Médiakutató 2010 tél

Kampány

Burján András:

Internetes politikai kampány 2.

A tanulmány első részét a 2010 tavaszi számunkban közöltük

A tanulmány célja áttekintést adni a 2010-es hazai internetes politikai kampányról, a felhasznált alkalmazásokról és a jövőbeni lehetőségekről. A 2010-es magyarországi országgyűlési választások kapcsán szó esik arról is, hogy az online politikai kommunikáció már önálló területet tölt be a pártok kampányában. Az aspiráns politikai szerveződések felfedezték az internet kínálta költséghatékonyságot, imázs-építési lehetőséget és szervezetirányítási képességet. Az internet aktív használata és a közösségi média lehetőségeinek kiaknázása alapjaiban változtatja meg a politikai kampányok minőségét és a választások menetét, segítve ez által a részvételi demokrácia kultúrájának terjedését. A tanulmány itt közölt, második részében a közösségi oldalakról, szervezetépítésről és adománygyűjtési technikákról olvashatunk – a hazai és nemzetközi helyzetet egyaránt megvizsgálva.

3.6 Közösségi ismeretségi oldalak – Facebook, iWiW, MyVIP

A Facebook egy, az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott közösségi ismeretségi hálózat, amelyet 2004 elején Mark Zuckerberg, Chris Hughes, és Andrew McCallum közösen fejlesztettek ki, és 2004. február 4-én meg is kezdte működését, átmenetileg a thefacebook.com címen. A Facebook lényege az emberi kapcsolatok gyűjtése és fejlesztése online felületen, először a felhasználók közeli, majd az egyre távolabbi környezetében – ugyanakkor lehetőséget ad a megosztásra is. Az ötlet a Harvard Egyetem belső kommunikációját kívánta megreformálni. Kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető, ám az indulástól kezdve a hálózati hatás miatt néhány óra alatt 1200–1500 diák csatlakozott a szolgáltatáshoz. Pár hónappal később szinte mindegyik USA-beli egyetemre is kiterjesztették, majd az összes középiskolára és végül minden 13 évesnél idősebb tanuló is regisztrálhatott a Facebookon. Ekkor már a ma is használatos facebook.com címen volt elérhető az oldal. A csatlakozást megkönnyítette, hogy a rendszerbe meghívás nélkül, egyszerű regisztrálással lehet bekerülni (en.wikipedia.org, 2010).

A Facebook komplexitása miatt sokkal inkább alkalmas a történések, élmények megosztására, mint a klasszikus csatornák, például a telefon vagy az e-mail. 2008-tól a Facebook rendszere erőteljes bővülésen ment át mind a regisztráltak számában, mind a felhasználói felületben, mivel az amerikai választások során a kampánystratégák preferálták a választók célirányos és költséghatékony megszólítására alkalmas eszközöket. A mobiltelefónia fejlődése révén is egyre több készüléket láttak el Facebook klienssel, 2008-tól az iPhone applikációja forradalmasította a mobil közösségi média használatát. A népszerű közösségi hálózat a mobiltelefonok kijelzőjét is meghódította, 2010-ben a mobiltulajdonosok által felépített online kapcsolatok időtartamának közel felét a Facebook tudhatja magáénak (gsmworld.com, 2010).

Az API hozzáférhetőségével számos minialkalmazás is megjelent, amiket kiválóan lehet marketing célokra is felhasználni (pl. közösségi oldalainkon ismerőseink törlése Burger King hamburgerért cserébe [news.cnet.com, 2009]).
A rendszer megnyitása a szoftverfejlesztők aktivitása révén újabb és újabb forgalomgeneráló programokat, beépített flash-es alkalmazásokat vagy netes játékokat (pl. FarmVille) eredményezett. Ezek a játékok töltik be jelenleg a legnagyobb szerepet a Facebook növekedésében és gyakoribb használatában, mivel sok felhasználó szinte csak ezekkel múlatja idejét a Facebookon belül.

A növekedés gyorsuló ütemét jól tükrözi, hogy a közösségi oldal 2008 augusztusa végén 100 millió aktív felhasználóval rendelkezett, 2009 elején már 150 millióval, áprilisra a 200 milliós határt is átlépte, majd egy év alatt megduplázódva, 2010 tavaszán elérte a 400 milliót. A bővülés nemcsak ebben mutatkozik meg, hanem az egy főre jutó napi átlagos használatban is, ami a legfrissebb statisztikai adatok alapján 14 perc (blog.nielsen.com, 2010).

A politikai kommunikációnak a Facebookra annak imázs-formáló, jól megválasztható célcsoportja, személyre szabható minialkalmazások és költséghatékonysága miatt van szüksége. Az amerikai elnökválasztás ideje egybeesett a közösségi oldalak széleskörű elterjedésével, amit az is elősegített, hogy Obama kampánystábjához csatlakozott Mark Hughes, a Facebook egyik alapítója is. Tökéletesen felismerte a rendszer politikai lehetőségeit, és belső tapasztalatainak köszönhetően nagyszerűen ki is használta. Milliós nagyságrendben voltak képesek embereket megmozgatni, figyelmüket és lelkesedésüket fenntartották a naponta többször csepegtetett bennfentes hírekkel, speciális tartalmakkal. A közös siker ideájával az internetes felhasználókat önkéntes aktivistákká tudták tenni. Az interneten eddig legnagyobb sikert arató politikusnak, Obamának közel nyolcmillió rajongója van a Facebookon, ami arányaiban is sokkal jobb a magyar politikusokénál (pl.: Orbán Viktort a hazai felhasználók jelenleg nagyjából 1/40-ed része, míg Obama elnök profilját 1/13-ad része követi figyelemmel). Több mint 210 millió netező van az Egyesült Államokban, ezek több mint a felének van Facebook-profilja, tehát az ottani netezők fele facebookozik is, és minden tizenötödik(!) Obama ismerőse. A Facebook minialkalmazásaiban lévő potenciált is professzionálisan kihasználták: például a felhasználók egy erre szolgáló ablak segítségével honlapjaikon jelezhették barátaiknak, hogy már eleget tettek állampolgári kötelességeiknek és voksoltak (a választás estéjén keleti parti idő szerint 10.30-kor már több millióan éltek ezzel a lehetőséggel, a regisztrált szavazók száma elérte a 4,9 millió főt [Barry-Rick, 2009: 102]). A közösségi oldal a demokrácia olyan barométereként szolgált, ami korábbi elnöki kampányok során még nem állt rendelkezésre.

A Facebook hazai áttörését főként a magyar nyelvű elérhetőség tette lehetővé. Az interaktív funkciókkal rendelkező hálózat főleg a főiskolán és egyetemen tanulók vagy már végzett magyar fiatalok körében népszerű. A hazai közösségen belül felülreprezentáltak a 18–24 évesek, akik körülbelül háromszázezren lehetnek. 2009. év végi adatok szerint a hazai tagok 56,1 százaléka nő és 43,9 százaléka férfi. A felhasználók 34,2 százaléka 18–24 év közötti, a 25–34 éves korosztály részesedése pedig 32 százalék. A 35–44 évesek csak 12 százalékot tesznek ki, a 14–17 esztendős tinédzserek pedig 11,3 százalékos részesedéssel vesznek részt (itmania.hu, 2009). A felhasználói számok rohamos növekedése a hazai penetrációban is tetten érhető: 2008 januárjában 60 ezer, 2008 telén pedig 140 ezer magyar felhasználója volt a szolgáltatásnak, 2009 nyarán 350 ezer. Napjainkban a presztízs, a network hatás, valamint a Facebook terjedési együtthatói (kontaktlista, tartalommegosztás támogatása, event, fan page marketingereje) miatt több mint egymillióra tehető a tagság (magyarországi lakóhely alapján, de valójában a magyar nyelvre való szűkítéssel ennél kb. 10–15 százalékkal kevesebb). A gyorsuló növekedés annak ellenére tapasztalható, hogy a Facebook hazánkban csak a harmadik legnagyobb közösségi hálózati oldal az iWiW és a MyVIP mögött.

A hazai vezető politikusok mindegyike az amerikai kampánytanácsadók hatására (David Plouffe, aki 2006 óta Obama kampánymenedzsere, a Fidesznek tartott ilyen témájú felkészítést 2009 telén­ [origo.hu, 2009], illetve a nemzetközi jogi környezet és személyiségi jogi gyakorlat miatt rendelkezik Facebook-profillal, illetve rajongói oldallal, holott az iWiW jelenleg is a második leglátogatottabb magyar weblap és a lakosság közel fele megtalálható rajta. A parlamentbe bejutni szándékozó pártok számára létkérdés, mennyire képesek mozgósítani szavazóikat, néhány ezer rajongó a hálózati kapcsolatok miatt sokszoros hatást tud elérni az üzenetek közvetítésében. A magyar politikusok és pártok együttesen 50 ezer embernél többet nem tudtak közvetlenül csatlakoztatni facebookos csatornájukhoz. Ez főként a pártok egységes és tudatos megjelenésének hiánya miatt volt, de időnként felcsillant a „kötelező kör” effektus is (azaz, a közlések rendszertelensége), ami nagyban ronthatta a hitelesség és az elköteleződés látszatát.

Az SZDSZ esetében 2010 elején egyetlen Facebook csoport sem volt, teljesen eltűnt a párt erről a felületről is. Az MDF mint párt, elhanyagolható jelenléttel rendelkezik (170 főnyi ismerősi kör). Az LMP új pártként és kezdetleges humán és anyagi erőforrásai miatt rá van kényszerülve a netes kampány előnyeinek kihasználására, a párt intenzív kommunikációt folytatott ezen a csatornán is. 2010. március közepén háromezret meghaladó ismerőssel rendelkeztek, naponta többször is kommunikáltak a rajongókkal üzenetek formájában, ezeket pedig többnyire összekapcsolták a honlap tartalmával. Az MSZP egyetlen releváns próbálkozása is a Facebookon történt, ahol szinte napi rendszerességgel osztotta meg az mszp.hu oldalon megjelenő híreket, a reakciók viszont rendre elmaradtak. A bejegyzéshez gyakran hozzászólás sem érkezett, és a „tetszik” gomb használata is ritka volt. Az öt párt közül a Fidesz után (e pártnak több nem hivatalos profilja is van, egyenként ötezres vagy azt meghaladó rajongótáborral) a Jobbik fordította a legtöbb figyelmet a közösségi médiára, néhány esetben meg is előzte a legnagyobb ellenzéki pártot (például a YouTube, iWiW alkalmazása terén). A rendszeres és nagy mennyiségű központi kommunikáció mellett sok kisebb csoport is építette a tartalmat. A hivatalos profil mintegy 3500 felhasználóval rendelkezett a kampány idején, a Fideszhez hasonlóan aktív tagság jellemezte a csoportot, a hozzászólások heterogének, a kommentek nem csupán néhány emberhez köthetőek. Érdekesség, hogy 2010 tavaszán a számos negatív bejegyzés miatt korlátozták a hozzászólások jogát, a Jobbik profilját csak az adminisztrátor frissíthette. A vezető politikusok személyes jelenlétében kiemelkedik Orbán Viktor, facebookos rajongóinak száma márciusban meghaladta a 24 ezret. A Fidesz a netes kampány középpontjába helyezte a facebookos csatornát (origo.hu, 2009) és az addig technofób pártelnök digitális írástudását. A kampány alatt általánosságban napi egy hozzászólás érkezett Orbántól, a „lájkolók” és kommentelők száma szinte minden esetben 100 fölötti volt, ami hatékony kommunikációra utal. Bár az induláskor kezdeti célként kitűzött 100 ezres ismerős csatlakozása nem jött össze az országgyűlési választás napjáig, a versenytársait alaposan maga mögött hagyta eredményével. Mesterházy Attila, az MSZP listavezetője 2009. december eleje óta 1200 rajongót sorakoztatott fel maga mögött, a párt láthatóan erejéhez képest is kevés hangsúlyt helyezett a netes közösségi oldalakra. Ennek a kampány hangulata mellett a főleg idősebbekből álló célközönség eltérő információszerzési szokása is az oka. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor, 2009 decembere óta aktív az oldalon, ismerőseinek száma 2010 júniusában majdnem elérte a 9000-et. Bokros Lajos néhány száz rajongót mondhatott magáénak, míg az LMP-s listavezető Schiffer Andrásnak 1200 facebookos ismerőse volt ekkor.

A miniszterelnök-jelöltek rajongói oldalaihoz csatlakozottak száma jól jelzi, hogy mennyire aktívak az információs szupersztrádán a választásokra készülődő pártok. A Facebook mint kommunikációs csatorna, a hálózati kapcsolatok és hatások miatt, csak akkor tudja kifejteni maximálisan a hatékonyságát, ha más, kapcsolódó netes csatornákkal (pl. Twitter, honlapok, YouTube) összehangolva alkalmazzák az internetes politikai kampány során.

Az iWiW nevű magyar közösségi médium ismerőseink hálózatának kiépítésére, kapcsolataink nyilvántartására szolgál. A kezdetekhez egészen 2002. április 14-ig kell visszamenni, ekkor kezdte meg működését WiW néven.
A rendszer Várady Zsolt webfejlesztő nevéhez fűződik, 2006-óta azonban a Magyar Telekom tulajdonában áll. Az iWiW rendszerbe már indulásától kezdve csak meghívással lehet bekerülni. 2007. június 5-től az oldal mobil verziója (blogter.hu, 2010) is elérhető. 2009 végén a nemzetközi trendekkel és megoldásokkal szinkronban az iWiWen bevezették az üzenő falat felváltó hírfolyamot, és kiegészítették a megjegyzéshez írt „hozzászólás” és a „tetszik – nem tetszik” funkciókkal. Az iWiW-nek két lényeges problémáját érdemes megemlíteni: egyrészt lassú az interfész, másrészt az adatvédelmi aggályok eloszlatása máig nem történt meg sikeresen.

Az iWiW a legnépszerűbb magyar internetes közösségi kommunikációs eszköz, a Google.hu után pedig a második leglátogatottabb oldal (3,6 millió, illetve 2,7 millió felhasználó/nap) (itmegoldasok.hu, 2010). Több mint négymillió regisztrált taggal rendelkezik, és napi átlagban 1,2 millió egyedi látogatója van (vg.hu, 2010). Ennek ellenére az iWiW-et a hazai politikusok kezdetben inkább csak a meglévő ismeretségi körük ápolására-bővítgetésére használták, direkt politikai üzenetek közvetítésére kevésbé, ellentétben a Facebookkal. A politikai kommunikáció számára azért bizonyulhat hasznos eszköznek az iWiW, mert a legnagyobb tömeg itt érhető el, és a legtöbben úgy gondolják, elég nekik az iWiW, azt már megszokták, ott találhatják meg a régi osztálytársakat. A közösségi oldalak többségére nem is kíváncsiak, mondván, nehéz figyelemmel követni, és nem is igazán van kedvük vele foglalkozni (delmagyar.hu, 2009). Számos politikus – mint például Schiffer András vagy Fodor Gábor – már évekkel ezelőtt felismerte az iWiW fontosságát, és aktívan használták politikai céljaikra is. Miután ma már az iWiW-en is van üzenő fal, illetve fejlett videós és képi tartalommegosztás, a politikusok lehetőségei is kibővültek.

A 2010-es hazai választási felkészülés legnagyobb előretörése a Jobbiknál figyelhető meg, amely az iWiW-en két hónap alatt megháromszorozta rajongói számát. Ez részben kényszerűségből fakadt, mivel a párt témái és politikusaik nézetrendszerének többsége nem illeszthető be a mainstream média világába, másik oka pedig támogatóik demográfiai összetétele (felülreprezentáltak a fiatalok). A Fidesz az iWiW-et távolsággal kezeli, hivatalos regisztrációja csak helyi csoportoknak van, ezek összes tagjainak száma ötezerre tehető.

A netezők 90 százaléka a magyar iWiW-en biztosan bejegyezte adatait, ezt követi a MyVIP és a Facebook tábora. A pártoknál a Jobbik a legerősebb ebben a szegmensben, a központi iWiW klub 7531 taggal, az öt legnagyobb klub összesen 24 ezer fős taglétszámmal bír, ami a többi pártéhoz viszonyítva jelentős. Hasonlóan a Fideszhez, néhány tucatnyi tag produkálja a hozzászólások 90 százalékát. Mesterházy Attila, Vona Gábor és Bokros Lajos nem rendelkeznek iWiW-klubbal vagy személyes oldallal (webforgalom.hu, 2010).

A MyVIP, a legfrissebb magyar ismerősgyűjtő közösségi oldal 2006 áprilisában, több évvel az iWiW megjelenése után jött létre (blogter.hu, 2009), és dinamikus fejlődésen ment keresztül – már több mint 2,8 millió tagja van (myvip.com, 2010). A nemzetközi oldalakhoz hasonlóan a MyVIP közösségi oldalon barátokat, ismerősöket, rokonokat gyűjthetünk és tarthatjuk velük a kapcsolatot. A regisztrációra meghívó útján van mód (a VIP-érzet keltése miatt), amit a rendszerben lévő egyik tagtól kérhetünk, a meghívók száma viszont korlátlan. A MyVIP-be a regisztráláskor megadott e-mail-cím és a jelszó segítségével lehet belépni. A közösségi oldalon lehetőség van klubrendszereket létrehozni, ami a felhasználói csoportok összetartozásának erősítését szolgálja.

Általában nem szokványos, hogy egyedi formát szabjunk a web2.0-s közösségi oldalaknak, de ez itt engedélyezett. A multi-dizájn minden korosztály részére elérhetővé teszi az egyedi megjelenést. A fiatalos stílus képviselete ezen az oldalon érhető tetten leginkább, a kép és videofeltöltés lehetősége zenefeltöltés funkcióval is bővült. E portál esetében a személyiségi jogi kérdések terén bizonytalanság uralkodik, az összes oldal közül ez az egyetlen, ahol a rendszer rögzíti, és mások számára is látható, hogy profilunkat ki nézte meg legutóbb. 2009. június 4-én törölték az addig bejelentkezésnél választható „rejtett” opciót, amivel kötelezővé vált azonosításunk mások számára, mivel az adatlapokat látogató felhasználók kilistázása azóta is folyamatos (gyakorikerdesek.hu, 2009).

A MyVIP-ben rejlő politikai lehetőségek közvetettek és hosszú távon járnak eredménnyel. A felhasználók között böngészve megállapítható, hogy az átlagos felhasználó 14–18 év közötti, középiskolai tanulmányokat folytat és idegenkedik a politika világától. A már említett 400 ezres első választói réteg megszólítása, illetve a hazai fiatal népesség bevonása a politikai életbe evvel a portállal hatékonyan megoldható.

Mivel a fiatalok elsődleges kommunikációs helyszíne és időtöltése az internet, valamint a böngészés, legegyszerűbb a gyűjtőpontban megkeresni a potenciális választókat. Az eredmény eléréséhez hosszú távú kampánystratégia kidolgozása kell: ezeknek a fiataloknak a többségéből legkorábban is évek múlva lesz csak választókorú szavazópolgár. Közvetett tartalmú banneres hirdetésekkel (például a választási részvétel fontosságának hangsúlyozása, identitás meghatározó tesztek, szórakozási alkalmak) és akciókkal (pl. nyereményjáték) bevonhatók a döntéshozatalba, és kialakítható a társadalmi szerepvállalás igénye, valamint a tartós pártszimpátia. A fiatal generációk köztudottan negatív megítélése a demokráciával, politikával, politikusokkal kapcsolatban enyhíthetők ezekkel az eszközökkel.

3.7 Videoközvetítés – Ustream

A Ustream egy magyar-amerikai internetes kezdeményezés, melyet 2007-ben indítottak (computerworld.hu, 2010). Az alapítók eredetileg az amerikai hadseregben szolgáló katonák számára kívántak hatékonyabb alternatívát kínálni a családjukkal való kommunikációban.

A Ustream.tv internetes videostreaming szolgáltató weboldalán keresztül bárki élő webkamerás közvetítést indíthat egy kamera és internetcsatlakozás segítségével (ustream.tv, 2010). A társaság az évek során folyamatosan kiterjesztette működését és már az IT-szektor, a szórakoztatóipar, sőt a politika is felfedezte magának az új eszközt. Mára már több mint havi 50 millió látogató keresi fel az oldalt és használja a cég audiovizuális kommunikációs szolgáltatását. A gyors sikerben szerepe volt az Apple iPhone-ra készült speciális mobilalkalmazásnak, ami a közvetítést akár mobiltelefonról is lehetővé teszi. Ezt a programot már több mint 1,5 millió példányban töltötték le. A Ustream.tv streaming szolgáltatását használta Obama elnök, Hillary Clinton és John McCain a kampánya során, illetve John Edwards, volt elnökjelölt is (mashable.com, 2007).

A szolgáltatás általánosságban fizetős, igénybevételi díja a közvetített idő szerint óránként, vagy a nézők számának arányában fizetendő, kb. 50–200 Ft/néző árban. Ingyenes használatra is mód van, abban az esetben, ha a felhasználó a saját csatornájában sugárzott élő streaming hossza nem haladja meg a két percet.

1. ábra: A Ustream használat közben

Forrás: http://www.ustream.com

Magyarországi debütálása 2010. februárban volt, Orbán Viktor évértékelőjét közvetítették élőben. Az esemény internetes jelenléte nemcsak a Ustream, hanem a vele összekapcsolt alkalmazások, mint a Twitter, az internetes szavazás, a valós idejű értékelés miatt is egyedi volt.

Az élő vagy felvett közvetítés során saját formavilágú videobox hozható létre, úgynevezett on-the-fly (streaming közbeni) kérdések tehetők fel a nézőknek, és az egyedi megoldások érdekében a Ustream API támogatására is mód van. Twitterfal helyezhető el, a twitek között pedig hirdetések is lehetnek, az üzeneteket könnyen meg is oszthatják egymással a felhasználók. A technológiai megoldásnak köszönhetően nemcsak megnézhetők és meghallgathatók a választási kampányban elhangzó legfontosabb beszédek, hanem a nézők a véleményüket is valós időben, a történtekre azonnal reagálva oszthatják meg a többiekkel. Tehát a beszédek elhangzása után az is kiderül, hogy mely mondatok, mely gondolatok nyerték el leginkább a felhasználók tetszését, s mi volt az, amit a leginkább elutasítottak (origo.hu, 2010).

Az alkalmazás használata során a videoablakban a felfelé vagy a lefelé mutató hüvelykujjra rákattintva (pozitív vagy negatív minősítéstől függően) értékelhető a közvetítés. A közvetítés után a rendszer összegzi a beérkezett véleményeket, és a percalapú nézettségi adatokból értékelhetővé válik a közvetített esemény, illetve előadó. Az elemzés azonnali visszajelzést nyújt a politikai esemény létrehozói számára annak sikeréről, és lehetővé teszi a gyors korrekciót vagy további csiszolást.

2. ábra: Ustream politikai célú alkalmazása

Forrás: http://www.origo.hu/

Orbán Viktor 2010. február 5-ei évértékelőjén 106 715 virtuális tapsot és 85 542 füttyöt kapott a Fidesz elnöke. Az eddigi tapasztalatok szerint az interaktivitás miatt a szavazással összekapcsolt közvetítések jóval hosszabb ideig és jóval nagyobb arányban kötik le a netezőket, mint egy hagyományos közvetítés. Az internetezők regisztrálás nélkül, anonim módon értékelhetik az online közvetítést, emellett a Twitteren a témában megjelenő hozzászólásokat is olvashatják a nézők (videopoll.hu, 2010). Az első élő közvetítés után a 2006–2010 közötti ciklus utolsó ülésnapját, valamint a március 15-ei ünnepségek politikusi beszédeit közvetítették az origo.hu hírportálon.

A Ustream és a rá épülő megoldások fejlődési iránya a hazai politikai kommunikációban egyértelműen a még szélesebb körű elérés, további milliós látogatottságú oldalak bevonása közvetítő oldalként, valamint a kommentelések megosztása iWiW-en. A Facebooknak is szerep juthat a rendszer minialkalmazásai révén, valamint a hírfolyamban közzétett üzenetekkel.

Várható, hogy a hazai pártok a jövőben aktívabban használják majd a Ustreamet, akár kongresszusok, akár rendezvények, akár az egyes képviselők fogadóóráinak közvetítése során, vagy – ahogy Barack Obama esetében történt – teljes egészében online fogadóórák megrendezése kapcsán.

4. Hálózatépítés és pártszervezés – my.barackobama.com, kapcsolat.hu

A 2008-as USA-beli kampány során Obama az internetes közösségépítés lehetőségeit maximálisan kihasználta.
A választás megnyerésében döntő szerepet játszott az online mozgalomépítés, hiszen a győzelem abban állt, hogy olyanok is elmenjenek szavazni, akik ezt korábban nem tették. Ez a politikával szembeni elutasítottság, érdektelenség különösen igaz a harminc év alattiakra (Amerikában is, és nálunk is), akik hagyományosan passzívak a választásokon – Obama kampánystábjának azonban sikerült őket mozgósítani. Fontos része volt a kampánynak, hogy a laza csoportokba rendeződött szavazókból komoly közösségeket alkottak a fiatalok „tartózkodási helyén” – az online világban.

Erre a célra jött létre a my.barackobama.com közösségi kampányoldal, amelynek a lényege abban állt, hogy egy meglévő kommunikációs igény témáját, tartalmi lényegét központilag irányított keretek közé helyezték. Az irányított kommunikációval és imázs-formálással érzelmi kötődés alakulhat ki, ez már közösségi tudatot generálhat, majd aktivitáshoz is vezethet. Az online felület ötlete és a kivitelezés Obama 2007. februári döntése nyomán született, aki szerződtette Chris Hughes-t, aki a Facebook egyik alapítója volt. Jelentős energiát és komoly forrásokat fordítottak a markáns internetes jelenlétre, az internetezők tömegeivel folytatott interakcióik során olyan kapcsolatok kiépítésére törekedtek, amelyekben a közösségek kerülnek a centrumba. A my.barackobama.com a mozgósítás, szervezés szempontjából is rendkívül hasznos volt, akár csak adománygyűjtés céljából. A kulcs tehát a közösségi hálózatépítés professzionalizálása volt. A portál Obama egész országra kiterjedő kampányát egyetlen online közösséggé alakította.

A közösségi hálózatokon keresztül emberek millióit buzdította részvételre, sőt szaktudásukat, idejüket és pénzüket is felhasználta a győzelem érdekében. A my.barackobama.com-mal átfogó, alulról építkező online közösséget hoztak létre. A kampánystratégia a párbeszéden alapult, amelyhez a témát a kampánystáb határozta meg, de a válaszokat, reakciókat a választókra bízták. A közösségi tér megteremtése révén komolyabb szimpátiát, szorosabb viszonyt és erősebb érzelmi kötődést tudtak kialakítani a jelölt és szavazói között. Obamáék felismerték az alulról építkező elektronikus közösség erejét, és a közösségi hálózatok polgáraira, az úgynevezett netroot (a kifejezést az online közösségi média közvetítésével működő politikai aktivizmus leírására vezették be) közösségre építettek. Az anyagi források előteremtése és a társadalmi beágyazottság terén fennálló hátrányt így fordították előnyre és vezették sikerre a kampányt. Hagyományos marketinggel ezeket az embereket nem lehetett volna megszólítani, többek között azért sem, mert a megcélzott választóknak ez a rétege kevésbé bízik a tévéből, rádióból és a sajtóból érkező információkban.

3. ábra: Obama közösségi oldalának belsejében

Forrás: http://my.barackobama.com

Az Obama-kampány sikerének a kulcsa abban rejlett, hogy sikerült a választókat aktivitásra bírni. Ha a barackobama.com oldalon jelezte valaki, hogy részt akar venni Obama kampányában, akkor a my.barackobama.com oldalon tehette ezt meg. A honlap világosan áttekinthető, elegáns és szórakoztató kialakításával nyújtott ösztönzést és lehetőséget a siker eléréséhez. Az oldal ereje abból a tényből fakadt, hogy a látogatók apróbb korlátozásoktól eltekintve szabadon tevékenykedhettek saját elgondolásuk szerint. Chris Hughes a kampányoldal és a Facebook összehasonlítása alapján azt mondta: „Ezek az oldalak abban hasonlítanak egymásra és az a legérdekesebb bennük, hogy mindkettőt az emberek éltetik.” A tagok is létrehozták saját profiljukat, személyes oldalaikat, és közös érdeklődésű csoportokat alkottak, feltöltve a hálózatra a szokásos személyes információkat és képeket.

A közösségi kampányoldal úgy épült fel, hogy optimális és a legnagyobb mértékű összefogást lehessen rajta keresztül megvalósítani – minden önkéntes feladatokat kapott vagy állíthatott be magának, amelyeket saját időrendje szerint kellett megvalósítania. A my.barackobama.com tagjaitól elvárták, hogy ha csatlakoztak a rendszerhez, akkor aktívak is legyenek a kampányban. Az aktivitás méréseként aktivitási indexet kellett vezetni a saját oldalakon, feltüntetve munkájuk eredményét, és meg kellett fogalmazni személyes adománygyűjtő stratégiájukat is. Az oldalon mindenkinek egy hőmérő ikon jelezte, mennyire haladt előre az általa kitűzött cél irányában, s az oda látogatók is láthatták eredményeit, engedve a csoportos ráhatás érvényesülésének. Több százmillió dollár áramlott a kampányban ennek következtében, több millió telefonhívás volt, és kampányesemények tízezreit szervezték meg. A kampány során a negatív kampányok hatásait is próbálták visszaszorítani, például az oldal arra szólította fel az Obama-hívőket, hogy indítsanak be egy olyan e-mail-kampányt, amellyel fel tudják hívni a figyelmet arra, hogy az Obama magánéletéről és adózási törvényeiről terjengő pletykák hamisak (hvg.hu, 2008).

A my.barackobama.com oldalnak az elnökválasztás végén másfél millió tagja volt, 35 ezer csoportot hoztak létre foglalkozás, lakóhely, érdeklődés szerint, és összesen 150 ezer eseményt szerveztek (Berry & Rick, 2009: 112–122). A kampány lezárása után a program nem ért véget, hanem a megszerzett online közösségek megmozgató erejét, hálózatait nemcsak fenntartotta, hanem ki is terjesztette, és új hálózati oldalakat hozott létre. A létrejött közösségek igényelték a közvetlen híreket és az interakciót Obamával.

Az online közösségi oldalakat használó Obama-szavazók 37 százaléka igényelte, hogy híreket kapjon: 34 százalékuk e-mailben várta ezt, 38 százalékuk levélben, 17 százalékuk telefonon, míg 11 százalékuk mobiltelefonon, sms-ben várt híreket (pewresearch.org, 2008).

A barackobama.com után a change.gov honlapon folytatódott tovább a közösségépítés, kommunikáció, adománygyűjtés. Az Egyesült Államokban négy emberből három netezik, ezért az internet az állampolgárok elérésének hatékony eszköze nemcsak a kampányban, hanem kormányzati szinten is. A my.barackobama.com, a change.gov és a kormányzati whitehouse.gov portálok (az új médiának Macon Philips személyében külön igazgatót is allokáltak a Fehér Házban, aki a web2.0-ás üzenetközvetítéséért felelt) egy folyamat elemei. Olyan folyamaté, amely az internetre vitt embereket ott is tartja, és biztosítja számukra a kommunikáció és a részvétel lehetőségét – mindezt a teljes átláthatóság mellett, a demokrácia új színtereit nyitva meg a 21. század polgárai előtt (whitehouse.gov, 2009).

5. A hazai internetes kampány

Hazai megoldásokat csak elvétve találni, a legjelentősebb hazai portál a kapcsolat.hu. Gyurcsány Ferenc 2006-os blogozása és választási győzelme után az MSZP internetes kommunikációja jelentős mértékben csökkent, az Amőba-projekt elhalt. Az Amőba romjain kezdődött meg a párt új közösségi oldalának létrehozása, megfelelve a web2.0 technikai követelményeinek. A baloldali közösségépítő rendszert a Táncsics Mihály Alapítvány üzemelteti jelenleg is, a politikai koncepció vezetője dr. Baja Ferenc, a MEH EKK államtitkára. Évekig fejlesztgették a kapcsolat.hu oldalt, láthatóan folyamatosan beépítették a nemzetközi mintákat. Mára funkcionalitását tekintve az ország egyetlen olyan politikai közösségi oldalává nőtte ki magát, amely teljesen online kampány végzését képes lehetővé tenni és leginkább hasonlít a my.barackobama.com-ra (egyes megoldásokat egy az egyben átvettek).

4. ábra: A kapcsolat.hu portál nyitóoldala

Forrás: http://www.kapcsolat.hu

A honlap célja a szociál-liberális bázis információkkal való ellátása. Lehet blogot írni, Gyurcsány Ferenc blogját olvasni, multimédiás tartalmakat nézni, online szavazást kiírni, egy közös cél érdekében mozgósítani a felhasználókat, saját politikai és jótékonysági kampányt létrehozni vagy véleménnyel támogatni mások kampányát. Virtuális képviselői irodaházat is működtetnek, ahol a parlamenti képviselők fogadóórákat adnak. A kapcsolat.hu-n a szimpatizáns vagy a látogató a kezdeményező szerepét is betöltheti, véleménye pedig visszacsatolódik a párt vezetéséhez. A tagok az iWiW-hez és a Facebookhoz hasonlóan bejelölhetik egymást, csoportokat alakíthatnak, programokat szervezhetnek. A kapcsolat.hu-ra nem kell meghívó, bárki regisztrálhat, azonban regisztráció nélkül csak olvasni lehet a publikus tartalmakat. A rendszer többszintű tagságot kezel: az első az érdeklődők szintje, ekkor csak az e-mail cím megadása szükséges a regisztráció visszaigazolásához, amely a Gyurcsány-bloghoz és a fórumhoz biztosít hozzáférést.
A középső szint a tagok szintje: itt további adatokat is meg kell adni (születési dátum, egy pár bemutatkozó mondat, lakhely). A legmagasabb szint pedig a „kapcsolat szint”, ez szorosabb kötődést jelent a közösséghez és hozzáférést a közösségi portál különleges szolgáltatásaihoz és a virtuális irodaházhoz. A mobil telefonszám megadásával sms-hitelesítés történik (kapcsolat.hu, 2010). 2010 márciusában 17 000 regisztrált tagja volt a honlapnak.

A kezdeményezés jövőbemutató: a honlap olyan eszközöket és elemeket ötvöz, melyek kihasználásával hazánkban is megteremtődhetne a valós internetes politikai kampány, és nagyobb aktivitással eredményes is lehetne. Internetes helymeghatározással, PayPal-rendszer integrálásával, közösségi médiumok becsatornázásával megkezdődne a magyarországi politika 2.0-s korszaka.

6. Adománygyűjtés, támogatás

A rendszerint elhúzódó, permanens választási küzdelemben kizárólag az tud talpon maradni, akinek biztos az anyagi háttere. Az észak-amerikai térségben az európaitól eltérő gyakorlat uralkodik. Míg a térségünkben és nálunk homályosak a pártok és képviselők pénzügyei és gazdálkodási módszerei, illetve pénzszerző csatornáikat is az átláthatatlanság jellemzi, addig az Amerikai Egyesült Államokban 1971-ben fogadták el a pártok finanszírozásával, pénzgyűjtésükkel kapcsolatos törvényt, a Federal Election Campaign Actet, melynek célja a választási jelöltek támogatásának szabályozása. A jogszabály meghatározza az egyes személyek által adható támogatások összegének felső határát, és rögzíti a tiltott támogatási formákat. Állami bankok, munkaügyi szervezetek (szakszervezetek), idegen államok polgárai, gazdasági társaságok nem vehetnek részt a pártok finanszírozásában, 100 dollár (kb. húszezer forint) feletti készpénztámogatás, és közvetett – megbízásos – támogatás pedig nem nyújtható. A támogatások összegét minden jelöltnek pontosan dokumentálnia kell, névtelen adományokra nincs lehetőség. A demokraták (democrats.org, 2010) és a republikánusok (donate.gop.com, 2010) adománygyűjtő honlapján ennek megfelelően rendkívül részletes személyes adatbevitel szükséges.

Az elektronikus átutalás csak bankkártya alapján történhet, nincs mód anonim sms-en, PayPalon keresztüli átutalásra. Az átutalásnál az utalónak amerikai állampolgárnak kell lennie, vagy állandó lakhellyel rendelkeznie az Egyesült Államokban, nem állhat szerződésben az állammal, és nem lehet kapcsolata lobbistákkal. Jelöltenként, jelölt szervezetenként magánszemély 2400 dollárt, jelöltállító szervezetként 5000 dollárt, más politikai szervezet 2400 dollárt adományozhat. Kanadában a jogszabályok hasonlóan rendelkeznek a pénzbeli támogatásokról, de ott naptári évenként vagy jelöltenként egy adott választási időszakban legfeljebb 1100 dollár juttatható politikai párt számára, míg megbízásból juttatni forrásokat itt is tilos, készpénzben pedig az Egyesült Államokban érvényben lévő 100 dollár helyett legfeljebb 20 dollárt kaphat valamelyik regisztrált politikai szervezet.

A 2008-as amerikai elnökválasztás tanulsága, hogy míg Hillary Clinton elsősorban a hagyományos adománygyűjtő rendezvényekre (amelyek keretében tehetős üzletemberek és értelmiségiek adnak pénzt jelöltjüknek) hagyatkozott, addig Obama inkább a kevésbé tehetős választók 20–50 dolláros felajánlásaira épített. Obama stábja a web2.0-s kampánystratégia részeként a my.barackobama.com-on gyűjtötte a támogatásokat, felajánlásokat. Minden tagnak egyéni gyűjtési célt kellett vállalnia, melynek állását folyamatosan követhette az arra szolgáló mérővel. Az adománygyűjtés kapcsán Chris Anderson long tail-elmélete alkalmazható (Anderson, 2007). Ennek lényege szerint az internet a legkisebb specifikus keresletet is összekapcsolja a legkisebb megfelelő kínálattal, ezért a dömpingáruk jelentősége csökken, és megnövekszik a kis számban árusított termékek köre.1 Vagyis a hosszú farok elve a sok kicsi sokra megy módszere – a kispénzű támogatók néhány tíz dollárja többet ér, mint a gazdagok dollár ezrei.

5. ábra: Obama adománygyűjtő űrlapja

Forrás: https://donate.barackobama.com/page/contribute

Az eredmény ismeretében utóbbi stratégia bizonyult hatékonyabbnak, azaz, a „sok lúd disznót győz” esete állt fenn. A nyerő stratégiának köszönhetően, David Plouffe kampánymenedzser elmondása szerint a novemberi szavazás előtti két hónapban 270 millió dollár folyt be, miközben Obama alig tartott adománygyűjtő vacsorát. Ami az adománygyűjtés abszolút összegét illeti, Obama ebben is rekordot állított, 600 millió dollárnyi (120 milliárd forint!) támogatást gyűjtött össze több mint hárommillió amerikaitól (a lakosság több mint egy százaléka adott neki pénzt, volt, aki többször is). A kampányához érkezett rekordösszegű, döntően „small donor”-októl származó forrás nyolcvannyolc százaléka az interneten keresztül áramlott a központi kasszába (hirszerzo.hu, 2009).

A befolyt adományokat a hagyományos, 1.0-s kampányolásra használták fel. 2007. január 1. és 2008. október 29. között Obama 293 millió dollárt költött tévéhirdetésekre, míg McCain csak 132 milliót (hvg.hu, 2008). A gyűjtés titka abban állt, hogy a kampány vezetői felismerték, hogy az országban közel annyi netező polgár van, ahány választásra jogosult lakos.

Magyarországon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 41. bekezdése alapján a támogatott tevékenységének elősegítésére támogatást, illetve tárgyi adományt fogadhat el magánszemélyektől és jogi személyektől. Általános gyakorlat szerint tárgyi adományozás csak személyesen, és átadás-átvételi jegyzőkönyv kitöltésével történhet. Az 500 ezer forint feletti támogatás és adomány esetén a törvény alapján a támogató nevét a párt köteles minden év április 20-ig az előző évről szóló pénzügyi beszámolójában, valamint a Magyar Közlönyben közzétenni. A 2010-es választáson induló pártok közül az LMP vállalta egyedül, hogy nyilvános kampányszámlát vezet (lehetmas.hu, 2010). Ígéretüknek megfelelően a honlapjukon folyamatosan közzéteszik az adatokat. Eszerint 9,3 milliót költöttek kampányukra a választásokat megelőző hónap végéig. Február végén az MDF is közzétette honlapján az addigi költségeket: akkori adat szerint nettó 50 millió forintot költöttek.

Hazai vonatkozásban négyféle adományozási lehetőséggel találkozhatunk, ezeket a pártok folyamatosan alkalmazzák és honlapjaikon kiemelt helyen biztatják adakozásra híveiket (külön menüpontban vagy banneres hirdetésként).

Az adományozási formáknál létezik készpénz-átutalási megbízás (sárga csekkes módszer), banki átutalás a jelölő párt számára, személyes adományozás vagy a PayPal rendszerén keresztüli utalás.

6. ábra: A Fidesz adománygyűjtő oldala

Forrás: http://v2010.fidesz.hu/index.php?Tamogatas

A 2010-ben országos listát állító pártok mindegyike alkalmazta ezeket a megoldásokat. A Fidesz kampányt is indított, hogy fedezni tudja a választási küzdelemhez kapcsolódó kiadásait. Orbán Viktor Fidesz-elnök a 2010-es év első napjaiban küldött levelet a párt támogatóinak, amelyben arra kérte őket, ha tudják, támogassák anyagilag a Fidesz választási felkészülését, kampányát. Közel három hét alatt 130 millió forint jött össze 41 ezer befizetésből. A leggyakoribb összeg ötezer forint volt, az átlagos támogatás 3200 forint. Volt olyan adományozó is, aki egymillió forintot utalt át (fidesz.hu, 2010). A pártok honlapjain részletes leírások találhatók a támogatási módokról és a támogatás menetéről, a sárga csekken történő befizetéshez elektronikus űrlap kitöltése alapján küldik ki a támogató címére a csekket. A PayPal rendszer szabályozási problémák miatt nehézkes működésű, az USA-hoz képest nálunk sokkal ritkábban alkalmazzák.

A márciusi adatok szerint addig az MSZP költötte a legtöbbet: 538 millió forintnál jártak, jóval túllépve a törvény által engedélyezett maximális 386 milliós határt. A Fidesz 327, az MDF 130, a Jobbik 106, az LMP 54 milliót, az MDF-fel közösen jelölteket állító SZDSZ pedig 32 milliót költött. Az öt, parlamentbe jutásra esélyes párt összesen több mint egymilliárd (1 milliárd 188 millió) forintot költött kampányra (kepmutatas.hu, 2010).

7. Összefoglalás

A magyarországi politikai pártok és politikusok internetes kommunikációjára alapvetően jellemző, hogy gyerekcipőben járnak a web2.0 eszközök és megoldások alkalmazása terén, és ezeket a lépéseket is félve teszik meg. A web2.0-s kommunikációs csatornák mostanában tapasztalt viszonylag intenzív használata inkább kikényszerített, mintsem hosszú távú, tudatosan átgondolt stratégia része (egzakt példa erre Orbán Viktornak hirtelen elkészített Facebook profilja. A Fidesz elnökének technofób attitűdje közismert volt a médiában, korábban idegenkedett a számítástechnika minden fajtájától, még saját mobiltelefonja sem volt).

Az új internetes megoldások amellett, hogy képesek elérni a társadalom fiatalabb rétegeit, minimális ráfordítással is üzemeltethetők. A net felhasználásának elterjedése a 2002-es országgyűlési kampány idejére tehető, akkoriban ez kimerült a pártok és jelöltjeik statikus honlapjának fenntartásában. Idén az amerikai mintákat átvéve zajlott a kampány. Az Obama által követett stratégia átültetése nem valósítható meg egy az egyben a kulturális és technológiai különbségek miatt, de a fiatalok megszólításában és a költséghatékonyság fokozásában nálunk is eredményeket érhetünk el. A pártoknak a sikeres eredményhez szükségük volt a 400 ezer első szavazó eléréséhez, ez pedig tartózkodási helyükön – az interneten – oldható meg legegyszerűbben. Ugyancsak megoldandó feladat az aktivisták munkájának megszervezése online felületen. A pénzügyek terén nálunk még mindig elhanyagolható az interneten keresztüli felajánlások gyűjtése, legtöbb helyen csak a sárga csekk igénylésében segítenek a pártok honlapjai. A költséghatékonyságot vizsgálva látjuk, hogy a reklámpiac növekvő árai miatt a pártok visszafogottabban és célzottabban költenek, preferálva az online lehetőségeket.

Az internetes politikai kampányban a 2010-es választásokig a pártok display hirdetésekre (bannerek) költötték az online reklámra szánt pénzük túlnyomó többségét. A kampánystábok általában médiamixet (a sajtós, tévés, rádiós hirdetések mellé csomagban kapják a netes felületet) vásároltak, amelyek viszont kevésbé célzottak és alacsony hatásfokúak. Idén az MSZP ebben egyértelműen lekörözte az összes többi vetélytársát: a Fidesz, a Jobbik és az MDF elhanyagolható mennyiségű banneres hirdetést használt március végéig, az LMP viszont új és kis pártként a vártnál többet alkalmazta ezt a felületet, de minden pártról kivétel nélkül elmondható, hogy az internetes kommunikációhoz fűződő viszonyuk pozitívan változott.

Az MSZP 2.0-s, hosszú távú stratégiát is hirdetett a párt megújítására az internet nyújtotta lehetőségek használatával. A belső kommunikációt zárt hálózatú online környezetbe helyezték, a terv szerint a pártmunkának az interneten is aktívan kellett folynia (szervezetépítés). Ugyanakkor a párt külső, mindenki számára nyilvános munkáit elérhetővé kívánja tenni egy web2.0-s tulajdonságokkal ellátott weblappal. Internetes stratégiájába illeszkedően ifjúsági szervezete révén 2010 februárjában netes kommandót is felállított (kepviselofunky.blog.hu, 2010). Több száz aktivista vett részt abban a nyereményjátékban, ahol a cél minél több hozzászólás generálása volt a megadott instrukciók (hol, miről, mikor) alapján. A titokban szervezett akció egy eltévedt e-mail miatt kiderült, ráadásul a kampány hatékonysága a kontraproduktivitás miatt még a nyeremények ellenére is kérdéses volt. A párt közösségi portálja a legmodernebb ilyen jellegű web2.0-s gyűjtőhely a hazai viszonylatban, ám a tagok alacsony aktivitása miatt ez sem képes betölteni eredeti célját (www.kapcsolat.hu).

A Fidesznek ez volt az első kampánya, ahol levetkőzte az internetes kampányeszközök iránt érezhető ellenérzéseit és fontos szerepet szánt az internetes jelenlétnek. A jellemző gyermekbetegségek (helytelen pozicionálás, videostreaming összekeverése a tévével, bátortalan használat, alkalmazások tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása) náluk is jelentkeztek, de érezhetően kialakult a párt különálló kommunikációs csatornája.

A 21. század kulturális és eszközhasználati változásai képesek társadalmunkat a közösségi kapcsolatok fejlődése, bővítése felé navigálni. Jelen cikk eredeti szövegének megírása még a választások első fordulója előtt történt – de már ekkor biztosra lehetett venni, hogy az előzetesen vártnál is magasabb lesz a részvételi arány. Ez be is bizonyosodott: március elején 50 százalékra tették a részvétel nagyságát, végül a választásra jogosultak több mint 64 százaléka ment el szavazni (nol.hu, 2010; valasztas.hu, 2010). Ebben mindenképpen döntő szerepe lehetett a finisben tapasztalható, korábbinál aktívabb internetes kampányolásnak. Amint a fentiek ismeretében az is előre látható volt, hogy az internetes politikai kampánytechnikákat kiemelkedően alkalmazó pártok meglepetést okoztak eredményeikkel (Jobbik majdnem megelőzte az MSZP-t, míg a Jobbik-ellenes online lejárató kampány is éreztette hatását).

Irodalom

Bimber, Bruce & Davis, Richard (2003): Campaigning Online. Oxford University Press.

Castells, Manuel (2005 [1996]): Az információ kora: Gazdaság, társadalom es kultúra I. kötet: A hálózati társadalom kialakulása. Budapest: Gondolat-Infonia.

Davies, Phillip J. & Newman, Bruce I. (2006): Winning Elections with Political Marketing. Routledge.

Z. Karvalics László (2002): Az információs társadalom keresése. Budapest: Aula Kiadó.

Kiss Balázs & Boda (2005): Politika az interneten. Budapest: Századvég.

Libert, Barry & Faulk, Rick (2009): Obama – A kampányról üzletembereknek. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Mazzoleni, Gianpietro (2006): Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris.

Merkovity Norbert (2009): Barack Obama elnöki kampányának sajátosságai. Médiakutató, tavasz.

Miletics Pál (2008): M-Citizen – E-Government Tanulmányok. XXV. Budapest: E-Government Alapítvány.

Miller, Michael(2008): YouTube for Business – Online Video Marketing for Any Business. Pearson Exhibition.

Weber, Larry (2008): Marketing a hálón – Vállalati és közösségi honlapok, blogok. Budapest: HVG.

Online források

Anderson, Chris: Chris Anderson's blog (2009): The Long Tail. 2009. december 11. http://www.longtail.com (utolsó letöltés: 2010.július 5.).

Blog (2010) http://en.wikipedia.org/wiki/Blog (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Blogtér : hírek http://iWiWgh.blogter.hu/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Cisco (2008): Visual Networking and SPs. http://newsroom.cisco.com/dlls/pod casts/ciscocast_exec_wirt_051208.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

ClickSor (2008): Keresőmarketing. http://www.clicksor.hu/keresomarketing (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Cnet (2009): Delete 10 Facebook friends, get a free Whopper. 2009. január 8.
http://news.cnet.com/delete-10-f acebook-friends-get-a-free-whopper/#ixzz11m5lBG00 (utolsó letöltés: 2010.július 5.).

Csirip (2010): Rólunk. http://docs.turulcsirip.hu/rolunk/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Drezner, Daniel W. (2004): The Power and Politics of Blog. 2004. július http://www.utsc.utoronto.ca/~farr ell/blogpaperfinal.pdf (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Gemius (2010): Audience Data Center – Reach 2010. január http://www.audience.gemius.hu /pages/display/reach (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Girardeau, Astrid (2010): Google prié de partager son magot. 2010. január 7. http://www.liberation.fr/medias/0101612 440-google-prie-de-partager-son- magot (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

GOP.com (2010): Donate US. https://secure1.gop.com/site/apps/ka/sd/ donorcustom.asp?c=ouITL8MRJrE &b=5403197 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

GSM World (2010): Annual Review 2010. http://gsmworld.com/documents/GSMA_Annual_Review_2010_FINAL.pdf (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Gyakori kérdések (2009): Mikor lesz újra a myvip-en rejtett mód? 2009. június 5. http://www.gyakorikerdesek.hu/szamitas technika__internet__269198-mikor-lesz-ujra -a-myvip-en-rejtett-mod (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Heil, Bill & Piskorski, Mikolaj (2009): Men Follow Men and Nobody Tweets 2009. június 1. http://blogs.hbr.org/cs/2009/06/new_twit ter_research_men_follo.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Hirszerzo.hu (2009): Lehet Más a Politika: Obama módszerével az Európai Parlamentbe 2009. február 9. http://hirszerzo.hu/belfold/96765_lehet_mas_ a_politika_obama_modszerevel_az_e (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Hopkins, Mark ‚Rizzn' (2008): YouTube and UStream Go Political. http://mashable.com/2007/11/26/YouTube-and-ustream-go-political/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

HVG.hu (2008): Kampány 2.0: minek köszönhette sikerét Obama? 2008. november 6. http://hvg.hu/Tudomany/20081106_obama_siker_online_kampany (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

HVG.hu (2008): Kampány 2.0: minek köszönhette sikerét Obama? 2008. november 6. http://hvg.hu/Tudomany/20081106_obama_siker_online_kampany (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

HVG.hu (2005): Mi is az a blog? 2005. május 18. http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog

(utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Index.hu (2010): McCain az amerikai kongresszus Twitter-királya. 2010. február 24. http://index.hu/tech/net/2010/02/24/mccain_az_amerikai_kongresszus_twitter-kiralya/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

IT mánia.hu (2009): Az iWiW rendelkezik a legtöbb felhasználóval. 2009. október 19. http://itmania.hu/tart/cikk/e/0/56511/1/informatika/Nyomul_hazankban_a_Facebook?place=srss (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Jobbik (2009): Az internetes kampányról. 2009. november http://erettsegitetelek.uw.hu/interneteskampany_2009_szimpatizansoknak_jobbik.pdf (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

JOX (2006): Gyurcsány-blog: webnaplót vezet a miniszterelnök. 2006. február 06. http://www.jox.hu/hirek/818/4 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Kapcsolat.hu (2010): Sugó. http://kapcsolat.hu/sugo/regisztracio_login (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Képmutatás (2010): Kampánymonitor. http://kepmutatas.hu/kampanymonitor (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Képviselő Funky (2010): Akkor most ez lesz áprilisig? – Societas netkampány. 2010. január 18. http://kepviselofunky.blog.hu/2010/01/18/akkor_most_ez_lesz_aprilisig (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

KutatóCentrum (2010): Kik figyelik a politikai hirdetéseket? Az idősebbeket inkább érdekli a politika. 2010. február 22. http://kutatocentrum.hu/sajtoszoba/kik-figyelik-a-politikai-hirdeteseket (utolsó letöltés: 2010. július 5.)

Lévai Richárd (2010): Közösségi oldalak látogatottsága. 2010. január 29. http://itmegoldasok.hu/blog/arhivum/206-Koezoessegi-oldalak-latogatottsaga.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

LMP (2010): Kampányszámla. 2010. január 27. http://lehetmas.hu/kampanyszamla (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

longtail.com (2009): Hosszú farok – Long Tail. http://hosszu.farok.the.long.tail .chris.anderson.maxeline.hu/a-hosszu-fa rok---the-long-tail-chris-anderson/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

MSZP 2.0 (2009): Magyar Szocialista Párt, Innovációs és Informatikai Tagozat – MSZP 2.0. http://salgotarjan.balszemmel.hu/prtl/e107_images/mszp2.0 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

MyVIP.hu (2009): MyVIP. 2009. január 26. http://iwiwgh.blogter.hu/320449/myviphu (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Nagy Zoltán (2009): Nehogy még twitterezzek is! 2009. augusztus 23. http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/kozossegterror_nehogy_meg_twitterezzek_is/2116208/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Nielsen Wire (2010): Facebook Users Average 7 hrs a Month in January as Digital Universe Expands. 2010. február 16. http://blog.nielsen.com/nielsenw ire/online_mobile/facebook-users-a verage-7-hrs-a-month-in-january-as-dig ital-universe-expands/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

NRC (2010): Internetpenetráció-kutatás. http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio?page=details&oldal=1&news_id=544&parentID=924 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Nyitrai Zsolt (2010): a Fidesz saját útját járja a kampányban. 2010. január 30. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=145089 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Onlinemarketing.blog (2010): A politikai tartalmak trendje. 2010. http://onlinemarketing.blog.hu/2010/03/04/kampany_a_politikai_tartalmak_trendje (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Orbán Viktor honlapja (2010): Orbán Viktor http://www.orbanviktor.hu (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Origo.hu (2010): Fideszesek is csüggtek Obama emberének szavain. 2010. http://www.origo.hu/itthon/20091201-david-plouffe-obama-kampanyfonoke-budapesti eloadas.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Origo.hu (2010): Mire kapott tapsot és mire kapott füttyöt Orbán? 2010. február 5. http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/live/20100205-orban-viktor-evertekelo-2010-taps-es-futty.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

O'Reilly, Tim (2005): What Is Web 2.0. 2005. augusztus 30. http://oreilly.com/pub/a/web2/archive/what-is-web-20.html?page=1 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Országos Választási Iroda honlapja (2010): 1997. évi C. törvény a választási eljárásról. 2010. január 22. http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/349/349_1_3.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Phillips, Macon (2009): Change has come to WhiteHouse.gov 2009. január 20. http://www.whitehouse.gov/blog/change_has_c ome_to_whitehouse-gov/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Radics Boglárka (2010): YouTube-on üzentek Orbánnak. 2010. február 10. http://www.technet.hu/techtud/20100204/YouTube-on_uzentek_orbannak/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Reed, Nathan (2009): GigaTweet – counting the number of twitter messages. http://popacular.com/gigatweet/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Reisinger, Don (2010): Study finds few people are ‚True Twitter Users'. 2010. március 12. http://latimesblogs.latimes.com/technology/2010/03/true-twitter-users.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

SG.hu (2004): A választási kampány fontos eleme a politikai blog. 2004. február 22. http://www.sg.hu/cikkek/31162/a_valasztasi_kampany_fontos_eleme_a_politikai_blog (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

SG.hu (2010): Obama „fogadóórát” tartott a You Tube-on. 2010. február 2. http://www.sg.hu/cikkek/72281/obama_fogadoorat_tartott_a_you_tube_on (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Smith, Aaron (2008): From BarackObama.com to Change.gov. 2008. december 30. http://pewresearch.org/pubs/1068/post-election-voter-engagement (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Stop.hu (2010): Megszólalt a lejárató videó készítője. http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=61799 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Szabó Gábor (2010): Pártok és politikusok a közösségi médiában. 2010. január 10. http://www.webforgalom.hu/out/SzaboGabor-valasztas2010_es_a_kozossegi_media.pdf (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Szalay Dániel (2010): Magyar sikersztori: dollármilliók a Ustream.tv-nek. 2010. február 2. http://computerworld.hu/magyar-sikersztori-dollarmilliok-az-ustream-tv-nek.html (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

szipeter (2006): YouTube – 1,6 milliárd dollárért eladva! 2006. október 9. http://keresomarketing.blogter.hu/?post_id=85293 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Szűcs Viktor–Vida Andrea (2007): Web2. – a könyvtárak világában 2007. április 18. http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

TBG Staff (2006): The Internet's Role in Political Campaigns. 2006. május 24. http://www.bivingsreport.com/2006/the-internets-role-in-political-campaigns/ (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

The Democratic Party (2010): Make a Contribution. https://my.democrats.org/page/contribute (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Thomas Home (2010): The Library of Congress. http://www.congress.gov/cgibin/cpquery/?&dbname=cp106&&r_n=hr756.106&sel=TOC_315131& (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Twitter (2010): Twitter. http://twitter.com (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Ustream (2010): About Us. http://www.ustream.tv/about (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Világgazdaság Online (2010): Álláskereső szolgáltatás indul az iWiW-en. 2010. február 9. http://www.vg.hu/vallalatok/karrierklub/allaskereso/szolgaltatas-indul-az-iWiW-en-305436 (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Virgo.hu (2010): VideoPoll by Virgo. http://videopoll.hu/ (Utolsó letöltés: 2010. július 5.)

YouTube (2010) : Company History. http://www.YouTube.com/t/company_history (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

YouTube (2010): Insight. http://www.YouTube.com/t/advertising_insight (utolsó letöltés: 2010. július 5.).

Lábjegyzetek

1
Ehhez a raktározás, reklám stb. költségeinek csökkentése is hozzájárul. A hálózatok természetes csomópontosodása miatt azonban az elméletet csak fenntartással lehet kezelni.
Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink