Felhívás A Médiakutató c. folyóirat publikációs versenyt hirdet. Színvonalas tanulmányokat várunk elsősorban az új média, migráció, médiajog témáiban. Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft.

A 40000 és 20000 karakteres írásokat az címre várjuk, a honlapunkon megadott formátum figyelembevételével.

A beérkezett írásokat double-blind peer review (kétszeresen anonim lektorálás) módszerrel értékelik a szerkesztőség tagjai, illetve felkért bírálók.

A pályázatok beküldésének határideje: 2017. szeptember 30.

A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy megfelelő pályamunkák hiányában az eredményhirdetéstől eltekintsen, vagy kevesebb nyertest hirdessen.

Médiakutató 2011 tél

Kritika

Klucsik Gábor:

Herendy Csilla: Önkormányzatok online – a felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes jelenlétig című könyvéről

Napjainkban egyértelmű és magától értetődő kommunikációs színtér az online, hiszen itt zajlik mindennapos kommunikációnk hangsúlyos része. Nem telik el úgy hét, hogy ne kapnának szerepet a médiumokban a közösségi oldalak, és nehéz lenne olyan tévéműsort említeni, amelyik ne hivatkozna saját online elérhetőségére. Egyre több vállalat és intézmény fektet egyre nagyobb hangsúlyt a webes felületére is, igyekeznek azt felhasználóbaráttá, könnyen kezelhetővé, tartalmassá és egyértelművé tenni. Mégis, a könyv címét olvasva először bizonyára sokan gondolkodóba esnek: hogyan és miért legyen egy önkormányzati weboldal felhasználóbarát, és miért és hogyan kommunikáljon egy önkormányzat webkettes környezetben?

A szerkesztő, Herendy Csilla, 2008 óta folyamatosan publikál webusability témában, írásai mindig olyan problémákra hívják fel a figyelmet, amelyekkel szinte minden aktív magyar állampolgár szembesül. Jelen könyvében Herendy Csilla objektív tényekkel támasztja alá az önkormányzatok számára a webes felhasználói felületek fontosságát, a webkettes kommunikáció szükségszerűségét, valamint az egyes korosztályok médiafogyasztási sajátosságait.

A könyv az önkormányzati kommunikáció online vonatkozását széleskörűen bemutatja: cél, tartalom, célcsoportok, helyzetkép, ügyfél-orientáltság. Mindezeken túl a könyvben megtalálható három esettanulmány is: Fehér Katalin két munkája a Pécs 2010 kulturális esemény, illetve a vörösiszap-katasztrófa kommunikációs folyamatát vizsgálja, Herendy Csilla esettanulmánya pedig Budapest XIII. kerületének újratervezett weboldalát mutatja be és elemezi. A könyv utolsó fejezetében Marofka Tünde írása ismerteti az önkormányzatokra vonatkozóan az online kommunikáció jogi hátterét.

A szerző/szerkesztő már a könyv elején rámutat arra az általános tényre, hogy az az önkormányzat, amelyik ésszerűen szervezi kommunikációs tevékenységét, valamint alkalmazza az online kommunikációban rejlő lehetőségeket, határozott előnyt élvez azokkal a településekkel szemben, amelyek nem teszik ugyanezt. Fontos gondolata továbbá, hogy mostanra egy teljes generáció nőtt fel, amelynek az online tájékozódás, ügyintézés, legyen szó mozijegy-rendelésről vagy utazásszervezésről, teljességgel egyértelmű és magától értetődő. Ezen generáció számára a megszokás elvárásokat is gerjeszt, mindez pedig hatalmas kihívást jelent az önkormányzatok számára. Az állampolgárok igénylik az átgondolt, jól használható, ergonomikus weboldalakat, nemcsak a piaci szférában, hanem immáron a közigazgatásban is. Sok esetben azonban, hívja fel a figyelmet a szerző, azért nem használják szívesen a közigazgatási szféra weboldalait tájékozódásra vagy online ügyintézésre, mert felépítésük bonyolult, nehezen érthető, tanulható.

Herendy Csilla vizsgálatának középpontjában az ügyfél, valamint az önkormányzat és az ügyfél közös célja áll: legyen sikeres a kommunikációs folyamat. Mint ahogyan a szerző/szerkesztő rávilágít, egy önkormányzat sokrétű célcsoporttal rendelkezik, úgy mint a helyi lakosság, helyi szervezetek, különböző civil szervezetek és egyházak. Ugyanakkor van még két csoport, amely nem hagyható figyelmen kívül: potenciális és aktuális turisták, valamint a potenciális és meglevő befektetők. Tehát egy nem professzionálisan kialakított weboldal miatt az önkormányzat bevételi forrásoktól eshet el, nem beszélve arról, hogy az állampolgárok egy része az online ügyintézés bonyolultsága miatt úgy dönt, hogy nem kísérletezik, hanem mégis inkább marad az egyébként hosszadalmas, kényelmetlen és költséges, papír alapú ügyintézés mellett.

A könyv első fejezetében az aktuális, Magyarországra vonatkozó internetpenetrációs adatok olvashatók, valamint megismerhetjük a professzionális online jelenlét fontosságát. Ezt követően a könyv címében is megtalálható web 2.0 fogalmát tisztázza, a web 1.0 és a web 3.0 mellett. A web 2.0 fogalmának bemutatása során a szerző párhuzamot állít a web 1.0 és a web 2.0 népszerű szolgáltatásai és kifejezései között, bemutatva a web 2.0 fogalom keletkezésének körülményeit. A közösségi oldalaknál pedig számos példa található arra vonatkozóan, hogy miért is keresne fel valaki egy önkormányzatot ilyen felületen keresztül, ismerteti a web 2.0 szolgáltatásainak megjelenését követő internetezési szokások változását.

A harmadik fejezet kulcsfontosságú a könyv témáját tekintve. Ebben ismerteti a szerkesztő az önkormányzati kommunikáció folyamatát és célját, az elérhető kommunikációs színtereket, valamint az önkormányzati kommunikáció egyes lehetséges területeit. Kifejti, hogy az eltérő korcsoportokkal eltérő kommunikációs színtereken, médiumokban kell kommunikálni: azokon, amelyeket használnak, és úgy, ahogyan az adott médiumot használják.

A negyedik fejezet címe találó: tartalomhoz a forma, azaz ez a fejezet arról szól, hogy egy önkormányzati honlap áttekintése során a hagyományos ügymenet és egyéb tájékoztató kiadványok alapján tudni lehet, hogy milyen tartalom kerüljön a honlapra, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt milyen formában teszi elérhetővé a helyi önkormányzat. Az elektronikus ügyintézés során nem szabad a hagyományos papír alapú ügyintézést leképezni, segíteni kell az ügyfelet az egyszerű, közérthető felületek létrehozásával, hogy ne igényeljen segítséget. A cél voltaképpen az volna, hogy minden magától értetődő legyen az önkormányzati weboldalakon, amely úgy érhető el, hogy annak felülete, vizuális kialakítása, információs architektúrája illeszkedjék ahhoz, amit a Herendy Csilla „általános online észjárásnak” hív. A szerző/szerkesztő ebben a fejezetben tekinti át a webes ergonómia alapjait is, a használhatósági és navigációs szempontokat. Összehasonlítja az online és az offline tájékozódást is, kiváló analógiákat vonva a kétféle navigáció között, természetesen az online viselkedési formákat figyelembe véve.

A könyv ötödik fejezete a leghosszabb. Sokrétűen mutatja be az online kommunikációt és a website usabilityt az önkormányzatokra vetítve. Először a közigazgatási portálok legfontosabb funkcióit és feladatait mutatja be a szerző, ezt követően pedig a potenciális ügyfél részletes bemutatásáról olvashatunk: mit tudhatunk róla, milyen felkészültségű, mennyi idős, milyen élethelyzetben él. A szerző kifejti, hogy az önkormányzati weboldalakat látogató ügyfelek sokfélék lehetnek, és sokféle problémával érkezhetnek, így meglehetősen nehéz, de mégis érdemes őket tipizálni. Ezt követően egy részletes helyzetképet kapunk az önkormányzati honlapokkal kapcsolatban, számos megdöbbentő eredménnyel, amelyek a 2004–2009-es évek kutatásaira épülnek és az összes elérhető önkormányzati honlapot vizsgálják.

A hatodik fejezetben először Fehér Katalin két esettanulmánya olvasható, egy pozitív (Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt kommunikációja) és egy negatív példát (Kolontár és Devecser térségében történt vörösiszap-katasztrófa kommunikációja) mutat be részletesen feldolgozva. Az esettanulmányok összetetten vizsgálják a kommunikációt: az EKF 2010 Pécs weboldal esetében a navigáció, fókuszba helyezett projektek, letölthető anyagok (látványtervek, fotók, videók), látogatók számára készített segítő tartalmak egyedisége és az oldalhoz tartozó webkettes aktivitások, természetesen a felmerült problémák is bemutatásra kerülnek, amelyet egy interjú támaszt alá. A vörösiszap-katasztrófa esettanulmányában az elindított honlapok közül a vorosiszap.com weboldalt vizsgálja a szerző, nagy szerepet szánva a weboldal fejlesztési körülményeinek és a webkettes aktivitásoknak.

A harmadik esettanulmány szerzője Herendy Csilla, aki Budapest XIII. kerülete önkormányzatának honlapját elemzi, pozitív példaként. Kiemelendő, hogy a vizsgált oldal fejlesztése, újratervezése a felhasználói szokásokat figyelembe véve történt, analitikus és kérdőíves vizsgálattal egyaránt alátámasztva. Az elemzés az előző fejezetben kiemelt szempontok szerint történik, azaz az oldal felépítésén és használhatóságán túl a szerző vizsgálja az elektronikus ügyintézést segítő elemeket is.

A könyv utolsó fejezetének szerzője Marofka Tünde, aki az online kommunikáció kötelező tartalmi elemeit ismerteti, természetesen a közigazgatásra vonatkozóan. Ismerteti és értelmezi a vonatkozó jogszabályokat, azok egymásra épülését. Megemlítésre kerülnek a nem jogforrás jellegű, kötelező érvénnyel nem rendelkező ajánlások is, amelyek iránymutatásként szolgálnak a szakma számára, céljuk pedig az európai uniós törekvések megvalósítása. Az ismertetés részletes, felépítése logikus, a törvény célján túl bemutatja az előírt kötelezettségeket, valamint tisztázza a felmerült fogalmakat. A könyv mellékletében megtalálhatók a hivatkozott jogszabályok fontosabb mellékletei is.

Összességében a könyvet ajánlom mindazoknak, akik szeretnének széles látókörrel rendelkezni az online kommunikációról, különös tekintettel az online közigazgatási, önkormányzati kommunikációra. (Herendy Csilla (szerk.): Önkormányzatok online. A felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes jelenlétig. E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért, Budapest, 2011. 108 oldal, 1000 Ft)

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink