Felhívás A Médiakutató c. folyóirat publikációs versenyt hirdet. Színvonalas tanulmányokat várunk elsősorban az új média, migráció, médiajog témáiban. Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft.

A 40000 és 20000 karakteres írásokat az címre várjuk, a honlapunkon megadott formátum figyelembevételével.

A beérkezett írásokat double-blind peer review (kétszeresen anonim lektorálás) módszerrel értékelik a szerkesztőség tagjai, illetve felkért bírálók.

A pályázatok beküldésének határideje: 2017. szeptember 30.

A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy megfelelő pályamunkák hiányában az eredményhirdetéstől eltekintsen, vagy kevesebb nyertest hirdessen.

Médiakutató 2004 nyár

Új média

Csont SzandraSengel Ferenc:

Sms: a valóságshow – któl a politikai választásokig

Magyarországon egyelőre csak az elektronikus választások előképének tekinthető valóságshow-szavazások vetik fel a mobilos, internetes szavazások bizalmi és biztonsági kérdéseit. A bizalmatlanság jogosságát támasztja alá az az eset, amelyet egy bulvárlap produkált: az állítólag élőben sugározott sms-szavazási procedúra győzteseit már a szavazás előtt egy nappal megjelent számában bemutatta. Az első politikai sms- és elektronikus voksolásokat Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban azonban már évekkel ezelőtt megszervezték. Néhány régióban, településen, önkormányzati választásokon próbálták ki élesben az sms hivatalos választási alkalmazását. A tapasztalatokról megoszlik a pártolók és az ellenzők véleménye. A diskurzus azonban rávilágít a tényre: Nyugaton megkezdődött az sms választási felhasználása, s a vita már a konkrét biztonsági és jogi garanciákról zajlik. A tanulmányban meginterjúvolt hazai véleményformálók, az Országos Választási Bizottság pártdelegáltjai és a politológusok egy dologban egyetértenek: 2006-ig az elektronikus szavazás bevezetéséhez szükséges kétharmados parlamenti konszenzus elérésére a pártok közötti bizalmatlanság miatt nincs reális lehetőség.

1. Bevezetés

A mobiltelefon eddig ismeretlen, elképzelhetetlen viselkedésformákat honosított meg, a kultúra, a gondolkodás és a kapcsolatok új lehetőségeihez járult hozzá. A nyugati civilizációban befolyása szinte teljes: eljut a társadalom majdnem minden tagjához, s nagyrészt lefedi a közösségi hálózatokat. A mobiltelefon használata az elmúlt másfél évtizedben túllépett a célzott és specializált felhasználási formákon, s azzal, hogy átrajzolja a hétköznapok finom szövetét, új „embertípus”, az élet valamennyi dimenzióját mozgásban töltő, ultraaktív ember ideálvízióját vetíti előre és kelti életre.

A mobiltelefon a 20. század végének technológiai forradalma nyomán hatással van a nyelvre, a viselkedésre, a vizualitásra, a munkára, a szabadságra – gyorsítja az élettempót, növeli a hatékonyságot. Az sms tömörebb fogalmazásra és nyelvi találékonyságra ösztönöz, az oplogó a vizuális fantáziát motiválja. A mobilkommunikáció a köznapi életben megkönnyíti az információhoz való hozzájutást, így kielégíthet bizonyos egalitárius elvárásokat. A tudományt ugyancsak demokratizálja, megsokszorozza a hatékonyságát, hiszen intenzív, percrekész, széles körű információcserét tesz lehetővé. A mobiltelefonok utolsó generációja hatalmas adatmennyiséggel képes megbirkózni: videoklipek, televíziós adások, részvényárfolyamok és várostérképek egyaránt továbbíthatók a gépek segítségével.

A 21. század elején a technológia többé-kevésbé készen áll arra, hogy a politikai választások – a népszavazások, az országgyűlési és az önkormányzati választások – lebonyolításának (egyik) eszköze is legyen.

2. A való világ, avagy banánhéjon csúszik el a valóságshow-köztársaság?

Az új interaktív technológiák, s általában a kommunikációs boom társadalmi hatásainak magyarországi vizsgálatához nem várt segítség érkezett, amikor a két országos kereskedelmi televíziócsatorna sugározni kezdte a valóságshow-kat. A „játék” lényege: egy bekamerázott épületben összezárt közösség tagjainak továbbjutásáról, majd a páros párbajokban az egyenként „elvérző” versenyzők sorsáról a néző, a (ki)választó dönthet sms-ben, végül győztest választhat az utolsó, csúcsra járatott (ki)szavazás során.

Az eddig sugárzott két Big Brother (TV2), három Való Világ (RTL Klub), a Survivor névre keresztelt mutáció (RTL Klub), valamint a Megasztár dalverseny (TV2) esetében az emelt díjas számon a szereplőkre voksolók száma milliós nagyságrendű volt. Ugyanez a milliós nagyságrend várható a jövőben induló valóságshow-k esetében. Az eddigi játékok idején leadott sms-voksokból ugyanakkor hivatalosan statisztikát sem a közreműködő kereskedelmi tévék, sem a mobilszolgáltatók vagy az adatforgalom bonyolításában szerepet játszó IT-szakértők nem ismertettek. Az adatok iránt érdeklődőket udvariasan, de rendszeresen elutasítják, ahogy ez e sorok íróival is történt. 1

A szavazásokat és az eredmények közzétételét ugyanakkor közjegyző hitelesítette. Erről beszámolt a valóságshow-ipar szoros üzleti partnereként fungáló nyomtatott bulvársajtó is.

A szavazásokkal kapcsolatos bizalmatlanságra okot adó helyzetet jól jellemzi egy bulvárlap esete. A Best magazin különös módon már a 2003. december 30-i számában közölte annak az öt embernek a fényképét, akik csak egy másnapi döntés nyomán, december 31-én költözhettek be a Való Világ 3 villájába. A párok harcát és a nézők sms-szavazását állítólag élőben sugározták december 31-én.

A kérdés: ha valóban a nézők szavazták be élő adásban a játékosokat december 31-én, akkor miként kerülhetett be a csak másnap beköltöző villalakók listája a már december 30-án kapható magazinba?

A tény: a magazin szerkesztőségének legalább két héttel korábban tudnia kellett ezekről a személyekről, mert a karácsonyi munkarend miatt előbb kellett a lapot nyomdába küldenie. A Best magazin a VV3 médiapartnere, így előre megkapta a játékba való bejutásra esélyes 39 játékos fotóját és adatait, amelyekhez csatolták a beszavazások sorrendjét és névsorát is.

A reakció: a VV3 sajtófőnöke, Dobsi Adrienn a Bestben úgy nyilatkozott, szó sincs előre leosztott szerepekről. A magazin rovatvezetője, Sándor Anikó kijelentette, két szempont alapján döntötték el, hogy kinek a fotói kerüljenek bele az újságba. Az első az volt, hogy hasonlítson a korábbi villalakókra, a másik pedig az, hogy a rendelkezésükre álló adatok és a „személyes megérzésük alapján” megtippelték, ki lehet az esélyes a beköltözésre.

„Mivel az RTL Klubtól semmilyen segítséget nem kaptunk a beszavazást illetően, mi lepődtünk meg a legjobban, hogy telitalálatot értünk el a tippjeinkkel. Mivel fel sem merült bennünk, hogy mind bekerülnek a Villába, így oda sem írtuk, hogy ezek a szerkesztőség tippjei. Remélem, hogy sem rólunk, sem pedig az RTL Klubról nem feltételezi senki, hogy a háttérben összedolgozunk”

– áll a rovatvezető egyik nyilatkozatában. 2

Az eset jól illusztrálja az sms-voksolás átláthatóságának fontosságát és a rendszer iránti bizalom lényegi szerepét. Ugyanezek a kérdések merülnek fel a politikai választások esetében is.

3. Elektronikus és mobiltelefonos szavazás: a nemzetközi tapasztalatok

3.1. Az ír sikerek

Az Európai Unió (EU) több éve pártolja az elektronikus szavazási technológia és módszertan meghonosítását. A brüsszeli apparátus által elfogadott E-Poll projekt lényege: szorgalmazni kell a közösség tagországainál, hogy mielőbb fejlesszék ki az elektronikus szavazás módszereit és teszteljék azok lehetőségeit. Írországban például a 2002-es népszavazáson elektronikusan is lehetett szavazni az EU további bővítését lehetővé tevő nizzai szerződésről. A tapasztalatok szerint abban a hét körzetben, ahol elektronikus úton bonyolították le a referendumot, az eredményeket néhány óra leforgása alatt összesíteni tudták, míg ahol szokásos módon szavaztak, csak másnap reggel tudták az adatokat összesíteni.

3.2. A sheffield-i hibalista 3

Nagy-Britanniában a főpróba 2003 májusában volt Liverpoolban és Sheffieldben, ahol az önkormányzati választásokon a szavazók sms-ben is voksolhattak. Ez a valós helyzetben való alkalmazás csak az egyik állomása volt annak a szavazásipróba-sorozatnak, amelyet Angliában és Walesben tartottak. A próbasorozat nemcsak az sms-szavazást, hanem a levélben és az interneten keresztül történő voksolás lehetőségét is magában foglalta. Az angol kormány azért vezette be az újító akciót, hogy felélessze a szigetország lankadó szavazási kedvét.

Az újfajta rendszer azonban már a kiépítésekor aggályokat vetett fel: az Electoral Reform Society – amellett, hogy támogatta az új eljárásokat – aggódott a biztonsági háttér szilárdsága miatt, és óvatosságra intett mindenkit a széleskörű e- és m-voksolás bevezetésével kapcsolatban:

„A próbaszavazások eredménye döntő fontosságú a közbizalom építésében, valamint a szavazás tisztességének megtartásában, hiszen a kormányzat tervei szerint a tavalyi sms és online szavazás után Anglia-szerte sokkal szélesebb körben vezetnék be az elektronikus voksolást 2006 után: például az angliai Liverpoolban és Sheffieldben digitális tévén és mobilon keresztül is lehetne majd szavazni. Az elképzelések szerint azon választók, akik sms-ben szeretnének majd szavazni, külön pin-kódot kapnak majd.”

Sheffieldben 18 helyi választókerületben mintegy 1,5 millió ember vett részt a szavazáson, és adta le a voksát elektronikusan. A szavazás után nem sokkal egy ismert brit kutató, Dr. Ben Fairweather (De Monfort University, Center of Computing and Social Responsibility) élesen bírálta a kísérleti rendszert – hibalistát állított fel valamennyi kipróbált rendszer hiányosságairól.

A professzor az egyik legsúlyosabb problémának azt tartotta, hogy némelyik rendszer a saját biztonsági rendszerét semmisítette meg. Például az egyik választókörzetben, ahol a biztonsági rendszer részeként a szavazatok azonosítását úgy oldották meg, hogy a választás előtt levélben elküldték az azonosító kódokat a választóknak, egy technikai malőr folytán a kódokat a voksolók on-line újraigényelhették. Sheffieldben ugyanakkor a választások napján több szavazókörzetben nem volt internetkapcsolat. Ez a két példa csupán kis hányada volt a rendszer hiányosságainak.

A brit szakértők emellett figyelmeztettek: az internetes szavazáshoz hasonlító sms- és a digitális tévés voksolás esetében szintén nincs megoldva az otthoni és a szavazóhelységekben történő választás öszszehangolása. Vagy a privát szféra fontosságát említve: honnan lehet tudni, hogy ha valaki otthonról szavaz, akkor ki áll mellette a szobában, aki esetleg befolyásolhatja?

3.3. Összeomlik az amerikai álom

Az on-line szavazás biztonsági kockázataival kapcsolatos kritikák Amerikában is megjelentek. Három számítástechnikai professzor és egy volt IBM-kutató közleményben jelentette ki, hogy olyan elektronikus szavazási rendszer, amely garantálja, hogy egy ember csak egyszer voksol, valamint védi a szavazó személyazonosságát, nem hozható létre. 4

A kritikus négyek egyikének, David Wagnernek, a kaliforniai Berkeley Egyetem komputertudománnyal foglalkozó professzorának tanulmánya jól időzítve jelent meg, hiszen az Egyesült Államok védelmi minisztériumának 2004 végéig kell felkészülnie a SERVE-rendszer (Secure Electronic Registration and Voting Experiment) tesztjére, amely lehetővé teszi a hadsereg katonái számára az elektronikus szavazást. A tervek szerint a rendszerrel több mint hatmillió amerikai katona adná le a voksát a 2004 novemberi USA-beli választásokon pusztán a számítástechnikára támaszkodva.

A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyik legnagyobb veszélyt a hamis biztonságérzet jelentheti. Mivel kezdetben csak kevés szavazó élhet alkotmányos jogával ezen a módon, ezért valószínűleg támadások sem fogják érni a rendszert. Ez pedig azzal jár(hat), hogy a SERVE látszólagos biztonságosságán felbátorodva egyre szélesebb körben alkalmazzák majd a technológiát, amely így sokkal nagyobb támadási felületet és manipulálási lehetőséget nyújt.

4. E-voks-politika Magyarországon

Magyarországon a magas mobiltelefon-penetráció és az extrapolarizált politikai viszonyok a 2002-es országgyűlési választásokon aktiválták annyira a politikai elitet, hogy kampányüzenet-hordozóként és szervezőként előtérbe került a mobiltelefon(tulajdonos). A kampányban szimpatizánsok ezrei éltek a lehetőséggel, hogy ismerőseiket megszólítsák választási sms-üzeneteikkel.

A 2002-es kampányban az sms megjelenésének mérföldköve az SZDSZ „köteles tüntetés”-ének megszervezése volt. Kövér László Fidesz-MPP-s politikus vitatott kijelentése nyomán az MSZP ifjúsági tagozata, valamint az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció tüntetést szervezett a Fidesz-székház előtt. Az idő nagyon szorította a szervezőket, ezért úgy döntöttek: mobiltelefonon, rövid szöveges üzenetként próbálják minél szélesebb körhöz eljuttatni a tiltakozás helyét, idejét, arra kérve a címzetteket, hogy azok újabb tíz ismerősüknek küldjék tovább az üzenetet. A sikeresen megszervezett tüntetésről sok médium számolt be, és ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy némileg megváltozott a jobb- és baloldal között megosztott közvélemény. Az sms és a mobiltelefon tömegkommunikációs politikai eszközzé válását azonban Magyarországon egyelőre nem követik a választási, szavazási felhasználásra irányuló kezdeményezések.

4.1. Európa parlamenti választás: sikertelen e-voks-kezdeményezés

A magyar politikai elitnek az elektronikus szavazás jogi bevezetésére és alkalmazására tett első kísérlete kudarccal végződött. 5 Az európai parlamenti választáson a külföldön élő szavazók voksolását megkönnyítő e-szavazás parlamenti vitájában a kérészéletű elképzelés elbukott az ellenzék ellenállásán. Így az sem derülhetett ki, hogy a törvényhozók milyen megoldással, a választójogi törvény milyen módosításával képzelnék el az elektronikus szavazás lebonyolítását.

A mobiltelefonos szavazás bevezetésének jogi feltételei elsősorban politikai akarathoz kötöttek. Magyarországon minden választójoghoz kapcsolódó kérdés törvényi módosításához kétharmados parlamenti többség szükséges, ez esetben a mobiltelefonos szavazást a választási eljárásról szóló 1997-es C. törvény módosításával lehetne regisztrálni a magyar választójogi rendszerben.

4.2. Biztonsági feltételek: anonimitás és választási PIN kód 6

A mobiltelefonos szavazás legfontosabb technikai követelménye, hogy a rendszer a voksoláskor tökéletesen, minden kétséget kizáróan azonosítsa a szavazásra jogosultakat, ugyanakkor tökéletes anonimitást biztosítson számukra. Tehát semmilyen körülmények között ne derülhessen ki, hogy az adott szavazói azonosító melyik választópolgárt reprezentálja. Az adatkezelési jogszabályok betartásával létre kell hozni a személyes adatokból generált szavazási azonosítót (választási PIN kódot), a hozzá tartozó jelszóval együtt.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, a népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelő biztosítékokkal övezett legyen, a mobiltelefonos választási rendszernek biztonsági szempontból is számos követelménynek kell megfelelnie. Olyan rendszert kell kiépíteni, amely a személyes megjelenéssel azonos biztonságú és hatékonyságú, hiszen az adott választásokon nemcsak elektronikusan fognak szavazni a választópolgárok, hanem személyesen is.

Fontos ellenőrizni, hogy a szavazó jogosult-e szavazni, illetve biztosítani kell, hogy egy szavazóazonosítót fizikai és térbeli korlátozás nélkül, de csak egyszer használhassanak. A rendszernek emellett számlálnia, feldolgoznia, értékelnie kell a kapott szavazatokat. Erre jelenleg is többféle technológia létezik. A tervezésekor figyelembe kell venni, hogy rövid idő alatt több millió szavazatot kell fogadnia a rendszernek.

Lényeges, hogy a választási rendszert ne lehessen megzavarni hibás szavazatokkal. A szavazórendszer üzemeltetése során idegenek megpróbálhatnak beavatkozni a szavazás normális menetébe azzal, hogy a szavazást irányító számítógépes alkalmazást megpróbálják megzavarni, vagy megpróbálnak az azonosítókkal visszaélni.

Mindkét eset beláthatatlan következményekkel járhat, ezért nagy gondot kell fordítani a hardver és a szoftver biztonsági védelmére. A fentiek mellett a választások tisztasága miatt nagyon fontos az is, hogy független szakértők betekintést nyerhessenek a szavazatgyűjtés és -számlálás körülményeibe.

4.3. Választások sms-ben? Politikai bizalmatlanság Magyarországon

Ha az sms-voksolásokkal kapcsolatos orwelli félelem hatékony biztonsági megoldásokkal oldható, ha a szavazókat nem lehet nyilvántartani/lenyomozni, s így manipulálni, akkor középtávon elvben zöld utat kaphatna az elektronikus szavazás, s ehhez kapcsolódóan az sms felhasználása is. Ezzel szemben azonban Magyarországon markánsan jelen van az a látásmód, amely eleve elutasítja, lehetetlennek tartja a módszer bevezetését, hozzátéve: az ügyben nincs esélye a magyar parlamenti pártok közötti kompromiszszumnak. Az utóbbi körülmény értékelésében egyetért két (az sms-szavazás bevezetését támogató, illetve elutasító) politológus.

A hazai sms-optimista (Lakner Zoltán) helyesli, hogy a népszavazáskor/választáskor a választópolgárok sms-ben is voksolhassanak. 7 Véleményében ugyanakkor ott a „laikus” félelme: „a módszerrel ténylegesen biztosítva marad-e az anonimitás, nyilvántartják majd az embert?” Úgy véli, hogy a biztonságos működés egyik legfontosabb (paradox) garanciája, hogy ha az sms-ben történő voksolás mellett továbbra is lehet a hagyományos módon szavazni, mert

„ekkor nem lenne aggasztó a szavazás esetleges manipulációja, pontosabban nem lenne nagyobb esély rá, mint ami jelenleg is fennáll, tekintve, hogy a beérkezett szavazatokat jelenleg is számítógép segítségével összesítik, és csak minimális az emberi közreműködés”.

Az sms-optimista szerint a politikai elitet elsősorban az érdekli, hogy melyik párt szavazótáborát lehetne ezzel a módszerrel jobban mozgósítani. A koncepciókészítés, így az adatvédelmi problémák megoldása azonban várat magára. Ugyanakkor érdekes az a megállapítás, miszerint feltehetőleg azon párt követői élnének az sms-szavazási lehetőséggel, amely csoportosulás szavazói „jobban bíznak politikai tömörülésükben”. Persze az sem bizonyos, hogy a modern technika segítségével drasztikusan változnának a hazai szavazási szokások, mert lehetséges, hogy a „könnyebb megoldás” valamelyest aktívabbá tenné az embereket, de a számok tükrében ez a változás nem mutatkozna meg szignifikánsan.

Az sms-szavazás közjogba iktatásának esélyeit a politológus úgy látja: jelenleg a mindenkori ellenzék ódzkodik az sms-szavazástól, a kormányon lévők kevésbé. Az ellenzéki tartózkodás azonban nem kimondottan a szavazási metódusnak szól, hanem az állandósuló politikai bizalmatlanságnak.

Az sms-pesszimista (Tóth Gy. László) „lehetetlennek” tartja a modern technológiák megjelenését a választási rendszerben. 8 Egyfelől úgy véli, az ország felkészületlen a „változásra, nincs technológiai háttér, s nem megfelelő a hazai kulturáltsági szint”. Szerinte a választáshoz kapcsolódó tradíciók (kis papír, fülke, a választó személyesen írja le a választását, diszkréció stb.) szilárdabbak annál, hogy így modernizálni lehetne őket. Másfelől hangsúlyozottan veti fel a következő kérdéseket: melyik rendszer tudja száz százalékos biztonsággal ellenőrizni az sms-ben leadott voksok valódiságát? Ki lenne az, aki feldolgozza és ellenőrzi a szavazatokat? A módszert elvető álláspont szerint az sms-szavazás megjelenése semmiképpen nem gyakorolna pozitív hatást a szavazókra:

„Mivel Magyarországon egyrészről a szavazó lakosság nagy részének nincs is mobiltelefonja, nehezen tudna alkalmazkodni ehhez a rendszerhez, másrészről a szavazókedvet sem lendítené fel.”

A hazai pesszimista szerint nem ideológiaspecifikus az, hogy kit mozgósítana az új rendszerű szavazás. Úgy látja, hogy

„egyik oldal politikusai sem egyeznének bele az sms-szavazás bevezetésébe. A versengő pártok a feszes választási harcban nem kockáztatnák meg egy ilyen bizonytalan rendszer bevonását. Mivel nagy a csalás lehetősége, politikai hovatartozásuktól függetlenül nem egyeznének bele a pártok az sms-voksolás bevezetésébe.”

További ellenérv, hogy „a lakosság jelentős része szegény, tehát nincs pénzük mobiltelefonra, úgyhogy őket nem érintené ez a változás”. Az intellektuális oppozíció jellemző képe szerint, ha jön az sms-voks, a „való világ” George Orwell 1984 című művének a hangulatához hasonlítana, sértve a személyiségi jogokat és a szabad választást.

Ugyanakkor még az sms-pesszimista is úgy véli: a mobiltelefon nyújtotta lehetőségeket a közigazgatás számos területén fel lehet használni, de a szavazásra nem:

„A népszavazás nagy horderejű esemény, melynek megvannak a maga tradíciói, melyeket nem nagyon lehet megváltoztatni. Az sms-voksolás azonban még csak nem is olyan változás, ami esetleg idővel megbonthatja a voksolási szokásokat, hanem már-már komikus elgondolás, amely nem illik a népszavazáshoz.”

5. Összegzés

Az elmúlt fél évtizedben a nyugati demokráciákban gyökeret eresztett az elektronikus, így az sms-szavazás is. A közgondolkodás egyre inkább befogadja a „módszertan velejét” (a választási PIN kódot), és azt az állítást, hogy az informatikai rendszerek „csalásbiztosak”. Legalább ilyen fontos: a garanciákról, így elsősorban arról, hogy a politikai választásokon kizárhatóak legyenek a visszaélések, folyamatos és nyilvános vita zajlik. Idehaza, jórészt a parlamenti pártok közötti bizalmatlanság miatt a következő választásokig, 2006-ig az elitek „lemondtak” az elektronikus voksolás jogi kanonizálásáról. A témakör ugyanakkor a magyarországi közbeszédben sem tudott magának helyet szorítani, amiben némi szerepe lehet a valóságshow-k szavazásait övező szkepticizmusnak is.

Lábjegyzetek

1
2003 decembere és 2004 januárja között az RTL Klub és a TV2 kereskedelmi csatornák valóságshow-kat készítő stábjainak a tartalomért és a technikáért felelős munkatársai több ízben elutasították a jelen tanulmány szerzőit, amikor az sms-adatforgalom számadatainak pontos közlését kérték.
2
Best magazin, 2004/1–3.
3
Az esetek forrása: http://www.cellular.co.za/news_2002/021302-uk_to_use_sms_voting.htm; http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk_politics/3112493.stm
4
http://www.terminal.hu/newsread.php?id=22200501045914
5
Rossz törvény, amit be sem tartanak? Magyar Hírlap, 2002. május 7.
6
Ez a fejezet az Országos Választási Bizottság pártdelegáltjaival készített anonim interjúk alapján készült.
7
Kivonat a Lakner Zoltán politológussal készült interjúból.
8
Kivonat a Tóth Gy. László politológussal készült interjúból.
Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink