Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Médiakutató 2010 tavasz

Új média

Kupi Dániel:

A magyarországi számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok, 1987–2009

Tanulmányomban a magyarországi számítógépes játékokkal foglalkozó magazinokat mutatom be, a kezdetektől napjainkig. Először is a legelső ilyen jellegű lapok (Spectrum Világ, Commodore Világ), illetve a három legjelentősebb, jelenleg is létező itthoni magazin (576 KByte, PC Guru, GameStar) történetét ismertetem, összefüggésben közvetlen elődeikkel vagy utódaikkal. Ezt követően bemutatom az ilyen lapok általános, tartalmi felépítését, illetve röviden kitérek a külső jellemzőikre.

1. Bevezető

A magyarországi számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok készítői, olvasói a fejlett magyar számítástechnika úttörői közé tartoznak. Azok, akik kezdetben először foglalkoztak a számítógépekkel, a programokkal, játékokkal, többek között játékok programozásával tanulták meg azt, amivel napjainkban működtetik a számítástechnika világát. Például azok, akik ma a televízióban látható időjárás-jelentések programját írták, húsz évvel ezelőtt még maguk is szenvedélyes játékosok és játékkészítők voltak. Továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a számítógépek, a számítástechnika és a játékok is az életünk részévé váltak. Napjainkban a fiatalok már együtt nőnek fel ezekkel a készülékekkel, beleszületnek a modern technika, az internet használatába; milliós előfizetői bázisokkal rendelkező online játékokkal játszanak. Ezeket a rétegeket a tanulmányban tárgyalt médiumok érintik, szólaltatják meg, ők szólnak hozzájuk közvetlenül.

A lapok részletesebb bemutatása előtt fontos kitérni a magazinok alapvető tulajdonságaira, illetve a megjelenésük kezdetével párhuzamos fontosabb történelmi eseményre, a rendszerváltásra is. A nyomtatott sajtó termékei közül a magazinok csoportja a legnépesebb. Ennek oka az, hogy minden egyes lap a teljes olvasóközönség egy kis szeletét célozza meg. Egy országos napilaphoz képest ugyan kevesebben vásárolják őket és ritkábban jelennek meg, mégis életképesnek bizonyulnak, köszönhetően többek közt a hirdetőknek.1 A hirdetőknek mindig is nagy gondot jelentett, hogy közvetlenül a célközönséghez juttassák el a reklámokat. A magazinok pedig szakosodott, szűk réteghez szóló jellegzetességüknek köszönhetően ideális megoldássá váltak, hiszen a hirdetők szinte közvetlenül tudtak szólni az érdekeltségi körüknek (például a számítástechnikai üzlet a számítástechnikai magazinokban hirdet).

Magyarországon az államszocializmus időszakában az 1980-as évekig a jellemző az ál-sajtópiaci helyzet volt. Látszólag a gazdasági törvényszerűségek (például kereslet–kínálat) uralták a piacot, de a valóságban felülről irányították: szabályozták, hogy egy-egy lap mennyi papírt használhat, mekkora lehet a szerkesztőség, központi előírásokat és szóbeli utasításokat kellett betartaniuk, ráadásul a lapalapítást engedélyeztetéshez kötötték. A keresztfinanszírozási rendszer pedig lehetővé tette, hogy a sikeres lapok nyereségéből fenntartsák azokat a lapokat, melyek sikertelenek voltak ugyan, de a központi irányítás mindenképp életben akarta tartani őket. Összességében a körülmények nem bizonyultak kedvezőnek egy számítógépes játékokkal foglalkozó magazin elindításához.

A szocialista gazdasági rendszer az 1980-as években gyengülni kezdett, a KGST sem tudott már annyi támogatást nyújtani, mint az azt megelőző időszakban. Az infláció az 1980-as években felgyorsult, a keresztfinanszírozási rendszer már nehezen volt fenntartható. A nyomtatott sajtó szempontjából választóvonalnak tekinthető a rendszerváltás éve, ugyanis 1989-ben szűnt meg a lapengedélyeztetés, aminek hatására magánvállalkozások is lapkiadásba fogtak. A régi újságoknak az újonnan megjelenő kiadványokkal versenyezve kellett a piacon maradnia. „1989 és 1993 között minden évben ezernél több új lapot vettek nyilvántartásba” (Juhász, 2005: 166), ekkortájt jelentek meg a számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok is a piacon.

2. A számítógépes játékokkal foglalkozó magyarországi magazinok

Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, röviden ismertetem a hazai számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok történetét. Vizsgálódásaim középpontjában a legelső ilyen jellegű lapok (Spectrum Világ, Commodore Világ), illetve a három legjelentősebb, legnagyobb múltra visszatekintő és jelenleg is aktív itthoni magazin áll (576 KByte, PC Guru, GameStar), összefüggésben közvetlen elődeikkel vagy utódaikkal.

Spectrum Világ (1987–1990)

A Spectrum Világ (röviden SpV) a magyarországi számítógépes játékokkal foglalkozó lapok körében úttörőnek számít, ezt tekinthetjük a legelső ilyen jellegű kiadványnak. A Spectrum Világot 1987-ben alapította Rucz Lajos, Székely László és Kiss László. Az 1980-as évek második felében mindhárman az LSI nevű számítástechnikai cégnél dolgoztak. Az LSI számítástechnikával, számítógépekkel, programozással kapcsolatos könyvek kiadásával is foglalkozott. A magazin címében szereplő ZX Spectrumhoz több kiadványt is megjelentettek (l. LSI kiadványok). Rucz Lajos 1985-ben kapott felkérést, hogy társszerzőként vegyen részt a Sinclair Spectrum játék és program I. című könyv megírásában. A könyv nagy siker lett, öt év alatt hét utánnyomást élt meg, az eladott példányok száma majdnem elérte a húszezret. Az olvasók levelekben jelezték a kiadónak, hogy igény lenne egy folyóirat megindítására is, de az LSI nem vállalta a feladatot.

Így történt, hogy Rucz Lajos, Székely László és Kiss László magántőkéből, egy magánvállalkozás keretein belül, belevágott a Spectrum Világ elkészítésébe. Egy magazin megjelentetéséhez nem kaptak lapalapítási engedélyt a Művelődési Minisztériumtól, azonban hosszas utánajárásnak köszönhetően könyvsorozatként sikerült engedélyeztetniük. A Spectrum Világ szerkesztősége kezdetben az LSI cég irodáin belül dolgozott, aztán mindegyiküket kirúgták a cégtől, mert nem tartották szerencsésnek, hogy onnan intézik a lappal kapcsolatos ügyeiket. 1990-ben egy saját irodát béreltek és ott folytatták a munkát.

Az SpV szerkesztőségének magját Rucz Lajos és Kiss László alkották, ők írták a Spectrum Világ tartalmának túlnyomó többségét. Rucz szerint két fő külsős munkatársuk volt, az egyikük Fehér Gábor (Masell) aki később a Guru alapító tagja, majd pedig a PC Guru tagja lett, a másik Samu József (Sam. Joe), aki később a PC-X-nél, aztán a GameStarnál dolgozott. Rajtuk kívül, Rucz szerint, nagyjából 10-12 külsős újságíróval dolgoztak.

1986-ra a Spectrumok iránti kereslet erősen lecsökkent, a gyártó cég csőd közeli helyzetbe került és az Amstrad nevű számítástechnikai vállalat felvásárolta. A ZX Spectrumokat idővel lecserélték a tulajdonosaik, a számítógép célközönsége egyre inkább szűkült. A számítógépgyártó cég bukása nagy hatással volt a magyarországi helyzetre is, a Spectrum-használók száma csökkent, így a Spectrum Világ olvasói tábora is. 1989-től kezdve folyamatos volt a példányszámcsökkenés, míg végül, 1990 novemberében a 25. számmal véget ért a könyvsorozat.

Commodore Világ (1989–1995), Computer Világ (1995), PC Ultra (1996–1997)

Az 1980-as évek egyik legsikeresebb számítástechnikai cége a Commodore International volt. Ők gyártották az egyik legnépszerűbb és máig a legmagasabb eladási statisztikákkal rendelkező számítógépet, a Commodore 64-et (más néven C64). A Sinclair Research csődje után Magyarországon is egyre többen tértek át az amerikai gyártmányú C64-re. A Spectrum Világ szerkesztői legalább annyi kérést kaptak levélben egy a Commodore 64-gyel foglalkozó lap indításával kapcsolatban, mint előtte az LSI cég egy Spectrummal kapcsolatban. Így történt, hogy a Spectrum Világgal párhuzamosan, 1989-ben Rucz Lajos és Kiss László megalapították a Commodore Világot. Az új lapban Rucz látta el a kiadói és az üzleti ügyekkel kapcsolatos teendőket, míg Kiss László CoVboy néven szerkesztette a magazint. Eleinte Kiss László írta az összes cikket, aztán a harmadik számtól kezdve a beérkezett olvasói anyagok is megjelentek a Tökös Mákos nevű rovatban. A szerkesztőség az állandó tagok mellett sok külsős munkatársat is alkalmazott, főleg egyetemi hallgatókat. Kezdetben a Commodore Világ is könyvsorozatként indult, aztán a 9. számtól kezdve megkapta a lapengedélyt, így hivatalosan is újsággá vált. 1992-ben a 25. szám megjelenése után Kiss László otthagyta a magazint, mert állítása szerint már nem látott benne fejlődési lehetőséget. 1994-ben Rucz közbenjárására ugyan visszatért a Commodore Világhoz, de 1995 végén újra elhagyta a lapot.

A Commodore cég 1994-ben a Sinclair Research sorsára jutott, csődbe ment. Egyre nehezebben lehetett új témákat és tartalmakat találni a lap elkészítéséhez. A Commodore hanyatlásával és a PC piaci előretörésével lassan kezdett megváltozni a magazin tartalma is. 1995-ben a Commodore Világ az 51. szám után átalakult, az 52. számtól új nevet kapott: Computer Világ (rövidítése szintén CoV).2

A Computer Világ 1995 végén, a 7. évfolyam 63. száma után átalakult és PC Ultra néven folytatódott. A PC Ultra első száma 1996 februárjában jelent meg, a szerkesztőség és a kiadó maradt, a tartalom és a név változott. A PC Ultra másfél évig működött, míg végül az 1997. májusi számával bezárólag megszűnt.3

576 KByte (1990–2002; 2008–)

Az 576 KByte magazint Balogh Zsolt alapította, az első szám 1990 júniusában jelent meg. A lap különlegessége, hogy társaitól eltérően túlnyomó többségében csak játékokkal foglalkozott. Több mint tíz év alatt az 576 KByte nem tartalmazott hardver-, szoftver-leírásokat, különféle kulturális ajánlókat, csak a játékokkal kapcsolatos cikkek jelentek meg benne. Az újság felelős szerkesztői kezdetben Balogh Zsolt és Jámbor Árpád voltak, aztán a negyedik számtól kezdve Balogh Zsolt egyedül töltötte be ezt a posztot.

Az 1991. februári számban, a szerkesztők egy felhívást intéztek az olvasókhoz, melyben segítségüket kérték egy országos, 576 KByte Klub megalapításához. 1992. októberben megnyílt az első 576 KByte Shop, az üzlet kifejezetten számítógépes játékok forgalmazásával foglalkozott. 1993-ban országszerte már öt nagyvárosban nyílt 576 KByte Shop, a magazin főszerkesztője Áprili Zoltán (Zolee) lett. 1994-ben videojátékokkal foglalkozó 576 KByte műsor indult az MTV-n4, később 1996-ban átkerült a Szív TV-re.

1997-ben a Spectrum és Commodore Világból ismert Kiss László (CoVboy) veszi át a főszerkesztői posztot. Decemberben a magazin kettéválik, különféle játékkonzolokkal foglalkozó új lap indul, 576 Konzol néven, az 576 KByte pedig átalakul PC magazinná. 2000. májusban Kiss László elhagyja a lapot, az új főszerkesztő Széchenyi János (szjvc) lett, aki 2001 júniusában egészségügyi okokra hivatkozva elhagyja a lapot. Helyette nem választanak új főszerkesztőt. A júliusi köszöntőt Bagó Péter írta, az impresszumban pedig csak annyi van feltüntetve, hogy „Szerkeszti: az 576 Team”. Augusztustól Varga Balázs írja a köszöntőt. 2002 februárjától Fülöp Viktor (ender) lesz az új főszerkesztő, akit júniusban Szeleczky Ádám vált. Júliusban újabb főszerkesztőváltás, a posztot ezúttal Theodore Reiker veszi át, decemberben pedig megszűnik a lap. A kiadás jogát a GameStart megjelentető IDG Magyarország Lapkiadó Kft. felvásárolta. 2003-ban pár hónapig a GameStar 576 KByte logóval jelent meg.

2008 októberében az addig csak konzolos játékokkal foglalkozó 576 Konzol megszűnt, helyét az újrainduló 576 KByte vette át. A lap főszerkesztője Bényi László (Grath) lett, aki a PC Gurunál volt szerkesztő. Az új magazin nem PC exkluzív, hanem újra multiplatform, mint amilyen 1997-ig volt.

Az 576 marketingigazgatója, Sashegyi Zsolt szerint a lap náluk teljesen más szerepet tölt be, mint pl. a GameStar vagy a PC Guru. Itt főleg az 576 KByte boltok egyik marketing eszközének tekintik.

Guru (1992–1996), PC Guru (1993–)

1990 környékén a számítástechnika, számítógépek, programozás, számítógépes játékok rajongói, klubokban gyűltek össze (pl. Budapesten, Kecskeméten, Győrben, Pécsen, Székesfehérváron stb.), ahol egymást tanították a számítógépek kezelésére, programozásra, mivel akkoriban egy számítógépet csak a programozási nyelvek ismeretével lehetett használni. Az 1990-es évek elején jelentek meg az első grafikus felületű operációs rendszerek (pl. Windows), de Magyarországra még sokáig nem jutottak el.

Ilyen klubokban, ilyen körülmények között találkoztak a Guru alapítói is. A klubtagok közt felmerült az igény az információszerzésre, ezért Berényi Zoltán (Bear), Marinov Gáborral (Gaborca), Fehér Gáborral (Masell) és Turcsán Tamással (Shy) együtt úgy döntöttek, hogy készítenek egy lemezújságot. 1990-ben jelent meg a Guru első száma, 3,5-es floppy lemezen. A készítői azért döntöttek a lemezújság mellett, mert ingyenesen akarták terjeszteni; bárki lemásolhatott, lemásoltathatott magának egy példányt, a készítők másoláskor csak a felhasznált lemez árát kérték el.

A Guru a klubokban hamar nagyon népszerű lett, postán küldték az ország különböző pontjaira. 1990-től 1992-ig, másfél év alatt, összesen 14 szám jelent meg. Időközben felkereste a szerkesztőket egy befektető, aki felajánlotta, hogy készítsenek nyomtatott újságot a Guruból, azonban amikor elfogadták volna az ajánlatot, a befektető eltűnt. A papírújság gondolata azonban megmaradt, így a négy alapító tag összeállt, hogy elkészítsék a nyomtatott lapot. Saját pénzüket felhasználva, 1,5 millió forintos kezdőtőkével 1992-ben megalapították a magazint. Két évig úgy dolgoztak a lapon, hogy minden pénzüket beleölték, ez alatt az idő alatt a Guru vásárlói tábora egyre nagyobbra nőtt.

A magazinban hamarosan megjelent egy, a szerepjátékokkal foglalkozó rovat, a Valhalla. A Valhalla Páholy nevű kiadó, ami főleg fantasy könyvek kiadásával foglalkozott, 1994-ben felvásárolta a Gurut. Ekkor az alapító tagok közül ketten, Fehér Gábor és Marinov Gábor kikerültek a lapból, aztán három hónappal később Turcsán is távozott és megalapította a PC-X-et.

A Guru negyedéves mellékleteként 1993-tól jelent meg a PC Guru. A Guru több számítógép-platformmal is foglalkozott, Amigával, Atarival, PC-vel és később Commodore 64-gyel is. Ehhez képest a PC Guru, nevéből eredően is, csak PC-vel foglalkozott. 1994-től a PC Guru kéthavonta, 1995-től 1996-ig a két lap párhuzamosan, havonta jelent meg egymás mellett. A főleg Amigával foglalkozó Guru 1996-ban megszűnt.

A lapok kiadásával 1996-ig a Guru BT. foglalkozott, 1997-től a PC Guru, az Új Guru Lapkiadó Kft. gondozásában jelent meg. 1999-ben a németországi székhelyű kiadó a Vogel Burda magyarországi leányvállalata, a Vogel Publishing Kft. felvásárolta a PC Gurut. 2000 szeptemberéig Berényi Zoltán volt a lap főszerkesztője, októberétől a helyét Mocsáry József (Mocsy) vette át.

A Vogel Publishing Kft.-ben kisebbségi tulajdonos volt a vállalat ügyvezető igazgatója, Ivanov Péter. „(…) a 2000-ben, 2001-ben kezdődő és szinte a teljes informatikai lapkiadást érintő recesszió is hozzájárult ahhoz, hogy az ügyvezető-tulajdonos és a vegyes vállalat 80%-át birtokló német anyavállalat között megromlott a viszony [2002 szeptemberében]. A lapok gondozását végző alvállalkozás felmondta szerződését a Vogel Publishinggal” (Vértes, 2007).

A Vogel Publishing Kft. kiadványai (PC Guru, Playtime!, Chip, Műszaki Magazin) helyett, 2002 októberében, az IPMA-Media Kft. és az IPMA-Service Kft. gondozásában új magazinok indultak (Guru Gamer, Multiplay!, Magyar PC Magazin, Magyar Műszaki Magazin), melyeket nagyrészt a régi lapok munkatárasai készítettek.

Ali Mehdi, az IPMA-Service Kft. és IPMA Media Kft. ügyvezetője egy sajtóközleményben a következőket nyilatkozta: „A Vogelnél a tulajdonosok és az akkori ügyvezető közötti, régóta húzódó viták miatt a helyzetüket bizonytalannak érző munkatársak egyes tagjai hosszas tárgyalások után, a felmondásukat és munkaviszonyuk megszűntét követően, 3-4 hét elteltével léptek be cégeinkbe.” (l. A volt Chip & (PC Guru stb.) csapat tiltakozása). Így történhetett, hogy az újonnan megjelenő Guru Gamert, szinte teljesen ugyanaz a szerkesztőség készítette, mint a PC Gurut. A Guru nevet jogi úton, bírósági határozatot követően elvesztették, így a magazin második száma már Gamer Magazin címmel jelent meg.

A Vogel Burda nem hagyta annyiban a magyarországi piac elvesztését, még 2002 októberében „…új, immár százszázalékos tulajdonú céget alapított, Carsten Gerlach vezetésével új csapatot szervezett és újraélesztette a kiadványokat” (Vértes, 2007). A szeptemberi szám után, egy hónap szünetet követően, novemberben újraindult a PC Guru is, melyet Berényi Zoltán vezetésével a PC.Games csapata vitt tovább.5 A vásárlók nehezen tudták eldönteni, hogy melyik laphoz ragaszkodjanak, Gamer Magazin néven a régi szerkesztőséghez, vagy a régi PC Guru névhez, új szerkesztőséggel. A két lap egyidejű megjelenése erősen megosztotta a számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok piacát, ekkor vette át a vezető szerepet az addig több példányban fogyó PC Gurutól a GameStar.

2003 áprilisában a Gamer Magazin szerkesztői közül többen visszatértek a PC Guruhoz, mert szerintük a szakmai fejlődésükhöz nagyobb lehetőséget biztosított a Vogel Burda külföldi tőkéje. 2004 februárjában Sashegyi Zsolt vette át a főszerkesztői posztot. A Gamer Magazin 2004. szeptemberi számával megszűnt és egyesült a GameStarral. 2008 elejétől a PC Guru kiadását a Motor-Presse Budapest Lapkiadó Kft. vette át. 2008 októberében Sashegyi Zsolt otthagyta a PC Gurut, az új főszerkesztő Harangozó Csongor (Shoebaron) lett.

PC-X (1994–1999), GameStar (1999–)

A Guru egyik alapító tagja, Turcsán Tamás (Shy), három hónappal azután, hogy 1994-ben a Valhalla Páholy Kiadó felvásárolta a magazint, elhagyta a lapot. Az IDG Magyarország Lapkiadó Kft.-től megkeresték Turcsánt és felkérték egy, a számítógépes játékokkal foglalkozó magazin létrehozására. Ő elvállalta a feladatot és megalkotta a PC-X-et. 1994 szeptemberében jelent meg az első szám. Turcsán Tamás, Bognár Ákossal (Mr. Chaos) együtt töltötték be a felelős szerkesztői posztot. Bognár előtte az IDG egy másik kiadványánál, a Mikrovilág Magazinnál dolgozott szerkesztőként.

Turcsán a Gurutól való távozása után úgy gondolta, hogy egy számítógépes játékokkal foglalkozó lapot lehetne annál jobban is készíteni. A PC-X-et magazinosabb, nyitottabb lapként képzelte el, amiben a játékok mellett jut hely a számítástechnikának is (hardver, szoftver), az akkoriban divatos demóknak, illetve a külvilágnak, könyv-, film- és zeneajánló képében. Két év után az IDG megvált Turcsántól, saját bevallása szerint az ő feladata a kreativitás, nem pedig a működtetés volt. A PC-X mellett hozzálátott egy másik lap készítéséhez, az Other Side című multimédiás CD-magazinhoz. 1997-ben Turcsán távozásával Bognár Ákos főszerkesztői pozícióba került. 1999-ben a márciusi számtól az új felelős szerkesztő Spányik Balázs (The Richfielder) lett.

1999-ben az IDG kiadó felvásárolt egy szintén számítógépes játékokkal foglalkozó magazint, a PC Zedet.6 A PC-X és a PC Zed egyesítéséből létrehozták a GameStart, melynek első száma 1999 októberében jelent meg, a főszerkesztője Szilágyi Árpád lett. 2000. májustól helyét Szigetvári József (Szittyó) veszi át. 2002-ben az IDG Magyarország Lapkiadó Kft. megszerzi a megszűnő 576 KByte magazin kiadási jogait; a 2003-as februári számban a GameStar logó mellett megjelent az 576 KByte logója is, a lap szerkesztői közül néhányan csatlakoztak a GameStarhoz. 2003-ban Szigetvári József távozik, az új főszerkesztő Halász Bertalan (Boe) lett. 2004-ben a kiadó felvásárolta a Gamer Magazint és a GameStarba olvasztotta.

3. Tartalom, kinézet

A következőkben bemutatom az ilyen jellegű lapok általános felépítését, a legjellemzőbb rovatokat. A számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok tartalmukat illetően jelentős változásokon mentek át a kezdetektől napjainkig. A technikai, technológiai változások, újítások nagyban meghatározták mind a lapok tartalmát, mind pedig a megjelenésüket.

Vizsgálódásaimhoz a Spectrum Világ, Commodore Világ, Computer Világ, PC Ultra magazinok online elérhető változatait, az 576 KByte 2002-ig megjelent összes számát digitalizált formában tartalmazó DVD-jét, illetve a Gamer Magazin, GameStar, PC Guru, PC-X, PC Zed magazinok felhasznált irodalomban feltüntetett évfolyamait vettem alapul.

Játékbemutatók, játékleírások, játéktesztek, végigjátszások

Általánosságban elmondható, hogy főképp a játékokkal kapcsolatos írások teszik ki a lapok tartalmának nagy részét. Már az első lapban, a Spectrum Világban is megjelentek hírek, játékbemutatók, végigjátszások és segédletek. Ezek a rovatok a napjainkban megjelenő magazinokban is megtalálhatók. Míg régebben külföldi lapokra kellett előfizetni, klubokba kellett járni vagy külföldre utazni a friss hírekért, addig manapság a legfőbb információforrás az internet lett; azonban még mindig jelentős a különféle játékkonferenciák, kiállítások szerepe.

A játékleírások eleinte mindig a már megjelent és kapható játékokról szóltak. Ezek voltak a játéktesztek: ismertették, hogy mi a játék története, a játékos feladata, a grafikai megjelenést, a hangokat, az irányíthatóságot, játékmenetet. A játéktesztek terjedelme nagyon változatos, jelentéktelenebb programoknál akár egy oldal is lehet, míg jelentősebb, sokak által várt címeknél négy–hat oldalt is elérheti. A játéktesztek fontos eleme az értékelő doboz. Tartalma minden magazinnál más, illetve évfolyamonként is változhat. Szöveges, képes, grafikonos és számmal jelzett értékelések is előfordulnak. Az értékelő skála leggyakrabban százalékban megadott, vagy 1–10-ig, esetleg 1–5-ig terjed. Gyakran külön pontozzák a programok egyes elemeit, úgymint grafika, hang, játékmenet stb. Később, ahogy egyre könnyebb volt friss információkhoz jutni, külön rovatot kaptak az olyan írások, melyek a még meg nem jelent, félig kész játékokról szóltak, amolyan ízelítőként, hogy mi várható. Ezek a bemutatók általában rövidek, egy oldalon akár négy-nyolc is megjelenhet.

További másik fontos rovatnak tekinthető a végigjátszás és az ezzel gyakran összefüggő segédletek. A végigjátszások az adott játék elejétől a végéig ismertetik azokat a kulcsmomentumokat, melyeket ismerve könnyedén bárki befejezheti az adott programot. Ebből kifolyólag nagyon terjedelmesek, 10–12 vagy akár több oldalasak is lehetnek, ezért végigjátszást egy lapban csak egy játékról írnak.

Ehhez hasonlóak a tippek, trükkök, segédletek, mentőöv típusú rovatok, annyi különbséggel, hogy ezekben egy-egy fontosabb kérdést válaszolnak meg, ami többeknek gondot okoz, vagy nem volt teljesen egyértelműen tisztázva a végigjátszásban. Többnyire az olvasói levelek kérdéssel és az azokra adott válasszal együtt kerültek be ezekbe a rovatokba.

Programozás, demo

A grafikus felületű operációs rendszerek korát megelőzően fontos volt, hogy a felhasználók értsenek a számítógépek kezeléséhez, programozásához. Emiatt az első lapokban, Spectrum Világ, Commodore Világ, jelentős hangsúlyt fektettek az olvasók tanítására, képzésére. Egy-egy lapnak akár a fele különféle programnyelvek bemutatásáról, gépikódolás-tanfolyamról, felhasználói programok bemutatásáról szólt.

Az 1980-as, 1990-es évek számítástechnikai klubjaiban a klubtagok szórakozásból, tehetségük és hozzáértésük bizonyításaként, elkezdtek programokat, úgynevezett demókat írni. A demók készítése népszerű tevékenység volt az akkori számítógép-kedvelők körében; demo-csapatokat alakítottak, demo-versenyekre jártak, akár külföldre is. Ezekkel a demókkal több lap is foglalkozott; pl. az 576 KByte 1991-ben bevezette az Exkluzív című rovatukat, itt mutatták be az olvasók által készített demókat, játékprogramokat; illetve a PC-X-ben Demozona néven működött egy demo programozás rovat.

A programozás rovatok a grafikus felületű operációs rendszerek megjelenésével lassan eltűntek, helyüket a hardver-, szoftverbemutatók vették át, illetve utódjuknak tekinthetők az olyan rovatok, mint pl. a Windows-tippek és -trükkök.

Hardver, szoftver

A PC megjelenésével, térhódításával és fejlődésével egyre nagyobb szerep jutott a számítógépek alkatrészeinek. A PC-k részegységeit könnyebben és szabadabban lehetett cserélni, mint más gépekét, így amikor megjelent egy-egy új hardverelem, arról hírt adtak ezek a lapok is. Ezek a cikkek általában a lapok második felében kaptak helyet, közvetlenül a játékokkal foglalkozó rovatok után.

A játékprogramok a kezdetektől fogva teljes mértékben kihasználták a számítógépek erőforrásait, feszegették a határokat, újra és újra növelték a futtatásukhoz szükséges gépigényeket. A játékokkal foglalkozó lapok a hardver termékek folyamatos fejlődésének csak egy kis szeletét mutatták be, többnyire azokat, melyek meghatározzák a játékok futtatásának paramétereit. Pl. a 3D-s grafikát használó játékokhoz elengedhetetlen videokártyákkal kiemelten foglalkoznak. Ezen kívül a hardverrovat gyakori szereplőivé váltak a mobiltelefonok is.

A hardverek fejlődésének üteme jól látszik a magazinokban kisajátított helyükből is, míg az 1990-es évek elején az alkatrészekkel foglalkozó rovatok maximum az egy-két oldalt érték el, addig napjainkra a tíz-tizenöt oldalt is elérhetik vagy meghaladhatják.

A hardverekkel párhuzamosan gyakran olyan programokat is bemutathatnak, melyek nem kapcsolódnak egyáltalán a számítógépes játékokhoz. Pl. a legújabb Windows rendszerekről mindig születik egy pár oldalas beszámoló vagy ingyenes video-, kép-, hang-, szövegszerkesztő stb. felhasználói programok bemutatása vagy akár 3D-s szerkesztő program. Mint a példákból is látszik, ez egy elég tág téma, így a lapokban megjelenő cikkek csak egy kis ízelítőt adnak, illetve a legfontosabb dolgokra hívják fel a figyelmet.

Kulturális ajánlók

Elsőként 1992-ben a Guru jelentkezett két oldal terjedelemben külvilág rovattal, melyben könyv-, zene- és filmajánló szerepelt. A későbbi években a legtöbb magazin létrehozta a saját ajánló rovatát, de jellemzően nem jutottak túl nagy szerephez a lapok felépítésében, napjainkban sem haladják meg az átlagos négy oldalt. Ezeknek a rovatoknak a felépítése mindenhol hasonló volt, könyveket, zenei CD-ket, moziban játszott filmeket, újabban DVD megjelenéseket is bemutatnak.

Levelezés

A Commodore Világ utolsó oldalain kapott helyet a CoVboy Posta, amelyben Kiss László válaszolt az olvasói levelekre. Egyedi stílusa és fanyar humora miatt ez a rovat nagy népszerűségnek örvendett. A levelezés a Spectrum Világ utolsó négy számában is megjelent. Ezeknek az első lapoknak a felépítése sokáig meghatározó volt, a későbbi magazinok nehezen változtattak azon a szokásukon, hogy a levelezést az utolsó oldalakra hagyják.

Mellékletek

A magazinokhoz járó mellékletek (CD, DVD) tartalmát bemutató pár oldal a lapok legelején vagy legvégén kapott helyet. A mellékletek rendszerint az újságban is szereplő játékok kipróbálható verzióit, játékokhoz tartozó javításokat, egyéb kipróbálható vagy ingyenes programokat, háttérképeket stb. tartalmaztak. Külön CD-ken kaptak helyet a teljes játékmellékletek, melyek később a DVD megjelenésével egy korongra kerültek a többi tartalommal. A mellékletekről elmondható, hogy igen változatosak és sokfélék lehettek, s főleg olyan tartalmakat nyújtottak, melyeket az internetről is be lehetett szerezni, így a világháló nagyfokú elterjedtsége óta egyre inkább veszítenek a szerepükből.

Rendezvények

Léteznek időszakosan visszatérő rovatok is. Ezek többnyire közvetítések az olyan nagyszabású rendezvényekről, konferenciákról, kiállításokról, melyek a játékokkal kapcsolatosak. Léteztek, léteznek általános kiállítások, ahol a legtöbb játékgyártó képviselteti magát pl. ECTS, E3; illetve olyan rendezvények, melyeket maguk a játékfejlesztők hoztak létre a saját programjaik népszerűsítésére pl. BlizzCon, Ubidays stb. Az ilyen és ehhez hasonló kiállításokról rendszerint többoldalas összefoglalókkal jelentkeznek a magazinok.

Egyebek

A Spectrum Világ legvégét az apróhirdetések és egy keresztrejtvény foglalták el. Ezek a rovatok meglehetősen népszerűtlennek bizonyultak az olvasóközönség körében, így később más lapok már nem vették át őket, kivéve a PC-X-et, melyben szerepelt ugyan keresztrejtvény, de később az is megszűnt.

A Commodore Világ másik érdekessége volt a harmadik számtól kezdődő Tökös Mákos című rovat, melyben megjelenhettek az olvasók játékleírásai is. Erre főleg azért volt szükség, mert a kezdeti számokat Kiss László egyedül szerkesztette. Ez a rovat lehetőséget biztosított azoknak, akik kacérkodtak az újságírás gondolatával.

Az 1990-es években gyakoriak volt az internettel foglalkozó rovatok, többnyire azt tárgyalták, hogy mi is az a világháló, hogy működik, milyen programokat kell hozzá használni, illetve milyen oldalakat érdemes látogatni. Napjainkra az ilyen jellegű cikkek szinte teljesen eltűntek.

Ritkán úgynevezett játékfejlesztői naplók is megjelentek a magazinokban. Ezekben a cikksorozatokban az olvasók nyomon követhették egy-egy játék fejlesztésének a történetét.

Gyakran szenteltek egy-egy oldalt a játékokkal kapcsolatos csalásoknak, ahol a népszerűbb programokhoz közöltek olyan kódokat, megoldásokat, melyeket az elakadt vagy reményvesztett játékosok használhattak.

Címlap

A Spectrum Világban a borítókon kezdetben általában egy fénykép volt látható, témája rendszerint maga a számítógép, vagy azzal kapcsolatos téma. Később a borítókon a fényképek helyét átvették a kézzel készült rajzok, Kodreán Zoltán munkái, melyek egy épp aktuális játékról készültek. A Commodore Világ kézzel rajzolt borítóit is Kodreán Zoltán készítette, munkáját a 9. számtól kezdve Müller Mihály vette át, aki Kis Getto néven, kézzel készült képeivel színesítette a magazin tartalmát.

Az 576 KByte magazin címlapját a kezdetektől fogva videojátékokkal kapcsolatos számítógépes grafikák díszítik. A Commodore Világnál csak a 26. számtól szerepelnek játékokhoz készült számítógépes grafikák a címlapon. Innentől kezdve azonban véget ért a fényképezett és a kézzel készült rajzok kora, s elkezdődött a számítógépes grafikák egyeduralma, mely napjainkig tart.

A borítókon kezdetben nem volt semmilyen arra utaló jel, hogy a magazin mit is tartalmaz, milyen programokat mutat be. Éveknek kellett eltelnie, hogy az első címek megjelenjenek a címlapokon is. Aztán később egyre több információt tüntettek fel, mire eljutottunk addig, hogy manapság már túlzsúfoltnak is tűnhetnek a borítók.

Szöveghátterek, belső képek

A Spectrum Világ külsejében, látványvilágában teljesen egyszerű, minimalista volt, a szövegek mögötti háttér vagy fehér volt vagy egyszínű. A mintás, színes hátterek csak az 1990-es évek elején jelentek meg, igaz, ebben nagy szerepet játszott az a tény is, hogy a magyar nyomdák nagy része sokáig nem tudta kezelni a digitális nyomtatványokat. Idővel a hátterek egyre színesebbé, változatosabbá váltak, a különféle színek, kavargó háttérminták helyett a játékokból származó képeket, grafikákat használtak, melynek sokszor az lett a következménye, hogy néhány sor szinte olvashatatlanná vált, illetve nyomtatás után meglepetésként érte a szerkesztőket néhány szín megjelenése.

A magazinokban a kezdetektől fogva megjelentek a játékmenet közben készített képek, az úgynevezett screenshotok, illetve a Spectrum Világ és a Commodore Világ is sok ábrát tartalmazott a programozás segítéséhez, illetve a játékok bemutatásához (pl. térképeket). Ezek a képek a magazinok oldalaival együtt később színessé váltak, nagyobbá. Több újságban is humoros vagy annak szánt feliratokkal látták el a képeket.

4. Összegzés

Összegezve az eddig elmondottakat, kijelenthetjük, hogy mozgalmas húsz év áll a számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok mögött. A technológiai változások nagy hatással voltak – úgy tűnik, lesznek is – ezekre a kiadványokra. Egy új találmány nyomán új lapok születnek, míg mások egy számítástechnikai cég csődjének hatására megszűnnek vagy átalakulnak. Az idő múlásával a bemutatott játékok is változnak, felépítésükben, külsejükben, használatukban. A világháló rohamos terjedésével a nyomtatott lapok egyre jobban háttérbe szorulnak. A programok illegális úton történő beszerzésével párhuzamosan megváltozik a hozzáállás a játékokkal foglalkozó magazinokkal kapcsolatban is. Egyre kevesebben kíváncsiak a szakújságírók véleményére; s mind többen, fontos információkat mellőzve, saját maguk próbálják ki az új programokat. A számítógépes játékokkal foglalkozó magazinok ideje lassan lejár; többek véleménye szerint a nyomtatott lapok nagy része 2011–2012 környékére megszűnik, átalakulnak, szerepüket átveszik a jelenleg is üzemelő, s egyre több szolgáltatást nyújtó internetes portálok.

Források

Saját készítésű interjú a GameStar főszerkesztőjével, Halász Bertalannal; a PC Guru volt főszerkesztőjével és az 576 KByte jelenlegi munkatársával, Sashegyi Zsolttal; illetve a Guru, PC-X, Other Side magazinok alapítójával, Turcsán Tamással.

Irodalom

576 KByte magazin 2009. márciusi száma

576 KByte Magazin DVD

Gamer Magazin 2002–2003-ig megjelent évfolyamai

GameStar magazin 1999–2009-ig megjelent évfolyamai

Guru magazin 1992. I. évfolyam első száma

Juhász Gábor (2005): Nyomtatott sajtó. In: Bajomi-Lázár Péter (szerk.): Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig. Budapest: Akadémiai.

PC Guru magazin 1998–2006-ig megjelent évfolyamai

PC-X magazin 1995–1999-ig megjelent évfolyamai

PC Zed 1998–1999-ig megjelent évfolyamai

Révhelyi Beatrix (2002): Guru történelem. Gamer Magazin, 1., 2.

Online források

576 KByte Televíziós műsor 1. része:
http://www.youtube.com/watch?v=KK0dFj2gyJY&feature=PlayList&p=CFC61391DA488C14&index=0&playnext=1
(utolsó letöltés: 2009. augusztus 3.).

A volt Chip & (PC Guru stb.) csapat tiltakozása. (2002) Prim Online: http://hirek.prim.hu/cikk/27952 (utolsó letöltés: 2009. április. 10.).

Commie Inside magazin interjúja Rucz Lajossal: http://cov.szpeti.hu/oldal.php?oldal=extra/ruczlajos_commieinside10 (utolsó letöltés: 2009. április 3.).

Kardos Balázs interjúja Samu Józseffel (2005): http://www.sinclair.hu/arckepcsarnok/index.php?ID=3 (utolsó letöltés: 2009. április 3.).

Karsai Róbert (2002): Régi-új főszerkesztő a PC Guru élén. (2002. október 10.) HWSW: http://www.hwsw.hu/cikk.php?id=17929 (utolsó letöltés: 2009. április 10.).

LSI kiadványok: http://ep128.hu/Sp_Konyv/SP_Konyv.htm (utolsó letöltés: 2009. április 5.).

Spectrum Világ, Commodore Világ, Computer Világ, PC Ultra archívum: http://pcvilag.muskatli.hu/irodalom/begins/news.index.html (utolsó letöltés: 2009. április 3.).

Stöckert Gábor interjúja Kiss Lászlóval (2006): http://cov.szpeti.hu/oldal.php?oldal=extra/covboy_tomorrow (utolsó letöltés: 2009. április 3.).

Vértes János Andor (2007): Másra szálltak a magyarországi Vogel-lapok (2007. december 6.) In: Business Online: http://businessonline.prim.hu/cikk/64655/ (utolsó letöltés: 2009. április 10.).

Lábjegyzetek

1
Természetesen léteznek hirdetéseket nem tartalmazó lapok is, ezek általában a magas fogyasztói árból, illetve támogatók pénzéből tartják el magukat.
2
A Commodore Világ Computer Világgá válása után a Commodore számítógépeivel kapcsolatos tartalmakat egy külön kiadványban, a Commodore Világ Füzetekben jelentették meg. Itt már nem a profitszerzés volt a cél, kevés példányszámmal (körülbelül 2000 darab) jelentek meg, aztán ezek is megszűntek.
3
A PC Ultrához megjelent három CD Ultra nevű kiadvány is. Ezeken megtalálható volt a Commodore Világ, a Computer Világ, az Évkönyvek és a különszámok összes szöveges anyaga. Ezen kívül játékdemókat (kipróbálható verziók), segédprogramokat, 10 órás internetes kupont, próbaidős programokat, programozási leírásokat tartalmaztak.
4
A műsor első része online megtekinthető: http://www.youtube.com/watch
?v=KK0dFj2gyJY&feature=PlayList&
p=CFC61391DA488C14&index=0&playnext=1
5
Berényi Zoltán, a PC Gurutól való távozása után új céget (GAME MEDIA Lapkiadó Kft.) és új lapot (PC.Games) alapított. A PC.Games a PC Guruhoz hasonló arculatú, de más célcsoportnak szóló magazin volt (Karsai, 2002).
6
A PC Zed magazin 1998 januárjában indult, összesen két évfolyamot élt meg; az első főszerkesztője Lám Gábor (Del), a másodiké pedig Hanula Zsolt (Hancu) volt.
Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink