Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2005 ősz – Jog rovat

Dr. Bayer Judit

A közélet és a közszereplés fogalmának változásai a webes társadalomban (1/6)

Vállalati rágalmazás vagy fogyasztói kritika?

Amerikában gyakoriak a jó hírnév interneten történt megsértése miatt indított perek. Ezek közül külön típusba sorolhatók azok, amelyeket cégek indítanak eredetileg anonim hozzászólók ellen, akik fórumban, társalgóban (chat room) vagy egyéb spontán nyilvános fórumon, esetleg saját honlapjukon tettek kritikus megjegyzéseket valamely cégre, annak termékeire vagy vezetőire. Két új jelenség találkozása hívja életre az új szokást: a „nagyvállalat kontra internetfelhasználó” közötti pereket az internetes kommunikáció sajátossága és a nagyvállalatok befolyásának növekedése eredményezi. A vállalatok visszaélésszerűen hivatkoznak személyiségi jogaikra, és ezzel esetenként a jogos kritikát vagy a közéleti vitát fojtják el.

Az internetes írásbeliség sajátosságai

Az internetes interaktív kommunikáció egyfajta hamis meghittségérzetet ébreszt a felhasználókban, amely újszerű stílusjegyek megjelenését indukálja. E kommunikációt a számítógép előtti magány és a világ nyilvánosságának ellentéte, valamint a spontán közlés és az írott beszéd keveredése teszi újszerűvé. Míg a hagyományos írott szövegek esetében hozzászoktunk a szabatosabb hangvételhez és a szerkesztett formához, az internetes kommunikáció a szóbeliség stílusjegyeit hordozza, sőt alkalmanként még annál is informálisabb. A gyakori rövidítések, az esetenkénti fonetikus írásmód, a helyesírási hibák és a szaggatott stílus miatt még a szóbeli kommunikációnál is pongyolábbnak tűnhet a fórumokba, társalgókba (chat-room) írt szöveg. A fő szempont a gyorsaság, és nem a minőség. A nyomtatott szöveggel ellentétben a hozzászólás nem megy keresztül a szerkesztő vagy a lektor szűrőjén, de még maga az író sem kontrollálja magát oly mértékben, mint a nyomtatásra szánt szövegnél. Az interneten közzétett szöveg nem az örökkévalóságnak készül, egy kattintással törölhető, és tárgyiasult megjelenése sincs. Többnyire a szerző nem is óhajt nagyobb nyilvánosságot szerezni közlésének, mint a spontán helyzet aktuális közönsége. Csakhogy mivel e közönség létszáma bizonytalan, potenciálisan tömegeket is magában foglalhat, ezért az ilyen módon tett közlés is nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek minősül. Lehet, hogy többen elolvassák, mint ahányan egy nyomtatott könyvet. Tehát az internet stílusa minőségileg különbözik mind az írásos, mind a szóbeli, mind a tömeg- és a magánkommunikációtól, mindegyikből merítve bizonyos jellegzetességeket.

Ennek árnyoldala, hogy az anonimitás fátyla alá rejtve gyakran születnek sértő közlések az online fórumokon, hirdetőtáblákon (bulletin board), társalgókban. Az anonim közlések mögött álló személyek azonban többnyire felderíthetők. Amerikában immár nagy számban indítanak személyiségi jogi pereket (kezdetben) ismeretlen személy ellen az interneten megjelent megjegyzések miatt. Az amerikai Elektronikus Kommunikáció Magánélet-védelmi törvénye (Electronic Communications Privacy Act, ECPA) kötelezi az internetszolgáltatókat a személyes adatok kiadására, ha ezt bírósági felszólítás (subpoena) útján kérik tőlük.1 A törvény meglehetősen tág teret enged a személyes adatok megszerzésének.2 Kormányzati szervek csak a törvényben előírt feltételek esetén kérhetik, ekkor azonban kötelező azokat kiadni. Talán ennek köszönhető, hogy a cégek általában nem közvetlenül a szolgáltatótól kérik ki az adatokat, hanem a biztos választ jelentő bírósági felszólításhoz folyamodnak (18. U.S.C. 2702. (c)(5), 2703.).

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Támogatónk

Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja.