Médiakutató

Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most!

2007 ősz – Digitália rovat

Barta Judit

„Ha nem megy ellenük, csináld velük!” (1/9)

„A demokratikus kommunikációt a leghelyesebb úgy megközelítenünk, mint egy élőlényt, amely a saját ritmusában húzódik össze és tágul ki, szemben az olyan lineáris, előre megtervezett és racionális folyamatokkal, amelyek a tudományos vizsgálódásainkat általában vezérlik.”
(Clemencia Rodriguez, 2001.)

A civil újságírásra a hivatalos média több fázisban reagált. Azokban az országokban, ahol a médialiberalizáció megvalósult – így hazánkban is –, az intézményes média már nem verseng az amatőr publicistákkal, hanem ellenkezőleg: igyekszik becsatornázni őket. Kérdés, hogy a civil kommunikáció hatékonyságát ez az asszimilálási folyamat veszélyezteti-e. Ugyanakkor a blogoszféra működése, az amatőr újságírók mintája olyan kihívások elé állítja a professzionális sajtót, amelyek a szakmai mércék, a legitimitás, a hitelesség fogalmának tisztázását, illetve újradefiniálását igénylik.

Bevezető

A digitális forradalom második korszaka a felhasználók által generált tartalmak robbanásszerű növekedését hozta magával. 2001. szeptember 11-e, a londoni és a madridi bombamerényletek, az indonéziai cunami vagy a Katrina hurrikán tragédiái a blogpublikálás tömegkultuszát, illetve az intézményes média lassú átrendeződését katalizálták. A civil újságírás a média és a nyilvánosság igazi demokratizálódásával kecsegtet: azzal, hogy a mediatizált nyilvánosság mesterségesen előállított társadalmi konszenzusát felválthatja a habermasi ideál, a deliberatív, más szóval közvetlen avagy részvételi demokrácia.

Tanulmányomban két kérdéskörre kerestem választ. Elsőként arra, hogy a civil újságírásnak a média fősodra által való asszimilálása, illetve a blog formátum adaptálása miként befolyásolja a hivatásos újságíróknak a szakmájukról, a szakmai legitimitásukról, a hitelességükről és a nyilvánossággal szembeni felelősségükről alkotott képét. A magyar újságíró-társadalomról az 1968-ban, 1981-ben, 1997-ben, (2000-ben szűkebb körben) és 2006-ban készült reprezentatív felmérések hasonló kérdéseket is érintettek, de olyan kutatás még nem született, amely az újságírószakmán belüli pozicionálási (nem kizárólag politikai) harcok függvényében vizsgálta volna az újságírók attitűdjeit, szakmai önképét. E tanulmány erre tesz kísérletet, a bourdieu-i mezőelmélet adaptálásával. A civil újságírás egyik nyilvánvaló következménye, hogy amatőrök kértek és nyertek bebocsátást az újságírás terepére, ami a régi iskola (a hagyományos nyomtatott sajtó) és az új iskola (az online sajtó) képviselőit egyaránt arra kényszeríti, hogy újradefiniálják a professzionális újságírás mércéit és feladatait, annak érdekében, hogy megőrizzék monopolhelyzetüket az információszolgáltatás vagy -menedzselés piacán.

A második kérdéskör arra vonatkozott, hogy a blog mint önkifejező médium közösségépítő, civil szférát erősítő szerepe érvényesülhet-e akkor, ha az intézményesített média üzleti érdekeltségébe vonja azt. A civil média (citizens' media) fogalmát Clemencia Rodriguez alkotta, aki a radikális demokrácia híveként úgy vélte, hogy az állampolgárságot a mindennapokban kell megvalósítani és megkonstruálni. A civil média

„…megkérdőjelezi a társadalmi kódokat, a legitimált identitásokat, és az intézményesített társadalmi viszonyokat; […] ezek a kommunikációs gyakorlatok hatalommal ruházzák fel az érintett közösséget, olyan mértékig, amíg ezek a transzformációk és változások lehetségesek” (Rodriguez, 2001: 33).

Az emancipatorikus társadalmi mozgalmak – mint Chilében a 1960-as és az 1970-es években Paolo Freire katolikus reformmozgalma vagy az Indymedia antiglobalista mozgalom – mindig is bátorították a civil média gyakorlatát. A civil újságírás pusztán volumenében, könnyű hozzáférhetőségében és a médium tekintetében új jelenség. A sajtót ellenőrző „ötödik hatalmi ág”-ként való működését és politikai funkcióját hangsúlyozzák azok a teoretikusok (például Howard Rheingold), akik „bölcs tömegként” utalnak a blogírók és -olvasók táborára. A zömében civil újságírók által működtetett dél-koreai OhMyNews például országos politikai reformokat ért el, és 2002-ben közvetlen hatása volt az elnökválasztásra (Young, 2005). Kérdés, hogy amennyiben a sajtó fősodra elmossa a határvonalat saját maga és az alulról jövő, független, amatőr médiumok között, akkor miként érvényesülhet a civil média alternatív értékeket, szerepmintákat, politikai célkitűzéseket és reformokat kultiváló funkciója.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2009.   ::    Főoldal   ::    Impresszum   ::    Szerzőinkhez   ::    Beköszöntő
Keresés:
Rovatok
Archívum
Pódiumbeszélgetések

A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9.

Támogatónk

Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja.