   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2001 ősz – Jog rovat A Panaszbizottság ügyei (1/6)A médiatörvény életre hívta a Panaszbizottságot, amelynél az állampolgárok panasszal élhetnek az elektronikus média szabálysértései miatt. Milyen jogi lehetőségek között végezheti a Panaszbizottság ezt a munkát? Milyen vitás ügyekben kellett döntést hoznia? Az alábbi írás ezekre a kérdésekre keres választ az 1997 óta eltelt évek során felgyülemlett ügyek elemzésével. A törvény és a bizottság A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény a szólásszabadság előmozdítása, a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítése és függetlenségének védelme érdekében létrehozta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy őrködjön a médiumok törvényessége felett. E feladat részbeni ellátása céljából hozta létre a Panaszbizottságot (pb) a médiatörvényben foglaltak szerint (47–51. §§). Az ORTT-hez képest, amely a médiatörvény bármely sérelmével hivatalból foglalkozhat, a Panaszbizottság különös szerv, amely csak egyedi eseteket jogosult kivizsgálni, lakossági panaszok alapján. A Panaszbizottság 1997 ősze óta működik. Az azóta eltelt évek munkájának áttekintése lehetőséget teremt a Panaszbizottság feladatának és munkájának elemzésére. Ez idő alatt a pb már túljutott a kezdeti nehézségeken, és világossá vált, hogy melyek azok a problémák, amelyeket a törvény keretein belül nem képes megoldani. A törvény meglehetősen szűkszavú szabályozása részben tág lehetőséget ad az ORTT-nek, hogy a pb ügyrendjében állapítsa meg a részletszabályokat, hátránya viszont, hogy a jogszabály esetenként nem értelmezhető minden kétséget kizáróan. Különösen nehézzé teszi az értelmezést, hogy a jogalkotó akarata nem minden esetben egyértelmű, mert a miniszteri indokolás és a törvényszöveg alapján levonható következtetések nem fedik egymást. (Lehet, hogy ennek oka a törvényhozás folyamata során beiktatott módosítások sora.) E dolgozat célja, hogy feltárja és megkísérelje értelmezni a törvény által megszabott lehetőségeket, valamint hogy ennek fényében elemezze a Panaszbizottság gyakorlatát. A következtetések fő forrásai a panaszbizottsági határozatok és a kapcsolódó joganyag. Ezek értelmezéséhez és a gyakorlati nehézségek feltárásához segítségemre voltak a Panaszbizottság tagjai, valamint az ORTT munkatársai, akiknek a segítségét ezúton köszönöm. A pb munkáját emellett több elemző is áttekintette és értelmezte (Bedő 1998; Horányi 1997; Obsina 1999; Szekfű 1997; Szilády 1997).
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Politika Pippa Norris: Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra Kaposi Ildikó: Jog Halmai Gábor: Bayer Judit, dr.: Polyák Gábor: Kultúra Csepeli György – Mátay Mónika: A Magyar betyár életei a médiában Sorozatok Antalóczy Tímea: A szappanoperák genezise és analízise II. Gyakorlat Tóth Judit: Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben Dr. Herman József – Mester Mónika: A rádiós hírszerkesztés alapjai Térkép Elizabeth Radziszewski: Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||
