Szerzőinkhez

Tisztelt Szerzőink!

A lapunkhoz benyújtandó kéziratok kapcsán a következő szempontokat szeretnénk a figyelmükbe ajánlani:

A kéziratok benyújtása

Szerkesztőségünk folyamatosan vár máshol még nem közölt médiatudományi témájú kéziratokat az címen.

A kéziratok hossza ideális esetben – szóközökkel, bibliográfiával és lábjegyzetekkel együtt – 30 ezer karakter. Ettől indokolt esetben ±10 százalékban lehet eltérni.

Kivételes esetekben lapunk közöl rövidebb, 20 ezer karakteres kéziratokat is „esszé”, „jelentés” vagy „módszertan” címszóval, ha ezek valamilyen fontos újdonságról számolnak be.

Indokolt esetekben a megjelenés helyének pontos feltüntetésével vállaljuk korábban idegen nyelven megjelent szaktanulmányok magyar nyelvű utánközlését is.

Rendszeresen közlünk 5000–7000 karakter hosszú recenziókat is.

Nem reprezentatív mintavétellel végzett kvantitatív kutatásokon alapuló tanulmányokat csak kivételesen indokolt esetben adunk közre, akkor, ha a célcsoport kutatása nem oldható meg másképpen.

A lapunkban megjelent kéziratok DOI-számmal (Digital Object Identifier) rendelkeznek, és automatikusan felkerülnek a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem repozitóriumába.

A kéziratok befogadása, elbírálása és közlése

A kéziratok befogadásáról szerkesztőbizottságunk dönt. Közlésükről anonim bírálói rendszer alapján határozunk. A kiválasztott kéziratokról legalább két, a szakterületen járatos bíráló véleményét kérjük be. Ellentétes bírálói vélemények esetén harmadik bírálót kérünk fel.

Stilisztikai problémák esetén szerkesztőségünk kérheti a kézirat alapos átfogalmazását.

Közlés előtt a kéziratokat olvasószerkesztő és korrektor ellenőrzi, és szükséges esetén módosítja. Megjelenés előtt az immár véglegesnek szánt kéziratokat elküldjük szerzőinknek, így indokolt esetben kisebb módosításokat még végezhetnek rajtuk.

A szerkesztőség és a bírálóbizottság tagjai is nyújthatnak be kéziratokat. Ezek anonim bírálati folyamatát a főszerkesztő felügyeli. Vendégszerkesztői közreműködés során a vendégszerkesztő felel a kéziratok minőségéért, de a főszerkesztő dönt azok megjelenéséről.

Rendszeresen teszünk közzé publikációs pályázatokat, az ilyenkor beérkezett kéziratokat összerendezve, jellemzően tematikus különszámokban jelentetjük meg. Ezekben az esetekben is kettős anonim bírálati rendszerben dolgozunk.

Etikai szabályok

A folyóiratban közölt tanulmányokért a főszerkesztő felel. Ha rágalmazó, szerzői jogokat sértő vagy plágiumra utaló tartalom van bennük, közlésüktől elzárkózunk. A főszerkesztő szükség esetén helyesbítések, pontosítások közzétételével vagy a már közölt tanulmány visszavonásával védi kiadványunk integritását.

A szerzők felelősek azért, hogy eredeti, korábban még nem publikált munkát nyújtsanak be a Médiakutatónak. Az ő felelősségük az is, hogy az idézett vagy felhasznált kutatásokra megfelelően hivatkozzanak. Ha egy kézirat esetében plágium vagy saját szöveg jelzés nélküli újraközlésének gyanúja merül fel, az a publikálás akadályát jelenti. Szerkesztőinknek ugyanakkor jogukban áll különbséget tenniük a kisebb, orvosolható esetek (vagyis a jóhiszemű hibák) és az egyértelmű plágium között.

A kézirat formátuma

Lapunk csak a magyar helyesírás szabályainak megfelelő, tudományos igénnyel megírt, magyar szövegszerkesztési nyelvre állított, Microsoft programmal elkészített .doc és .docx formátumú dolgozatokat fogad be.

Kérjük, hogy hivatkozáskezelő program használata során a végleges dokumentumokból távolítsák el a grafikai elemeket és a szövegdobozokat.

Felhívjuk szerzőink figyelmét arra is, hogy a Médiakutató sajátos hivatkozási formátumban jelenik meg, amelyről bővebben lejjebb találnak információt.

A kéziratok formai követelményei

Kérjük, hogy az alábbi formázási előírásokat kövessék:

• Betűtípus: Bookman Old Style.
• Betűméret: 11 pont.
• Formázás: sorkizárt, 1,15-ös sortáv, normál (mindenhol 2,5 centiméteres)margók, a második bekezdéstől kezdve minden bekezdés 1,25 centiméterrel beljebb húzva.
• A cím, az alcím, a kulcsszavak, az absztrakt és a fejezetek félkövérrel szedve.
• A kéziratban kerülni kell a címsorok és más makrók (például stílusok) alkalmazását.
• Kurzívval csak az idegen szavakat, a szakkifejezéseket és a könyv- és filmcímeket szedjük, a folyóiratok nevét nem.

A kéziratok anonimizálása

Kérjük szerzőinket, hogy kéziratukat két példányban nyújtsák be: egy teljes és egy anonimizált példányban, az utóbbiról eltávolítva nevüket (beleértve a bibliográfiai utalásokat is). Kérjük, hogy az anonimizált példányból távolítsák el a rejtett és a személyes adatokat is az itt olvashatók szerint.

A kézirat címlapja

Kérjük, hogy kézirat címlapján a következő adatok szerepeljenek:

• szerző neve és intézményi affiliációja,
• a kézirat címe magyarul,
• magyar nyelvű absztrakt (legfeljebb 1000 karakter),
• magyar nyelvű kulcsszavak ábécérendben (5 darab),
• a kézirat címe angolul,
• angol nyelvű absztrakt (1500-2000 karakter),
• angol nyelvű kulcsszavak ábécérendben (5 darab).

Vizuális mellékletek a szövegben

Csak jogtiszta mellékleteket tudunk befogadni. Kérjük, hogy a képeket, az ábrákat, a grafikonokat és a táblázatokat sorszámmal és címmel ellátva illesszék be a kéziratba, és külön file-ban (legalább 300 dpi felbontásban) is mellékeljék. A mellékletek elnevezése során kövessék a szövegben megadott számozást és címadást.

Az ábrák, képek és táblázatok pontos forrását minden esetben fel kell tüntetni a kéziratban, illetve jelezni kell, ha saját szerkesztésű mellékletről van szó.

Hivatkozások a szövegben

A kéziratokban a szövegközi zárójeles hivatkozások rendjét kérjük követni. Több hivatkozás esetén a megjelenés kronológiai rendjét kell követni. A mondatot záró pont a hivatkozás után kerül.

Egyszerű nyomtatott forrásmunkára való hivatkozások a szövegtestben, például:

• (Klimkiewicz 2010),
• (Dragomir 2005, Dragomir & Thompson 2008),
• (Strutner 2015),
• (Siebert et al. 1956/1963).

Betű szerint idézett nyomtatott forrásmunkára való hivatkozások a szövegtestben elhelyezve, például:

• (Klimkiewicz 2010: 28),
• (Klimkiewicz 2010: 28–32).

Online elérhető újságcikkekre, bírósági határozatokra, törvényekre, levéltári forrásokra, a szerző által készített interjúkra és egyéb forrásokra (weboldalakra, blogbejegyzésekre, közleményekre stb.) lábjegyzetben kell hivatkozni. A forrás megjelenésének dátumát jelezni kell, a letöltés dátumát azonban nem szükséges. A lábjegyzetben hivatkozott forrásokat az irodalomjegyzékben nem kell feltüntetni.

Felhasznált irodalom

A kézirat végén „Felhasznált irodalom” alcímmel szerepeljenek a kéziratban hivatkozott forrásmunkák.

Ahol elérhető, a könyvtári forrás után kérjük a DOI-linket is elhelyezni. Kérjük, a DOI-linkek kikereséséhez használják a Crossref DOI ellenőrző linket.

Angol nyelvű forrásmunkák esetén a prepozíciókat, névelőket stb. kivéve kérjük valamennyi szót nagy betűvel kezdeni.

Monográfiák, például:

• Boorstin, Daniel J. (1961): The Image. A Guide to Pseudo-Events in America. Atheneum.
• Császi Lajos (2002): A média rítusai. Osiris & MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.
• Dayan, Daniel & Elihu Katz (1992): Media Events. The Live Broadcasting of History. Harvard University Press, https://doi.org/10.4159/9780674030305

Könyvfejezetek, például:

• Dobek-Ostrowska, Bogusława (2001): Process of Transition to Democracy and Mass Media in Central and Eastern Europe. In: Janusz Adamowski & Marek Jablonowski (eds.): The Role of Local and Regional Media in the Democratization of the Eastern and Central European Societies, pp. 55–64. University of Warsaw, Institute of Journalism.
• Elek István (1999): A rendszerváltás korának kormányai és a médiapolitika. In: Csermely Ákos, Ráduly Margit & Sükösd Miklós (szerk.): A média jövője, 179–186. o. Média Hungária.

Folyóirat-tanulmányok: ahol a folyóirat feltünteti az évfolyam számát, ott azt meg kell őrizni és arab számmal kell szerepeltetni; ahol nincs, ott nem kell kiszámolni. A szerző neve után álló évszámot nem kell a hivatkozásban megismételni. Például:

• Katz, Richard S. & Peter Mair (1995): Changing Models of Party Organization and Party Democracy. The Emergence of the Cartel Party. Party Politics, vol. 1, no. 1, pp. 5–28, https://doi.org/10.1177/1354068895001001001
• Lorenz-Spreen, Philipp, Lisa Oswald & Stephan Lewandowsky (2023): A Systematic Review of Worldwide Causal and Correlational Evidence on Digital Media and Democracy. Natural Human Behaviour, no. 7, pp. 74–101, https://doi.org/10.1038/s41562-022-01460-1
• Győrffy Gábor (2009): Rituális elemek a romániai államszocialista propagandában. Médiakutató, 10. évf., 2. sz., 29–39. o.
• Szabó Miklós (1975): Középosztály és újkonzervativizmus: Harc a politikai katolicizmus jobbszárnya és a polgári radikalizmus között. Világosság, 6. sz., 322–329. o.

Szó szerinti idézetek

A három sornál hosszabb összefüggő idézeteket külön bekezdésben, idézőjelek nélkül kérjük szedni, sorkizártan, mindkét oldalon 1,25 centiméteres behúzással.

Ha a szó szerinti idézet a szerző saját fordítása, kérjük ezt a forrás után zárójelben, a szerző monogramjával jelezni (saját fordításom: X. Y.).

Más szerző által idézett betű szerinti idézet esetében a hivatkozás a következőképpen néz ki, például: (Campbellt [2007: 11] idézi Adriano 2024: 15).

A Mesterséges Intelligencia használata

A Médiakutató folyóirat szerkesztőségének álláspontja az MI használatáról a tudományos publikálásban:

1. Alapelvárás a kéziratokkal szemben, hogy eredeti gondolatot és megoldásokat, új eredményeket tartalmazzanak.

2. Amennyiben a cikken észrevehetőek az etikátlan MI használat jelei, a Médiakutató szerkesztősége részletes indoklás nélkül elutasítja a cikket. Ilyen jelek különösen az irodalom hitelességével, tartalmi illeszkedésével kapcsolatos problémák, így ha másfajta tartalmat tulajdonítanak a forrásnak, a forrás nem illeszkedik a hivatkozott tartalomhoz, vagy nem is létezik abban a formában. Ugyancsak ilyenek a szövegben felbukkanó tartalmi vagy stilisztikai MI-stílusjegyek. A szó szerinti fordítás plágiumnak minősül. Ha a szerző saját, korábban publikált szövegét fordítja és kívánja megjelentetni, jeleznie kell az átfedéseket a címhez fűzött lábjegyzetben már a kézirat benyújtásakor. Általános elvként követjük, hogy generatív MI által önállóan létrehozott szöveget nem tüntethet fel a szerző sajátjaként.

3. A szerzők teljes felelősséggel tartoznak a kézirat tartalmáért, a szerzői jogok és a publikációs etika tiszteletben tartásáért.

4. Ha a szerzők kutatási módszerük részeként MI-eszközöket használtak (pl. adatbázis-elemzés), akkor a cikk módszertani részében is meg kell adniuk a vonatkozó részleteket, leírva, hogy hogyan és melyik eszközt használták. Nem szükséges feltárni a nyelvi javításra, ellenőrzésre történő MI-használatot, valamint a formai előkészítéshez alkalmazott MI-használatot.

5. MI-nyilatkozat: A következő nyilatkozat feltüntetése kötelező a kézirat benyújtásával egyidejűleg, kézirat végén, a hivatkozások előtt közvetlenül:

a) A szerzők nem alkalmaztak generatív mesterséges intelligenciát a mű elkészítése során.

vagy:

b) A munka elkészítése során a szerző(k) [MI ESZKÖZ/SZOLGÁLTATÁS NEVE / VERZIÓ SZÁMA] eszközt/szolgáltatást használt(ak) …[CÉL MEGNEVEZÉSE] céljából. Az eszköz/szolgáltatás használata után a szerző(k) szükség szerint áttekintette(ék) és szerkesztette(ék) a tartalmat, és teljes felelősséget vállal(nak) a publikáció tartalmáért.

Ha bármilyen kérdésük van, kérjük, írjanak.

Köszönettel és üdvözlettel:

A szerkesztőbizottság
Email:

© Médiakutató Alapítvány 2000–2026.   Impresszum   Etikai szabályok