Médiakutató 2009 tavasz

Digitália

Vári Péter:

Szűk keresztmetszetek. Az állam szerepe a digitális átállásban

Az állam szerepe a digitális átállásban

A digitális televíziós műsorsugárzásra való átállás bonyolult gazdasági, társadalmi hatású folyamat. A technikai fejlődés indította el, azonban a gyorsításához, véghezviteléhez állami beavatkozásra van szükség. Ennek oka egyrészt az, hogy a földfelszíni sugárzás során használt frekvencia korlátos erőforrásként állami tulajdonban van. Másrészt a földfelszíni sugárzás során használt frekvenciák nem ismernek földrajzi határokat, használatuk nemzetközi koordinációt igényel az államok részéről. Írásomban ezeket a „szűk keresztmetszeteket” tekintem át.

1. Digitális kihívások

Alapvető cél az átállás során az analóg földfelszíni sugárzás leállítása 2011. december 31-éig. Azoknak, akik ilyen vételi móddal rendelkeznek, valamilyen más vételi módra kell váltaniuk, ha továbbra is szeretnének televíziót nézni. Látszólag egy szűk társadalmi réteget érintő folyamatról van szó – Magyarország esetében 20–25 százalékra tehető az ilyen háztartások száma –, de valójában minden háztartást érint annyiban, hogy kibővül az audiovizuális választék, átrendeződhetnek a hírközlési és a médiapiaci folyamatok. Az átállás – technikai értelemben – egy adott háztartásban az egyik napról a másikra végbemehet, társadalmi szinten azonban éveket vesz igénybe.

A folyamat, valamint a kialakuló piaci verseny nyertese a fogyasztó lesz: amelyik szolgáltató fókuszában nem a fogyasztó van, az a piaci versenyben alul fog maradni. A digitális világ az analóg műsorterjesztéshez képest jobb minőséget, kedvezőbb díjú szolgáltatásokat ígér, szélesebb műsorválaszték mellett. A felsorolt előnyök azt tükrözik, hogy az analóg világ szűk keresztmetszetei a digitalizálás hatására megszűnnének. Kérdés, hogy a felsorolt előnyök milyen mértékben jelennek meg a nézőnél egy időben.

Elsőként tekintsük át a szabályozói oldalon történt lépéseket. Az állami beavatkozási eszközöknek platformsemlegeseknek, a piaci fejlődést ösztönzőknek, a fogyasztói érdekeket szem előtt tartóknak kell lenniük. Érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy az átvitel és a tartalom szabályozása elváljon egymástól. Így történt ez hazánkban is: a két folyamat „digitális átállás” és „audiovizuális média” néven vált ismertté (lásd az 1. táblázatot).

1. táblázat

A szabályozás területei

Korlátos erőforrás Stratégia Jogszabályi háttér
Digitális átállás RRC 06, WRC07

1014/2007. (III. 13.) kormányhatározat
a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól
2007. évi LXXIV. törvény
a műsorterjesztés és
a digitális átállás
szabályairól
Audiovizuális média Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia
Új audiovizuális szabályozás

2. Átvitel

2.1. Frekvencia

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) által szervezett RRC 06 (Regional Radiocommunicatio Conference, 2006) és a WRC 07 (World Radiocomunicatio Conference, 2007) konferencián a részt vevő országok megállapodtak a digitális műsorszórásra használható frekvenciák kiosztásáról és azok felhasználási szabályairól. Az elmúlt évtized technológia fejlődését látva a digitális terv megalkotói biztosak voltak abban, hogy az új terv már nem szólhat 50 évre, mint az 1961-ben elfogadott analóg elődje. A frekvencia azonban továbbra is korlátos, azaz szűk erőforrás marad. Abban az esetben, ha a műsorszórás technológiája, rendszertechnikai felépítése nem változik meg, azaz egy nagyobb teljesítményű adóberendezéssel kell ellátni hatékonyan egy nagyobb földrajzi terület digitális jelekkel való egyirányú ellátását, akkor a hullámterjedési sajátosságoknak megfelelően továbbra is a VHF- és az UHF-sáv lesz erre a legalkalmasabb. A WRC 07 értekezlet a digitális frekvenciatervet közvetlenül nem módosította, azonban lehetővé tette, hogy a digitális átállás során keletkező frekvencianyereségen (digital dividend) az UHF-sáv felső részében (790–862 MHz) 2015-től a műsorszórás mellett mozgó (köznapi értelemben mobil) szolgálat is bevezethetővé váljon. Az, hogy ez pontosan milyen új szélessávú mobilszolgáltatásokat hozhat, milyen mértékben befolyásolja a földfelszíni műsorszórás fejlődésének lehetőségét, még kérdéses.

Mivel az ITU az RRC 06 értekezleten definiálta, hogy az analóg műsorszórás nem élvez védelmet a koordináció során 2015-től, az unió pedig „szigorúbb” céldátumot határozott meg az analóg műsorszórás lekapcsolására (2012), a mobilszolgálatok bevezethetőségének is lehet esélye 2015 előtt. Tekintve, hogy az analóg televíziós műsorszórás ugyanabban a frekvenciasávban üzemel, mint az indítandó digitális műsorszórás, az átmeneti időszakban az analóg műsorszóró hálózatok lekapcsolása előtt nem nyílik arra lehetőség, hogy e frekvenciasávban más típusú hálózatokat építsenek ki.

2.2. Digital dividend

A digitális átállást követően a földfelszíni műsorszórásnál keletkező „frekvencianyereség” felhasználására több elképzelés látott napvilágot. Az unió mellett az ITU is létrehozott egy munkacsoportot annak vizsgálatára, hogy miként, milyen széleskörű társadalmi igényt kielégítve lehet e nyereséget felhasználni.

Elsőként Franciaország jelentette be elhatározását 2008. október 21-én arról, hogy miként részesedjenek a frekvencianyereségből az elektronikus hírközlési és audiovizuális szolgáltatások. A digitális audiovizuális szolgáltatások mellett az új, innovatív és versengő elektronikus hírközlési szolgáltatások bevezetését kívánják elősegíteni, csökkentve a digitális szakadékot. Cél, hogy a lakosság 99 százalékának legyen lehetősége fix vagy mobil szélessávú hozzáférésre.

2.3. Stratégiaalkotás

A magyar kormányzat 2007 márciusában alkotta meg a digitális átállásra vonatkozó stratégiáját, amely egyértelműen kijelölte, hogy az RRC 06 értekezleten megszerzett frekvenciákat milyen módon kívánja a társadalom szolgálatába állítani.

A stratégia által vázolt és jelenleg tartott menetrend:

Forrás: A Digitális Átállás Stratégia (MeH honlap, 2007)

2.4. Jogalkotás

Az elfogadott stratégiát követve született meg 2007 júniusában a műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvény. A törvény felhatalmazást adott a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak arra, hogy öt digitális televíziós és egy VHF-sávi digitális rádióhálózat üzemeltetési jogosultságának megszerzésére írjon ki pályázatot. A törvény a pályázati kiírás feltételrendszerét és a pályáztatási eljárás menetét is meghatározta.

A törvény-, illetve a stratégiaalkotás során még nem lehetett figyelembe venni a WRC 07 értekezlet eredményeit, de a jogalkotó óvatosságát mutatja, hogy az RRC 06 értekezleten elért hét, országos fedettséget biztosító UHF sávú frekvenciakészletből ötöt megpályáztattak.

A törvény – hasonlóan a stratégiához – a rádiózás területét is magában foglalja, amire most nem térünk ki.

3. Tartalom

Olyan jellegű szűkös erőforrás, mint a frekvencia, a tartalom-előállítás területén nem azonosítható.

3.1. Stratégiaalkotás

Régi adósság törlesztéseként 2007 végére megalkották a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégiát, amely a médiaszabályozás átfogó reformjára tesz javaslatot. A stratégia által feltárt belső hazai okok mellett külső okként jelentkezik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló új közösségi irányelv (AMSZ) átvétele. Az átvitel digitalizációját külön kezeltük a tartalomtól, de az az értéklánc mentén visszahat a tartalom-előállításra és -fejlesztésre is. A szabályozás átfogó reformjának ki kell térnie a tartalomra vonatkozó szabályozásra, a versenyszabályozásra, a közszolgálatiságra, az intézményrendszerre és a finanszírozásra.

3.2. Jogalkotás

Ma szűkös keresztmetszetként azonosítható a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény. A stratégiaalkotásban megjelölt területeken új szabályozói válaszokat kell adni a megváltozott piac kihívásaira. Ennek első tervezetét a parlament honlapján hozták nyilvánosságra 2008 decemberében az országgyűlést alkotó pártok. A tervezet elemzésétől eltekintek, de az látható volt, hogy szűk szakmai közösségen túli, szélesebb társadalmi vitára van szükség, és így született meg az újabb verzió, amelyet nyilvános meghallgatáson 2009 januárjában vitattak meg. A most még formálódó jogszabály, elfogadását követően eldöntheti azt a kérdést, hogy mi válhat szűkös erőforrássá: a tartalom vagy az átviteli közeg? A helyzetet jellemzi, hogy a mai médiaszabályozás mellett a digitális földfelszíni platform esetében a tartalom jelenti a szűk keresztmetszetet.

3.3. Platformok

Az állami beavatkozások áttekintése után vizsgáljuk meg a műsorterjesztés új lehetőségeit: a DVB-H-t (digital video broadcasting handheld), a DVB-T-t (digital video broadcasting terrestrial), a DVB-C-t (digital video broadcasting cable), a DVB-S-t (digital video broadcasting satellite) és az IPTV-t (Internet Protocol Television).

1. ábra

Rendelkezésre álló frekvenciakészlet

3.3.1. A DVB-H és a DVB-T

Szűkös erőforrásként a már ismertetett frekvenciakészlet jelentkezik. Magyarország összesen hét UHF- és egy VHF-sávú országos fedést biztosító frekvenciakészletet ért el az RRC 06 értekezleten. A VHF-sávú lefedettség televíziós műsorszórásra való felhasználásáról jelenleg kevés szó esik, de a jövőben ez a lehetőség felértékelődhet. A DVB-H rendszerű mobil televíziózás az UHF-sáv egy részében valósítható meg. A műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvény, valamint az öt digitálistelevízió-hálózat üzemeltetési jogosultságának megszerzésére szóló pályázat kiírása egyaránt arra ösztönözte a pályázókat, hogy a második multiplexben DVB-H-szolgáltatást indítson el a mobilszolgáltatókkal közösen. Az analóg televíziós műsorszóró hálózat lekapcsolása után indítható el a negyedik és az ötödik multiplex. Nem pályáztatták meg a hatodik és a hetedik multiplexet, de a WRC 07 eredményeképp a televíziós műsorszórás részére e multiplex-frekvenciák nagy része elveszhet. Összegezve: induláskor két országos lefedést biztosító DVB-T hálózat kiépítésére van lehetőség. Multiplexenként három HDTV (high definition television) vagy nyolc-tíz normál felbontású televíziócsatorna vihető át. A multiplex feltöltésére a törvény és a pályázati kiírás ad szabályokat, de alapvetően a nyertes szolgáltató üzleti modelljétől függ, hogy miként használja ki a multiplexek kapacitását.

3.3.2. A DVB-C

A kábeltelevíziós rendszerek frekvenciaallokációját maga a szolgáltató végzi, más szolgáltatókkal nem kell egyeztetnie. A hálózat építésekor használt technológia alapján 300 MHz-es, 450 MHz-es, 550 MHz-es és 860 MHz-es rendszerek létesültek az országban. Belátható, hogy hét vagy nyolc MHz-es kiosztás esetén is korlátozott számú analóg televízió csatorna vihető át.

Ezzel a kábeles infrastruktúrával a korábbiakhoz képest több szolgáltatás nyújtására van lehetőség (VOIP, Voice Over Internet Protocol, internet) az előfizetők részére.

Egy elvi kiosztásadat analóg és digitális televízió- és rádióátvitel esetén így néz ki:

5-65 MHz 88-108 MHz 119-130 MHz 130-300 MHz 302-470 MHz 470-720 MHz 720-862 MHz
Adat visszirány FM rádió Adat Analóg tv Hipersáv
Analóg és digitális tv
Analóg tv Analóg és digitális tv

A kábeltelevíziós hálózatok digitalizálása más üzleti filozófia alapján megy végbe. Kihasználva a digitális átvitel, valamint a visszirányú átvitel lehetőségét, új típusú szolgáltatásokat vezethetnek be; ilyen a VOD (video-on-demand), a NVOD (near-video-on-demand) és a már említett HDTV. A szolgáltató az előfizetői körében megjelenő valós piaci igények kielégítésére törekedik. Az előfizetők egy szegmense szociális vagy egyéb okok miatt nem kíván váltani a megszokott analóg csomagjáról más, újabb, digitális műsorjeleket is tartalmazó csomagok felé. Ez azt eredményezi, hogy a digitális átállás ideje végtelenné válhat. A helyzetet egy újabb digitális-digitális váltás (DVB-C, IPTV) teheti bonyolultabbá: ugyanaz a műsorcsatorna analóg és digitális formátumokban egyszerre terheli a szolgáltató hálózatát. Paradox módon minél hatékonyabb kódolást, tömörítést használunk, annál rosszabb a hálózat kihasználtsága. Ennek oka az, hogy a korábbi műsorterjesztési mód – például az analóg – a lekapcsolása esetén minden háztartást el kell látni set-top box-készülékkel, amelynek ára a jelenlegi szociális csomagok díjaihoz mérten magas.

3.3.3. DVB-S

Újra virágkorát éli a műholdas műsorterjesztés. A hatékonyabb műszaki megoldásoknak köszönhetően jelentősen csökkent a belépési korlát a műsorszolgáltatók, valamint a DTH (direct-to-home) szolgáltatók számára. 2008 végén újabb szolgáltató lépett e piacra, és várható, hogy továbbiak követik. Korlátos erőforrásként itt is megjelenik a frekvencia, a műholdas pályapozíció, valamint a műhold által lefedett terület nagysága, irányultsága (a műhold „lábnyoma”). A műholdas szolgáltatók ezt újabb műholdak üzembe állításával, valamint a forgalom földrajzi szegmentálásával igyekeznek enyhíteni. Az analóg és a korai digitális műholdas műsorterjesztés során szinte egy vevőantennával egy pozícióban egyaránt foghatók voltak a nyugat- és a kelet-európai műsorszolgáltatók jelei. A jövőben a nyugat-, a közép- és a kelet-európai szolgáltatók jelei más-más pozícióba kerülhetnek át. A belépési korlát csökkenése új üzleti modelleket is hozott: elsőként ezen a platformon jelent meg a nagyfelbontású HDTV-sugárzás. Már hazánkban is működik olyan szolgáltató, amely HDTV műsorcsomagot ajánl előfizetői részére.

A digitális átállás terén ez a platform az, amely a leggyorsabban képes reagálni a változásokra. A szolgáltatás megindításakor az országot egyszerre fedik le, míg más platformok esetében a hálózatkiépítés ütemének megfelelően válhatnak előfizetővé a nézők.

Abban az esetben, ha a többi platform szolgáltatója – külső vagy belső okok miatt – nem képes azonos mértékben részt venni a versenyben, ez a platform válik a digitális átállás során domináns platformmá.

3.3.4. IPTV

A mobilitás kivételével az összes technikai előnyt magában foglaló platformról van szó, amely a legnagyobb mértékben képes alkalmazkodni a nézői igényekhez, szokásokhoz. Szűkös keresztmetszete egyrészt a technikai korlátja. Az elosztási ponttól pár kilométerre elhelyezkedő előfizetők képesek a korábban már megszokott minőségben nézni a műsorjeleket. Szinte kizárólag városi környezetben épül ki, ahol a technikai korlát könnyebben leküzdhető több elosztási pont által, valamint a területegységre eső előfizetői szám is magasabb.

Létezik azonban egy gazdasági korlát is, amely a nem inkumbens szolgáltatók részére lehetetlenné teszi az IPTV szolgáltatás indítását. Az előfizetői hurok részleges (kb. 1300 Ft/hó) vagy teljes átengedésének (kb. 2400 Ft/hó) havi díja összemérhető a piacon elérhető műsorcsomag díjával (kb. 2000–4000 Ft/hó). Nem saját tulajdonú előfizetői hálózat esetén az átvitel, valamint a tartalom költségének összege nem teszi rentábilissá az IPTV hálózat kiépítését.

Lineáris televíziózásra jelenleg gazdaságilag ésszerűtlen a megoldás. Nem lineáris tartalmak esetében technológiai előnyben van. A nézői szokások megváltoztatásával ésszerű alternatívát jelenthet a jövőben. A nézői szokások ugyan lassan változnak, de a folyamat elindult ebbe az irányba. A szolgáltatónak az új típusú nézői szokások kiteljesedéséig célszerű más technológiákkal, esetleg szolgáltatókkal kooperálnia, hogy a szolgáltatás költségszintjét optimumponton tarthassa. Ilyen megoldás lehet a DVB-T szolgáltatás és az IPTV szolgáltatás kombinálása.

4. Stratégiai kérdések és megoldások a szolgáltatók szemszögéből

A szűk keresztmetszetek ismeretében a szolgáltató számára két választási lehetőség adódik. A választást főként a szolgáltató piaci dominanciája határozza meg. Lehetőség van több platform együttes alkalmazására, saját infrastruktúrára építve. Ez főként az inkumbens szolgáltatók stratégiája lehet, mivel az ehhez szükséges beruházásokra ők képesek.

A közepes vagy kisebb szolgáltatók számára az együttműködés lehet valós opció vagy az adott platformon saját infrastruktúrára alapozva versenyelőnyt kell szerezni más platformokkal szemben. Ilyen típusú indulás volt megfigyelhető a DTH-műholdas szolgáltatók körében, de a piaci pozíció megőrzése vagy növelése érdekében szolgáltatásaikat más, főként kábeles platformra is kiterjesztették.

5. Összegzés

A műsorjelek mellett a korábbi analóg világban megismert szűk keresztmetszeteket is „digitalizálják”. Ezek a keresztmetszetek ugyan kitágultak, de továbbra is létező szűk keresztmetszetek maradnak.

Nem szabad viszont figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a most felnövekvő generáció újabb és újabb formáját keresi annak, hogy a számára fontos audiovizuális tartalmakat az általa megkívánt módon és időben érje el. A szélessávú internet elterjedése ezt egyre inkább lehetővé teszi számára. Az audiovizuális tartalmak átvitelét biztosító szolgáltatók mai beruházásai, fejlesztései a közeljövő még hagyományosnak tekintett és a jövő igényeinek is meg fognak felelni, de a földfelszíni műsorszórás során keletkező „frekvencianyereség” is e célt szolgálhatja majd a jövőben.

Irodalom

1014/2007. (III. 13.) kormányhatározat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól: (utolsó letöltés: 2008. november. 23)

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink