Médiakutató 2006 tél

Új média

Hargitai HenrikTímári Sándor – Sütő László – Bálint IrénBalla ÉvaBiró JózsefSzombathy Csaba:

Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra

Napjainkban a rádió még túlnyomórészt analóg rendszereken terjeszti tartalmát. A digitális átállás kapcsán létrehozott stratégiai tervek ugyan „digitális műsorszórás”-ról szólnak, de ezen általában csak a televíziót értik, komolyabb stratégia nem készül a rádiós műsorszórás, illetve műsorterjesztés digitalizálására. A rádiózás digitalizációja sokszor a televíziós átálláséhoz hasonló kérdéseket vet föl (például multiplexek), azonban számos más vonatkozásában egyedi, a rádiózás műfaji és hallgatói szokásbéli sajátosságaiból következő problémák és lehetőségek is jelentkeznek. A rádió esetében nem szükséges kikapcsolni az analóg adókat a digitális induláshoz – mint a tévé esetében –, így nincs technológiai indíttatású „szükség” a gyors döntéshozatalra. A digitális földfelszíni rádiós műsorszórásban szinte minden európai országban a közszolgálati rádió tölt be úttörő szerepet. A Magyar Rádió továbbfejlődésének előfeltétele, hogy – más nyugati országokhoz hasonlóan – több csatornával jelentkezhessen. Ez ma nem lehetséges: az analóg frekvenciák szűkössége aktuális problémaként jelentkezik olyannyira, hogy az OIRT-frekvenciák kikapcsolásával a Rádió részben „visszatér” a középhullámú sugárzásra. Így tehát a továbblépési út – az internet mint kiegészítő szolgáltatás mellett – a digitális műsorszórás lehet. Kérdés azonban, hogy mikor és mely technológiákkal: erre vonatkozóan kormányzati döntés szükséges.1

Bevezetés

A legtöbb szabad médiapiacú országban kezd betelni a CCIR („nyugati”, 100 MHz-es) FM-sáv, nemcsak a nagyvárosokban, hanem vidéken is. Magyarországon különösen a délkeleti országrészben ilyen a helyzet, új országos lefedettségű frekvencia pedig már nem koordinálható. A legtöbb helyen új rádió csak egy régi megszűnésével jöhet létre. Nem szokatlan, hogy egy-egy helyi frekvenciára tíznél többen pályázzanak (ORTT, 2006a, 2006b). A pályázók köre a különféle telephelyekre hasonló: a nagyobb körzeteket besugározni kívánó rádiók felvásárolják a helyi, független állomásokat – vagy akár egy teljes hálózatot –, vagy előnyösebb helyzetük miatt jobb eséllyel kapják meg az új frekvenciákat, így tudnak körzeti hálózatokat létrehozni. A kereskedelmi, a nem nyereségérdekelt és a közszolgálati rádiók is új, országos lefedettségű frekvenciákat szeretnének. A helyzetet tovább élesíti az OIRT („keleti”, 60 MHz-es) URH-sáv kikapcsolása a műsorszórásból. A Magyar Rádió eddig itt folyó parlamenti és nemzetiségi adásait csak a hazai viszonyok között népszerűtlennek számító középhullámú adókkal tudják – részben – kiváltani. Magyarországon az analóg frekvenciák száma – leszámítva a vidéki kisközösségi/kistérségi mikroállomásokat – már jelentősen nem növelhető; országosan pedig – az FM2-sávban – egyáltalán nem. Ebben a helyzetben az éterben fogható rádiók piacának bővülése csak a digitális technológia bevezetésével képzelhető el, a kezdeti időkben az analóg adások fenntartásával – hasonlóan a műholdas analóg/digitális átálláshoz.

Az interneten megszokott választék, a személyre szabott rádiók és hangszolgáltatások, a podcasting használata a szakosodott rádiók irányába mozdítja el az európai rádiós piacot is. E rádiók szűk célközönséget céloznak meg, de ennek – beleértve a reklámozókat is – „minden igényét kielégítik”. Egy ilyen rádiós „látkép” létrehozását az éterben a jelenlegi analóg AM3/FM sávok nem teszik lehetővé. A ma rendelkezésre álló egyetlen technológia, amely a sajátos, kulturálisan sokszínű Európában képes egy ilyen, műsorszórással megvalósuló piac létrehozására, a földfelszíni digitális rádió. Jelenleg a digitális földfelszíni rádiós technológiák közül az (Eureka) Terrestrial Digital Audio Broadcasting4 (T-DAB, vagyis „földfelszíni digitális hangműsorszórás”) a legelterjedtebb. Ez az egyetlen, melyet kifejezetten a digitális rádiózás céljára, illetve az FM-adások kiváltására hoztak létre. Jelenleg ehhez áll rendelkezésre a (relatíve) legszélesebb körű és legolcsóbb vevőkészülék-park, a digitális rádiórendszerek közül ezt használja a legtöbb ország (globálisan), erről halmozódott fel a legtöbb tapasztalat világszerte. Ahol az állam és a közszolgálati rádió elkötelezte magát mellette, a DAB-hoz hozzáférő hallgatók számára az eddigitől eltérő, sokszínűbb és több lehetőséget magában foglaló rádiózás élményét tette lehetővé – bár itt sem vette még át az FM szerepét.

A DAB úgynevezett multiplex alapon működik: egy multiplex-szolgáltató fűz (nyalábol) össze több (6–10) rádióállomást, s az egész csomagot egyben sugározzák ki. A T-DAB-on ma Magyarország bármely részén öt multiplex adásai számára áll rendelkezésre frekvencia: ez a multiplexek felhasználásától függően bárhol körülbelül 30–50 rádióállomás vételét teszi lehetővé, amelyből nagyjából 18–30 a VHF III sávban, a többi az L-sávban, azaz mindkét esetben FM-sávon felüli, „új” frekvencián működhet.

A DAB (vagy más digitális rádiós rendszer) bevezetésének a lehető leghamarabb ki kell alakítani a szabályozásbéli előfeltételeit, vagyis lehetővé kell tenni, hogy megindulhasson a tartalomszolgáltatók számára az engedélyek kiadása. Ez akkor is előnyös lehet, ha a jövőben esetleg más, esetenként ma még csak kísérleti rendszereket (is) bevezetnek. A „digitális rádiócsend”tudatos fenntartása azzal jár, hogy sem a tartalomszolgáltatók, sem a hallgatók nem találkoznak az új technológiával, nem épül ki új adók hálózata, a készülékgyártók távol tartják magukat a magyar piactól.

A DAB-adásokra ugyanakkor nincs sürgető társadalmi igény – az embereket és a médiumokat a digitális televízió megjelenése foglalkoztatja. A DAB-ról egyáltalán nem is hallanak. Az internetet is azok utasítják el, akik nem ismerik. Azok, akik a DAB-ot kipróbálták, egyértelműen mellette szavaznak, az AM/FM ellenében.5

A DAB vagy az ezzel kompatibilis, „multimédiásított” DMB6 (Korea); a DAB spektrumhatékonyabb, jelenleg fejlesztés alatt lévő új változata, a DABv27; illetve a nem kompatibilis, alapvetően tévére (DVB-T, DVB-H, DSR, ISDB-T)8 vagy rádióra (DRM, IBOC)9 kifejlesztett technológiák készülékforgalmat, új reklámozókat, új típusú tartalom-előállítókat és -közvetítőket hoznának létre. Ezzel a ma már univerzálisan digitális adatfolyamokba a rádiós műsorszórásnak is minden eleme bekapcsolódhatna.

A frekvenciaszűkösség érvének eddig főképp (média)politikai okokból történt használata mára valósággá vált, a parlamenti és a nemzetiségi adások országos közvetítése aktuális gyakorlati probléma (megoldása egyelőre a középhullámra való visszalépés). A gazdasági érdekek mellett a demokráciát alapértéknek tekintő politika érdeke is a mainál nagyobb műsorszóró rádiópiaci sokszínűség lehetőségét megadó infrastruktúra és a valódi sokszínűséget biztosító szabályozás megteremtése. Ennek bevezetése azonban ma szerte a világon – így nálunk is – a döntéshozók kezében van.

A DAB-piacokon megszokott tematikus szolgáltatások hazánkban csak az interneten érhetőek el. Az internetezők száma viszont Magyarországon a harmadik legkisebb az Európai Unión (EU) belül (30,3% 2005-ben).10

A multiplex alapú digitális technológiával sugárzott rádióműsorok elkészítése, marketingje, technikai megoldása, szabályozása sok szempontból más szemléletet igényel, mint a mai gyakorlat. A műsorszórás és távközlés határainak elmosódása, a ma „rádió+RDS(+rádióújság)” és „televízió+teletext(+tévéújság)” tartalomcsomagokat fel­váltó, különféleképp kevert hangot, képet, mozgóképet, szöveges tartalmat hordozó digitális adatcsomagok attól függetlenül alakíthatják át a médiahasználatot, hogy pontosan milyen platformon kerülnek megvalósításra.

A DAB elterjedését a szakmában az „ördögi kör” néven említett összefüggés akadályozza: mivel nincs vonzó tartalomszolgáltatás és nincsenek hallgatók, nincsenek reklámozók és befektetők sem – mivel pedig nincsenek sem befektetők, sem vevőkészülékek (hallgatók), nincs tartalomszolgáltatás sem –, mivel nincs se program, se hallgató, a vevőkészülék-forgalmazók sem érdeklődnek a hazai piac iránt. A kör „felett” a szabályozás megteremtése áll, azaz alapvetően ez akadályozza meg a tartalomszolgáltatás elindítását, ami elindíthatná a hallgatók és befektetők aktivitását.11

Magyarországon, akárcsak máshol, politikai döntés és állami szerepvállalás szükséges a digitális rádiózás beindításához: döntés a szabályozásról (új médiatörvény), a választott technológiáról, az adóhálózat kiépítéséről, az FM további sorsáról.

A kormányzat digitális átállási stratégiájának vitaanyagát ezen írás leadásának időpontjában tette közzé az interneten (DÁS, 2006).

Jelen tanulmány alapvetően a T-DAB-ról szól, a leírtak többé-kevésbé valamennyi multiplex alapon működő digitális földfelszíni műsorszóró technológiára igazak.

Történeti párhuzamok

Az FM-rádiózás – ellentétben a középhullámú és a DAB-rádióval – amerikai találmány. 1935-re Edwin Howard Armstrong dolgozta ki az FM-technológiát, amely „túl jónak” bizonyult: a Radio Corporation of Amerika (RCA) elnöke, David Sarnoff attól tartott, hogy a gazdasági válságból épp kilábaló Amerikában egy ilyen új technológia bevezetése az AM-nél maradó konkurenciát juttatná előnyös helyzetbe,12 ezért az új technológia elvetése mellett döntött. Az RCA helyette a tévéadások megindításába fektetett energiát. Így továbbra is használhatta a kiépített AM-hálózatát, az embereket pedig ezenfelül új készülékek, a tévék megvásárlására ösztönözte (Ala-Fossi, 2003). Armstrong közben a „saját szakállára” kampánykörutat kezdett az FM-rádiózás népszerűsítésére. A kezdeti időkben az FM-ről azt gondolták, hogy csak néhány kilométeres hatótávolságig jut el a jele, így csak „szigorúan helyi” állomások számára megfelelő (FCC, 1935: 29). A háború végéig körülbelül 50 adás indult el az 1940-ben kijelölt 42–50 MHz sávban. Ekkor mintegy félmillió, FM-adás vételére alkalmas készülék volt. 1945-ben a médiaszabályozásért felelős hatóság, a Federal Communications Commission (FCC) az FM-sávot áthelyezte a 88–106 MHz-re, a korábbit a tévé kapta meg. Ezt Armstrong – sokak szerint jogosan – Sarnoff lobbijával magyarázta: az új sávra mind a hallgatók, mind a rádiók csak jelentős befektetéssel állhattak át.13 Az FM évtizedekig csak vegetált. Az első években oktatási programok, hifirajongók klasszikus zenei állomásai és „háttérzenei”, részben automatizált műsorok voltak rajta hallhatók, többnyire reklámok nélkül. Ebben az időszakban a jelmondata és a vonzereje a kiváló hangminőség és a légköri zavaroktól és éjszaka is interferenciamentes vétel volt.

Közben a televízió megjelenésével a rádiók átálltak a formátumrádiózásra, elsőként a TOP 40-re. 1962-ben a túlzsúfolt középhullámon átmenetileg „frekvenciamoratóriumot” vezettek be. Az FM-sáv első önálló arculatú, a fiatalok számára is vonzó állomástípusa a TOP 40 mainstream állomások ellenében létrejött free-form FM volt: az FM az alternatív rockkultúra felülete lett (Douglas, 1999). Sok középhullámú adó csak nappali sugárzásra kapott engedélyt.14 Ezek csak FM-en sugározhattak éjjel (FCC, 1965: 128). 1967-re érvénybe lépett az úgynevezett nonduplication-szabály: a nagyvárosokban a mindkét sávban sugárzó rádiókon az adás felének eltérőnek kellett lennie, azaz az FCC az új sáv minél hatékonyabb kihasználására ösztönzött. Ekkor, az 1960-as évek második felében indult el felfelé az FM népszerűsége, részben a külföldről behozott olcsó (japán és európai) tranzisztoros rádióknak köszönhetően, részben pedig a lassan kommercializálódó rockzenei rádiók népszerűsége miatt. Ám eddig jó 30 év telt el bevezetése óta.

Az Amerikai Egyesült Államokban már a kezdetektől az FM-sáv alsó negyede (88–92 MHz) a nem kereskedelmi adások számára van fenntartva (FCC, 1945: 20).15 A zenei állomások jó része végleg átállt tehát az FM-re. De az AM-sávot sem adták fel: itt a beszélgetős, a hír-, a nemzetiségi és a nosztalgiarádiók találták meg helyüket.16 2006 márciusában 8989 darab FM- és 4759 darab AM-állomás volt az éterben az USA-ban (FCC, 2006)

a
1. ábra: A rádióállomások száma az USA-ban17 (forrás: FCC és USCB, 1965–2006)

  Nyugat- és Észak-Európa 11 új közép-és kelet-európai EU-tagállam USA
Ország 21 11 1
Lakosság, millió 380 109 257
Terület, ezer km2 3141 1129 9809
Közszolgálati programok (országos, regionális) 92+362 39+74 1 (NPR)
AM-adóik 430 140 0
FM-adóik 6830+min. 551 körzeti 926+186 körzeti 2552 („nem kereskedelmi”)
Országos kereskedelmi rádiók 115 27  
Országos kereskedelmi rádiók FM-adóik 2753 170 0
Kereskedelmi AM-adók 320 10 4794
Helyi/regionális FM-rádiók 4065 950 6207
Helyi/regionális rádiók FM-adói 16 150 1235 6207 (csak kereskedelmi)
Összesen AM-adóberendezés 717 150 4794
Összesen FM-adóberendezés 38 387 3340 13 553

1. táblázat: Európa és Amerika analóg adóhálózata (2002–03).18 (A nyers adatok forrása: European FM Handbook 2002–2003. Bo-Kristian Lindqvist (ed.) 2002 Ab FM Media Plaza, Liljendal; World Radio TV Handbook 2004. Sean Gilbert (ed). WRTH Publications, Oxford, 2004)

Európában URH-n új adóprofilú állami (közszolgálati) rádiók indultak, kezdetben a hifirajongók lelkesedésétől kísérve. A Bartók Rádió (illetve elődje) az FM-sáv születésével indult, azaz a Bartók is gyakorlatilag egy új technológiánakköszönheti a létét.

Az FM történetének a fentiekben felsorolt néhány mozzanata sokban hasonlít a DAB-nál felmerülő kérdésekre, problémákra. Ma a hangminőségben már nem lehet jelentős javulás, a digitális technológia pedig számos alternatív felületet kínál hangtovábbításra azok számára, akik hozzáférnek. Ma még Nagy-Britannia is távol van attól, hogy a DAB-hallgatók száma akárcsak megközelítse az FM-hallgatókét. 2006 közepén a brit felnőttek 15,3 százaléka élt olyan háztartásban, ahol volt DAB-vevőkészülék (RAJAR, 2006). Az Egyesült Államokban körülbelül tízmillió előfizetőjük van a műholdas rádióknak. Egyelőre – amíg az FM-adók szólnak – a többségnek az FM választéka is elegendő. Nálunk pedig az éterben pillanatnyilag nincs választási lehetőség.

Hogyan működik a DAB?

Az Eureka 147 konzorcium által kifejlesztett DAB alkalmas földfelszíni, kábeles és műholdas terjesztésre (Vajda, 1998). A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 1994-ben tette világszabvánnyá (Ala-Fossi, 2003). Működése alapvetően eltér az URH-sávban használt analóg FM-rendszertől.

Az FM esetében egy adóberendezéssel egyetlen hangműsor + RDS jel továbbítható. A DAB-on több rádióadást egybefűzve sugároznak ki. Az audio jelfolyamokat egyetlen digitális jelsorozattá alakítják, amely valamennyi műsort tartalmazza. A folyamat neve multiplexálás (nyalábolás), a műsorok és adatok együttesét tartalmazó „csomag” a multiplex (mux, ensemble, nyaláb).

Egy nettó 1,53 MHz sávszélességű csatornában 1,5 Mbit/s hasznos bitsebességű adatfolyam (multiplex) továbbítható. Egy nyalábban az egyes programok 32–384 kbit/s bitsebességgel jelenhetnek meg. Az átviteli kapacitás tetszőlegesen osztható szét a kívánt számú és bitsebességű hang-, illetve adatfolyam – összefoglaló néven szolgálat – között. Jellemzően hat-hét jó minőségű sztereó vagy körülbelül kétszer ennyi mono hangműsor fér el egy multiplexben. Egy DAB-adóberendezés tehát nem egy, hanem mintegy hat–tíz élő rádióadást és adatokat továbbít egyidejűleg.

A hangot MPEG-1 vagy MPEG-2 audio layer II szerint kódolják, tömörítik.19 A nyaláb összetétele szabadon átkonfigurálható: lehetségesek időszakosan sugározó adások is.

Bármely szolgálat-összetevő kódolható, így a DAB előfizetéses szolgáltatásokra is alkalmas.

Frekvenciagazdálkodás

A digitális átállás20 általánosan a „digitális műsorszórás”-ra értendő, valójában azonban csak az analóg televíziós adók kikapcsolását kell jelentenie. A digitális televízió az analóg televízió által használt sávban sugároz, az újak elindulásához tehát ki kell kapcsolni a régi adókat. A DAB esetében az FM sorsa nem technikai, hanem politikai és gazdasági kérdés.

A T-DAB adásokra két, az FM-sávtól eltérő frekvenciatartományt jelöltek ki: a 174–230 MHz-es VHF-III és az 1,5 GHz-es L-sávot. Az első T-DAB-adások indulásakor 1995-ben a CEPT21-tagországok értekezletén, Wiesbadenben fogadták el azt a frekvenciakiosztási tervet (WI95 megállapodás és terv), amely e két sávban biztosított egy-egy országos lefedést valamennyi CEPT-tagország számára. Már a DAB bevezetési fázisában világossá vált, hogy a legtöbb országban ez a készlet még a jelenlegi FM-adások kiváltására sem elegendő. Maastrichtban 2002-ben egy újabb országos lefedést biztosítottak az 1,5 GHz-es sávban. A 2006 májusában és júniusában rendezett Körzeti Rádió-távközlési Értekezleten elfogadott GE06-terv és -megállapodás újabb két, azaz összesen három országos T-DAB multiplex megvalósítására biztosít frekvenciát hazánkban a VHF-III sávban. Ez minimum 18 országos sztereó műsor kisugárzására ad itt lehetőséget. Az L-sávban további két országos lefedés (legalább 12 sztereó program) lehetséges (2. ábra).

a
2. ábra: T-DAB-frekvenciák és -körzetek Magyarországon (forrás: NHH)

A GE06-megállapodás értelmében 2015. június 15-ig tart az úgynevezett analóg-digitális „átmeneti időszak”, amelyben védelmet élveznek a jelenleg működő analóg televíziós műsorszóró állomások. A VHF-sávi T-DAB-frekvenciák tehát 2015 után használhatók korlátozás nélkül. Az EU határozata alapján az EU-tagországokban 2012-ig be kell fejezni a televíziózás digitalizálását, így a digitális televíziózás fokozatos bevezetésével már várhatóan korábban felszabadulnak a T-DAB-ra fenntartott csatornák.

A budapesti kísérleti adás

Budapesten 1995. december 1-jén, a Magyar Rádió hivatalos indulásának 70. születésnapján indult a kísérleti DAB-adás, amely máig megszakítás nélkül, tesztjelleggel működik. Digitális adásokra vonatkozó médiatörvény nélkül csak kísérleti jelleggel üzemelhet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a közszolgálati adások továbbíthatók rajta. A kísérleti sugárzás a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal évente megújított engedélyével jelenleg a NATO harmonizált frekvenciasávjának részét képező, 13A blokkban történik Magyarországon. A kísérleti adás sugárzására kijelölt spektrum 2007. december 31-ig használható (FNFT, 2006).

A jelenlegi budapesti kísérleti rendszer szinkron egyfrekvenciás hálózatát (SFN, Single Frequency Network) a 3. ábra mutatja be. A két adóval elméletileg Budapest és körülbelül 30–40 km-es körzete fedhető le, de városon belül erősen függ a vétel a környezet beépítettségétől. A város jó ellátásához (kültéri és beltéri vétel) az adóhálózat bővítésére lenne szükség. Az ajánlott egyfrekvenciás hálózatmodell hét adóból álló hálózatot ír elő.

a
3. ábra: A budapesti DAB-rendszer felépítése 2006-ban (forrás: Antenna Hungária)

A „DAB Budapest” multiplex (2006. szeptember)

Frekvencia: 13A blokk (230,784 MHz)

Adók: Széchenyi-hegy 250 W; Száva utca 250 W

Adások: (valamennyi Magyar Rádió-program, a szám kbit/s bitsebességet jelöl) Kossuth (128 sztereó és 64 mono); Petőfi (224 sztereó); Bartók (224 és 192 sztereó); Classic+:22 (224 sztereó), azaz összesen hat önálló hangcsatorna.

Olcsóbb beruházás és üzemeltetés

Egy országos DAB-hálózat kiépítésének költségeit egyelőre csak becsülni lehet. A svájci kommunikációs hivatal, a Bundesamt für Kommunikation (BAKOM) 2004 nyarán összeállított költségbecslő tanulmánya (Brier, 2004) számításai alapján egy 20 adóból álló hálózat mintegy egymilliárd forintba kerülne. A feltételezett hazai 42 db DAB-telephelyet körülbelül kétmilliárd forintból lehetne felépíteni. Összehasonlításul: az ötödik országos FM-hálózat, a Kossuth Rádió hálózatának végleges kiépítése 44 telephelyből áll. A kiépítés első fázisában 25 állomás kezdte meg a működést, ennek beruházási költsége megközelítette az egymilliárd forintot. Ezzel szemben egy országos programra vonatkoztatva a teljes digitálishálózat-kiépítés költsége mintegy 333 millió forint lenne.

A beruházási költségeken kívül az üzemeltetési költségek is alacsonyabbak: egy DAB-hálózat áramfogyasztása harmadannyi lenne, mint egy FM-hálózaté, ráadásul nem egyetlen, hanem legalább hat műsor terjesztésére lenne lehetőség.

A DAB bevezetésének néhány kérdése

A T-DAB bevezetése alapvetően a szintén multiplex alapú digitális televíziós rendszer, a DVB-T-hez hasonló médiajogi kérdéseket vet fel. Az alábbiakban azokat a kérdéseket tárgyaljuk, amelyek a rádió esetében külön figyelmet érdemel(né)nek.

Vételkörzet-bővítés: A jelenlegi helyi kereskedelmi rádiók körülbelül 30 kilométeres vételkörzete sokak szerint kisebb, mint amekkorával nyereségesen lehet rádiót működtetni. A rádiók ezért franchise-rendszerű hálózatokba kapcsolódnak (Bajomi-Lázár, 2004), ami a helyi hangokat lassan kiirtja az éterből, országos szinten homogenizációt eredményezve. A VHF-III sávban a DAB kiválóan alkalmas új országos és körzeti adások sugárzása. A brit gyakorlatban általános, hogy a helyi vagy körzeti FM-adások a DAB-on országos vagy az analógnál jóval nagyobb vételkörzetben érhetőek el.

Országos vs. helyi és nem nyereségérdekelt rádiók: A legtöbb DAB-piacon nincsenek jelen helyi rádiók. Egy egyfrekvenciás hálózaton, azonos körzeten belül nem lehetséges helyi adás.23 A DAB az általánosan használt VHF-III sávban alkalmasabb országos és körzeti adások sugárzására.

A helyi, kis vételkörzetű (például nagyvárosi) műsorokat a terjedési sajátosságok miatt a 1,5 GHz-es L-sávban célszerűbbsugározni.24 Ezt a sávot ma kevesen használják. Itt azonban hátrányba kerülhetnek a helyi rádiók: a jelenleg kapható „olcsóbb” DAB-rádiók többsége nem fogja az L-sávot. Magyarország öt országos hálózatából kettő itt működhet, de – tekintve a három VHF-III sávi multiplex lehetőségét – valószínű, hogy még itt is volna hely a helyi adásokra. Nagy-Britanniában a helyi multiplexek is általában a VHF-sávban működnek.

A demokrácia szempontjából különösen fontosak a nem nyereségérdekelt közösségi, kistérségi és helyi rádiók, amelyek a DAB rádiós sztenderddé válása után – megfelelő szabályozás hiányában – veszélybe kerülhetnek: az eddigi saját fenntartású adó helyett a multiplexszolgáltatót kellhasználnia adástovábbításra, azaz kiszolgáltatott helyzetbe kerül, ha a multiplexszolgáltató kereskedelmi érdekei miatt nem veszi be a multiplexbe. Alternatív megoldásként a kis, független, nonprofit rádiók a kiüresedő FM-sávot „foglalhatják el”, ám ez az azonos felületen való megjelenés és a pluszszolgáltatások lehetőségétől való megfosztást jelentené. Megoldást jelentene, ha e műsorokra külön, államilag támogatott, „nem nyereségérdekelt multiplex” működhetne.

Párhuzamos sugárzás: a törvény/hatóság támogassa vagy kezdetben ne támogassa meglévő FM-adások párhuzamos digitális sugárzását? Másképpen: kiemelten támogassa-e új (akár sokcsatornás) szolgáltatások megindítását, amelyek az FM-sávon nincsenek jelen? Vagy támogassa-e a meglévő országos vagy hálózatban működő, azaz több AM/FM-adón keresztül sugárzó rádiók digitális platformra „költözését” és – adott határidő után – az FM-adásaik megszüntetését annak érdekében, hogy az FM-sávon új, kifejezetten helyi jellegű, kis költséggel üzemelhető rádiók indulhassanak?

Sokcsatornás „must carry”: Egy sokcsatornás közszolgálati rádió esetén (mint amilyen a Dán Rádió) mely csatornák értendőek bele a kötelezően továbbítandó műsorok közé? A kérdést megoldja, ha a közszolgálati rádió egy külön teljes multiplexhálózattal rendelkezik, amelyet ő oszt be.

Bitsebesség: Legyen-e kötelező (vagy ajánlott) minimális bitsebesség (bitrate)?25 A tartalomszolgáltató érdeke az, hogy minél jobb minőségű legyen az adás, a multiplexszolgáltatóé pedig az, hogy minél több csatornát tudjon közvetíteni. Több csatornát lehet elhelyezni például monoadások továbbításával. A hordozható készülékeknél a „CD-minőség” általában nem szükséges feltétel, annál inkább az a sokszínű tartalom.

 Szerzői jogi kérdések: Finnországban elképzelhető, hogy a közszolgálati YLE-nek a DVB-H-n történő párhuzamos sugárzásért plusz jogdíjat kell fizetnie: lehetséges, hogy emiatt elállnak attól, hogy ezen a digitális felületen is megjelenjenek programjaik (Ala-Fossi, 2006). A 2005 elején indult norvég kereskedelmi DAB+web hangoskönyv-rádió, a Bokradioen célja az irodalom és a DAB népszerűsítése volt. Egy évet működhetett: a norvég Írószövetséggel nem sikerült megegyeznie, így a szerzői jogi akadályok miatt abba kellett hagynia működését (Wohnort, 2006). Jogilag a DAB az FM-hez hasonlóan kezelt (amíg nem interaktív), de az új típusú, úgynevezett „nagyjogos” tartalmak megjelenése már okoz problémát.

A DAB hatása

A csatornák számának növekedésével nem lineárisan, de nő a rádióhallgatók száma, hiszen olyan tartalom jelenik meg a rádióban, amelyek korábban ott nem voltak jelen. A DRDB felmérése szerint a brit DAB-hallgatók 21 százalékkal hosszabb ideighallgatják a rádiót, mint a rádiót az FM-sávon hallgatók (Dickens, 2005).

A magyar hirdetési piac körülbelül öt százaléka esik a rádiókra (MEME, 2006),26 s ez az arány Nyugat-Európában is hasonló (MRSZ, 2006). A kisebb magyar piacon azonban kevesebb a tematikus rádióállomás, mint a nyugat-európai országokban, így a hazai rádiók kevésbé felelnek meg a szűkebb célközönséget megcélzó hirdetők elvárásainak (Baráth Pétert idézi Vrannai Katalin, in Bajomi-Lázár, 2004). Az új, automatizált tematikus csatornák programonként ugyan kevesebb hallgatót vonzanak majd, de ezek közönsége reklámozás szempontjából jobban megszólítható lesz. Eközben a nagyszámú zenei tematikus csatorna – a teljessé tehető automatizálás miatt – nem növeli számottevően a rádió költségeit. A tematikus csatornák révén bizonyos termékek, szolgáltatások rendkívül jó hatásfokkal juttathatók célba, hiszen az adott csatorna hallgatói hasonló érdeklődési körűek. A futó szöveges információk segítségével közvetlen ajánlatok is küldhetők.

Szakosodás vidéken: A vidéki városokban is megjelenhetnek a szakosodott csatornák. Ezzel a rádiós piac tovább aprózódna, de az eddig el nem ért hallgatókat is meg tudná szólítani. Az új rádiók szűk célközönségnek szólnának, egymás mellett és nem egymás ellenében élnének. Elindulhatnának az idősebbeknek, a fiatalabbaknak és egyéb, a mai médiából kimaradó rétegeknek szóló állomások is.

A tartalomhoz való hozzáférés kérdése. Az egy felületen megjelenő csatornák számának növekedésével a társadalom sokkal szélesebb rétegei szólalhatnak meg országos közönség előtt, mint amire a mai médiarendszer (György, 2005a) lehetőséget ad. Fontos a mainstream médiával azonos felület az azonos esélyű vétel – hangsúlyozása, hiszen ma is elérhető számos helyi vagy kisközösségi sugárzó és számtalan internetes rádió, amely azonban csak szűk közönség számára hozzáférhető pénzügyi, technológiai vagy földrajzi akadályok miatt.27

Az interneten közvetített rádióadások mobilis vagy kábeles távközlési szolgáltatásokon keresztüli elérésének előfeltétele a szolgáltatóval való szerződéskötés, azaz ezek önmagukban ugyan szabadon hozzáférhetők, a hallgatókhoz azonban egy „kapuőrön” keresztül jutnak el. Az internetes rádiókhoz az informatikai tudás hiánya, a tartalom elérésének komplikáltsága és/vagy a hozzáférés költségei miatt nem jutnak hozzá sokan még akkor sem, ha azok számukra elméletileg szabadonelérhetőek. Ez hazánkban ma a lakosság legalább kétharmadát jelenti. A DAB a mai rádiókhoz hasonlóan egyszerű kezelői felületű és ingyenes hozzáférésű, ami a távközlési/internetes technológiákkal összevetve nagy előnynek számít. A DAB ugyan nem kínálhat az internethez hasonlóan sokszínű tartalmat, de kínálhat a mainál gazdagabb, magas színvonalú adásokat, amelyek a szakosodott tartalmat is nagyobb közönségnek teszik elérhetővé, mint az internetes adások.

A hozzáférés fogalmának gyakorlati alapúnak kell lennie. Olyan reális élethelyzetekben, amikor az emberek rádiózni szoktak (reggel, házimunka közben, autóvezetéskor) nem életszerű, hogy a műsorokat interneten vagy mobiltelefonon (fülhallgatóval) hallgatnák. Ez esetekben a DAB kínál valódi digitális hozzáférést.28 Egy brit felmérés szerint 3,5 millióan hallgattak már rádiót mobiltelefon-készüléken (ez a mobiltulajdonosok 9,7 százaléka), különösen a fiatalok, míg 1,9 millióan hallgattak letöltött podcasting (azaz rádió-) adásokat mp3-lejátszón (ez az mp3-lejátszó-tulajdonosok 14,8 százaléka) (RAJAR, 2006).

A digitális rádiózás feltehetően nem lesz egy felületre korlátozva, a DAB viszont ennek a rendszernek elengedhetetlen részelehet, éppúgy, mint az internetet használó szolgáltatások.

A digitális szakadéknak semmiképp sem szabad tovább mélyülnie a digitális rádiózás bevezetésével: az átmenet éveiben erre különös figyelmet kell fordítani, akár készülékár-támogatási konstrukcióval (Sulinet-minta). A rádiózásban nem set-top boxok, hanem DAB-vevőkészülékek jelentik a digitális átállás alapját.

A hozzáférés kérdésének másik oldala a tartalomszolgáltatóknak a csatornához való hozzáférése. A szolgáltató oldalán lévő kapuőr – az internettől eltérően – a DAB-nál jelen van. A szabályozóhatóság feladata annak kidolgozása, hogy minél szélesebb kör használhassa (ne csak elméletileg, hanem reális költséggel) ezt az erőforrást – például a kisközösségi rádiók esetében.

A DAB vonzereje

Multimédia és interaktivitás: A DAB lehetőséget nyújt multimediális (mozgókép, állókép, futó szöveg stb.) tartalom megjelenítésére is a rádió kijelzőjén. Az alapvetően hanggal dolgozó médiumok (beleértve az internetes rádiókat is) csak igen korlátozottan élnek ezzel a lehetőséggel, és alig néhány szolgáltatásra van igény a hallgatók körében (Hargitai, 2005). Szöveges pluszinformáció már az FM-hez kapcsolódó RDS szolgáltatással is elérhető. Ezt a leginkább az autórádiókban használják, de általában csak állomásazonosításra. Lehetőség van például az épp játszott műsorszám adatainak megjelenítésére is. Ez az automatizált (ma még csak internetes) rádióknak már elválaszthatatlan része: itt arra vonatkozó információt, hogy épp mi szól, valójában csak ebből a szövegcsatornábólkaphatnak a hallgatók. A multimediális tartalom tehát ez esetben a hangzó rádióműsor szerves része, olyannyira, hogy sok állomáson még állomásazonosító sem hallható hangban – hiszen ez látható információ a kijelzőn. A technológia tehát megváltoztatja az állomás hangzó arculatát.

Többletszolgáltatást jelent például más hallgatói visszajelzések megjelenítése, a legfrissebb hírek (így a sporteredmények) kiírása (Hargitai, 2005). Manapság a televíziókban rendkívül vonzó a jelen idejű szöveges tartalom futószövegként történő megjelenítése (SMS-üzenőfal, hírsáv), ez beépíthető lenne a DAB-csatornákba.29 A rádió közösségteremtő funkciója így erősödne. Szükséges lehet az üzenetek moderálása is. Egy DAB SMS-fal ötvözi az anonimitás, a „biztonságos”, időben aszimmetrikus kommunikáció előnyeit, de lehetőséget ad azonnali válaszadásra is, azaz kétirányú, valós interaktivitást tesz lehetővé, földrajzilag szórt, az adásidő tartamára létrejövő virtuális közösségek számára. A szöveges tartalomban az állomás webcíme, linkajánlata mellett akár fizetett reklámok is megjelenhetnek.

Az osztrák közszolgálati ORF Ö3 programjának játszási listáját külön műholdas tévécsatornán közvetíti, bemutatva egy abszurd próbálkozást arra, hogy a multimedialitást a rádióhoz csatolják.

Digitális rádióállomások elemzése azt mutatta, hogy ezek (a) a hagyományos rádiós struktúrát követik vagy (b) pusztán az analóg adások ismétléseiből állnak vagy (c) csak egy adott stílusú zenét adnak, állomásazonosítóval vagy anélkül. A hagyományos lineáris rádiózás hangcsatornájában a digitalizálódás egyelőre nem hozott innovációt, hacsak azt nem számítjuk annak, hogy a zenéken túli mindenféle tartalmi elemet száműztek a csatornából, amire a multimédia (ez esetben: futó szöveg) megjelenése adott lehetőséget. A rádió ezzel el is veszti „hangzó arculatát”, és tematikus zeneszolgáltatássá válik.

On demand: Egyre több DAB rádió-vevőkészülékbe kerül bele a „visszatekerési” funkció: folyamatosan rögzítik memóriájukba a műsort, amely így adott időhatáron belül újra meghallgatható. A „memóriakártyás rádió” egyfajta korlátozott on demand lehetőséget teremt, amelyhez a hallgatók az interneten egyre inkább hozzászoknak. A rádió az online/mp3-világgal úgy veheti fel a versenyt, ha nemcsak ahhoz hasonló, de annál több szolgáltatást is kínál: legyen hordozható, legyen időfüggetlen,30 de maradjon meg az élő adások lehetősége is – és ha szükséges, lehessen akár globális lefedettségű is (DRM).

A podcastingra alkalmas internet azonban nem lehet versenytársuk a digitális földfelszíni rádióknak, mert az internetes rádiók – és a mobiltelefonon alapuló technológiák – nagy tömegeket nem tudnak egyidejűleg kiszolgálni. Az internetes rádióknál a sávszélesség a „szűk keresztmetszet”, ahol legfeljebb körülbelül ezres nagyságrendű hallgató szolgálható ki egyidejűleg.31 Az interneten minden újabb hallgató növeli a közvetítés költségét, de kiválóan alkalmas működő hangarchívum szolgáltatására, amire a DAB-nál nincs lehetőség. A két digitális szolgáltatás tehát kiegészíti egymást.

A tartalomszolgáltatás jelentősége

A nagyközönség számára a gazdag tartalombefolyásolhatja a leginkább az adott technológia választását. Amíg nincs megfelelő, a jelenleginél is vonzóbb tartalom, addig a DAB sem lehet népszerű a hallgatók – és így a reklámozók – körében (leszámítva a fanatikus rádióamatőröket). A tartalomszolgáltatás kezdeti gazdagságának megteremtéséhez állami segítség is szükséges. Értelemszerű, hogy a jelenlegi közszolgálati és kereskedelmi adások DAB-os párhuzamos sugárzása a még ma is minden cikkben hangoztatott „jobb hangminőség” ellenére sem elegendő vonzerő a hallgatók számára.

A világon messze a legnagyobb DAB-piac az Egyesült Királyságban van. Itt 2005-ben körülbelül 1,2 millió DAB-vevőkészülék volt, amelyen 18 országos rádióállomás hallható.32 Egy brit felmérés (Spencer, 2004) szerint a digitális rádiót vásárlók mintegy 70 százaléka azért vesz ilyen készüléket, hogy új csatornákat foghasson. A kulcs a digitális rádió sikeréhez tehát a választék (4. ábra) – vagy az exkluzív tartalom, mint azt a Sirius Radio esetében a csak ott hallható Howard Stern botrányairól hírhedt amerikai sztárműsorvezető példája mutatja.

a
4. ábra: Miért vásárol DAB-vevőkészüléket a brit hallgató? (2004. január) (forrás: DRDB/Claritas post-reg cards/Spencer 2004, módosítva)

Bár DAB-os hallgatottsági statisztikák nem ismertek, kérdőívből a hallgatói szándékra következtetni lehet: „Mely rádióállomás kedvéért vásárol DAB-készüléket?” Első helyeken a BBC7 és a Classic FM szerepelnek, mindkettő „intellektuális” műsor. Valószínűleg a tényleges hallgatottsági adatok mást mutatnak, ez csak a „tetszési index”-ként értelmezhető (Spencer, 2004).

A DAB vonzóvá tétele: marketing

A DAB elterjesztésében alapvető, hogy a potenciális hallgatók – és műsorszolgáltatók – tudatában legyenek ennek a lehetőségnek. Nagy-Britanniában széles körű kampány folyik azért, hogy a digitális rádiózást mint „pozitív életérzést” dobják be a köztudatba. A „DAB”-ot nem technikai szakszóként, hanem az „mp3”-hoz hasonló trendi divatszóként, „buzzwordként” kell a lakosság tudatába becsempészni (2003. karácsonyi kampányok). A kampány része a DAB újratervezett emblémája is (5. ábra).

a
5. ábra: A vizuális promóció része: a DAB Nagy-Britanniában bevezetett „népszerűsítő” emblémája (balra) összehasonlítva a DAB eredeti emblémájával

A marketing része az is, ahogyan az egyes rádiók magukat hirdetik. Az állomásazonosító szignálok szövege sokatmondó lehet: „Across the UK – On Sky Digital 0189 and D.A.B. Digital radio, this is Classic Gold Digital”, „The soundtrack to the digital age – 3C – your digital destination” (2006. május). Az egyébként pusztán egy technológiát jelző „digitális” szó mindenhol pozitív tulajdonságként szerepel.

Angliában a minőségi napilapok részletesen közlik a minőségi digitális rádiók műsorát,33 az elektronikai szaküzletek pedig kiemelt helyen kínálják a DAB-rádióvevőket a digitális kamerák, az mp3-lejátszók stb. mellett. A vevőkészülék-piac nem a hifirajongók lelkes, de szűk táborát, hanem a fiataloktól a háziasszonyokig a legszélesebb célközönséget célozzák. A készülékek elsősorban hordozható, „konyhai” rádiók.

A költségek „láthatatlansága” miatt a DAB-autórádió is húzó tényező lehet. A nagyvárosok és a főutak lefedettsége alapfeltétele a DAB-autórádiók bevezetésének. Az autóban DAB-ot hallgatók valószínűleg könnyebben vásárolnának otthoni DAB-készüléket is.

Svájcban a DRS Musigwälle34 sláger- és népzenei adó kifejezetten parasztoknak és parasztasszonyoknak sorsol ki DAB-vevőket (DAB-digitalradio, 2006).

A digitális előfizetéses rádió

Az Egyesült Államokban két műholdas kereskedelmi rádiócsomag (XM, 2001 és Sirius, 2002 óta) üzemel, mind 170–180 csatornát kínálva, amelynek fele reklámmentes zenei, a többi vagy saját, vagy más rádiók műsorát továbbközvetítő prózai jellegű adás. Ezek jelenleg a legsikeresebb digitális rádiószolgáltatások. 2006 közepén a Sirius 4,5 és az XM hétmillió előfizetője még mindig távol van az analóg adásokat hallgatók számától (Ala-Fossi, 2003: 70),35 de az előfizetők száma mind gyorsabban nő.

E rádiók tematikája – természetesen módosításokkal – a sokcsatornás európai közszolgálati vagy kereskedelmi digitális csomagoknak is mintájuk lehet, akárcsak a többcsatornás internetes rádiók. E csomagokban a spektrumszűkösség korlátai nélkül a legkülönbözőbb hallgatói igényeket is lefedő választékot kínálhatnak (6. ábra). Ehhez hasonló, a piaci igényekhez igazodó komplett rádió-látképet „normál esetben” egy adott vételkörzetben fogható, különböző tulajdonosú rádiók alakítanak ki és tartanak dinamikus egyensúlyban. Itt egyetlen cég teheti meg ezt – pontosabban a jelen esetben két cég is teszi egymással párhuzamosan. A műholdas rádió sikere a sajátos amerikai rádiózási szokások ismeretében értelmezhető: az amerikai piac nagy területen egységes(en változatos) kultúrájú, a hallgatók megszokták és elvárják a szakosodott rádiózást, de az „ingyenes” analóg rádiók reklámblokkjainak hossza az elviselhetőség határán van. A műholdas rádióantennának közvetlenül látnia kell a műholdat, ami autón valósítható meg könnyen, amelyben az amerikaiak eleve sok időt töltenek. Ez a műholdas rádiós rendszer tehát az amerikai életformára és médiapiacra szabott.

Mindkét műholdas rádió a hagyományos rádióállomásokon kívül több regionális nonstop közlekedési információk csatornát, regionális nonstop időjárásjelentés-csatornát és nonstop ismétlő sportcsatornát működtet. A Sirius Radio „kiegyensúlyozott” kínálatú: egymás mellett működtet két „jobboldali politikai talkshow” csatornát és két „baloldali politikai talkshow” csatornát. Nem hiányoznak kínálatukból közszolgálati, nemzetiségi, vallási stb. műsorok sem.

a
6. ábra: Az XM csatornakiosztása (forrás: XM Radio, 2005)

Kanadában a CHUM-társaság a műholdas előfizetéses rádiócsomagok mintájára 50 csatornás, havi tíz dollárért hallgatható szolgáltatást tervezett földfelszíni sugárzással (DAB-on) megvalósítani.A szolgáltatás csak új tömörítési eljárással, további spektrum használatával lett volna lehetséges, különösen, hogy Kanada a kis besugárzási körzetű L-sávot használta (O'Neill, 2006).

A nyugat-európai piacon a fizetős rádió nem jellemző; itt az automatizált tematikus digitális csatornákat alapvetően a közszolgálati rádió működteti.

Németországban műholdon és a DVB-T hálózaton sugároz előfizetéses tematikus rádiócsatornákat a TechniSat nevű cég, amely egyébként műholdvevőket és egyéb szórakoztatóelektronikai termékeket gyárt. „Radio Bouquet” csomagja tartalmaz hagyományos párhuzamos sugárzásokat (például RadioJojo), zenei rádiókat (StarSat) és három Radioropa Hörbuch nevű, hangoskönyveket sorozatokra bontva sugárzó csatornát. A három hangoskönyv-csatornára havi 35, a többire havi három euróért lehet előfizetni (2006-ban). Mind a DVB-T-s, mind a műholdas adás kódolt. Értelemszerűen ezek az adások nem hallgathatók az interneten és a DVB-T miatt mobilis vevőkkel sem.

A digitális közszolgálati rádió

A televízió mind szélesebb körű (mind szűkebb tematikájú), Amerikából induló szakosodását Európában lassan a rádió is követi – az Egyesült Államokkal ellentétben Európa legtöbb országában a közszolgálati rádiók járnak elöl a szakosodásban.36

Feltehető, hogy a jövő rádiója sem képzelhető el szerkesztő (szűrő, válogató) nélkül: még az iPod-ok játszási listáját utánozni próbáló Jack FM-formátumban is szükség van műsorvezetőre és zenei szerkesztési alapelvekre.

A szakosodott csatornák nemcsak azt jelentik, hogy ezen túl egész nap jazzt is hallgathat a hallgató, hanem azt is, hogy az eddig megszokott tartalomszerkesztés (-kapcsolás) hagyományait fölborítva más elvek szerint egymás mellé szerkesztett adások is elindulhatnak. Azonos alaptartalomból37 szerkeszthető egy 24 órás hírcsatorna, rádiójáték-csatorna, gyerekműsor-csatorna stb. Ezen adások nagy része a meglévő műsorok ciklikus ismétléséből áll: nem új programok gyártásával, hanem a meglévők felhasználásának átszervezésével, „újracsomagolásával”, vagyis viszonylag kis ráfordítással minőségi változás érhető el. Ezt az – egyébként a minőségi rádiózás hanyatlását is jelző – gyakorlatot (új műsorok helyett a régiek válogatása) több külföldi közszolgálati rádió is követi digitális tartalomszolgáltatásában.

Mely műfajú DAB-programok lehetnek sikeresek? Jó támpont lehet a Magyar Rádió jelenlegi leghallgatottabb műsorainak műfaji megoszlása, ahol a krónika-, a sport-, a vallási, nóta- és a kabaréműsorok a legnépszerűbbek.

Megfelelő számú, egymást kiegészítő csatorna esetén interaktív, lehívásos rendszer helyett a folyamatosan közvetítő, „élő” DAB-technológia segítségével is elérhető, hogy a hallgató a tucatnyi, 24 órás adásból arra kapcsol, amelyikre épp kedvet érez: (kis bitsebességű) hírcsatornára, közlekedési hírekre, (nagy bitsebességű) jazzre, klasszikus zenére stb. Egy ilyen csomag előállítására ideális egy közszolgálati rádió, míg a kereskedelmiek esetén valószínűleg a szabályozó hatóság beavatkozása szükséges, a tematikák „egyensúlyban tartásához” – hacsak ezt nem teszi meg a piac magától. Az amerikai műholdas rádiókéhoz hasonló közszolgálati kínálat a kereskedelmi rádiók erős versenytársává tenné a közszolgálatit is, amire a brit és dán helyzet példa. Egy közszolgálati multiplex kialakításakor nemcsak a meglévő hallgatói réteg kiszolgálására kell törekedni, hanem a közszolgálati rádió által elveszített társadalmi csoport, a 28 év alatti korosztály ismételt megszólítására is, hiszen ők a legnyitottabbak a technikai újításokra.

Ez valószínűleg együtt járna a kereskedelmi rádiók élénk tiltakozásával és a közszolgálati rádió fiatalokat célzó adásait megakadályozni kívánó lobbijával. Az utóbbira az Egyesült Királyságban és Dániában is van példa, azaz mindkét olyan országban, ahol a közszolgálati rádió sokcsatornás szolgáltatást működtet.38 A brit BBC Radio 1 és az erre épülő 1Xtra és 6Music digitális csatornák példája lehet itt követendő. Ez nem a mainstream poppal száll versenybe, hanem a slágereket játszó rádiókban meg nem jelenő előadókat játssza – reklámmentesen­.

A tematikus csatornák bevezetése

Számos nyugat- és közép-európai közszolgálati rádió „előreszaladt” a digitális tartalom előállításában. A DAB meglététől függetlenül is kínálnak az interneten, műholdon vagy más kísérleti digitális rendszerben tematikus csatornákat.

A norvég rádió 1995-ben már kínált nonstop klasszikus zenei digitális rádiót, majd 1997-ben egy teljes hírrádiót, amikor még alig volt DAB-vevő az országában.

Stratégiai kérdés, hogy a közszolgálati rádió milyen új tematikus csatornával (csatornákkal) indul el a digitális platformon. Ez lehet szükségmegoldás (parlament, nemzetiségi adások), ami segítséget jelentene a közszolgálati rádiónak kötelezettségei teljesítéséhez, de nem vonzana hallgatókat. Ez történt Svédországban, ahol a DAB-on az első új adás az SR Sisuradio finn kisebbségnek szóló műsor volt (Ala-Fossi, 2006) – az országban 2006-ig néhány ezer DAB-vevőkészüléket adtak el, ezért a digitális átállást egyelőre elhalasztották.

A norvég közszolgálati rádió arra is példa, hogy az állomás neve önmagábanis hirdetheti a DAB nyújtotta új lehetőséget: például az NRK Alltid Nyheter állomásnév jelentése: „NRK Mindig Hírek”.

Az új felületen új típusú közszolgálati tartalom jelenhet meg (példa erre a norvég népzenei rádió vagy a cseh tudományos-technikai csatorna). Ezek növelnék a digitális rádió presztízsét, de nem vonzanának elég hallgatót. Az első állomások – a fentieken túl – a mainstreamhez húzó fiatalokat is megszólíthatnának szakosodott hír, szórakoztató és zenei csatornákkal. A norvég NRK mPertre vagy a BBC 1Xtra olyan közszolgálati popzenei állomás, amelynek ritmusa és hangvétele a magyar közszolgálatban (még?) elképzelhetetlen.

Közszolgálati tematikus csatornák Európában

Az új norvég, svéd és dán közszolgálati tematikus csatornák egy része DAB-on fogható, más része csak az interneten. Majdnem minden tematikus csatornát valamelyik meglévő FM-csatornájuk adóprofiljának megfelelően annak kiegészítéseként kezelik. A dán DR 16 (!) DAB/web-csatornát kínál, a svéd 14-et, a cseh pedig még 2005-ben elindított három, először csak az interneten közvetítő új csatornát: a tudományos-technikai profilú Leonardót, a klasszikus zenei D-Durt és a Radio Cesko hírcsatornát. Ezeket 2006-ban a DVB-T hálózaton keresztül kezdték először éterben is sugározni.

Lehetséges magyar közszolgálati tematikus csatornák

Egy lehetséges magyar közszolgálati tematikus csatornakiosztást vázolt Cs. Kádár Péter (2000). Felveti egy új körzeti Dózsa Rádió indítását, amely az idősebb korosztályhoz szólna, egy nemzetiségi/turista Szivárvány Rádió műsorát, egy külön Parlament Rádiót, a Kodály Rádió pedig az interneten tíz különálló tematikus csatornán közvetítene39 (lásd Hargitai, 2000). György Péter (2005b) Magyar Irodalom néven javasol egy, a nemzeti kulturális identitás megőrzését és megerősítését célzó, erős online jelenlétű csatornát, valamint egy Agóra Adót, amely civil-közösségi-információs adóként működne a Magyar Rádió, közösségi rádiók és műsorkészítő műhelyek közös csatornájaként. Ezek a példák az internetes jelenlétre építenek, ám alkalmazhatók DAB-felületen (is). Az alábbiakban a fentiek (Petur, 2005) és nemzetközi példák alapján egy lehetséges „digitális közszolgálati” tematikát mutatunk be: lehetséges új rádiós formátumokat.

Népszerű klasszikus zene: Az Észak- és Nyugat-Európában sikeresen működő kereskedelmi Classic FM hálózat a Bartóktól eltérő, „népszerű” tételeket, műveket sugároz, széles rétegeket szólít meg, amelyek alapvető kívánsága, hogy ne popzenét kelljen hallgatniuk. Szinte valamennyi közszolgálati rádió digitális csomagjában van 24 órás klasszikus zenei rádió.

Irodalmi rádió: A brit BBC7 közszolgálati, de a Oneword már kereskedelmi alapon közvetít hangoskönyveket, rádiójátékokat. Kódolt digitális rádiószolgáltatás (Radioropa Hörbuch) működik Németországban is, a berlini DVB-T 59. csatornán.

Új zenei profilú rádiók: Akárcsak az FM indulásakor, a DAB-on is népszerűek a nyugtató zenék (például a brit kereskedelmi Saga, Real, Smooth).

Hír- és beszélgetős rádió: A hír- és krónikaműsorokból 24 órás hírrádió állítható össze. Magyarországon a budapesti agglomerációban nappal három hírrádió is működik, míg a fővárostól távolabbi országrészekben egy sem fogható. Ezen hírrádióknak nincs lehetőségük országos hálózaton sugározni. Az Egyesült Államokban egy nagyvárosban a hírrádió mellett több beszélgetős rádió is működik. Tematikus közszolgálati hírrádiók például az NRK Alltid Nyheter, az YLE Radio Peili stb.A finn közszolgálati rádióban az utóbbi volt az első csak digitális adás: válogatás az (egy intézményként működő) YLE rádió és tévé legjobb prózai adásaiból. Talán ironikus, hogy a nagy siker miatt a Radio Peilit 2002-től középhullámonis közvetítették, majd a DAB-adások leállítása után DVB-T-n is.

Gyerekrádió: A BBC Radio 7-hez hasonlóan a Magyar Rádió mesefelvételeiből, számtalan archív és még néhány ma készülő gyerekműsoraiból, zenei felvételekből állítható össze. Nagy-Britanniában gyerekeknek szól a DAB-on fogható FUNradio és Capital Disney, Németországban DAB-on hallható a hasonló RadioJojo vagy a francia Radio Junior. Számunkra nem biztos, hogy mind mintaértékű: egy magyar hallgató elképzelésében élő gyerekrádió például nem vethető össze az amerikai Disney Radio vagy a brit Capital Disney teen-popzenét sugárzó tematikájával.

Magyarnóta-rádió: A „minőségi” rádióból kitiltott műfajok (nóta, mulatós, esztrád jellegű zene) iránt vidéken nagy igény mutatkozik. Több nyugati országban is vezető helyen szerepelnek a helyi igények szerinti népszerű zenei műfajra szakosodott rádiók (Country, Volksmusik, Turbofolk vagy a német digitális rádiócsomagokban „kötelező” Schlager).

Népzenei rádió: Interneten már működik a nem nyereségérdekelt, lelkes fiatalok által készített folkradio.hu (a közép-európai térség autentikus népzenéivel), amely pontosan azonos tematikájú a norvég közszolgálati rádió első csak digitális, csak népzenét sugárzó adójával, az RK Alltid Folkemusikkal vagy a dán DR Folkkal.

Kabarérádió: A rádiókabaré mindig az első helyeken szerepel a fájlletöltési és a hallgatottsági listákon. Nem magyar jellegzetesség, hisz a televíziós Comedy Channel vagy az USA-beli Comedy Radio kereskedelmi vagy a BBC7 hasonló műfajú műsorokat is sugárzó közszolgálati állomásai mind sikerrel működnek. Az interneten „kalózként” már működik magyar kabarérádió.

Sportrádió: Példa a BBC külön rádiós sportcsatornája (BBC 5 Live Extra) és az internetes élő előfizetéses sportközvetítések az Egyesült Államokban. A mind több sporttévé mellett egy egész napos sportrádióra is meglehet a hallgatói igény.

További prózai tematikák: Egészség, életmód; tudomány-technika (például a Cseh Rádió Leonardo nevű csak digitális programja); civil csatorna (aktuális, kisközösségi, alternatív), rádió nőknek (ilyenek az XM rádió kínálatában a legújabb szakosodott csatornák).

Specializált/mellékállomások (mono, kis sávszélességen): Nemzetiségi műsorok (például egész napos közszolgálati roma rádió), vallási műsorok, istentiszteletek, parlamenti közvetítések, az Egyesült Államokban rádiós formátumként ismert felolvasások vakok számára (hangfelvételek formájában például a Magyar Elektronikus Könyvtárból már magyarul is letölthetőek), nonstop közlekedési hírek, nonstop időjárási információk, az adott adóállomás körzetét érintő információk.40

A jövő: ismeretlen tényezők

Európa jelenleg megosztott a DAB kérdésében. Svédország, Hollandia leállította a DAB-fejlesztéseket és kivár, Finnország kikapcsolta DAB-adóit. Dánia, Svájc, Norvégia, Nagy-Britannia „teljes gőzzel” fejleszti DAB-hálózatait, mindezt Svájc teljesen új adóhálózat kiépítésével teszi, Norvégia az FM-sáv leállítására készül. Más országok még üzemeltetik a meglévő DAB-adókat, de közben a DRM-mel, a DVB-T-vel tesztelnek, vagy várják az új generációs DAB-technológiát (7. ábra)

a
7. ábra: A DAB által besugárzott körzetek (sötét színnel) 2005 végén41 (adatok forrása: World DAB Forum)

Kérdés, hogymelyik technológiával és mikor lesz a készülékek ára a hazai piac számára is megfizethető, azaz a kínaiak által gyártott készülékek milyen szabvánnyal készülnek az európai piacra a legolcsóbban? Kialakul-e egy elkülönült, mindenki számára elérhető FM és egy – az internethez hasonlóan csak a kevesek számára hozzáférhető – digitális rádiós látkép? Csökken-e a széles sávú internet-előfizetés díja annyira, hogy megérjeonline rádiót hallgatni? Milyen típusú lineáris tartalmak élnek meg a nemlineáris podcasting típusú tartalomszolgáltatás mellett?

Többen a DAB-rádiók FM-rádiókhoz mérten magasabb árával érvelnek, amikor elvetik az új technológia bevezetését. Ám például a digitális fényképezőgépek is néhány év alatt felváltották az analógokat – még akkor is, ha ezek rosszabb minőségűek és drágábbak –, de ezáltal a digitális adatoktól megszokott kényelmet, rugalmasságot adják.

Átveszi-e a rádiózás életünkben betöltött szerepét egy vagy több másik hangszolgáltatásra alkalmas technológia (internet, podcasting, mobiltelefon)? Lesznek-e olyanok, akik hibrid mobil- (telefon alapú) készülékeken hallgatnak rádióadásokat vagy a rádióhallgatásra tervezett készüléken szeretnének rádiót hallgatni?

Mikor jelenik meg olyan digitális földfelszíni sugárzó rádiós technológia (fix adó + mobilis vevőkészülék), amely alkalmas az on demand/podcasting/letöltés/szöveges visszajelzés típusú felhasználáshoz szokott hallgató igényeit kielégíteni?42 Milyen hatása lesz az új DABv2 szabványnak – ha megjelenik – a DAB-bal sugárzó vagy még nem sugárzó országokban? Elterjed-e a DRM akár az FM-sávban is; esetleg az IBOC Európában? A piac határozza meg az új technológiát vagy kormányzati döntés?43

Az új technológia bevezetésével több ország a big wait álláspontján van. Ilyen például Kanada, ám itt más, alternatív digitális műsorszóró rádiós technológiák már működnek és elérhetők a piac számára. A kivárás annyiban ésszerűtlen, hogy a számítástechnikához kapcsolódó technológiák szüntelen fejlődése miatt bármikor döntünk egy „legújabb” technológia mellett, a fejlesztések nyomán mindig ott lesz egy jövőbeli „még jobb” ígérete.

Az amerikai hibridek

Az Egyesült Államokban az analóg rádió digitalizálása úgy történik, hogy a rádió saját frekvenciáján az analóg mellett digitális jelet is kisugároz. Egyelőre nem is tervezik, hogy felváltsa az analógot a digitális, hanem e hibrid megoldásban sugározzák az analóg tartalmat digitálisan is, ezzel minimalizálva az átállás kockázatát.44 Az első mellékcsatornát, azaz tartalmában is eltérő digitális adást az IBOC első bemutatója után hat évvel, 2005-ben indította egy miami mai tánczenei állomás (WPOW-FM). Hogy az Egyesült Államok nem a DAB-ot választotta – de jellemzően Kanada igen –, azt az USA médiapiaca magyarázza. A DAB európai találmány: egyfrekvenciás multiplexei kiválóan alkalmasak a többcsatornás országos közszolgálati modellhez. A DAB problémája viszont már jelentkezik a helyi – akár kereskedelmi, akár közösségi – rádiók esetén, amelyeknek alkalmasabb lenne egy olyan rendszer, amelyet önmaguk tudnak üzemeltetni. Mivel az Egyesült Államokban nincsenek az európaihoz hasonló hálózatok, csak egyedi rádiók, ott egy erre szabott rendszert vezettek be.

IBOC vagy HD Radio: Az AM és FM analóg adások megtartása mellett képes azok digitális – hibrid – sugárzására: az analóg jel két oldalán viszonylag nagy frekvenciatartományt (sideband) hagynak meg az állomások közötti interferencia kivédésére. A digitális jelet ebben a tartományban sugározzák.45 Az FCC által jóváhagyott „hivatalos” sztenderd. A szabvány az iBiquity Digital tulajdonában van, amely jogdíjat is kér a használóktól. ID3 formátumú programkísérő adatsugárzásra, az FM-adók esetén mellékcsatornákra is (multicasting). Első bemutatóját 1999-ben tartották. 2006-ban 760 FM- és 160 AM-állomás sugárzott IBOC-jelet is (FCC, 2006). HD Radio FM-kísérletek kezdődtek Párizsban és Luzernben is 2006-ban. Az eddig sugárzó állomások mind szimultán sugározzák adásukat analóg és IBOC módszerrel ugyanazon a csatornán, ami az AM esetén megnöveli az analóg jel zajosságát, éjszaka pedig távolabb is interferenciát okoz. Az IBOC talán legnagyobb problémája az, hogy eleve analóg-digitális hibridnek tervezték: a fennálló médiapiacot konzerválja, nem teszi lehetővé a nagyobb választék megjelenését (Ala-Fossi, 2003), amit a műholdas rendszerek váltanak ki.

FMeXtra46: Az amerikai DigitalRadio Express által kifejlesztett rendszer, amely a jelenlegi analóg adók megtartása mellett tud sugározni akár többcsatornás digitális jelet. Mono analóg jel megtartása mellett 128 Kbit/s digitális jelet képes átvinni, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távon kompatibilis maradjon a régi rendszerrel, de teljes értékű digitális szolgáltatást nyújtson. Nem szednek jogdíjat a módszer használatáért. A rendszer új, 2006-ban eddig két állomás vezette be (Wikipedia, 2006).

A DAB lehetséges vetélytársa

A DRM rendszer a rövid-, a közép- és a hosszúhullámú sávokra világviszonylatban elfogadott, egységes digitális műsorszóró rendszer. Ezzel a közép- és rövidhullámú analóg műsorszórásban használatos csatornaosztás (például középhullám esetén 9 kHz) digitális használatával (közel) „FM mono” hangminőség érhető el. Az audioműsorral együtt multimédiás vagy adattartalom is kisugározható. A DAB-hoz hasonlóan itt is lehetőség van több program47 átvitelére is. A DRM-jel sávszélessége rugalmasan változtatható. A DAB-hoz hasonlóan kisebb adóteljesítmény elegendő, mint az analógnál, itt viszont az „AM” hullámsávok terjedési tulajdonságainak megfelelően országnyi, kontinensnyi terület is besugározható egyetlen adóval vagy egyfrekvenciás hálózattal.

A DRM is képes hibrid analóg és digitális sugárzásra, de a tapasztalatok szerint ez az üzemmódja problémás. A DAB-hoz képesti fő különbség, hogy az analóg sugárzásra használt frekvenciasávokban, a meglévő csatornakiosztás mellett vezethetik be, így frekvenciagazdálkodási oldalról nem lehet akadálya a DRM-adások elindításának. Külön multiplexszolgáltató bevezetésére sincs szükség.

Már több éve folynak közép- és rövidhullámú kísérleti DRM-sugárzások a világ számos országában. Egyelőre azonban csekély a vevőkészülékek kínálata.

A DRM-et eredetileg a DAB középhullámú kiegészítőjeként reklámozták, de ha az FM-sávot is el tudja foglalni (DRM+) – ami napjainkban már körvonalazódik –, akkor konkurenciaként is megjelenhet, ami azonban nem zárja ki közös működésüket.

A rádiós rendszerek rövid leírása

AM: Rövid-, hosszú- ésközéphullámon használt rendszer, ezért nagy területet is képes besugározni, de a szűk sávszélesség miatt gyengébb hangminőségben.

FM: Az URH-n használt rendszer, ezért legfeljebb 10–100 kilométer sugarú terület ellátására alkalmas, jó hangminőségben.

DSB (Digital Sound Broadcasting): Mindenféle digitális rádiós műsorszóró rendszer összefoglaló neve.

T-DAB (Terrestrial Digital Audio Broadcasting, Eureka-147 DAB): Rádiós műsorszórásra kifejlesztett technológia, amely egyéb multimédiás adatok átvitelére is alkalmas. A DAB rövidítés előfordulhat a DSB szinonimájaként is.

DABv2 (DAB+): Kifejlesztés alatt álló új, spektrumhatékonyabb (mpeg-4) és több pluszszolgáltatást lehetővé tevő technológia.

DMB (Digital Multimedia Broadcasting): A DAB-bal kompatibilis, de kis képernyős videó közvetítésére is alkalmas koreai fejlesztésű rendszer.

DVB-T (Digital Video Broadcasting, Terrestrial):Digitális televíziós szabvány, de digitális rádióadás is közvetíthető vele. A mai készülékekkel csak otthoni, fix vevőkészülékes vételre alkalmas.

DVB-H ( DVB - Handheld). A DVB-T tévés technológia mobil változata, mobiltelefonra/kézi számítógépekre sugárzott tévéadásokhoz. Fő problémája a DVB-T vevőkészülékeknél ismert jelentős energiafogyasztás csökkentése (időszeleteléssel), illetve a mobilis vételnél szükséges cellaváltások alatti folyamatos vétel megoldása.

DRM (Digital Radio Mondial): A középhullámú (kis sávszélességű), nagy területet egy adóval besugárzó digitális adások kiváltására létrehozott rendszer.

DSR (Digital Satellite Radio): Műholdról közvetített digitális rádióadások a DVB-S tévéadások mellett. Jelenleg több ezer ilyen működik a világon, főleg párhuzamos sugárzásban. Műholdvételhez kötött, azaz az antennának közvetlenül „látnia” kell a műholdat. Európában vételük nem elterjedt.

IBOC (In-Band On Channel [IBOC DAB] ) más néven High Definition Radio (HD Radio, HD2): Az Egyesült Államokban középhullámú és URH digitális rádiózásra „hivatalos” sztenderdként bevezetett szabvány, amely az analóg jel megtartása mellett sugároz ki ugyanott digitális jelet is.

FMeXtra: Új amerikai rendszer, amely a jelenlegi analóg FM-adók megtartása mellett sugároz digitális jelet is.

ISDB-T (Terrestrial Integrated Services Digital Broadcasting): Japán digitális műsorszóró szabvány, elsősorban tévéhez, de 2003 óta rádiós kísérletek is folynak.

UMTS/MBMS (Universal Mobile Transmission System – Multimedia Broadcast Multicast System): Mobiltelefonokhoz kidolgozott technológia, sok felhasználó számára egy időben azonos tartalmat kívánó igény esetén, 64–256 Kbit/s bitsebességgel.

  Teljes csatorna (multiplex) sávszélessége Teljes multiplex hasznos bitsebessége 1 tévé­program bitsebessége 1 rádióprogram lehetséges bitsebessége Spektrum
FM 0,2 MHz (RDS: 700 bit/s) analóg 66–73 (Oroszo.), 88–108, 76–90 (Jap)
IBOC 0,03 MHz (AM) 0,4 MHz (FM) 256 Kbit/s + 1 analóg FM: 96 Kbit/s (1–3 program) AM: 36 kbps 0,530–1,710 /AM/ 88–108 MHz
FMeXtra 20–99 kHz + analóg 128 Kbit/s + mono analóg vagy 64 Kbit/s + sztereó analóg 8–384 Kbit/s 88–108 MHz
DMB 1,53 MHz 1,5 Mbit/s 512–864 128–256 mint DAB
DAB 1,53 MHz 1,5 Mbit/s 32–320 VHF 47–68, VHF III (174–240) (5–13 TV/csatorna, csatornánként 4–6 blokk 5A–13F), , L földfelszíni 1452–1478 (LA-LP), muholdas 1480–1492
DVB-T 6-7-8 MHz (3-) 28–31 Mbit/s 2–5 M+audio 96–256 VHFIII (174–230), UHF IV-V (470-862)
IP DBV-H 5-6-7-8 MHz 3–15 Mbit/s 128–384    
DRM 4,5–20 kHz 5–72 (24) Kbit/s 24–48 Kbit/s 0,150–30 MHz (FM tervezett)
ISDB-T 6 MHz 0,4 Mbit/s 190,2 MHz (Japán)
GPRS   28-64 Kbit/s     900 MHz, 1,8, 1,9 GHz
GSM 0,2 MHz 14,4 Kbit/s     900 MHz, 1,8, 1,9 GHz
UMTS 5 MHz 2 Mbit/s fix vétel, 128–384 Kbit/s mozgó vételnél     2, GHz, 2,5, 3 GHz (2008-tól). Mo.-n: 1905–1980, 2110–2170 MHz

2.táblázat: Rádiózásra alkalmas, éterbe sugárzó analóg, digitális, illetve műsorszóró és távközlési technológiák összehasonlítása

Irodalom

Ala-Fossi, Marko (2003) Understanding IBOC: Digital Technology for Analog Economics. Journal of Radio Studies, 10/1.

Ala-Fossi, Marko (2005) Finnish DAB development (DRACE, kézirat)

Ala-Fossi, Marko (2006) Digital Radio – a North European Perspective. Előadás a HTE Digitális Rádió Kör DAB konferenciáján, 2006. május 4.

Bajomi-Lázár Péter (2004) A magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és hatása. Médiakutató, tél.

Bethell, James: Field Report. FM and DAB – Developments int the UK. Capital Radio Group.

Brier, Philipp: Schätzung der Kosten für den Aufbau und Betrieb von T-DAB Sendernetzen für Privatradioveranstalter – BAKOM, 2004. augusztus 30.

Cs. Kádár Péter: Digitális néprádiót minden magyar embernek!, 2000. augusztus 17., http://www.extra.hu/elnokpaly Jelenleg nem elérhető.

DAB-Digitalradio: Mehr Milch mit DAB? Newsticker, 2006. október 11., http://www.dab-digitalradio.ch/?lang=de&c=db_nl.

DÁS 2006: Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára. A Miniszterelnöki Hivatal honlapja, http://www.meh.hu/szolgaltatasok/dtv/das20061005.html. Utolsó letöltés: 2006. október 8.

Dickens, Ian: DAB UK In Diffusion Online 2005/13. http://www.ebu.ch/CMSimages/en/___online_13_e_DAB-UK_tcm6-36612.pdf.

Douglas, Susan (1999) Listening in. Radio and the American Imagination.University of Minnesota Press.

FCC (1935, 1944, 1945, 1965) Federal Communications Commission Annual Report.

FCC (2006) Station Search Results, Federal Communications Commission http://www.fcc.gov/.

FNFT 2006 Frekvenciák Nemzeti Felosztási Táblázata H 85 sz. lábjegyzet.

György Péter (2005a) A médiarendszer kritikája. In Élet és Irodalom, 2005. április 1.

György Péter (2005b) Közszolgálat a globális technokultúra korában. Médiakutató, tavasz.

Hargitai Henrik (2000) Magyar rádiózás az interneten. Vissza a rádióhoz portál. http://www.visszaaradiohoz.hu/cikk.phtml?cim=kal/magyaronline.html.

Hargitai Henrik (2002) Rádiózás az interneten. 1996–2002. Jel-kép, 3. sz.

Hargitai Henrik (2005) Radio Listening Habits (DRACE, kézirat, www.drace.org)

Internet World Stats (2006) Internet Usage in European Union. http://www.internetworldstats.com/stats9.htm.

MEME (2006) Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete: A 2005-ös reklámtorta adatai. http://www.ey.com/global/download.nsf/Hungary/PR_Reklamtorta_2005_HU/$file/reklamtorta_2005_sk.pdf

MRSZ (2006) Magyar Reklámszövetség: Reklámköltés alakulása tarifa és nettó áron 2000–2004, www.mrsz.hu, Power Point dokumentum.

O'Neill, Brian (2006) Digital technologies and the future of radio: lessons from the Canadian experience. COST A20 konferencia: „The Impact of the Internet on the Mass Media in Europe” Delphi, Görögország, 2006. április 26–28.

ORTT (2006a) Az ORTT közleménye: [2006] május 22-én beérkezett pályázati ajánlatok., http://www.ortt.hu/hirek.php?hir_id=82.

ORTT (2006b) Beérkezett pályázati ajánlatok – Zalaegerszeg 88,9 MHz, Piliscsaba 104,2 MHz helyi rádió. http://www.ortt.hu/hirek.php?hir_id=76

Petur András (2005) A közszolgálati rádiózás helyzete a digitális rádiózás korában – ELTE kommunikáció szak, szakdolgozat.

RAJAR (2006) RAJAR Data Release – Quarter 2, 2006 http://www.rajar.co.uk/INDEX2.CFM?menuid=6, 2006. august 23.

Spencer, M. (DRDB) UK DAB digital radio – Working Together, 2004. május 10.

USCB (1965–2006) Statistical Abstract of the United States. Washington: US Census Bureau.

Vajda Zoltán (1998) A digitális Rádió (DAB) – Műszaki ismeretek. A Magyar Rádió saját kiadványa.

Wikipedia: FMeXtra. http://www.wikipedia.org., 2006. szeptember 30.

Wohnort.demon.co.uk (2006: Latest Updates and News http://www.wohnort.demon.co.uk/DAB/index.html#updates 2006. szeptember 14.

Lábjegyzetek

1
Jelen írás a HTE Digitális Rádió Kör DAB konferenciáján (2006. május 4.) a szerzők által tartott előadások és bemutatott írásos anyagok rövidített változata.
2
A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
3
A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
4
A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
5
Kivéve természetesen azokat, akik Magyarországon próbálták ki, hisz a kísérleti adás még Budapestet sem sugározza be kielégítő mértékben.
6
A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
7
A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
8
A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
9
A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
10
Internet Worlds Stats 2006.
11
Egyelőre csak a közszolgálati rádió szolgáltathat programot a „kísérleti sugárzásban”, azaz a Magyar Rádió saját döntésével új programok indításával is megszakíthatná az ördögi kört.
12
Az FM-adások vételéhez új, drága rádiókészüléket kellett vásárolni.
13
Armstrong 1954-ben öngyilkos lett.
14
Éjjel kevesebb adó működhetett, hogy tiszta maradjon a vétel.
15
Egyes európai országokban hasonlóan a sáv eltérő részein más-más típusú rádiók hallhatók.
16
Hozzá kell tenni, hogy az Egyesült Államokban forgalmazott rádiókészülékek nagyobb sávszélességgel, így jobb, szinte FM-hangminőséggel képesek fogni az eleve szélesebb sávban kisugárzott középhullámú adásokat is.
17
Az AM- és FM-adásoknál a működő, egyedi hívójelű adók számát jelzi az ábra (valamennyi saját műsort sugároz). A műholdas adásoknál a műsorcsatornák száma van feltüntetve. A digitális AM IBOC és FM IBOC adások azonos műsort sugároznak, mint a nekik megfelelő analóg adások. A műholdas adások mindegyike elérhető az Egyesült Államok teljes területén; a többi adás csak az adott vételkörzetben.
18
Az európai rádiós piacon az AM-adók száma messze elmarad az amerikaiakétól, de Európában elsősorban a közszolgálat használja, Amerikában kizárólag a kereskedelmi szektor. Az AM-sáv tehát kihasználatlan. A működő FM-adóberendezések száma ellenben az amerikainak körülbelül négyszerese, nagyjából feleakkora területen: az FM-sáv tehát túlzsúfolt. Európában kevesebb helyi FM-program van, mint a feleannyi lakosú USA-ban, de a választékot az országos kereskedelmi és átlagosan négy országos közszolgálati program egészítik ki. Összegezve: az európai FM-rádiós piacon sok az adó, de (számszerűen) kicsi a választék az USA-hoz képest. (Európán belül akkora kulturális, médiaszabályozási és -piaci különbségek vannak, hogy Európa az egységes piacú amerikai rendszerrel csak korlátozottan vethető össze. Például a mintegy 38 ezer nyugat-európai FM-adóból 12 ezer olaszországi.)
19
Ez egy generációval régebbi, mint az mp3 által használt layer III.
20
Digital switchover, vagyis a digitális adók beindulása után az analóg adók kikapcsolása.
21
Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezlete.
22
Előre rögzített, 2x25 óra időtartamú klasszikus, illetve jazz- és világzenei összeállítás ismétli egymást felváltva. Jelen cikk leadásának időpontjában „technikai okok miatt” nem üzemel.
23
Minden adónak ugyanazt az adatfolyamot kell sugároznia.
24
Ezt az országos lefedettséget csak nagy költséggel lehet megvalósítani.
25
Ez határozza meg az adás hangminőségét.
26
2005-ben a három legnagyobb kereskedelmi rádióé nettó 7,8 milliárd forint volt.
27
Az FM bevezetésekor az Egyesült Államokban az FCC külön kiemelte, hogy a nem nyereségérdekelt FM-rádiók a kereskedelmiekkel szomszédos sávban, azaz azonos készülékkel foghatóak (FCC, 1944: 31).
28
Viszont például irodai munkavégzés közben az internet, utcán mozogva a mobiltelefon is.
29
Élő műsor országos SMS/e-mail üzenőfala/chatszobája, amely a mobilszolgáltatóknak is bevételi forrás lehet.
30
A kívánt műsor bármikor meghallgatható legyen, vagy legyen elérhető 24 órás szakosodott zenei csatorna.
31
Egy letöltésre felkínált adást ennél jóval többen is letölthetnek adott idő alatt.
32
Szemben az FM-sáv nyolc országos adásával.
33
Magyarországon egyre több már az analógokét sem közli.
34
DAB-on és 2008-ig még középhullámon is fogható.
35
550 millió rádiókészülék van használatban.
36
A hagyományos hír-szórakoztató-klasszikus zenei felosztáson túl.
37
Például a közszolgálati programok aznapi műsoraiból és archívumából.
38
A BBC azonban belföldön nem sugároz reklámot, így csak hallgatókat vesz el a kereskedelmi állomásoktól, reklámozókat nem.
39
Ezek: népzene és folk; komolyzene; operett és magyar nóta; jazz; gyerekzene; dalok és megzenésített versek; tánczene és könnyűzene 1960 előtt; tánczene és könnyűzene 1960 után; pop/rock 1960–80; pop/rock 1981–; slágerlista.
40
Például helyi hirdetések, turisztikai információk, határátlépésre vonatkozó információk, repülőtéri információk, sportpályák körzetében rendezvény esetén; további szakosodott csatornákra jó ötletek meríthetők a szakosodott kábeltévék népszerű kínálatából.
41
A valóságban a mobil vétel ennél jóval kisebb körzetben lehetséges.
42
Például Wi-Fi rádió.
43
Elemzők az amerikai sztereó AM bukását azzal magyarázzák, hogy a kormány a piacra bízta a technológiát, és nem határozott meg kötelező sztenderdet (Ala-Fossi, 2003).
44
A rendszer jellemzője, hogy ha a digitális jelet nem tudja venni, visszaugrik az analógra.
45
Van csak digitális módja is, amit egyelőre nem használnak.
46
Lásd „A rádiós rendszerek rövid leírása” című keretes írásunkat.
47
Például négy kis átviteli kapacitású hírcsatorna négy különböző nyelven vagy egy jó minőségű zenecsatorna és egy kis kapacitásigényű hírcsatorna.
Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink