disszertációjának témája az internethozzáférés-politikák összehasonlító elemzése. Alapító tagja az eDemokrácia Műhely Egyesületnek. Írásai: Egyetemi tanár, Institute für Publizistik, Johannes Guttenberg Universitat Mainz. Írásai: 2009-ben diplomázott a BKF kommunikáció és médiatudomány alapszakán, jelenleg a PPKE BTK kommunikáció és médiatudomány mesterképzésénfolytatja tanulmányait. Írásai: A magyarországi számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok, 1987–2009 Kutató szociológus. 1998-ban végzett az ELTE Szociológiai Intézetében. Kutatási területei: az életmód, a fogyasztói döntések, a médiapiac és a választói magatartás kölcsönhatásai, magyarázó modelljei. 1999-től a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet kutatója. Az ELTE Társadalomtudományi Kar szociológia PhD-programjának hallgatója. E-mail:lakatos@ipsos-szonda.hu Írásai: A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában A 168 Óra című közéleti hetilap újságírója, cikkei jelentek meg a Marketing és Média című szaklapban, valamint az Antenna Magazin médiarovatában. Írásai: Kik és miért szerepelnek a kibeszélő show-kban? A parlamenti ülések és a nyilvánosság Néprajzkutató, szövegfolklorista, az MTA Néprajzi Kutatóintézet főmunkatársa. Fő kutatási területei: a magyar történeti mondák műfajelméleti és rendszerezési kérdései, a lokális emlékezet jelenségei, a Habsburg- és az 1848-as folklór. Publikációinak jegyzéke: http://etno-joomla.etnologia.mta.hu/index.php/hu/tudmunk/114-landgraf-ildiko. Írásai: A Halley-üstökös és más égi jelek. Jövendölések a világháborúkról és a világvégéről Szociológus. 1970-től 1989-ig a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban, illetve annak jogutódjában, a Magyar Közvélemény-kutató Intézetben dolgozott tudományos munkatársként. 1989-ben egyik alapítója volt a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft.-nek, 1994 nyarán a Marketing Centrumban létrehozta a Közvélemény- és Médiakutató Üzletágat. 1995 tavaszától 1996 márciusában bekövetkezett haláláig az MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa volt. A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében című kandidátusi értekezését 1995-ben védte meg (in: Terestyéni Tamás, szerk.: Többség–kisebbség, Osiris/MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest, 1996). Írásai: A szocialista nyilvánosság történetének alapvonala Újságíró. Több mint egy évtizedig a Magyar Hírlap belpolitikai rovatvezetője, főmunkatársa. Jelenleg a Budapest Portál felelős szerkesztője és a Localinfo című önkormányzati havilap főszerkesztője. Az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke. E-mail:laszlojanos@dunaweb.hu Írásai: Sms- technológia a közigazgatás és a köz szolgálatában (társszerző: Vég Olga) Szociológus, informatikus, tanár. Fő kutatási területe a demokratikus szocializáció. Tizenkét éve vezeti a Kurt Lewin Alapítványt, amely többek között a www.romapage.hu és az Egál című műsor (Radio Café) működtetője. Fontosabb könyvei: Módszertan (Héra Gáborral, 2005) CSR-a társadalmi felelősségvállalásról (2007). Írásai: Kisebbségek és bevándorlók a médiában A New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists európai és közép-ázsiai programkoordinátora. Írásai: Médiaelméletet tanít és doktori hallgató a University of Colorado at Boulder Újságíró és Tömegkommunikáció Intézetében. A KLTE magyar-amerikanisztika szakán végzett, majd a Boulder-i University of Colorado Tömegkommunikáció szakán szerzett M.A. fokozatot. Írásai: A közszolgálati média helyzete (társszerzők: Cinzia Padovani – Michael Tracey) A netpornográfia és az amerikai gyermek A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos segédmunkatársa. PhD-fokozatát ugyanitt szerezte 17–18. századi magyar prédikációk szövegalkotási kérdéseiből. Fő kutatási területe az intertextualitás, valamint a régi magyarországi irodalom- és művelődéstörténet. Írásai: Imakönyvek az elsô világháborúban A Budapesti Müszaki Egyetem docense. Írásai: Közszolgálat a digitális korban (társszerzők: Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina) A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológiai Tanszékének oktatója. Tanulmányait ugyanitt, a Társadalomtudományi szakon végezte, majd újságíróként és szerkesztőként dolgozott. Írásai: Egyetemi tanársegéd a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén. Diplomáit a KLTE magyar és az Université catholique de Louvain kommunikáció szakán szerezte. Mediativitás, médiumidentitás, „képregény” című doktori disszertációját a DE Irodalomtudományok Doktori Iskolájában védte meg. Írásai: Ismeretterjesztés és képregény Az ELTE Szociológiai Intézetében, majd a kommunikációelméleti szakon diplomázott. Jelenleg a Közép-európai Egyetem nacionalizmus programjának hallgatója. Szabadúszó újságíró, írásai többek között a Népszabadságban jelennek meg. A Női Média Lobby (2003) elnöke. Írásai: A Budapesti Corvinus Egyetem ötödéves szociológushallgatója, a Krolify Vélemény- és Szervezetkutató Intézet gyakornoka. Érdeklődési területe tartalom- és szövegelemzés, illetve a kvantitatív adatok statisztikai elemzése. Írásai: A menekültügy képe a magyarországi nyomtatott sajtóban 2005-ben és 2006-ban (társszerzők: Vicsek Lilla – Keszi Roland) Történész, kutatási területe a 19. századi Európa kultúr- és társadalomtörténete. Az ELTE Történeti Intézetének oktatója. Monográfiája Törvényszéki játszmák: válás Debrecenben 1793–1848 címmel 2006-ban jelent meg, jelenleg egy prostituált-gyilkosság médiarecepcióján dolgozik. Írásai: Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző Egy nődandy karrierje: képek Batthyány Apraxin Júlia életéből A Magyar betyár életei a médiában (társszerző: Csepeli György) 2006-ban végzett kommunikáció szakon. Jelenleg politikai kommunikációt oktat az SZTE Állam- és Jogtudományi és Bölcsészettudományi Karán. Kutatási területe: információs hálózatok szerepe a politikai kommunikációban. Írásai: Barack Obama elnöki kampányának sajátosságai Szociológus. A BKE szociológia-külgazdaság szakán végzett. 2000-ben szerzett Ph.D. fokozatot az ELTE-BKE-n, disszertációját a romák médiareprezentációjáról írta. Főbb kutatási területei: a kisebbségek, konfliktusok médiareprezentációja, a médiaelemzés módszerei, a kisebbségek a többségi oktatási rendszerben. Jelenleg az ELTÉ-n tart hasonló témájú kurzust. Írásai: Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske (társszerző: Bernáth Gábor) A Magyar Rádió Hírszerkesztőségének felelős szerkesztője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán orosz-román szakon végzett. 1991 óta a hírszerkesztőség külső, majd főállású munkatársa. Írásai: A rádiós hírszerkesztés alapjai (társszerző: Dr. Herman József) Szociológus, 1997-ben diplomázott a JTKF pedagógus–művelődésszervező szakán (kommunikáció és néprajz szakirányon), majd 2003-ban az ELTE szociológia szakán. Főbb munkahelyei: KSH, majd NRC Piackutató. Kutatási területei: szociális és gyermekjóléti alapellátások, segélyezés, szociális ellátások, internet és médiakutatás. Írásai: Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban (társszerző: Kenyeres László) Politológia szakos egyetemi hallgató az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2004 és 2005 között kulturális antropológiát hallgatott az ELTE Társadalomtudományi Karán, 2006 áta a berlini Freie Universitat beiratkozott hallgatója politológia szakon. Írásai: Zengő-konfliktus a napisajtóban Az ELTE esztétika és kommunikáció szakának, valamint a Mathias Corvinus Collegium média szakirányának hallgatója. Írásai: Médiaerőszak: tények és mítoszok (társszerző: Stachó László) Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának esztétika szakán szerzett diplomát. Védés előtt álló doktori értekezését az ELTE Alkotmányjogi Tanszékén írta szólásszabadság-jogi kérdésekről. 1994-től 1999-ig az ELTE BTK média szakán, 2002-től az ELTE Szociológia Tanszékén tanít szólásszabadság-jogot. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő, 2001-től az ORTT Panaszbizottságának tagja. Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András) Médiaelemző, az ORTT tudományos munkatársa, a Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti Tanszékének óraadó oktatója, lapunk felelős szerkesztője. Könyvei: Antiszemita közbeszéd Magyarországon (társszerk., 2006), A rendszerváltás és az újságírók (szerk., Bajomi-Lázár Péterrel, 2007). Írásai: &8222;Ezek az emberek nem tudják elfogadni a szabályokat, nem képesek a beilleszkedésre&8221; (társszerző: Kozma Kriszta) A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920 Egy antiszemita lap és egykori szellemi előfutára Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban (társszerző: Bajomi-Lázár Péter) 2006 óta az ELTE BTK kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója. 2007-ben dolgozatot készített az MTA Judaisztika Kutatócsoportja számára „Sajtó és vallásrecepció” címmel. 2007-ben és 2008-ban csapatban megnyerte a Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivál diákversenyét. 2009 áprilisában első helyezést ért el a XXIX. OTDK Társadalomtudományi Szekció Média- és Kommunikációtudományi Tagozatán. Írásai: A tévémaci tudatformáló szerepe A romániai Politikai és Adminisztratív Tanulmányok Iskolájának oktatója. Doktori fokozatát politikai pszichológiából szerezte a Iasi-i Egyetemen. A Román Újságírószövetség és a Román Politikatudományi Egyesület elnökségi tagja, 1997-98-ban a Román Televízió hírigazgatója. Írásai: Újságíró, szociológus, az Index.hu munkatársa. 2002-ben az ELTE TÁTK szociológia, és az ELTE BTK média szakán szerzett diplomát. 2003-tól a PTE BTK Társadalmi Kommunikáció programjának doktorandusz hallgatója, kutatási területe a kisebbségek médiaképe. Írásai: a Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Osztályának munkatársa. Tanulmányait Budapesten, Heidelbergben és Firenzében végezte. 1993-tól a Báthory és Társa Ügyvédi Irodában helyezkedett el, majd 1998 és 2000 között az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi Főosztályán dolgozott. Számos szerzői jogi tárgyú publikációt jelentetett meg szakfolyóiratokban, valamint lexikonszócikkekben. Több munkája is foglalkozik a szomszédos jogi jogosultakkal, így a rádió- és televízió-szervezetekkel, az adatbázisokkal, az audiovizuális előadó-művészi teljesítményekkel. Írásai: A Nyugat-magyarországi Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető főiskolai docense. Tudományos fokozatát a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció programján szerezte. Az emlékezet médiumait, különösképpen a film és az emlékezet kapcsolatát kutatja. Kötete: Nosztalgia és bezártság. Filmek a Kádár-korszakról (2008). Írásai: A közgazdaságtudományok kandidátusa, a Magyar Televízió alelnöke (1992–94), az ORTT tagja (1996–2002), 2002-től tanszékvezető egyetemi docens a Veszprémi Egyetem Gazdaságtudományi Kar Alkalmazott Gazdaságtan Tanszékén. Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – Szalai Annamária – Szekfű András) A finnországi Tampere Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Tanszékének kutatója. Írásai: Az európai digitális televíziózás: a jövő szabályozási dilemmái Jogász, politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke. Írásai: Politikai kommunikáció 2004 (társszerzők: Hegedűs István – Szilágyi-Gál Mihály – Sipos Balázs) Szulettett=1956 Az ELTE magyar, történelem és ógörög szakán végzett, majd a kölni egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott. Az ELTE és a Debreceni Egyetem Ókortörténeti Tanszékének professzora. Az MTA doktora, a Barcelonai Királyi Akadémia levelező tagja. Több mint húsz könyve és száz tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön az ókori görög-római történelemről és felirattanról. Írásai: Hogyan nyerjük meg a választásokat? A Harvard International Journal of Press/Politics szerkesztője, a Joan Shorenstein Center on the Press, Politics and Public Policy kutatásokért felelős igazgatóhelyettese, politológiát oktat a Harvard Egyetemen. Számos kötet szerzője és szerkesztője, köztük a Digital Divide (2001), A Virtuous Circle (2000), The Politics of News (1998), Elections and Voting Behaviour (1998), Politics and the Press (1997), Gender and Party Politics (1993), című ké. Írásai: Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet tudományos munkatársa, egyetemi tanársegéd a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Médiajogi Tanszékén. Diplomáit az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és a Bölcsészettudományi Kar Média szakán szerezte. Fő kutatási területe az európai, ezen belül a közösségi audiovizuális politika és szabályozás, amely folyamatban lévő PhD-értekezésének is alaptémája. Írásai: A magyar médiaszabályozás lehetőségei az európai audiovizuális politika fényében Tanársegéd és doktori hallgató a Storrs-i University of Connecticut Politikatudományi Tanszékén. Első diplomáját az amerikai Bowling Green State University-n kapta közigazgatás-tudományból, majd az ELTE angol szakán végzett. Írásai: Mennyire szabad az amerikai média A Wroclawi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tanára. 1990-ben politikatudományból Ph.D fokozatot szerzett, 1997-ben nemzetközi kapcsolatokból habitált. Kutatási területe a nemzetközi kommunikáció, valamint a kelet-európai közszolgálati média. Írásai: Újságíró. Pályafutását 1990-ben kezdte a Népszabadságnál, majd a Magyar Hírlap és a Figyelő munkatársa volt. 1997 és 98 között az RTL Klub hírműsorainak gazdasági szerkesztőjeként dolgozott, innen került 1998 őszén az Élet és Irodalomhoz. Jelenleg egy internetes vállalkozás ügyvezetője. Írásai: A valóság nyomában (társszerző: Vajda Éva) A University of Colorado at Boulder Tömegkommunikációs Kutatóintézetének kutatója, Ph.D. fokozatát az egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Intézetében szerezte. A University of Colorado at Boulder Filozófia Tanszékén filozófiából M.A. fokozatot szerzett. Írásai: A közszolgálati média helyzete (társszerzők: Michael Tracey – Lustyik Katalin) Szabadúszó újságíró, tanulmányait az ELTE történelem szakán folytatta. Írásai: Félig tele, félig vízió, avagy gondolatok a hazai médiarendszer reformjához (társszerző: Berkó Gergely) Könyvtáros, történelemtanár. 1990-ben diplomázott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1996-ban a KLTE TTK informatikus könyvtáros szakán, 2008-ban az ELTE BTK mozgókép- és médiaismeret szakirányú továbbképzésen szerzett diplomát. 2005-től a Nemzeti Audiovizuális Archívum tartalomvezetője. Írásai: Jelenleg a Temple Egyetem Műsorszórási, Távközlési és Tömegkommunikáció szakán (Department of Broadcasting, Telecommunications, and Mass Media) az M.A. program vezetője, adjunktus. Szakmai érdeklődési körébe tartozik az online önreprezentáció, a virtuális közösségek és az új média politikai használata. Írásai: Középiskolai tanár. 1992-ben diplomázott a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. 1995-ben az ELTE BTK német nyelvtanári szakán, majd 2007-ben az ELTE Mozgókép- és médiaismeret szakirányú továbbképzésén szerzett diplomát. Jelenleg német nyelvet, gazdasági ismereteket, valamint mozgókép- és médiaismeretet tanít Budapesten. Írásai: Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról A budapesti Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának kutatója. Szociológiát végzett a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen, majd tanulmányait az ELTE-n és a CEU-n folytatta. A romániai magyar nyilvánosság a kilencvenes években című disszertációját az ELTE Szociológia Továbbképző Intézetének doktori programja keretében készítette. Írásai: A romániai magyar újságíró-társadalom Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem végzős hallgatója, kutatási területe a politikai szociológia. Írásai: A kolozsvári BBTE magyar diákjainak médiafogyasztási szokásai (társszerző: Péter László) A Szegedi Tudományegyetem Angol és Amerikai Tudományok Intézetének volt angol szakos hallgatója. Jelenleg diplomaján dolgozik, amely a magyarországi napilapok feminista szempontú elemzésével foglalkozik. Írásai: Gyűlölködni szabad (?) (társszerzők: Barát Erzsébet, Dr. – Pócs Kata Rita) A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) előbb szociológusi diplomát, majd magiszteri oklevelet szerzett, ezután a bukaresti SPSS és Statisztikai Iskolát végezte el. 2001 januárja és júniusa között a Yale Egyetem Szociológia Tanszékének munkatársa volt, jelenleg a BBTE oktatója. Írásai: A kolozsvári BBTE magyar diákjainak médiafogyasztási szokásai (társszerző: Pásztor Gyöngyi) Szociológus. Az ELTE Doktori Iskolájának hallgatója, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársa. Több médiakutatás tervezője és vezetője, módszertani szakértőként számos empirikus kvalitatív és kvantitatív kutatásban működött közre, több publikáció szerzője. Érdeklődési területe a kutatásmódszertan, elsősorban az online kutatási módszerek felhasználása a médiakutatásokban. Írásai: Az erőszak képei a magyar médiában (társszerzők: Ságvári Bence – Galácz Anna) A Szegedi Tudományegyetem Angol és Amerikai Tudományok Intézetének volt angol szakos hallgatója. 1999-től 2002-ig a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium tagja. Jelenleg diplomaján dolgozik, amely az identitás narratív modelljének feminista nézőpontú vizsgálatával foglalkozik a magyar társadalomtudományos beszédmód elemzése kapcsán. 1999-től 2002-ig a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium tagja. Írásai: Gyűlölködni szabad (?) (társszerzők: Barát Erzsébet, Dr. – Pataki Kinga) 2005-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, jelenleg a PPKE JÁK Doktori Iskolájának és a Cambridge University Introduction into European and English Law programjának hallgatója. 2005 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója a Polgári Jogi Tanszéken, a Kar Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának koordinátora, valamint az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák kari titkára. 2006-tól a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület aktív tagja. 2007 és 2008 között a Radboud University Nijmegen Faculty of Law képzésén vett részt. Írásai: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai Egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékén, az Infokommunikáció és Jog című folyóirat főszerkesztője, az ORTT elnökének tanácsadója. Diplomáit a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán és a Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakán szerezte. A Bécsi Egyetem informatikai jogi és jogi informatikai képzési programján LLM-fokozatot szerzett. PhD-értekezésének címe: „A médiarendszer kialakítása – piacra lépés és hozzáférés a német, osztrák és magyar médiaszabályozásban”. 2003-ban jelent meg a Dósa Imrével közösen írt Informatikai jogi kézikönyv, 2005-ben pedig a Gálik Mihállyal közösen írt Médiaszabályozás című könyve. Írásai: A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához Konvergens piac, konvergens hatóság? Értékelési szempontok a műsorszolgáltatók kiválasztására irányuló eljárásban Az Essex-i egyetem doktorandusz-hallgatója és a Political Transformation and the Electoral Process in Post-Communist Europe (http://www2.essex.ac.uk/elect) című kutatásának munkatársa. Kutatási területe a tömegkommunikációs eszközök szerepe a politikai kommunikációban. Írásai: Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? (társszerző: Tóka Gábor) 2000-ben szerzett diplomát az ELTE angol-kommunikáció szakán. 1991 és 2000 között a Magyar Rádió szerkesztőjeként dolgozott. 1998-ban jelent meg Kábítószeretet című, drogos fiatalokról szóló riportkötete. Az Élménymozgalom (Független Fiatalműhely) országos prevenciós mozgalom egyik alapítója. Írásai: Egy fejezet a BBC történetéből A Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségének 1972 óta főállású munkatársa. Az ELTE szociológia szakának kommunikáció-szociológia szakirányán szerzett diplomát. Írásai: Pulitzer-emlékdíjas újságíró, az Élet és Irodalom szerkesztője, a Mozgó Világ és a Beszélő külső munkatársa. 1971-ben végzett az MKKE-n. 1971-től 2001-ig a Magyar Rádió munkatársa, majd vezető szerkesztője volt. Interjúkötete: Pénzügyminiszterek reggelire (2001). Radziszewski, Elizabeth (1979) Doktori hallgató a University of Illinois at Urbana-Champaign politikatudományi tanszékén. A Rutgers egyetemen szerzett M.A. fokozatot média és politológia-történelem szakon. Az elmúlt három évben újságíróként dolgozott különböző napilapoknál és magazinoknál. Lengyelországban született és élt 13 éves koráig. Írásai: Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között Szociológus, újságíró. Az ELTE szociológia szakán diplomázott, 1991 és 2005 között a Népszabadság munkatársa. Kutatási területe a nők közéleti participációja és a politikai kommunikáció. Előkészületben van Rendszerváltó nők – motivációk, életutak, szerepek a politikában című munkája. Írásai: Ha nem lett volna Dávid Ibolya… Jogász, jogi diplomát az ELTE ÁJTK-n szerzett, míg kommunikációs szakemberként az ELTE BTK-n végzett. Jelenleg a CEU Business School MBA-képzésén vesz részt. Oktatott az ELTE-n, a BMGE-n és a JPTE ÁJTK-n. Ügyvédként szerzői joggal és az internet, valamint az elektronikus média szabályozásával foglalkozott. 2004 óta a Nemzeti Hírközlés Hatáság Tanácsának tagja, majd alelnöke. Írásai: Közszolgálat a digitális korban (társszerzők: Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András) Szociológus. Az ELTE Társadalomtudományi Karán szerzett diplomát 2001-ben, jelenleg ugyanott doktori disszertációját készíti. Az Ithaka Kht. kutatási igazgatója. Az elmúlt években számos médiakutatás és egyéb kutatási projekt vezetője, illetve közreműködője, több publikáció szerzője. Kutatási területe: a technológiai változások, az új média társadalmi hatása; kreatív és kulturális gazdaság; a kutatás-fejlesztés szociológiai kérdései. Írásai: Az erőszak képei a magyar médiában (társszerzők: Pillók Péter – Galácz Anna) Etnográfus, 2000-ben végzett az ELTE BTK-n. Jelenleg az ELTE Művelődéstörténeti Doktori Program doktorjelöltje, a Duna melléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének munkatársa. Kutatási területe a nőtörténet. Írásai: „Családi élet őrizői, magyar református anyák, asszonyok...” 1980-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán. 1990-ig jogtanácsos, gazdasági jogi tanácsadó. 1991-től ügyvéd médiajogi és gazdasági területen. Számos egyetemen állandó, illetőleg meghívott médiajogi és reklámjogi oktató. 2000-től a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja, az MRSZ Jogi Bizottságának elnöke, valamint tagja a Szerzői Jogi Szakértői Testület elnökségének. 2006. augusztus 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatal médiáért felelős politikai főtanácsadója. Könyve: Médiajogi írások (2005). Írásai: A közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban Reklámfilm-rendező, Balázs Béla-díjas, érdemes művész. Magyar-pszichológia szakot végzett. Az utóbbi években elsősorban reklámelméleti kérdésekkel: reklám- és fogyasztáspszichológiával, kommunikációkutatással foglalkozik. Címzetes főiskolai docens, számos egyetem és főiskola előadója, az általa is alapított Kommunikációs Akadémia igazgatója. Művei: Reklám és pszichológia (2005), Az ötletes reklám (2007). Bővebben: www.sasistvan.hu. Írásai: A „visszabeszélőgép”, avagy az üzenet Te vagy! Az Erlangen-Nürnberg-i Egyetem Tömegkommunikációs és Politikatudományi Intézetének vezetője. Írásai: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Újságíró. 1989–1992: a Kiskapu Könyvkiadó ügyvezető tulajdonosa. 1994–2001: a Magyar Hírlap belpolitikai rovatának újságírója, riportere, majd szerkesztője. 2001-2003: a Magyar Nemzet politikai szerkesztője, majd a belpolitikai rovat vezetője. 2003-tól a Budapest Portál (www.budapest.hu) webszerkesztője. Írásai: Sms: a valóságshow – któl a politikai választásokig (társszerző: Csont Szandra) A Politikatörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, a Zsigmond Király Főiskola egyetemi docense, lapunk szerkesztője. Kutatási területe a média története a 20. századi és jelenkori Magyarországon. Könyvei: A politikai újságírás mint hivatás (2003), Média és demokrácia Magyarországon (2010). A távírótól a web 2.0-ig? Könyve: A politikai újságírás mint hivatás (2003). Írásai: Az első világháború médiahatásai Politikai kommunikáció 2004 (társszerzők: Hegedűs István – Szilágyi-Gál Mihály – Navracsics Tibor) Irodalom és újságírás viszonya a 20. század első felében Magyarországon 2008-ban végzett ez Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán. Jelenleg néprajz szakos hallgató. Írásai: Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon A Pécsi Tudományegyetemen végzett magyar és pszichológia szakon. Írásai: Az ELTE pszichológia szakának és a Mathias Corvinus Collegium média szakirányának hallgatója. Írásai: Médiaerőszak: tények és mítoszok (társszerző: Molnár Bálint) Szociológus, politológus, médiakutató. A Közép-Európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Tanszékének docense, a CEU Center for Media and Communications Studies akadémiai igazgatója. A politikatudomány kandidátusa (1992), a Harvard Egyetem Szociológia Tanszékén tanított, és szerzett M.A. fokozatot (1994). Az eDemokrácia Műhely kutatási igazgatója. Kutatási területei: politikai kommunikáció, médiapolitika, e-demokrácia, zöldpolitika. Legutóbbi könyvei: PRopaganda a mai médiában (társszerk. Csermely Ákossal, Média Hungária Könyvek, 2004); Reinventing Media: Media Policy Reform in East Central Europe (társszerk. Bajomi-Lázár Péterrel, CEU Press, 2003). M-kormányzat – m-demokrácia: Mobilkommunikáció a közigazgatásban, a politikában, az üzleti életben és a nonprofit szektorban című (Budai Balázzsal írt) könyve megjelenés előtt áll az Aula Kiadónál. Írásai: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei (társszerző: Erdős Ildikó) A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé (társszerző: Cseh Gabriella) Újságíró, tanár. 1993-tól a Magyar Rádió külsős munkatársa, szerkesztő-riporter. 2003-tól a budapesti Szent László Gimnázum mozgóképkultúra- és médaiismeret-tanára. Írásai: Tanár, az ELTE BTK magyar–orosz szakán végzett. Jelenleg magyart, valamint mozgókép- és médiaismeretet tanít. Írásai: Az ELTE történelem szakos hallgatója. Írásai: A személyzet bosszúja: Mailáth országbíró meggyilkolása Végzős hallgató az ELTE angol-kommunikació szakán. Írásai: Katasztrófamaraton avagy „a tények gigantikus elkendőzése” Irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Médiatudományi Tanszékének vezetője. Írásai: A médiatörténet és a sajtótörténet viszonyáról Történész, történelemből és politikaelméletből diplomázott az ELTE-n. Jelenleg a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Ph.D.-hallgatója. Kutatásait a Politikatörténeti Intézetben végzi. Írásai: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? Főiskolai adjunktus, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője. Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szekfű András) Médiaszociológus, filmtörténész, 1969-től 1990-ig a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (fő)munkatársa. Cége a Szignum Média Consulting. A salzburgi és bécsi egyetemeken, az ELTE-n, a Kodolányi János Főiskolán és a Budapesti Kommunikációs Főiskolán tanított. A PTE Kommunikációs Tanszékének adjunktusa. Médiaszociológiai publikációi mellett monográfiát írt Jancsó Miklós filmjeiről (Fényes szelek, fújjátok, Budapest: Magvető, 1974). Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária) A hulli, az essexi és a manchesteri egyetemeken tanult szociológiát és politológiát, az Open Universityn tanított, majd a BBC különböző részlegeiben dolgozott; 1995-ben a magyar osztály vezetőjeként ment nyugdíjba. 1994–98 között az Európa Tanács médiabizottságának, 1996–98 között az Magyar Televízió kuratóriumi elnökségének, 1998–2002 között az ORTT Panaszbizottságának, jelenleg a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségének tagja. Írásai: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról (társszerzők: Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András) A közszolgálati média lehetetlensége Vita egy új médiatörvény-koncepcióról II. Az ELTE BTK magyar és kommunikáció szakán szerzett diplomát 2000-ben, jelenleg az ELTE Ph.D. programjának hallgatója. Újságíró, a Kreatív című szaklap Média rovatának a vezetője. Írásai: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén Tanár, jelenleg lektor a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Intézetében. A KLTE magyar-orosz-lengyel szakán végzett, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Ph.D. programjának doktorjelöltje. Médiapedagógiai és médiaelméleti tárgyú írásai szakfolyóiratokban jelentek meg. Írásai: A média tantárgy a magyar közoktatásban Újságíró, 1994-től az Új Ember munkatársa, majd főmunkatársa. 2004-től a Magyar Katolikus Rádió közéleti főszerkesztője, 2006-tól a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének tagja. 2000-ben választották meg a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége elnökévé. Írásai: Otthon leszek-e általa? Alternatív gondolatok a médiáról Médiakutató, jelenleg az ORTT külső munkatársa. Az Universitaet Wien kommunikációtudomány és publicisztika szakán szerzett 1998-ban magiszteri fokozatot. Írásai: A kiskorúak védelme és a televízió (társszerző: Baranyai Eszter) Filozófiát és politikatudományt tanult Budapesten, Debrecenben és Tübingenben. A Sajtószabadság Központ tagja, lapunk szerkesztője. Jelenleg a berlini Collegium Hungaricum munkatársa. Írásai: Politikai kommunikáció 2004 (társszerzők: Hegedűs István – Sipos Balázs – Navracsics Tibor) A kommunikáció mint az eltérő igények etikája Történész-muzeológus, HM HIM Hadtörténeti Múzeumának gyűjteményvezetője. Kutatási területe a koraújkori és újkori katonai művelődéstörténet. Írásai: Az első világháború médiumai (társszerző: Závodi Szilvia) „A modern harcztér teljesen hű mása” – a Pasaréti Lövészárok 1999-ben végzett a BME-VIK Mikrohullámú Híradástechnika Tanszékén. 2002-től tanársegéd és laborvezető a Szélessávú Hírközlő Rendszerek és Villamosságtan Tanszéken. Szakmai területe: rádiótechnikai rendszerek, RF áramkörök, műsorszóró rendszerek. Írásai: Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra (társszerzők: Hargitai Henrik – Tímári Sándor – Sütő László – Bálint Irén – Balla Éva – Biró József) Nonprofit szervezetfejlesztő tréner, konzultáns. 2001 óta dolgozik a civil szervezetek hatékonyságának növelésével. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán (1998), majd a Magyar Iparművészeti Egyetemen (2002) szerezte diplomáit. Írásai: A Politikatörténeti Intézet nemzetközi titkára, az ELTE Új- és Jelenkori Tanszékének doktorandusza. Elsősorban a Kádár-korszak történetével foglalkozik. Főbb publikációi a politikai újságírás, a politikai humor és az oktatásügy témáiban születtek. Írásai: Nevelni és felkelteni a gyűlöletet A sajtóirányítás szervezete a Kádár-korszakban Sajtóirányítás és újságírói öncenzúra az 1980-as években A csehszlovák sajtóirányítás a hatvanas és a hetvenes évek fordulóján, Budapestről nézve Újságírói szerepfelfogások 1954 és 1956 között Magyarországon Kriminológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának oktatója, tudományos főmunkatárs. Kutatása a nemek és a bűnözés, különösen a férfiak deviáns viselkedésének vizsgálatára irányul. Monográfiája: Bűnös áldozatok. A családon belüli erőszak férfi szereplői (2005). Írásai: Sztereotípiák virágzása: a média és a női terroristák Nyelvész-szociológus, kommunikációkutató, az MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport főmunkatársa, egyetemi magántanár (ELTE), a Jel-Kép című kommunikációtudományi folyóirat főszerkesztője. Fontosabb publikációi: Konvencionális jelentés – kommunikációs jelentés (1981), Közszolgálatiság a médiában (szerk., 1995), Médiakritika (szerk., 1997), Magyarországi médiumok a közvélemény tükrében (szerk., 2002), Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig (2006), Média, nyilvánosság, közvélemény (társszerk., 2007). Írásai: Vizsgálat a „Vasárnapi Újság” című rádióműsorról A pártok politikai hirdetései a 2008. március 9-ei népszavazás kampányában Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata A sajtó roma vonatkozású tartalmai a 2002-es parlamenti választások kontextusában 38 éves villamosmérnök. 15 éven keresztül a Magyar Rádióban végzett széles körű szakmai munkát. Többek között a Központi Kapcsolóterem vezetője és a Regionális stúdióhálózat műszaki koordinátora volt. Jelenleg a szórakoztatóelektronikai termékeket forgalmazó Infopatika Kft. ügyvezető igazgatója és a professzionális stúdiótechnikával foglalkozó Audmax Broadcast Kft. műszaki igazgatója. Szakterületei: digitális hordozható multimédiás eszközök (MP3, MP4, PMP), analóg és digitális kapcsolómátrix rendszerek, audio kodekek, digitális riporteri eszközök, digitális műsorhang összeköttetések, digitális rádiózás (DAB). Írásai: Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra (társszerzők: Hargitai Henrik – Sütő László – Bálint Irén – Balla Éva – Biró József – Szombathy Csaba) A Közép-európai Egyetem oktatója és a Tocqueville Kutatóközpont (www.t-rc.org) társigazgatója. 1990 óta publikál tanulmányokat a választói magatartás, a pártfejlődés és a politikai attitűd-kutatás témakörében. Főbb művei: Inventory of Political Attitude and Behaviour Surveys in East Central Europe and the former Soviet Union 1989-97 (Bergisch Gladbach: Edwin Ferger Verlag, 2000) és (Herbert Kitschelt, Zdenka Mansfeldova, és Radoslaw Markowski társszerzőjeként) Post-Communist Party Systems: Competition, Representation, and Inter-Party Cooperation (Cambridge: Cambridge University Press, 1999) Írásai: Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? (társszerző: Marina Popescu) 2006 óta az ELTE BTK kommunikációés médiatudomány-szakos hallgatója. Írásai: A 2008-as amerikai elnökválasztás és a YouTube Az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1999-ben, jelenleg az egyetem Kommunikáció Tanszékének hallgatója. Tóth Mónika 2009-ben végzett az ELTE szabad bölcsészet alapszakán, kommunikáció szakirányon. A Közelkép Hírügynökség portálján több cikke jelent meg a fogyatékkal élő emberekről. Korábban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet gondozásában kiadott, Új horizontok az együttnevelésben című kötetben jelent meg publikációja a befogadó nevelésről. Írásai: Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben Jogász-politológus. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának doktorandusza. Kutatási területe a területi autonómia kérdése a nemzetközi (kisebbségi) jogban, valamint az afrikai integráció jogi vonatkozásai, különös tekintettel az Afrikai Unióra. Írásai: Az Åland-szigetek médiastruktúrája, avagy a média szerepe a kisebbségi identitás megőrzésében Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Berzsenyi Dániel Főiskolán. Jelenleg a Zsigmond Király Főiskolán tanít. Érdeklődési területe az evolúciós viselkedéstudományok, illetve a személyközi kommunikációs, valamint a médiahatás-vizsgálatok összekapcsolásának lehetősége. Írásai: A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása Az SZTE-BTK történelem-média szakán végzett. 2002 őszétől az SZTE Történettudományi Intézetének Ph.D. hallgatója levelező tagozaton. Írásai: Szerbiai sajtópropaganda az 1990-es évek elején és közepén A University of Colorado at Boulder tanára, az egyetem Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának vezetője, korábban a londoni Műsorszolgáltatási Kutatóintézet vezetője, a BBC Közösségi Programok Egysége tanácsadója, a Nemzetközi Kommunikációs Intézet kurátora. Ph.D. fokozatát a University of Leicester-en szerezte. Legutolsó könyve: The decline and fall of public service broadcasting (Oxford University Press, 1998) Írásai: A közszolgálati média helyzete (társszerzők: Cinzia Padovani – Lustyik Katalin) Műfajelmélettel, mindenekelőtt a hírműfajokkal és a nyomtatott sajtó előállításával, illetve tipológiájával, azon belül a regionális és lokális sajtóval foglalkozik. Írásai: Újságíró-kutatás Szlovákiában (társszerzők: Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Jozef Vatrál – Imrich Jenča) A PPKE Kommunikáció Intézetének oktatója, a Budapester Zeitung című német nyelvű hetilap külső munkatársa. Tanulmányait Szegeden, Greifswaldban, Bécsben és Münchenben végezte magyar–német szakon, majd az ELTE-n doktorált irodalomtudományokból, német nyelvű irodalmak szakterületen. Doktori értekezését Max Nordau pesti publicisztikájából írta. Kutatási területe a dualizmus kori magyar-német kultúrkapcsolatok a korabeli sajtó tükrében. Több tanulmány, cikk és lexikonszócikk szerzője hazai és külföldi kiadványokban. Írásai: Max Nordau útirajzai a Pester Lloydban A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének adjunktusa. Kutatási területe az interaktív szolgáltatások terjedése, az új média (internet, digitális televíziózás) üzleti modelljeinek kialakulása és a fogyasztói szokások változása. Írásai: A digitális televíziózás terjedésének fő kérdései A magyarországi televíziós piac stabilizálódása A televíziós piac átrendeződése Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett kommunikáció BA-diplomát médiatudomány szakirányon. Jelenleg az ELTE BTK kommunikáció MA-képzésének és magyar szakának hallgatója. Írásai: Rendszerváltás és szimbolikus kommunikáció Médiamunkás. Legutóbbi könyve: Eörsi István (Pozsony: Kalligram, 2003). Írásai: WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva Újságíró. Pályafutását 1991-ben kezdte a Magyar Rádióban, ahol 1997-ig szerkesztő-riporterként dolgozott. Eközben a Magyar Narancs állandó külsős munkatársaként tevékenykedett. 1998 nyarán került az Élet és Irodalomhoz. Jelenleg a Népszabadság Online belpolitikai rovatvezetője. Írásai: A valóság nyomában (társszerző: Ószabó Attila) Közgazdász, kultúrakutató, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikációs Doktori Iskolájának hallgatója. 2002 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékén működő Média Oktatási és Kutató Központ munkatársa és a Tilos Rádió DJ-je. Írásai: Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet Az ELTE-BTK történelem-média szakos hallgatója, a Café Babel szerkesztőségi titkára. Írásai: Mérnök. Diplomáját a Széchenyi István főiskolán és a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Érdeklődési területe a technológia és a társadalom fejlődésének egymásra hatása, a digitális televíziózás bevezetése. Írásai: Szűk keresztmetszetek. Az állam szerepe a digitális átállásban A CE BTK Zsurnalisztika Tanszékének vezetője, szlovák sajtótörténettel, tipográfiával, az időszaki sajtó dizájnjával és az új médiával (internet) foglalkozik. Írásai: Újságíró-kutatás Szlovákiában (társszerzők: Andrej Tušer – Svetlana Hlavčáková – Elena Hradiská – Imrich Jenča) újságíró. 2001-ben végzett a Kodolányi János Főiskolán, szakdolgozatában a hírek – mint objektív sajtóműfaj – torzulásait vizsgálta a napilapok politikai preferenciáinak tükrében. 2000-ben Fogyasztóvédelemért Nívódíjban részesült. Újságíróként a szociálpolitikában, a fogyasztóvédelemben, az egyházpolitikában és az önkormányzatiságban szerzett tapasztalatokat. Írásai: Sms- technológia a közigazgatás és a köz szolgálatában (társszerző: L. László János) Szociológus, újságíró. Diplomáit az ELTE szociológia és média szakán szerezte. Több Vas megyei lapnál dolgozott újságíróként és több éves rádiós gyakorlatot is szerzett. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén főiskolai adjunktus, a PTE BTK Kommunikáció Doktori Programjának résztvevője. A Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Rádiójának főszerkesztője. A közösségi rádiózást és a helyi kommunikációs rendszereket kutatja. Írásai: Újságok, újságírók és olvasók: átmenet a famentes jövőbe Szociológus, adjunktus. Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket tanít a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetében. 2006-ban jelent meg a fókuszcsoportok módszeréről írt könyve. Legutolsó írása a Médiakutatóban: „Beszélgetések a prostitúcióról. Két fókuszcsoportos vizsgálat tanulságai” (2003. ősz). Írásai: Beszélgetések a prostitúcióról A menekültügy képe a magyarországi nyomtatott sajtóban 2005-ben és 2006-ban (társszerzők: Keszi Roland – Márkus Marcell) Doktorandusz a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Nyelvtudományi doktori iskolájában. Kutatási területei: nyelvpolitika és nyelvi identitás a kétnyelvű régiókban; kisebbségi sajtó Nyugat-Európában; a kisebbségi média hatása a nyelvi identitásra. Írásai: A nyelvpolitikai perspektíva megjelenése a finnországi svéd sajtóban Kétnyelvűség, média- és nyelvválasztás 009-ben kommunikáció- és médiatudomány szakirányon alapszakos szabad bölcsész diplomát szerzett az ELTE-n. Jelenleg ugyanezen szak mesterképzésének hallgatója, valamint az Első Pesti Egyetemi Rádió szerkesztője. Főként a magyar – különösen az 1947–1949 és 1955–1956 között keletkezett – folytatásos rádiójátékokat kutatja. Írásai: Történész. Az ELTE BTK magyar–történelem szakán végzett. 1998-ban szerezte meg a történelemtudomány kandidátusa fokozatot. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Könyve: „A múltat végképp eltörölni”? Történelmi személyiségek a magyarországi szociáldemokrata és kommunista propagandában 1890–1919 (MTA Történettudományi Intézete, 2004). Írásai: Nemzeti Park, Vilmos Császár út és a Hősök Söre Két rendszer, két halott, két temetés Különböző politikai rendszerek – hasonló humoros alkotások? Történész, Ph.D. hallgató a University of Chicago Történelem Tanszékén. Egyetemi tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem történelem szakán végezte, majd M.A. fokozatot szerzett a Közép-európai Egyetem Közép-európai Történelem Tanszékén. Kutatási területe a zsidó identitás és asszimiláció az Osztrák-Magyar Monarchiában a 19. században. Írásai: Szociológus, újságíró. 2000-ben az SZTE kommunikáció szakán, 2004-ben az ELTE TÁTK szociológia szakán szerzett diplomát. Korábban újságíróként a hvg.hu, piackutatóként a Marketing Centrum munkatársa volt. Jelenleg a Ringier Kiadó kutatója, és a PTE BTK Kommunikáció Doktori Programjának hallgatója. Kutatási területe az újságírók társadalmi szerepe. Önkéntesként részt vesz a Gőbölyös József Soma Alapítvány munkájában. Írásai: Betegség vagy állapot? (társszerző: Hermann Irén) Az elnök emberei – munka közben (társszerző: Dull Szabolcs) a Romerikes Blad című norvég napilap főszerkesztője és a Norvég Sajtó-panaszbizottság elnöke. Írásai: Etikai önszabályozás a norvég sajtóban A KLTE történelem-népművelés szakán végzett. Az MTA Történettudományi Intézetében dolgozott, majd hetilapokat szerkesztett. Jelenleg felsőoktatási intézményekben tanítja a médiapolitika és a helyi médiumok történetét. Eddig nyolc, többnyire sajtótörténeti jellegű könyve jelent meg. Írásai: 2009-ben fejezte be tanulmányait az ELTE kommunikáció-skandinavisztika szakán, emellett elvégezte a pszichológia kar drogprevenció programját is. Két éve rendszeresen publikál a Figyelő című hetilapban társadalmi témákban, korábban a Manager Magazinban is jelentek meg cikkei. Írásai: Zsigó Frank Thomas, PhD (1968) Politológus. A Syrucuse Universityn (USA) szerezte doktori fokozatát. A Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének docense. Kutatási területe a kisebbségpolitika, a demokráciaelmélet és a politikai szocializáció. Írásai: A média szerepe a kanadai nemzeti tudat formálásában és a demokratikus lét erősítésében Szociológus; a Szegedi Egyetem Kommunikációs Tanszékén, a Miskolci Egyetem Szociológia Tanszékén, valamint az egri Politikai Főiskolán oktat. Főbb művei: Médiaháromszög (EU-Synergon 2002), Tömegkommunikációs elméletek (EU-Synergon 2002), Médiaetika (EU-Synergon 2001). Írásai: A „Big Brother” szociálpszichológiája
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Rovatok
Archívum
Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||
