Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Lampé Ágnes interjúi

Médiakáosz

Schiffer János (MSZP) és Cser-Palkovics András (Fidesz-MPSZ) a kereskedelmi rádiók és a közszolgálati televízió ügyeiről

Schiffer János szerint nincs mit csodálkozni a Sláger és a Danubius Rádió esetén, a sajtó ugyanis régóta politikai nyomás alatt működik. Az MSZP médiapolitikusa szerint ugyanakkor a módszerek egyre kifinomultabbak. Cser-Palkovics András a rossz szabályozást okolja amiatt, hogy a politika pórázon vezetheti a közszolgálati médiumokat, és úgy általában is túlzottan beleszólhat a sajtó működésébe. A Fidesz-MPSZ médiapolitikusa úgy véli, a következő ciklusban mindez megváltozik. A két nagy párt szakpolitikusait Lampé Ágnes kérdezte.

Médiakutató: Az országos rádiófrekvenciák pályázata kapcsán a Sláger Rádiót tulajdonló EMMIS amerikai médiacég alelnöke azt állította: a politika „egyértelmű alkut ajánlott annak fejében, hogy a párt támogasson bennünket a pályázaton”. Utóbb az amerikai kongresszus néhány képviselője határozatban ítélte el az ORTT döntését – a jogállamiságot, a külföldi befektetők tisztességes kezelését és a független sajtót hiányolják. Súlyos szavak.

Schiffer János: Túldimenzionálták a kérdést. A különböző politikai tényezők Amerikában ugyanúgy védik az érdekeiket, mint itt. Azon pedig csodálkozom, hogy ma, 13 évvel a médiatörvény elfogadása után bárki is meglepődik azon, hogy a médiában erős a politikai befolyás. Hiszen évek óta lehetetlen elnököt választani az MTV élére, a civil kurátorok úgy váltogatják az elképzeléseiket, mint más a ruháját. Egyszer a balatoni asszonyok, másszor a szorgos fia­tal leányok nevében kurátorkodnak. Még erősebb a politikai befolyás az ORTT-nél, ahol pontosan tudni, ki melyik párthoz tartozik. Minden kiegyezéses alapon megy: én támogatom az egyik műsort, te a másik helyi médiumot. Torz rendszer, amelybe a médiatörvény kódolta bele a politikát.

Médiakutató: A kereskedelmi médiumok életébe korábban nem gázolt bele ilyen mértékben a politika.

Schiffer: Dehogynem. Az is politika volt, amikor az ORTT jelentős kedvezményt adott az egyik kereskedelmi rádiónak a koncessziós díjból. Ilyen játékok mindig is előfordultak. Az sem csoda, hogy a 90 százalékban zenét sugárzó rádiók is felkeltették a politika érdeklődését, hisz a hírekben és az egyéb megszólalásokban remekül el lehet rejteni politikai üzeneteket. A Slágernek és a Danubiusnak azt kell bizonyítania, hogy az ORTT nem a kiírt pályázat, hanem más szubjektív tényező vagy befolyás alapján döntött. Azt pedig talán a médiahatóság részéről is elismerik, hogy a kiírásnál nem voltak elég figyelmesek, mert túl nagy hangsúlyt helyeztek az anyagi vállalásra.

Médiakutató: A két nyertes a sales house rendszer alapján csökkentett bevételéből jóval nagyobb hányadot ajánlott, mint a két vesztes a tiszta nyereségéből. A kettő nem mérhető össze.

Schiffer: A lényeg az, a vállalást teljesítik-e vagy sem. Ha nem a pénz lett volna a döntő kritérium, hanem például a magyar zene, a nyolcvanas évek slágerei vagy épp a beszélgetős műsorok aránya számított volna, akkor jóval szubjektívebb tényezők alapján születik döntés, ami még nagyobb vihart kavart volna. Hiba, hogy az ORTT nem kommunikálja, ki mit ígért, és mennyiért. Hisz még a Danubius is magasabb összeget ajánlott a Sláger frekvenciájára, mint az a sajátjára. Az viszont szerepelt a döntésben: ha a jelentkező nem teljesíti a vállalását, vissza kell adnia a frekvenciát. Azt gondolták, ennek visszatartó ereje lesz. A pályázatot pedig ki kellett írni, a frekvenciahasznosítás ugyanis állami bevételt jelent. És az Alkotmánybíróság is erre kötelezte a hivatalt.

Médiakutató: Ehhez képest 2008 végén a Fidesz és az MSZP közösen szavazta meg a törvénymódosítást, amely lehetővé tette a Danubius és a Sláger frekvenciájának pályáztatás nélküli meghosszabbítását.

Schiffer: Kényszerhelyzet volt, én is megszavaztam. Zajlottak az ötpárti egyeztetések, sokáig úgy látszott, lesz új médiatörvény. A képviselők ezért nem is foglalkoztak a frekvenciahasználat meghosszabbításával és a pályázati kérdésekkel, hisz azt az új törvény rendezte volna. Aztán kiderült, szó sincs erről. Lépni kellett, különben elhallgatott volna a két rádió. A döntést később az Alkotmánybíróság a verseny hiányára hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette.

Médiakutató: Fél évvel később viszont a Sláger vezetői azt állították, hogy a pártok képviselői azt ajánlották a két adónak: meghosszabbítják az engedélyüket, ha megkapják a cégek tőkéjének felét.

Schiffer: A kérdés az, hogy megkapják, vagy megszerezhetik. Arról korábban is volt szó, hogy elő kellene írni: a Magyarországon működő médiacégekben legyen kötelező magyar tulajdoni hányad. Amit persze oda lehet adni valakinek, vagy lehet hagyni, hogy megvásárolják. De a kettő nem ugyanaz: az egyik korrupció! Kérdés, erre volt-e kezdeményezés.

Médiakutató: A Magyar Televíziót viszont szinte biztosan pénzzel akarja megzabolázni a hatalom. A parlament tízmilliárdos elvonást jelentett be, mert…

Schiffer: Az nem elvonás, már ne is haragudjon. A törvényben előírt összeget az MTV továbbra is megkapja. Igaz, az elmúlt években minden kormánynál pluszpénzt lobbiztak ki, azzal a szöveggel, hogy anélkül összeomlanak. Csakhogy a Pénzügyminisztérium régóta hangoztatja, vissza kell térni az eredeti, törvény szerinti finanszírozáshoz. Most itt a válság, kimondták: legyen egyszer vége a pazarlásnak – főleg a költözködés és a korábbi támogatásért felajánlott átszervezés elmaradása miatt. De azt is látni, az MTV vezetése is feszíti a húrt. A menedzsment a regionális és a vallási műsorok redukálásával gerjeszti a feszültséget, ráadásul azzal ijesztget, hogy januárban elsötétül a képernyő.

Médiakutató: Medveczky Balázs alelnök szerint az MSZP azért bünteti a köztévét, mert kirúgták a Gyárfás-féle Nap-keltét.

Schiffer: A megszorítás igénye már a Nap-kelte elküldése előtt megfogalmazódott. Az Úszó Európa Bajnokság pedig igazán nem politikai kérdés. A fő gond az, hogy nincs felelős vezetője az MTV-nek, személyéről a két párt delegáltjai képtelenek megkötni a megállapodást.

Médiakutató: Az országos frekvenciák kérdésében sikerült dűlőre jutni.

Schiffer: Mert ott két frekvencia volt, és súlyos kötelezettségek. Az elnökválasztás viszont fennakadt a nagykuratóriumon, és a titkos szavazás miatt még azt sem tudni, kinek a voksa hozta ilyen helyzetbe az MTV-t.

Médiakutató: Patthelyzet?

Schiffer: Abszolúte. És bizonyítottan rossz működési modell, amit javítani kellene. Volt, amikor úgy tűnt, lesz médiatörvény. Aztán elszállt a lehetőség.

Médiakutató: A célegyenesben az MSZP lépett vissza.

Schiffer: A Fidesz nem szavazott az ötpárti egyeztetésen elfogadott verzióra, ezzel elérhetetlenné vált a szükséges parlamenti kétharmad, így vissza kellett vonni a tervezetet. Pedig a mi oldalunk elkötelezett volt, hisz Jánosi György még a saját nevében is benyújtotta az ötpárti javaslatot.

Médiakutató: A hivatalos indoklás szerint az MSZP azért hátrált ki a médiatörvény tervezete mögül, mert abban az ORTT helyett olyan testület felállítása szerepelt, amelynek jogosultságai a cenzúra határát súrolták volna.

Schiffer: Ez a probléma valós volt, és elsősorban a szakma vetette fel nagyon élesen. De a törvény elfogadása során a kérdés orvosolható lett volna. A lényeg: a koncepciót elfogadtuk, mind az öt párt támogatta, de végül kiderült, a Fidesznek nem érdeke a közösen alkotott médiatörvény.

Médiakutató: Ezek szerint indoklásuk csak retorikai fogás volt?

Schiffer: Igen, mert a Fidesz sok, az ország szempontjából fontos kérdésben sem volt hajlandó együttműködni, pedig ezzel konkrét károkat okozott a gazdaságnak. Mindezt csupán azért, nehogy valaki a szakmai együttműködést legitimálásnak vélje.

Médiakutató: Most viszont nincs tévéelnök, nincs ORTT-elnök, és nincs használható média- és sajtótörvény.

Schiffer: A sajtó mechanizmusával nincs nagy gond. A reklámnál van kemény politikai befolyás. Ha egy kormányzat nagyon támogatni szeretne egy médiumot, azt mondja egyik cégének, hirdesse ott magát: mondjuk azt, hogy a csapból vizet lehet inni. Ezzel a támogatási formával az egész médiapiac befolyásolható.

Médiakutató: Közben pártokhoz köthető médiumok születnek és erősödnek, médiabirodalmak alakulnak ki.

Schiffer: Van, aki szerint a piac teremti meg a sajtószabadságot. Ez lehetne szép, de ma marhaság, hiszen a reklámok elosztása nem tisztán piaci alapon működik. Nálunk fejlettebb sajtókultúrájú országokban is vannak a pártok szellemiségéhez közel álló orgánumok, amelyek alapítványokon, érdekszférákon keresztül kapnak támogatást a fennmaradáshoz. Amúgy nem tartom Istentől elrugaszkodottnak, hogy léteznek egy szellemiséget nyíltan vállaló médiumok. De az már sok, amikor szélsőséges pártorgánummá aljasodnak, mint például a Magyar Hírlap vagy EchoTV. Bár ezek politikai hatékonysága csekély, hiszen csupán azt a réteget érik el, amelyik egyébként is odatartozik. A jobboldal évekig riogatott a baloldal médiatúlsúlyával. Mostanra viszont nekik épült ki országos és helyi hálózatuk, ami komolyan torzítja a médiaviszonyokat.

Médiakutató: Lassan minden médiumról megmondható, hova húz.

Schiffer: Normálisnak tartom, hogy például a Népszabadság és az Élet és Irodalom baloldali, liberális szellemiségű, de minden oldallal szemben kritikus. Ahogy az is teljesen rendben lenne, ha a Magyar Nemzet hagyományos konzervatív beállítottsága lenne. Csakhogy az utóbbiban a direkt és elfogult pártpolitika jelenik meg.

Médiakutató: A Fidesz-közeli médiabirodalmak jórészt az elmúlt öt-nyolc év termékei.

Schiffer: A folyamatban az ezen időszak alatt bekövetkezett politikai stílusváltás tükröződik. Egyik jobboldali lap sem volt korábban olyan szélsőséges, mint a mostani Magyar Hírlap. Emlékszünk az MDF-kormány csúfosan végződött médiakalandjára. A Fórum 1993-ban rátelepedett a sajtóra, és a párt vezetői azt hitték, diktálhatnak a médiának, ám mindez a visszájára sült el. Ahogy minden hasonló próbálkozással előbb-utóbb ez történik.

Médiakutató: Mi lesz a sajtóval a választások után?

Schiffer: Ha meglesz a jobboldali kétharmad, az sok mindent „elrendez”. Ám, ha a liberális és a baloldal markánsan jelen marad, a Fidesz rákényszerül a párbeszéd újraindítására.

* * *

Médiakutató: Az ORTT újraosztotta a két nagy kereskedelmi rádiófrekvenciát. Az egyik vesztes, a Sláger Rádió vezetése szerint a Fidesz a Class FM-en, az MSZP pedig a Neón keresztül igyekszik politikai befolyását növelni.

Cser-Palkovics András: Ezt a vádat sem a nyilvánosság előtt, sem más fórumokon senki nem bizonyította. A Fidesz pedig, ahogy eddig is, úgy most sem kommentálja egy hatóság, jelen esetben az ORTT döntését. Az viszont valóban helytelen, hogy a miniszterelnök megszólalt a frekvenciaügyben, mi több, még a döntés előtt, és így próbált nyílt politikai befolyást gyakorolni a testületre. Igaz, a médiatörvény tavaly decemberi módosítása előtt sokáig arról volt szó, hogy a rádiófrekvenciák meghosszabbításának, illetve pályáztatásának kérdése kerüljön az országgyűlés digitális eseti bizottságának hatáskörébe, tehát az országgyűlési frakciók döntsenek. Az elfogadott verzióban csak a parlamenti mandátumarány alapján végül az ORTT döntött volna.

Médiakutató: Vagyis további hét évre meghosszabbították volna a Sláger és a Danubius engedélyét.

Cser-Palkovics: Vagy kiírták volna a pályázatot. De többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, köztük a köztársasági elnök úr is, és az AB megsemmisítette a parlamenti döntést. A pályáztatás és a döntés pedig az ORTT hatáskörében maradt, és eljárásaira a médiatörvény szabályai vonatkoztak. Ezért furcsa, hogy most mindenki a pártokra mutogat.

Médiakutató: A Financial Times-ban megjelent „slágeres” vád szerint a Fidesz és az MSZP képviselői azt ajánlották: ha a pártok 50 százalékos tulajdonrészt kapnak a Slágerben, illetve a Danubiusban, elmarad a pályáztatás. Utóbb kilenc nagykövet is tiltakozott az ORTT döntése ellen.

Cser-Palkovics: Meglep, hogy üzleti érdekek mentén ilyen komoly politikai támadások érik Magyarországot. A nagyköveti levél sajtóvisszhangja pedig azt mutatja: gyenge a kormány. Az ORTT döntése amúgy kizárólag bírósági úton kérdőjelezhető meg. Ha bárkinek vannak jogi szabálytalanságra utaló bizonyítékai, azokat a bíróságon kell bemutatnia.

Médiakutató: Évekkel ezelőtt hasonlóan botrányos körülmények között találtak gazdára a kereskedelmi televíziók frekvenciái is. Az akkori vesztes Írisz TV annak idején bírósághoz fordult a TV2-vel és az RTL Klubbal szemben. Két év múlva ugyan kiderült: jogsértések történtek, és az Íriszt illette volna az egyik frekvencia, ám a cég addigra megszűnt. A két győztes azóta is működik, sőt piacvezetők.

Cser-Palkovics: Ez a kérdés az igazságszolgáltatás problémáit veti fel. Nekem viszont egy másik történet jut az eszembe: a TV2 és az RTL Klub koncessziójának 2005-ös meghosszabbításáé, amely egyebek mellett a digitális átállás sikerét is veszélyeztette. Az SZDSZ akkor nem kérdőjelezte meg a döntés jogszerűségét, ma viszont Kóka János a rádiófrekvenciák elosztásnak leghangosabb kritikusa. Egy biztos: ha másfél éve megszületett volna a régóta várt új médiatörvény, nem állhatott volna elő a mostani rádiós helyzet. Sajnos először a kormány, később az MSZP is kihátrált a tárgyalásokból, ahol a Fidesz végig konstruktívan vett részt, és szövegjavaslatokat tett az asztalra.

Médiakutató: Úgy tűnt, közel a megállapodás.

Cser-Palkovics: Valóban. Ám végül érdekellentét és politikai elbizonytalanodás miatt a kormány nem állt az ötpárti tervezet mellé, a folyamat ellehetetlenedett.

Médiakutató: A legújabb „médiasláger” az MTV közel tízmilliárdos forráscsökkentése, amely a Fidesz szerint „elvonás”, az MSZP szerint „jogos költségcsökkentés”.

Cser-Palkovics: Az MTV megkopasztása, működésének ellehetetlenítése zajlik, a kormány a pénzen keresztül gyakorol nyomást a köztelevízióra.

Médiakutató: A szocialisták azt állítják, a köztévé ezután is megkapja a törvényben előírt összeget, az elvonás csak a korábban évről évre kilobbizott pluszmilliárdokat érinti.

Cser-Palkovics: A kormány évekig nem törődött az MTV-nél megkötött, többmilliós munkaszerződésekkel, de még a székházbeszerzés körüli különös ügyekkel sem. Én magam kérdeztem Veres János akkori pénzügyminisztert, hogy a beruházás milyen kötelezettségekkel jár az állam számára. Azt a flegma választ kaptam, hogy semmilyennel. A kormány egyetlen lépést sem tett, hogy a székházberuházást megakadályozza, amit most persze az adófizetők finanszíroznak. Vajon mi az oka, hogy a köztévé ügyei hirtelen ilyen fontosak lettek a kabinetnek? Egyértelmű, hogy a Napkelte-szerződés megszűnése. A kormány közel tízmilliárdot vett el a köztévétől úgy, hogy még Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint is maximum a költségvetési tervezetben szerepelő hétmilliárd visszatartása lett volna jogos. Új médiaszabályozás kell, hogy egyetlen kormány se vezethesse pórázon a közszolgálatot.

Médiakutató: Mindkét oldalon régóta sürgetik az új médiaszabályozást. A szavak szintjén.

Cser-Palkovics: Ha már a szavakat említi: az MSZP ugyanarról a kérdésről homlokegyenest mást mond ma, mint egy évvel ezelőtt. Hiába kifogásoltuk, a szocialisták évekig hagyták, hogy az ORTT a költségvetésén belül átcsoportosítson összegeket. A minap meg hirtelen azt mondták, nem jogszerű az ügylet. Így nehéz az együttműködés.

Médiakutató:A politika pedig továbbra is beavatkozik a média ügyeibe. A rádiófrekvenciákról született döntés után az ORTT elnöke, Majtényi László, lemondásával tiltakozott az ellen, hogy a politika elfogadhatatlan mértékben szólt bele a testület működésébe. Ilyen még nem volt.

Cser-Palkovics: Olyan sem volt még, hogy a pártok által választott vezető kifogásolja a pártok befolyását. És olyan sem volt még, hogy valaki amiatt a pályázat miatt mondjon le, amelynek vitatott pontját ő maga javasolta. Sőt olyan sem volt még, hogy valaki a lemondásával üzenni akar egy ügyről, ahelyett, hogy ORTT-elnökként felelősséget vállalna miatta. Majtényi tudta, hogy a médiahatóság milyen jogi keretek között működik. Miért vállalta el a munkát? Miért fogadta el a pártok támogató szavazatát? Az ORTT működése amúgy abban a tekintetben is kérdéseket vet fel, hogy az elmúlt években miként próbálta szankcionálni a rádiók és a televíziók sorozatos törvénysértéseit. Jó néhány médium eleve bekalkulálta éves költségvetéseibe a büntetéseket, ami azt jelenti, hogy nem vették komolyan a szankciókat. Az ORTT nem él a jogosítványaival, engedi a sorozatos törvénysértéseket.

Médiakutató: Milyen jogosítványokra gondol?

Cser-Palkovics: A kiskorúak és az alapjogok védelmére. És arra, a testület kellően vizsgálta-e, hogy egyes piaci szereplők műsorszolgáltatási teljesítménye megfelel-e a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek.

Médiakutató: Arról viszont aligha az ORTT tehet, hogy nincs ORTT-elnök, nincs MTV-elnök, nincs használható médiatörvény.

Cser-Palkovics: Mindez katasztrofális, ám az ellenzéknek vajmi kevés köze van hozzá. Sem az ORTT, sem az MTV elnökének megválasztása nem a Fideszen múlt és múlik. Az MTV-n belüli költségvetési megszorításról sem a Fidesz, hanem a kormány és az MSZP tehet. A most hirtelen aktivizáló kabinet mit tett ezeken a területeken az elmúlt években? Semmit. Csak a költségvetésen keresztül gyakorolt nyomást.

Médiakutató: A magyar médiapiac egyre inkább átpolitizálódik. Az elmúlt pár évben három-négy, a Fideszhez köthető médiabirodalom erősödött meg.

Cser-Palkovics: Nem tudok arról, hogy a Fidesznek médiabirodalmai lennének. Más kérdés, hogy a média mennyire tudja betölteni a nyilvánosság kiegyensúlyozott tájékoztatásának követelményét, és mennyire közszolgálat a köz

szolgálat. Az is felvethető, hogy a háttérben milyen kereszttulajdonlási problémák vannak, amelyek a piacra lépést negatívan befolyásolják, vagy annak koncentrálódását eredményezik.

Médiakutató: Milyen kereszttulajdonlási problémákra gondol?

Cser-Palkovics: Elsősorban a terület szabályozatlanságából fakadó problémákra és az ebből fakadó piaci zavarokra.

Médiakutató: Korábban a Fidesz azt hangoztatta, hogy szociálliberális túlsúly uralkodott el a médiában. Most viszont szakértők – például Vásárhelyi Mária – szerint „a Fidesz hadihajói mennek szembe az MSZP süllyedő bárkáival”.

Cser-Palkovics: Én viszonylag sokat szerepelek a médiában, de nem szoktam magam hadihajókon érezni. Igaz, bárkákon sem. Ma a nyilvánosság jelentős részét befolyásolni képes kereskedelmi média mögött ott a reklámpiac jelentős része. Ott nehezen lehetne fideszes kapcsolatot vagy akárcsak elfogultságot kimutatni. Az úgymond – általam egyébként nem elismerten – fideszes médiumok közvélemény-befolyásoló képessége pedig össze nem vethető a piacot meghatározó néhány kereskedelmi médiuméval. Amelyek koncessziós szerződéseit, tegyük hozzá, az MSZP, SZDSZ és az MDF delegáltjai hosszabbították meg 2005-ben. Biztos vagyok benne, hogy a következő ciklusban megszületik az új médiaszabályozás, amely konkrétabban határozza meg a hatásköröket, az ellenőrzést, és jobban szolgálja a nyilvánosság érdekeit, mint a jelenlegi.

A Fővárosi Bíróság első fokú, nem jogerős döntése szerint épp alaki érvénytelenség miatt az Advenio és az FM1 pályázata is jogsértő volt, ezért azokat jogellenesen fogadta be az ORTT. Ennek ellenére nem adott helyt sem a Danubius, sem a Sláger kérelmének a pályázat eredményének megsemmisítésére és az eredeti állapot visszaállítására. Az ORTT pedig, mint közigazgatási szerv, az eljárásban nem kötelezhető az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási szerződés felmondására.

A Danubius és a Sláger amúgy több kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyek többségét a Fővárosi Bíróság elutasította. A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében a kereset egy pontjának adott helyt: a pályázati felhívás jogellenesen engedte meg az ORTT-nek, hogy olyan pályázók is induljanak, akiknek befolyásoló részesedésük volt más műsorszolgáltatóban. Az ORTT a döntés ellen, az Advenio és az FM1 az ítélet felperesi keresetnek helyt adó része ellen fellebbez.

Az ORTT eredményhirdetése után a Danubius és a Sláger is bírósághoz fordult a rádiós frekvenciapályázat elbírálása miatt. A médiahatóság ellen mindketten, a Danubius Rádió a Class FM-et működtető Advenio Zrt., a Sláger a Neo FM-et működtető FM1 konzorcium ellen is perel. A médiatörvény megsértésére hivatkoznak, amely alapján szerintük a pályázat jogellenes, így a műsorszolgáltatási szerződések érvénytelenek. Ezért az eredeti állapot helyreállítását kérik.

A kiírás szerint a pályázónak vagy tulajdonosának műsorszolgáltatási tapasztalattal kell rendelkeznie, amihez 25 százalékot meghaladó részesedéssel kell bírnia egy regionális vagy annál nagyobb magyarországi adóban. A médiatörvény szerint viszont az országos frekvencia birtokosának vagy tulajdonosának nem lehet „befolyásoló részesedése”. Hogy ezt az összeférhetetlenségi helyzetet feloldják, a pályázónak alá kellett írnia egy nyilatkozatot: ha nyer, lemond a műsorszolgáltatási tapasztalata alapjául szolgáló frekvenciáról, vagy közös megegyezéssel megszünteti. A tulajdonosnak arról is nyilatkoznia kellett, ha pályázója nyer, a szerződés megkötésekor nem lesz összeférhetetlenségi akadály.

Az FM1 viszont konzorciumban pályázott, amelynek regionális frekvenciabirtokosaként a radiocafé Kft. is tagja volt, a formai kifogást ez okozta. Az Advenio Zrt. pedig – mivel nem neki, hanem tulajdonosának volt regionális rádióban befolyásoló részesedése – a kiírás szerint csak a tulajdonos számára kötelező nyilatkozatot nyújtotta be. Ezt az ORTT megfelelőnek találta, az ajánlatot alakilag érvényesként fogadta be.

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink