   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 tél – Erőszak rovat Az erőszakosság relativitásának elmélete (8/9)8. Animeszubkultúra Magyarországon Az animének, bár sokan elutasítják, és a sajtó is negatívan reagált megjelenésére, van rajongótábora, szubkultúrája Magyarországon. A legnagyobb klub talán a MAU, amely a Magyar Anime Útmutató című weboldal panaszkönyvéből, majd levelezőlistájából fejlődött ki, és amelynek jómagam is tagja vagyok. Ez év őszén megalakult a MAT, a Magyar Anime Társaság is.3 A MAU tagjai 1998 óta hetente találkoznak a budapesti gyorséttermek egyikében. Talán az egyik fő oka annak, hogy valaki szereti az animét, éppen az, hogy kliséi eltérnek a már megszokottól: az anime az újdonság élményét adja. A MAU tagjainak többsége párhuzamosan egyéb szubkultúráknak is aktív résztvevője, sokan szerepjátszanak, mások sci-fi rajongók vagy az úgynevezett „goth” alternatív zenei és öltözködési stílus hódolói. Az animék és mangák iránti érdeklődés gyakran egybeesik a japán kultúra iránti vonzódással. Azok közül, akik kedvelik ezeket a rajzfilmeket és képregényeket, sokan tanulnak japánul, vagy keleti harcművészeteket űznek. A különböző japán pop- és rock-együtteseknek is van rajongótáboruk a MAU-n belül. Összességében elmondható, hogy a nyugati közönség olyan „kulturális elemekkel” szembesül az animében, amelyek bár Japánban megszokottnak számítanak, nyugati szemmel nézve mégis idegeneknek tűnnek. A kulturális export folyamán ezek az elemek elvesztik történelmi és kulturális hagyományaikat, eredeti kontextusukat. Új környezetben a japán értékek szokatlanoknak és elfogadhatatlanoknak tűnnek. Az ezeket tartalmazó animék így „hibás” kategóriába kerülnek, ugyanis a fogadó kultúra tagjai saját értékeiket tartják maguktól értetődőnek. A magyar animeszubkultúra puszta létezése kapcsán azt mondhatjuk, hogy az anime értékeléséhez, pozitívabb megítéléséhez kulturális háttérismeretek szükségesek. Ezek segítségével a nézők megfelelő kontextusba tudják helyezni a látottakat.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Erőszak Kálmos Borbála: Az erőszakosság relativitásának elmélete Stachó László – Molnár Bálint: Médiaerőszak: tények és mítoszok Történelem Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? Európa Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában Kertész Krisztina: Jogharmonizáció az audiovizuális szektorban Jog Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról Sorozatok Soós Zsuzsanna: Kritika Vágvölgyi B. András: WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||
