Médiakutató 2007 ősz

Hírműsorok

Bajomi-Lázár PéterMonori Áron:

Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban

Milyen területi és tematikus megoszlást mutatnak a vezető televíziócsatornák esti főműsoridős hírműsorai? Hogyan – semlegesen vagy elfogultan – közelítenek a politikai eseményekhez? A Magyar Televízió és az RTL Klub 2007. áprilisi híradóinak összehasonlító elemzésével egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresünk választ, majd úgy érvelünk, hogy a közönség első számú hírforrását jelentő hírműsorok túl kevés figyelmet fordítanak a külpolitikai és a világpolitikai eseményekre.

Kutatási kérdések és módszerek

Ebben a tanulmányban (1) röviden leírjuk a magyarországi médialátképet, (2) áttekintjük azokat az empirikus kutatásokat, amelyek az 1989–1990-es rendszerváltás óta készültek a hazai televíziók hírműsorairól, (3) kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemezzük két magyarországi televíziócsatorna – a Magyar Televízió és az RTL Klub – híradójának 2007 áprilisában rögzített műsorait, és (4) megfogalmazunk egy javaslatot a hírszerkesztők munkájával kapcsolatban. Kutatásunk annak a nemzetközi vizsgálatnak a része volt, amelyet a bosznia-hercegovinai Media Plan Institute vezetésével a Délkelet-európai Hálózat a Média Professzionalizálásáért (South-East European Network for the Professionalization of the Media) végzett 2007 tavaszán.

A hírműsorok tartalomelemzésével az volt a célunk, hogy rámutassunk a hírműsorok esetleges szakmai hiányosságaira. Különösen az alábbi kérdésekre kerestünk választ:

Két televíziócsatorna: a közszolgálati Magyar Televízió (MTV) egyes csatornája (m1) és a kereskedelmi RTL Klub 2007. áprilisi esti főműsoridős hírműsorait elemeztük; a nemzetközi kutatás egységes (de a magyarországi viszonyokra nem minden esetben pontosan illő) módszertani leírását szigorúan követve az április 2-ai (hétfő), az április 3-ai (csütörtök), az április 11-ei (szerda), az április 12-ei (csütörtök), az április 20-ai (péntek), az április 21-ei (szombat), az április 24-ei és az április 29-ei (vasárnapi) hírműsorokat vetettük összehasonlító elemzés alá.

E tanulmánnyal az volt a célunk, hogy az újságírói teljesítmény javítását elősegítő javaslatokat fogalmazzunk meg. Munkánk azon az előfeltevésen nyugodott, hogy az állampolgárok semleges, elfogulatlan tájékoztatás nélkül nem élhetnek állampolgári jogaikkal, illetve hogy a mindenkori kormányzattal szembeni kritikus újságírói attitűd kulcsfeltétele a demokratikus rendszer átlátható működésének, e folyamatban pedig az esti főműsoridős televízió-híradók – a lakosság többségének első számú hírforrásai (Bajomi-Lázár & Bajomi-Lázár, 2001) – különösen fontos szerepet játszanak.

Háttér

Az 1989–1990-es rendszerváltás óta a magyarországi médialátképet a „médiaháború” fogalmával jellemzik; e metaforával azt a konfliktust jelölik, amelynek tétje az: ki ellenőrizze a médiát, és az milyen társadalmi értékeket kultiváljon. E súlyos, ám vértelen konfliktus ideológiai törésvonalak mentén osztotta meg a hazai politikai eliteket és az újságíró-társadalmat; e törésvonalak ma a baloldal és a jobboldal, a liberális és a konzervatív, a tradíció és a progresszió, a világi és a keresztény, a „népi” és az „urbánus”, a nemzeti és az európai között húzódnak (vö. Farkas, 1990; Ágh, 1992; Lázár, 1992; Sükösd, 1992; Hankiss, 1996; Haraszti, 1999; Bajomi-Lázár, 2001, 2003; Monori, 2005).

E „kultúrharc”-nak, az „osztályharc részé”-nek és „törzsi háború”-nak is nevezett konfliktus fókuszában a hírműsorok álltak. Az empirikus adatok arról tanúskodnak, hogy a vezető televíziócsatornák híradásai – különösen az MTV Híradó és A Hét című műsorai – a mindenkori kormány irányában elfogultan működtek.

A sajtószabadság felett őrködő civil szervezet, a Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja egy kvalitatív és kvantitatív tartalomelemzés során úgy találta, hogy az Antall–Boross-korszakban (1990 és 1994 között), közelebbről 1993 őszén a Híradó és az A Hét – amelyet ekkor az emberek 38, illetve 42 százaléka nézett rendszeresen (Biro, 1994) – több „jó” hírt sugárzott, mint más hírforrások: az ilyen hírek tették ki az összes hír akár 25 százalékát. Különösen a vasárnap esti hírháttér-műsor, az A Hét volt a sikerpropaganda eszköze: gyakran nem számolt be olyan „rossz” hírekről, amelyekkel más médiumok ugyanabban az időszakban kimerítően foglalkoztak (Argejó et al., 1994). Ezeket az eredményeket megerősítette egy másik, 1993 végén és 1994 elején végzett kvantitatív vizsgálat is, amely azt mutatta ki, hogy a Híradó a kedvező jelenségekre fókuszált, és az elért eredményeket kivétel nélkül a kormánynak vagy a koalíciós pártoknak tulajdonította (Beck, [1994] 1998). Egy 1994 márciusában a Híradóról végzett kvalitatív tartalomelemzés ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy az esti főműsoridőben sugárzott hírműsor szerkesztői elfogultan és szelektíven számoltak be az aktuális eseményekről, és – az akkori ellenzéki pártokat rendkívül negatív kontextusban jelenítve meg – a nézők manipulálására törekedtek (Terestyéni, [1994] 1998).

Ami a Horn-korszakot (az 1994 és 1998 közötti éveket) illeti: az A Hét című műsor 1996-ban készült kvantitatív elemzése szerint a kormány és a koalíciós pártok politikusai a belföldi hírek néha nem kevesebb, mint 97 százalékában szerepeltek (Gayer & Molnár, 1997). Ez a kormányoldal felülreprezentáltságát jelenti úgy a francia, mint a brit normával összevetve: az előbbi szerint a politikai hírek egyharmadának a kormányról, egyharmadának a kormánypártokról, egyharmadának az ellenzéki pártokról kell szólniuk, nem számítva a köztársasági elnököt, míg az utóbbi szerint a megszólalási arányoknak a parlamenti mandátumok arányát kell tükrözniük (Mádl & Szabó, 1999). Bár a hírek továbbra is a kormány iránti elfogultságról tanúskodtak, elfogultságuk mértéke hosszabb távon csökkent. Amint egy 1994 márciusában, 1995 márciusában és 1996 márciusában készült vizsgálatsor kimutatta, az 1994. áprilisi választások után a Híradó az új kormánynak, illetve a koalíciós pártoknak (és nem az ellenzéknek) tulajdonította a sikereket, bár kisebb mértékben, mint a kormányváltás előtt (Beck, [1996] 1998). Egy másik hosszmetszeti tanulmány, amely az 1993 és 1996 közötti hírműsorokat vetette össze, ugyancsak megerősítette, hogy a hírműsorok kormánypárti elfogultsága erősebb volt az Antall–Boross-kormány idején, mint a Horn-korszakban. 1993 májusában a kormányhivatalok és a koalíciós pártok képviselői a belföldi politikai hírek 84 százalékában szerepeltek, míg az ellenzékiek 16 százalékukban. 1996 májusában ezek az adatok 72 és 28 százalékosak voltak (Gayer & Molnár, 1996). A közszolgálati hírműsorok egy kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző elemzése 1996 őszén arra a következtetésre jutott, hogy kvantitatív szempontból (vagyis aszerint, hogy mennyi lehetőségük volt az aktuális kérdésekben véleményt nyilvánítani) a koalíciós és az ellenzéki pártok közel egyenlő arányban szerepeltek, ugyanakkor azonban a szerkesztők egyéb, kvalitatív módszerekkel megragadható eszközökkel manipulálták a nézőket (például a beszélő, illetve a beszélő közönségének kameraperspektívájával, lásd Gayer et al., 1997). E manipulációs technikák eredményeként a kormányhivatalok és a koalíciós pártok képviselői kissé jobb színben tűntek fel, mint az ellenzék tagjai (Gayer et al., 1997). Az 1993. év végi és az 1997. év végi hírek egy összehasonlító elemzése azt is kimutatta, hogy a műsorokban több időt szántak a politikai, a gazdasági és a társadalmi problémák, és kevesebbet az ideológiai kérdések tárgyalására, mint az előző kormányciklusban. Az olyan álesemények, mint például az utak ünnepélyes átadása vagy más, a kormányzat tagjait pozitívan ábrázoló ünnepségek eltűntek az esti hírekből (Terestyéni, 1998).

Az Orbán-kormány (1998–2002) alatt a hírműsorok kormánypárti elfogultsága ismét megnőtt. 1998 júliusa után a kormányhivatalok és a koalíciós pártok képviselői a legfontosabb közszolgálati és kereskedelmi televíziók esti főműsoridőben sugárzott híreinek akár 81 százalékában szerepeltek, többnyire pozitív kontextusban; az ellenzék gyakrabban jelent meg negatív szövegkörnyezetben (Mádl & Szabó, 1999b). 1999-ben a kormány és a koalíciós pártok az összes belföldi politikai hír 76–84 százalékában jelentek meg; gyakran előfordult, hogy bizonyos témákban csak a kormánypárti politikusok véleményét kérték ki, míg az ellenzék egyáltalán nem kapott megszólalási lehetőséget (Mádl & Szabó, 2000). A média 2000-ben is felülreprezentálta a kormányt és a koalíciós pártokat: képviselőik a belpolitikai hírek 73–83 százalékában szerepeltek (Mádl & Szabó, 2001). 2001-ben ez az arány 66–85 százalékos volt (Baranyai & Plauschin, 2001). Egy másik elemzés, amely a közszolgálati Híradót és a legnézettebb kereskedelmi hírműsort hasonlította össze az 1999 novembere és 2000 januárja közötti időszakban, arra a következtetésre jutott, hogy a Magyar TelevízióHíradója sokkal több jó hírt sugárzott, mint a Tények, a TV2 esti főműsoridős híradója.
A két műsorban a pozitív és negatív hírek aránya 22:31, illetve 7:48 volt (Nyilas, 2000).

Egy komparatív kvantitatív elemzés szerint a fenti trend megváltozott a Medgyessy–Gyurcsány-kormány (2002–2006) és a (második) Gyurcsány-kormány (2006–) alatt: míg 2002-ben a „rossz” hírek 23 százaléka kapcsolódott a kormányzathoz, 2003-ban már 38 százalékuk; 2003 októberében a televíziókban és a rádiókban sugárzott kritikus vélemények 56 százaléka a kormánypolitikát vitatta. A kormány és a koalíciós pártok megszólalási aránya átlagosan 66 százalékos volt, bár egyes műsorszolgáltatók hírműsoraik 88 százalékában a kormányzathoz kötődő megszólalók szerepeltek (Plauschin, 2004). 2004-ben a kormányzat és a koalíció politikusai átlagosan a belföldi hírek 67 százalékában szerepeltek – igaz, augusztusban szereplési arányuk az MTV-ben elérte a 82 százalékot (ezt azonban magyarázhatta az akkor bekövetkező kormányválság és miniszterelnök-váltás is, lásd Plauschin, 2005). 2005-ben enyhén nőtt a kormány és a koalíciós pártok reprezentánsainak megszólalási aránya, átlagosan 70 százalékot (a Magyar Televízióban 78 százalékot) érve el (ORTT, 2006). 2006-ban ez az arány átlagosan 62 százalékra – időnként 55 százalékra – esett vissza (ORTT, 2007). Az utóbbi elemzések ugyanakkor kizárólag kvantitatív módszerekkel készültek, azaz nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a kormánypolitikát a televíziók kritikus vagy kritikátlan módon ábrázolták-e.

Bár a fenti adatok töredékesek és eltérő módszerekkel készültek, így hosszmetszeti vizsgálatra nem használhatók, az a következtetés levonható belőlük, hogy a magyarországi elektronikus médiumok hírműsorait folyamatos, de változó mértékű kormányzati elfogultság jellemezte az 1990 és 2006 közötti időszakban. A – különösen a közszolgálati televízióra jellemző – kormányzati elfogultság ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a közönség azonosult az ilyen nézetekkel. Tóka Gábor és Marina Popescu a köztévé kormányzati elfogultságának hatását vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az elfogult hírközlés nem feltétlenül javított a kormánypártok népszerűségén, sőt bumeránghatása is lehetett, azaz akár ronthatta is az inkumbens kormány újraválasztási esélyeit (Tóka & Popescu, 2002). A televízió-híradók közvéleményre gyakorolt korlátozott hatását emellett az is demonstrálja, hogy empirikus vizsgálatok szerint az általuk tematizált és a köz által fontosnak tartott témák között időnként komoly távolság volt (Terestyéni, 2002; Székely, 2003). Ráadásul az 1990-es évek eleje óta megnőtt a médiumok száma: míg az évtized elején a Magyar Televízió és a Magyar Rádió praktikusan információs monopóliumot élvezett az elektronikus médiában, ma már közszolgálati és kereskedelmi médiumok sokasága szolgáltat rendszeresen híreket. A ma működő legfontosabb kereskedelmi hírmédiumok közé tartozik a HírTV, a Magyar ATV, az Inforádió és a Klubrádió; igaz, a 2002-ben kis mértékben módosított 1996-os rádió- és televíziótörvény rendelkezései ellenére e műsorszolgáltatók nyilvánvalóan – de nem intézményesen és nem egyforma mértékben – összefonódtak a különböző politikai pártokkal, plurális médiakörnyezetben pedig egy-egy médium potenciális hatása is csökken.

A hírek területi és tematikus megoszlása

A vizsgált időszakban a Magyar Televízió esti főműsoridős Híradója összesen 153 hírből állt. Ezek területi és tematikus megoszlását az 1. táblázat részletezi:

1. táblázat. A hírek területi és tematikus megoszlása a Magyar Televízió esti Híradójában

2007. április 2-a és 29-e között (nyolc vizsgált napon)

Téma Magyarország Szomszédos országok Más országok Összesen
hazai parlamenti és pártpolitika 24 4 5 33
Magyarország külpolitikája 3 3
világpolitika 4 4
háborús bűnök 1 1 2
gazdaság, pénzügy, üzlet 12 2 14
szociális kérdések és egészségügy 19 19
kultúra és művészetek 8 2 10
oktatás 2 2
tudomány 0
környezetvédelem 3 1 4
vallás 1 1
fiatalok és gyerekek 1 1
sport és szabadidő 7 7
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 40 3 10 53
összesen 120 8 25 153

Az 1. táblázatból kiderül: a köztévé hírnapirendjét összesen 120 hírrel a belpolitika uralta. A kül- és a világpolitika terén 25 hírrel az utóbbiak voltak a hangsúlyosabbak, míg – a határon túli magyarság nagy létszáma ellenére – a szomszédos országok csak nyolc hírben szerepeltek.

Ami a belföldi hírek tematikus megoszlását illeti: az 1. táblázat adatai szerint 2007 áprilisában a parlamenti és a pártpolitikai hírek, valamint a szociális és az egészségügyi kérdések voltak a legfontosabbak (az egészségügy – a rendszer teljes reformja miatt – igen átpolitizált kérdés volt). Figyelemre méltó, hogy a belföldi hírek harmada (a 120 hírből 40) az „egyéb” kategóriába – bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb. – tartozott, vagyis bulvárhír volt.

A vizsgált időszakban az RTL Klub esti főműsoridős híradója összesen 166 hírből állt. Ezek területi és tematikus megoszlását a 2. táblázat részletezi:

2. táblázat. A hírek területi és tematikus megoszlása az RTL Klub esti Híradójában 2007. április 2-a és 29-e között (nyolc vizsgált napon)

Téma Magyarország Szomszédos országok Más országok Összesen
hazai parlamenti és pártpolitika 6 4 10 20
Magyarország külpolitikája 1 1
világpolitika 2 2
háborús bűnök 2 2
gazdaság, pénzügy, üzlet 4 1 5
szociális kérdések és egészségügy 12 12
kultúra és művészetek 7 1 8
oktatás 1 1
tudomány 2 2
környezetvédelem 7 1 8
vallás 1 1
fiatalok és gyerekek 0
sport és szabadidő 3 1 4
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 73 27 100
összesen 113 5 48 166

A 2. táblázatból kiderül: a legnézettebb kereskedelmi televíziócsatorna hírnapirendjét összesen 113 hírrel a belpolitika uralta. A kül- és a világpolitika terén 48 hírrel az utóbbiak a hangsúlyosabbak, míg a szomszédos országok csak öt hírben szerepeltek.

Ami a belföldi hírek tematikus megoszlását illeti: a 2. táblázat adatai szerint – szöges ellentétben a közszolgálati televízióval – a viszonylag részletesen ismertetett egészségügyi reformtól eltekintve a kereskedelmi csatorna szinte tudomást sem vett a parlamenti és a pártpolitikai eseményekről. Bulvárhírek ugyanakkor gyakran szerepeltek esti hírműsorában; ezek a belföldi hírek mintegy kétharmadát tették ki: a 113 hírből 73-at soroltunk az „egyéb” kategóriába.

A hírek formája

A Magyar Televízió esti Híradójában 2007. április 2-a és 29-e között sugárzott hírek formáját a 3. táblázat részletezi:

3. táblázat. A hírek formája az MTV-n 2007. április 2-a és 29-e között (nyolc vizsgált napon)

Téma Műsorvezető által beolvasott hírügynökségi hír Mozgóképpel illusztrált hírügynökségi hír A csatorna munkatársának tudósítása a nap eseményeiről A csatorna munkatársának tudósítása – tematikus összeállítás valamely eseményről Közvélemény-kutatás/ interjú A csatorna munkatársa telefonon jelentkezik be Összesen
hazai parlamenti és pártpolitika 1 16 11 1 4 33
Magyarország külpolitikája 1 2 3
világpolitika 2 1 1 4
háborús bűnök 0
gazdaság, pénzügy, üzlet 3 3 6 12
szociális kérdések és egészségügy 1 5 1 11 18
kultúra és művészetek 8 3 11
oktatás 2 2
tudomány 0
környezetvédelem 1 4 5
vallás 1 1
fiatalok és gyerekek 1 1
sport és szabadidő 3 2 1 1 7
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 1 25 1 29 56
összesen 9 60 6 71 2 5 153

A 3. táblázatból kiderül: a közszolgálati csatorna Híradójában a hírközlés leggyakoribb formája „a csatorna munkatársának tudósítása – tematikus összeállítás a nap valamely eseményéről” kategóriába volt sorolható; ilyen volt az összes hír közel 50 százaléka (a 153 hírből 71). Ez arra enged következtetni, hogy a köztévé részletesen foglalkozott a legtöbb bemutatott hírrel.

Az RTL Klub esti Híradójában 2007. április 2-a és 29-e között sugárzott hírek formáját a 4. táblázat részletezi:

4. táblázat. A hírek formája az RTL Klubon 2007. április 2-a és 29-e között (nyolc vizsgált napon)

Téma Műsorvezető által beolvasott hírügynökségi hír Mozgóképpel illusztrált hírügynökségi hír A csatorna munkatársának tudósítása a nap eseményeiről A csatorna munkatársának tudósítása –tematikus összeállítás valamely eseményről Közvélemény-kutatás/ interjú A csatorna munkatársa telefonon jelentkezik be Összesen
hazai parlamenti és pártpolitika 3 15 2 20
Magyarország külpolitikája 1 1
világpolitika 2 2
háborús bűnök 2 2
gazdaság, pénzügy, üzlet 3 2 5
szociális kérdések és egészségügy 5 5 10
kultúra és művészetek 4 4 8
oktatás 1 1
tudomány 2 2
környezetvédelem 1 3 4 8
vallás 1 1
fiatalok és gyerekek 0
sport és szabadidő 1 2 1 4
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 6 34 3 59 102
összesen 10 70 4 81 1 0 166

A 4. táblázat arról árulkodik, hogy a kereskedelmi csatorna Híradójában a hírközlés leggyakoribb formája „a csatorna munkatársának tudósítása – tematikus összeállítás a nap valamely eseményéről” kategóriába volt sorolható; ilyen volt az összes hír közel 50 százaléka (a 166 hírből 81). Ez a szám ez esetben is arra enged következtetni, hogy a televízió részletesen foglalkozott a legtöbb bemutatott hírrel. E téren tehát alig tapasztalható különbség a közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltató között. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Magyar Televízió a legkülönbözőbb témájú híreket fejtette ki, míg az RTL Klub inkább az „egyéb” kategóriába tartozó, vagyis bulvárhíreket.

Az egyes témák hossza

Az 5. táblázat a Magyar Televízió esti Híradójában közölt hírek hosszát tematikus megoszlásban részletezi a 2007. április 2-a és 29-e közötti időszak nyolc vizsgált napján:

5. táblázat. Az egyes témák hossza az MTV-n 2007. április 2-a és 29-e között a nyolc vizsgált napon

Téma 2007. IV. 2. 2007. IV. 3. 2007. IV. 11. 2007. IV. 12. 2007. IV. 20. 2007. IV. 21. 2007. IV. 24. 2007. IV. 29. másodperc
hazai parlamenti és pártpolitika 314 322 326 485 283 191 190 105 2,216
Magyarország külpolitikája 65 37 103 205
világpolitika 38 34 291 134 497
háborús bűnök 0
gazdaság, pénzügy, üzlet 153 286 25 148 113 238 963
szociális kérdések és egészségügy 343 389 399 228 140 203 69 1,771
kultúra és művészetek 65 20 112 243 25 47 512
oktatás 115 87 202
tudomány 0
környezetvédelem 107 134 116 53 121 531
vallás 104 104
fiatalok és gyerekek 108 108
sport és szabadidő 233 233
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 407 697 552 280 804 598 777 353 4468
összesen 1531 1748 1594 1642 1651 1108 1486 1050 11810

Az 5. táblázatból kiderül: az MTV esti Híradója műsoridejének több mint kétharmadát (a 11 810 másodpercből 4468-at) fordította az „egyéb” kategóriába sorolt hírek közlésére, és csupán körülbelül hatodát (2216 másodpercet) a parlamenti és pártpolitikai hírekére. Ha azonban számításba vesszük az egészségügyi reformról szóló híreket is – amelyek a vizsgált időszakban az első számú politikai kérdést jelentették –, akkor a hírműsor teljes műsoridejének több mint harmadát fordította a közérdekű hírek bemutatására.

A 6. táblázat az RTL Klub esti Híradójában közölt hírek hosszát tematikus megoszlásban részletezi a 2007. április 2-a és 29-e közötti időszak nyolc vizsgált napján:

6. táblázat. Az egyes témák hossza az RTL Klubon 2007. április 2-a és 29-e között a nyolc vizsgált napon

Téma 2007. IV. 2. 2007. IV. 3. 2007. IV. 11. 2007. IV. 12. 2007. IV. 20. 2007. IV. 21. 2007. IV. 24. 2007. IV. 29. másodperc
hazai parlamenti és pártpolitika 45 116 208 110 227 63 72 841 1888
Magyarország külpolitikája 35 35
világpolitika 30 40 70
háborús bűnök 62 62
gazdaság, pénzügy, üzlet 217 119 36 31 403
szociális kérdések és egészségügy 233 120 296 170 118 110 1047
kultúra és művészetek 138 54 114 102 103 38 549
oktatás 28 28
tudomány 85 100 185
környezetvédelem 28 123 98 28 148 85 510
vallás 120 120
fiatalok és gyerekek 0
sport és szabadidő 73 53 175 301
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 876 1224 732 938 875 861 947 948 7,401
összesen 1,549 1,608 1,440 1,466 1,378 1,291 1,484 1,336 11,552

A 6. táblázat azt mutatja: az RTL Klub esti Híradója műsoridejének mintegy kétharmadát (a 11 552 másodpercből 7401-et) fordította az „egyéb” kategóriába sorolt hírekre, és mindössze körülbelül tizedét (1888 másodpercet) a parlamenti és pártpolitikai hírekre, valamint az egészségügyi reformra együttesen. Másképpen: szemben a közszolgálati televízióval, a kereskedelmi televízió hírműsorát a bulvártémák uralták, míg – legalábbis a műsoridőt tekintve – a közérdekű témákra alig fordított figyelmet (lásd még A hírek területi és tematikus megoszlása című fejezetet).

A témák megközelítése

A 7. táblázat azt részletezi, hogy a Magyar Televízió esti Híradója miként közelítette meg a bemutatott témákat, azaz semleges, negatív vagy pozitív képet festett-e róluk.

7. táblázat. A témák megközelítése az MTV-n 2007. április 2-a és 29-e között

Téma Semleges megközelítés – pozitív tartalom Semleges megközelítés – negatív tartalom Semleges megközelítés – semleges tartalom Negatív megközelítés – negatív tartalom Negatív megközelítés – pozitív tartalom Pozitív megközelítés – negatív tartalom Pozitív megközelítés – pozitív tartalom összesen
hazai parlamenti és pártpolitika 1 10 22 33
Magyarország külpolitikája 3 1 4
világpolitika 1 2 3
háborús bűnök 0
gazdaság, pénzügy, üzlet 7 4 1 12
szociális kérdések és egészségügy 1 11 5 1 18
kultúra és művészetek 2 3 5 10
oktatás 2 2
tudomány 0
környezetvédelem 1 4 5
vallás 1 1
fiatalok és gyerekek 1 1
sport és szabadidő 1 5 1 7
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 12 26 16 1 1 1 57
összesen 30 56 56 2 1 0 8 153

Ami a megközelítést illeti, a 7. táblázat azt mutatja – és ez a köztelevízió politikai orientációját elemző korábbi kutatások fényében meglepő eredmény –, hogy a műsorszolgáltató dominánsan semleges hangnemet ütött meg: a 153 hírből 142 semleges hangvételű volt. A többi hír ugyanakkor zömmel pozitív hangvételű volt (a 11 hírből ilyen volt nyolc). A nem semleges ilyen hírek száma azonban alacsony ahhoz, hogy kimondjuk: a közszolgálati televízió valamiféle sikerpropagandát folytatott volna, azaz az inkumbens kormány felé húzott volna (ráadásul a pozitív kicsengésű vagy tartalmú hírek többsége a kultúrához és a művészetekhez kapcsolódott).

Ami a tartalmat illeti, a 7. táblázat azt mutatja, hogy a hírműsor 56 semleges, 39 pozitív és 58 negatív tartalmú hírt sugárzott. Ezek az adatok megerősítik a fenti állításunkat, azt jelesül, hogy szerkesztői nem igyekeztek kedvező színben ábrázolni a mai viszonyokat.

A 8. táblázat azt részletezi, hogy az RTL Klub esti Híradója miként közelítette meg a bemutatott témákat, azaz semleges, negatív vagy pozitív képet festett-e róluk.

8. táblázat. A témák megközelítése az RTL Klubon 2007. április 2-a és 29-e között

Téma Semleges megközelítés – pozitív tartalom Semleges megközelítés – negatív tartalom Semleges megközelítés – semleges tartalom Negatív megközelítés – negatív tartalom Negatív megközelítés – pozitív tartalom Pozitív megközelítés – negatív tartalom Pozitív megközelítés – pozitív tartalom összesen
hazai parlamenti és pártpolitika 9 9 2 20
Magyarország külpolitikája 1 1
világpolitika 1 1 2
háborús bűnök 2 2
gazdaság, pénzügy, üzlet 1 2 1 1 5
szociális kérdések és egészségügy 2 4 3 3 12
kultúra és művészetek 3 1 1 2 7
oktatás 1 1
tudomány 2 2
környezetvédelem 2 2 2 2 8
vallás 0
fiatalok és gyerekek 1 1
sport és szabadidő 1 1 2 4
egyéb (bűntények, botrányok, katasztrófák, sztárok stb.) 7 54 19 12 2 7 101
összesen 16 78 35 19 3 0 15 166

Ami a megközelítést illeti, a 8. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedelmi csatorna döntően semleges hangvételű volt: a 166 hírből 129 volt ilyen. Szemben ugyanakkor a közszolgálati televízióval, a fennmaradó hírek többsége (37 hírből 22) negatív hangvételű volt, ami arra enged következtetni, hogy az RTL Klub valamelyest kritikusabb volt, mint a Magyar Televízió.

Ami a tartalmat illeti: a 8. táblázatból kitűnik, hogy a hírműsor 35 semleges, 34 pozitív és 97 negatív tartalmú hírt sugárzott. Ez ugyancsak megerősíti azt a fenti állításunkat, hogy a kereskedelmi műsorszolgáltató kritikusabb hangvételű, mint a közszolgálati. E negatív hangvételt ugyanakkor magyarázhatja a most folyó egészségügyi reform is, amely eddig inkább negatív következményekkel járt (lehetséges pozitív hatása pedig csak későbbre várható).

Összefoglalás és következtetések

Kutatási eredményeink a mai televíziós hírszolgáltatás három tendenciáját emelik ki. Először is: a magyar televíziók kevés figyelmet fordítanak a nagyvilág híreire. Másodszor: világos munkamegosztás tapasztalható a vezető közszolgálati és a vezető kereskedelmi televíziócsatorna között: míg az előbbi részletesen tárgyalja a közérdekű eseményeket, az utóbbi a bulvárhírekre fókuszál (ezt megerősíti az az itt nem tárgyalt jelenség is, hogy az MTV Híradójának headline-jait főként „kemény”, míg az RTL Klub headline-jait főként „lágy” hírek alkotják). Végül, harmadszor: egyik vizsgált televíziócsatorna sem bizonyult elfogultnak. Az utóbbi tendencia változást jelent a korábbi évek elfogult hírszolgáltatásához képest (az ezekről – egyébként más módszerekkel – készült kutatásokról lásd a Háttér című fejezetet).

Mindezekhez hozzátehetjük, hogy a vizsgált időszakban nem fedeztük fel a szakmaetikai normák megsértését egyik hírműsorban sem.

Javaslat

Az itt bemutatott kutatási eredmények arról tanúskodnak, hogy a televíziók esti főműsoridős hírműsorai alig számolnak be a szomszédos országok és a nagyvilág híreiről, ami – a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű lakossága nagy létszáma és a globalizáció tükrében – vitatható gyakorlat; jelesül azt a kérdést veti fel, hogy az így bemutatott hírek képessé teszik-e a nézőket arra, hogy ismereteiket a megfelelő kontextusban értelmezzék. Érvelhetünk tehát úgy, hogy a televíziós hírműsorok szerkesztőinek nagyobb figyelmet kellene szentelniük a szomszédos országokban és általában a külföldön történő eseményeknek.

Irodalom

Ágh Attila (1992) Kultúrharc és médiaháború. Mozgó Világ, 9. sz.

Argejó Éva & Beck László & Hann Endre & Révész Sándor & Terestyéni Tamás (1994) Jelentések az MR és az MTV hírműsorairól. In: Kurtán Sándor & Sándor Péter & Vass László (szerk.) Magyarország politikai évkönyve 1994. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány.

Bajomi-Lázár Péter (2001) A magyarországi médiaháború. Budapest: Új Mandátum.

Bajomi-Lázár, Péter (2003) Press Freedom in Hungary under the Orbán Government. In: Sükösd, Miklós & Bajomi-Lázár, Péter (eds) Reinventing Media. Media Policy Reform in East Central Europe. Budapest: CEU Press.

Bajomi-Lázár Péter & Bajomi-Lázár Dávid (2001) Újságírók és újságolvasók. A közvélemény a magyarországi sajtóról. Médiakutató, tél.

Baranyai Eszter & Plauschin András (2002) A politikai hírműsorok tájékoztatási gyakorlata 2001-ben. Jel-Kép, 1. sz.

Beck László ([1994] 1998) Kormánytúlsúly a hírműsorokban. In: Argejó Éva (szerk.) Jelentések könyve. Budapest: Új Mandátum.

Beck László ([1996] 1998) Három március hírei a képernyőn. In: Argejó Éva (szerk.)Jelentések könyve. Budapest: Új Mandátum.

Farkas Zoltán (1990) Hadijelentés. Mozgó Világ, 7. sz.

Gayer Zoltán & Molnár Péter (1996) A „kormánypártiság” és az „ellenzékiség” arányai. Magyar Nemzet, október 2.

Gayer Zoltán & Molnár Péter (1997) Kormányzati túlsúly a tévé A Hét műsoraiban. Magyar Nemzet, február 8.

Gayer Zoltán & Molnár Péter & Szabó Dávid (1997) A televízió műsoraira vonatkozó kritika határai, avagy hányszor volt piros zakó a miniszteren? In: Terestyéni, Tamás (szerk.) Médiakritika. Budapest: ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport & Osiris.

Hankiss, Elemér (1996) The Hungarian Media War of Independence. In: Sajó, András & Price, Monroe (eds) Rights of Access to the Media. The Hague: Kluwer Law International.

Haraszti Miklós (1999) A II. médiaháború. In: Csermely Ákos & Ráduly Margit & Sükösd Miklós (szerk.) A media jövője. Budapest: Média Hungária.

Lázár Guy (1992) Sajtó és hatalom. Népszabadság, május 28.

Mádl András & Szabó Dávid (1999a) A médiapiac változásai. In: Kurtán Sándor & Sándor Péter & Vass László (szerk.) Magyarország politikai évkönyve 1999. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány.

Mádl András & Szabó Dávid (1999b) A kormányok mennek, a média marad. Jel-Kép, 1. sz.

Mádl András & Szabó Dávid (2000) A hírműsorok tájékoztatási gyakorlata 1999-ben. Jel-Kép, 1. sz.

Mádl András & Szabó Dávid (2001) A hírműsorok tájékoztatási gyakorlata 2000-ben. Jel-Kép, 1. sz.

Monori Áron (2005) Médiaháborúk. In Bajomi-Lázár Péter (szerk.) Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Nyilas György (2000) Összehasonlító elemzés az MTV1 és a tv2 esti, főműsoridős híradóiról. Jel-Kép, 4. sz.

ORTT (2006) Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről. Budapest: ORTT.

ORTT (2007) Beszámoló az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről. Budapest: ORTT.

Plauschin András (2004) A politikai hírműsorok tájékoztatási gyakorlata 2003-ban. Jel-Kép, 1. sz.

Plauschin András (2005) A hírműsorok tájékoztatási gyakorlata 2004-ban. Jel-Kép, 1. sz.

Sükösd Miklós (1992) Médiaháború Magyarországon 1990–1992. Mozgó Világ, 10. sz.

Székely Mózes (2003) A média hatása a világproblémák értelmezésére a közgondolkodásban. A tematizálás és a közvélemény alakulásának lehetséges viszonyrendszere. Jel-Kép, 4. sz.

Terestyéni Tamás ([1994] 1998) Manipuláció az érzelmekkel és az értékekkel. In: Argejó Éva (szerk.) Jelentések könyve. Budapest: Új Mandátum.

Terestyéni Tamás (1998) A tévéhíradók kínálata és a közönség. Jel-Kép, 2. sz.

Terestyéni Tamás (2002) Napirendek a televíziós tájékoztatásban és a közgondolkodásban. In: Uő. (szerk.) Magyarországi médiumok a közvélemény tükrében. Budapest: Országos Rádió és Televízió Testület, 89–115.)

Tóka Gábor & Popescu Marina (2002) Befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája? Egy empirikus kutatás 1994–1998-ból. Médiakutató, tavasz.

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
Facebook