Médiakutató 2012 tavasz

Közigazgatás

Herendy Csilla:

Website usability a közigazgatásban

2011 őszén egyhónapos kutatás során tanulmányoztam Bologna, a város Saragozza kerületének, valamint Emilia-Romana tartomány weboldalát, továbbá Forli városának portálját. A kutatás fókusza a honlapfejlesztés folyamata volt, ezen belül pedig annak feltárása, hogy az egyes weboldalak fejlesztése során alkalmaztak-e – és ha igen, milyen – tesztelési módszereket. A kutatás tapasztalatait bemutató tanulmányom az önkormányzati kommunikációt az online kommunikáció, ezen belül a website usability szempontrendszerén keresztül közelíti meg.1

1. Bevezetés

Hazánkban az önkormányzati kommunikáció szakirodalma meglehetősen hiányos, annak ellenére, hogy néhány területe, így a polgármesteri, a politikai kommunikáció vagy a településmarketing fogalmai egyre ismertebbé válnak (lásd Jenei, 2011a & 2011b). Épp így hiányos a website usability és -ergonómia, a weboldalak használhatóságával foglalkozó magyar nyelvű szakirodalom is. Az, hogy végeredményként optimálisan, egyszerűen és könnyedén használható weboldal készüljön, egyelőre többnyire a profitorientált szférában szerepel az egyértelmű prioritások között. A közszférában jelenleg elsősorban a netes jelenlét, a tartalommegosztás, az (online) ügyintézési lehetőségek biztosítása szerepel a célok között, azonban a honlapok használhatósága, felhasználóbarát jellege szemmel láthatóan kevésbé fontos szempont. Az alábbi tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyes közigazgatási weboldalak felhasználóbarát kialakítása közérdek, és néhány olaszországi webfejlesztési gyakorlatot mutat be.

1.1. Internet: a megkerülhetetlen kommunikációs forma

Az online szféra, azon belül is a vizualitás, a webes felületek használhatóságának világa egyre fontosabb kutatási téma. Manuel Castells szerint az internet a kommunikáció új módja, amely nem azért érdekes, mert új, hanem azért, mert mára ez lett a lényeges kommunikációs forma, amely köré a legtöbb meghatározó tevékenység és a személyes kapcsolattartás egyre nagyobb hányada szerveződik. A világhálón zajlik a világ gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális forgalmának nagy része. Erősen koncentrált mechanizmusról van szó, mivel a felhasználók többsége a fejlett világnak is a legfejlettebb részein él (Castells, 2006).

Az internet mint kommunikációs hálózat előnye, hogy valóban képes az összes, korábban ismert kommunikációs hálózati funkciót egyesíteni, és külön-külön vagy akár különböző kombinációkban megvalósítani. A netes kommunikációs formák között pedig meghatározó a honlapokkal való foglalatosság, előállításuk és különböző módokon történő tanulmányozásuk (Ropolyi, 2006).

A Castells által említett koncentráltságból és a Ropolyi László által leírt tényezőből – miszerint a netes kommunikációs formák között meghatározó a honlapokkal való foglalatosság – következően természetszerűleg az sem mindegy, hogy a közigazgatási szféra milyen online megjelenést tud felmutatni, beszéljünk akár az egyes önkormányzatok weboldalairól, webkettes aktivitásáról (például facebookos jelenlétéről), az elektronikus ügyintézésről, a kormányzati portálról vagy akár a magyarorszag.hu oldalról.2 Az online alkalmazások térnyerésének tényét – egyebek között – a közigazgatási szféra sem hagyhatja figyelmen kívül. Az ügyfelek/állampolgárok igénylik az átgondolt, jól használható, ergonomikus weboldalakat. A gyakorlatban azonban sok esetben azért nem használják szívesen a közigazgatási szféra weboldalait, mert a felületük bonyolult, nehezen érthető, és egyes esetekben gyakorlatilag semmibe veszik a valódi felhasználói elvárásokat, igényeket.

A megszokás pedig elvárásokat is gerjeszt, amely egyben hatalmas kihívás a közigazgatási szféra számára is. Hiszen a felhasználóknak közigazgatási ügyeik intézésével kapcsolatban is szofisztikáltabb elvárásaik lettek/vannak/lesznek. Vagyis: ügyintézés kényelmesen, ergonomikus felületen, egyértelműen, egyszerűen és gyorsan. Mindezt egyszerű leírni, de annál bonyolultabb megvalósítani.

2. Miért éppen a használhatóság?

A website-ergonómia röviden összefoglalva a weboldalak optimális kialakításával foglalkozik.3 Azzal, hogy miképp lehet optimálisan felépített, egyértelmű, a felhasználó számára könnyen átlátható, könnyen tanulható, komfortosan használható, letisztult weboldalakat létrehozni.

Az ergonómiának az elmúlt évtizedekben több meghatározása is ismertté vált.4 A kifejezés két görög szónak (ergos = munka; nomos = törvények) az ötvözete, amelyet Wojciech Jastrzebowski lengyel tudós írt le először az 1857-ben megjelent „Bevezetés az ergonómiába, avagy a természettudományok által feltárt igazságokra alapozott munkatudományokról” című cikkében. Kilencven évvel később, 1949 nyarán Londonban ezt az elnevezést adták az alapítók annak az első önálló szakmai-tudományos egyesületnek, az Ergonómiai Kutatási Társaságnak (Ergonomics Research Society), amelynek célját az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tanulmányozásában határozták meg.

A társaság egyik alapító tudósa, K. F. M. Murrell, az ergonómiát a következőképpen határozta meg:

„Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet azonban ebben az értelemben nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, a munka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó. Mindezek kapcsolatban vannak magával az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel és a korlátaival” (Murrell [1965] in Hercegfi & Izsó, 2010).

Az ergonómia kifejezés mellett több más elnevezés is meghonosodott a jelzett szakterület megjelölésére (például Human Factors, Human Engineering, Human Factors Engineering, Man-Machine Engineering, Human-Machine Interface Engineering, Bioengineering, Engineering Antropology stb.). A sokféle elnevezés az egymástól némileg eltérő tudományos felfogásokkal és megközelítésekkel is magyarázható, a sokszínűség legfőbb oka azonban talán mégis az ergonómia interdiszciplináris, vagy inkább multidiszciplináris jellegéből adódik, és természetesen abból is, hogy egy fiatal és még kiforratlan tudományterületről van szó.

Amerikában a „human factors” elnevezés honosodott meg inkább, amelynek tudományos háttere a pszichológia volt, és a szakembereket tömörítő szervezet is az Amerikai Pszichológiai Társaságon (APA) belül alakult meg 1957-ben. Az európai iskola ezzel szemben inkább biológiai, fizikai és műszaki tudományokra támaszkodott, jóllehet a pszichológiának itt is meghatározó szerepe volt. Mára ezek a különbségek eltűnőben vannak, és a szakkönyvek többsége az ergonómia és a human factors fogalmakat szinonimaként használja.

„Az ergonómia alapvető feladata az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása” (Hercegfi & Izsó, 2010: 16). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző eszközök és technológiák hatékony alkalmazásának a feltételeit úgy kell kialakítani, hogy minél jobban érvényesülhessenek az azokkal kapcsolatba kerülő emberek biológiai, pszichológiai és szociális érdekei.

A fogalmi meghatározások sorában végezetül következzék a Nemzetközi Ergonómiai Szövetség (International Ergonomics Association) által 2000-ben egységes értelmezésként elfogadott és kellően tág keretet biztosító definíció, amely szerint:

„Az Ergonómia (más néven Human Factors) egyrészt tudományág, amely egy rendszerben az ember és a rendszer más elemei közötti interakciók vizsgálatával foglalkozik, másrészt szakma, amely elméleteket, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezés folyamán abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét” (Hercegfi & Izsó, 2010: 16).

Az ergonómia által meghatározott célok azonban nem kizárólag a bútorok és az egyéb használati stb. eszközök tervezésére igazak, hanem az online és egyéb képernyős felületek esetében is meghonosodtak, úgymint például szoftverergonómia, website-ergonómia vagy user-interaction design. A cél ugyanaz: úgy kialakítani az adott felületet, hogy minél jobban érvényesüljenek az azokkal kapcsolatba kerülő felhasználók biológiai, pszichológiai és szociális érdekei. Hasznossága úgy fogalmazható meg, hogy ha az emberi hatékonyságot befolyásoló eszközöket, berendezéseket és munkafeltételeket az emberi képességek, lehetőségek és korlátok figyelembevételével tervezik meg és úgy is működtetik, akkor amellett, hogy a rendszer maga hatékonyabb lesz, jobb teljesítményt is eredményez.

Még a usability vagy az ergonómia fogalmát nem ismerő, a számítógép-alkalmazásban is meglehetősen járatlan, laikus (vagy inkább tipikus) számítógép-felhasználó is az egyes weboldalak használata során azonnal érzékeli az ergonómiai megoldások érvényesítésének pozitív hatását, de különösen a hiányát, mind a hardver, mind a szoftver (illetve az úgynevezett felhasználói interface) kialakításában. A számítógépek és a szoftverek piaci versenyében egyértelmű, hogy azok a termékek lesznek sikeresek, amelyek felhasználóbarát (user friendly) megoldásokat alkalmaznak, és tekintettel vannak a felhasználóra (Hercegfi & Izsó, 2010).

2.2. Kognitív ergonómia, website-ergonómia

Ez a tény hívta életre a kognitív ergonómia egyik sajátos felhasználási területét és alkalmazási formáját, a szoftverergonómiát. Esetében azonban az ember és a gép összeillését nem szenzomotoros, hanem kognitív szinten kell megvalósítani, vagyis a felhasználói interface (felület) megtervezésekor az emberi gondolkodás és problémamegoldás – vagyis a humán intelligencia – és a számítógép-programban testet öltött mesterséges intelligencia közötti kompatibilitás megteremtése a fő cél.

A cél eléréséhez pedig nem elegendő a szoftveren körültekintően dolgozni, hanem a felhasználói igényeket is fel kell tárni és a felhasználót is ismerni kell. Egyre több helyen ismerik fel: a fejlesztés sikerének alapfeltétele, hogy a későbbi felhasználókat bevonják a szoftverfejlesztési folyamatba, teszteléseket végezzenek, illetve szakember segítségét kérjék a tervezési folyamat során (Hercegfi & Izsó, 2010).

2.3. Website-ergonómia a közigazgatásban

A website ergonómia társadalmi hasznossága többféle szemszögből is megközelíthető, és különösen a közszféra az, amely nem nélkülözheti a felhasználóbarát felhasználói felületet. Csak egy példa: ha az elektronikus adóbevallást úgy tervezik meg, hogy az egyszerű és áttekinthető legyen, az állampolgárok komfortosan, biztonsággal és kényelmesen tudják használni, akkor többen és szívesebben élnek is a lehetőséggel. Költségcsökkentő hatásai közismertek. Ehhez persze lényeges és szükségszerű a folyamat megfelelő időben és megfelelő módon történő tesztelése, a későbbi felhasználók bevonása a fejlesztési szakaszba, a usability (használhatósági), a website-ergonómia szempontjából fontos tényezők figyelembevétele.

A használhatóság kérdésköre a webes jelenlét egyik egyre gyakrabban vizsgált, megfigyelt és kutatott területe. A figyelem a webes tervezés során egyre hangsúlyosabban irányul a használhatósági kérdésekre, aminek oka, hogy az optimálisan tervezett digitális felületek – legyen az weboldal vagy bármilyen alkalmazás – jellemzője, hogy alapvetően a felhasználónak kedvez, és nem az oldal tulajdonosának, legyen szó akár vállalati, akár önkormányzati, akár állami weboldalról.

Ennélfogva a felhasználó gondolkodásmódját és igényeit érdemes alapvetően és hangsúlyosan figyelembe venni az adott alkalmazás, digitális felület megtervezésekor, beleértve a kínált szolgáltatások sorát és az adott alkalmazás felépítését, információs architektúráját, vizuális világát stb. Leírni könnyű, megvalósítani azonban igen nehéz.

Talán korábban nem is létezett olyan kommunikációs rendszer, ahol a befogadó – felhasználó, néző, hallgató – igénye, érdeklődése annyira fontos lett volna, mint az online felületek esetében. Ennek egyszerű oka, hogy a felhasználó az egerével szavaz: azonnali visszajelzést ad. Így, ha bonyolult és hosszadalmas elboldogulni egy alkalmazáson vagy weboldalon, esetleg érdektelen számára annak tartalma, rövid időn belül továbbáll. Más megoldást választ: ha megteheti, akkor átnavigál egy másik weboldalra (és ott veszi meg a könyvet vagy rendel repülőjegyet stb.). Ha ezt nem teheti meg, például állami vagy egyéb hivatalos ügyek intézése során (mert adott a felület, ahol intézkednie kell), akkor jobb híján marad az offline ügyintézés (telefonálgatás, hivatal).

Nem mindegy tehát, hogy az adott felület kedvez-e a felhasználónak, könnyen el lehet-e igazodni rajta, mi több, online mozgásra, keresgélésre, ottmaradásra csábít-e. A digitális felületek, webes alkalmazások sikere több mindentől, de egyebek között ezektől is függ, beleértve az áttekinthető és átgondolt, egyszerűen megérthető, könnyen tanulható és használható felépítést és navigációs rendszert is.

Érdekes kérdéseket vet fel annak vizsgálata is, miként reagál a felhasználó egy olyan felület esetében, amelyet kvázi kötelessége használni, legyen szó akár hallgatói, akár egyéb hivatalos ügyek intézéséről.

3. Külföldi esettanulmányok: Bologna, 2011

3.1. A kutatás

Bologna, a város kerületeinek, esetleg a régió weboldalának fejlesztése szolgálhat-e olyan gyakorlati tapasztalatokkal, amelyek példaértékűek lehetnek és best practice-ként szolgálhatnak a hazai közigazgatás számára is? Milyen website-fejlesztési folyamat mentén készültek el anno az oldalak, alkalmaztak-e – és ha igen, akkor milyen – tesztelési módszereket? Használhatóbb, az előbbiek értelmében ergonómikusabb lett-e végeredményében az az oldal, amelyet a fejlesztés során felhasználói tesztelésnek vetettek alá?

Meggyőződésem, hogy azok a weboldalak, amelyeket megfelelőképpen teszteltek a tervezés-fejlesztés során, könnyebben és jobban használhatók lesznek, mint azok, amelyeket nem. Így azok a honlapok, amelyeket a felhasználók igényeit, szükségleteit, netezési és keresési stb. szokásait megismerve és a tapasztalatokat felhasználva készítenek, valamint a weboldal-építés folyamán usability-teszteléseket végeztek, vagy legalább bevonják a felhasználókat a site-fejlesztés során, végeredményképpen könnyebben és egyszerűbben használhatóak. Tapasztalataim korábbi, hazai példákon végzett kutatásaimon (például Herendy, 2009a) és szakirodalmi példákon (lásd például Krug, 2008; Nielsen, 1993; Nielsen & Mack, 1995; Nielsen, 2000; Rubin & Chisnell, 2008; Snyder, 2003) alapulnak.

A fenti kérdésekre adott válaszok feltárására 2011 őszén kutatást végeztem Bolognában. A kutatás elvégzésére a városba a Bolognai Egyetem meghívására érkeztem, és „visiting professor” státuszban végezhettem el kutatásomat. A kutatás során interjút készítettem a kiválasztott weboldalak tervezéséért felelős munkatársaival, szerkesztőivel. Terveim között szerepelt az is, hogy az érintett önkormányzatok polgármestereit is meghallgatom, azonban az időközben rendezett választások miatt a korábbi polgármesterek nem voltak elérhetőek, a jelenlegieknek pedig jellemzően nem volt jelentős információjuk a weboldal-fejlesztés folyamatáról. Többet és lényegesen részletesebben tudtak elmondani azok az alkalmazottak, akik részt vettek anno a weboldal-fejlesztési folyamatban.

Kutatói kérdésem a következő volt: használhatóbbak-e (usability-szempontból), és ha igen, akkor miért Emilia-Romana tartomány és Bologna kiválasztott önkormányzatainak weboldalai, és minek köszönhetik ezen előnyeiket a hazai közigazgatási weboldalakhoz képest? Az ok valószínűleg nem kizárólag kulturális és design-természetű, hanem a jól tervezett weboldal-építési folyamaton is múlik/múlhat, amely vélhetően különböző usability-teszteléseket is tartalmaz. Különösen a tervezés teljes folyamata, az esetleg alkalmazott tesztelési módszerek és a végső eredmény közti kapcsolat érdekelt. A kutatásomat a Bolognai Egyetem laboratóriumában és külső helyszíneken végeztem.

Kutatásom elvégzéséhez a website ergonómiával és usabilityvel foglalkozó szakirodalom nyújtott elméleti keretet, valamint annak határterületei (a szociálpszichológia, a kognitív pszichológia), illetve a településmarketing elméleti és gyakorlati háttere, ezek mellett azok a website-kutatási módszerek, amelyekről 2011 folyamán adtam be disszertációmat. Kutatásom során félig strukturált interjúkat készítettem, amelyek révén információkat kaptam a weboldalról, a weboldal-fejlesztés körülményeiről, az oldal célcsoportjáról, valamint részletesebben arról, hogy alkalmaztak-e az egyes önkormányzatok a site-fejlesztés során különböző tesztelési módszereket.

Kutatásom során tíz fővel készítettem interjút, és ott tartózkodásom során egy nagyobb, részben a témába vágó konferencián – Digital agenda going local – is részt vettem. A konferencia a helyi, települési önkormányzati kommunikáció digitalizációval kapcsolatos kérdéseivel foglalkozott.

A vizsgált weboldalak a következők voltak:

3.2. Eredmények

Bologna város, a kerületek és a régió weboldalainak szervezettsége, felépítése, ésszerűsége számos tapasztalattal, best-practice-szel szolgálhat a hazai önkormányzatok és közigazgatási szervek számára. Weboldalaik nemcsak felépítésükben szervezettebbek és átgondoltabbak, mint a hazai példák, de az egyes oldalak tervezési folyamata során tapasztalható egyeztetési folyamatok is figyelemre méltóak.

Az említett konferencián – Digital agenda going local – Carlos Morais Pires (European Comission) hangsúlyozta: abban, hogy a digitális innováció fejlődhessen vagy egyáltalán létrejöhessen a közigazgatásban, fontos része van az Open Data Strategyben megfogalmazott, információkhoz való szabad hozzáférés jogának. Hozzátette, hogy ennek a folyamatnak a UX (user experience – felhasználói élmény) figyelembe vétele és az oldal felhasználók igényeinek megfelelő kialakítása is fontos része. Ez a fajta törekvés az olasz esettanulmányokon is megfigyelhető.

Több önkormányzat terveztette újjá weboldalát az elmúlt néhány évben részben vagy egészben annak a Közigazgatási és Innovációs Minisztérium által kiadott dokumentumnak köszönhetően, amely a közigazgatási weboldalakról szólt, és azok frissítésével, korszerűbbé és használhatóbbá tételével foglalkozott. A 2009-ben kiadott dokumentum célja többek között az volt, hogy az elavult közigazgatási weboldalak fejlesztéséhez határozzon meg elvi iránymutatásokat. Ennek a dokumentumnak köszönhetően újult meg Olaszország közigazgatási weboldalainak nagy százaléka, így gyakorlatilag az általam vizsgált honlapok mindegyike. A fejlesztés célja a dokumentum szerint az volt, hogy a közigazgatási weboldalak jobb minőségű tájékoztatást tudjanak nyújtani a lakosság számára.

A dokumentum 4. fejezetének 4. pontja foglalkozik az accessibility (hozzáférhetőség) és a website usability (használhatóság) témakörével. Pontos szabályokat nem, csak elvi iránymutatásokat tartalmaz, és nagyobb hangsúlyt fektet a hozzáférhetőség kérdéskörére. A dokumentum használhatósággal foglalkozó része kiemeli, hogy a közigazgatási honlapok látogatóinak összetétele rendkívül heterogén, beleértve a fogyatékkal élőket, az időseket és a fiatalokat, a kezdő és a gyakorlott internet-felhasználókat. A közigazgatási portáloknak így minden felhasználó számára – függetlenül azok informatikai tudásától és fizikai képességeitől – biztosítaniuk kell az információhoz való hozzáférés jogát, a könnyű használhatóságot és a jobb felhasználói élményt. A cél a minőség javítása és az állampolgárok közigazgatási szférával való elégedettségének növelése.

A hozzáférhetőségre vonatkozó útmutatások az akadálymentesítést hivatottak elősegíteni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők számára is elérhetők legyen az önkormányzat online elérhető hírei. A dokumentum előírja, hogy a portálok akadálymentességét fogyatékkal élőkkel kell teszteltetni. A dokumentum a tesztelések fontosságára és az állampolgári vélemények megismerésére, meghallgatására is hangsúlyt fektet. Olyan, általános irányelveket határoz meg, amelyeket célszerű figyelembe venni a fejlesztés során, mint például: érthetőség, kezelhetőség, következetesség, átláthatóság, az oldalon megtalálható funkciók könnyű megtanulhatósága. Ugyancsak hangsúlyt fektet egyebek között a súgó, help-funkciók és a dokumentáció, valamint a különböző iránymutatások megfelelő elrendezésére, könnyű megtalálhatóságára. A dokumentum az egyes, általános iránymutatásokon túl egyéb konkrétumokat nem tartalmaz, azok gyakorlati megvalósítását és konkretizálását az egyes önkormányzatokra bízza.

3.2.1. Bologna – http://www.comune.bologna.it/ vagy iperbole.bologna.it

Az egyes weboldalak közül Bologna város weboldalának vizsgálatával kezdtem a kutatásomat (lásd az 1. képet). Az önkormányzat kommunikációs irodáján öt alkalmazottal készítettem interjút.

1. kép: Bologna weboldala 2011 novemberében

Elöljáróban: az olasz, hivatalos városi-önkormányzati honlapok domainneve központilag szabályozott, és a http://www.comune.városnév.it/ rendszert követi, így Bologna weboldala: http://www.comune.bologna.it/, Firenzéé http://www.comune.firenze.it/, Veronáé pedig http://www.comune.verona.it/. Amennyiben a meglévő oldal domainneve nem pontosan ugyanez, akkor is e domainen – átlinkeléssel – hozzáférhető az oldal. Minden egyes város weboldala ennélfogva egyszerűen elérhető, a rendszer átlátható és egyszerű, a domain egységes, kitalálható.

A városnév.it domainnév nem működik, nem használhatja senki.

Bolognában az online kommunikáció és a webes szolgáltatások használata mélyen gyökerezik. Bologna azon kisszámú települések közé tartozik, ahol 1995 óta minden lakos számára ingyenes az otthoni internetelérés – a városvezetés és az önkormányzat mint önálló szolgáltató tette azzá. Az ingyenes internet mellé minden helyi lakos saját emailcímet is kaphatott. Az ingyenes online hozzáférés hamar népszerű lett, és rövid időn belül 15 ezer bolognai állampolgár lett tagja az „iperbole” community-nek (az „iperbole” betűszó, az Internet for (PER) BOLogna and the Emilia Romagna region rövidítése) (erről bővebben lásd: Guidi, 2012). Az internet azóta is ingyenes, kábelen érkezik, kizárólag egy netes accountot kell kérni hozzá. A város több pontján 2007 óta ingyenesen használható, de regisztrációhoz kötött WiFi is elérhető.

Nem véletlen hát, hogy Bologna volt a második város, amelynek weboldala lett (1994-ben Amsterdam volt az első). Az eredeti weblapot 1994-től kezdve több ütemben, folyamatosan fejlesztették és bővítették, egészen 2000-ig, amikor is egy teljesen új weboldalt készíttetett Bologna város önkormányzata.5

Bologna honlapjának változása és folyamatos újratervezése egyben azt a folyamatot is tükrözi, ahogyan időközben a weboldalak, az online vizuális világ fejlődött, alakult. Az első weboldal 1995-ben készült el (lásd a 2. képet).

2. kép: Bologna első weboldala, 1995-ből

1995 óta az oldal többször frissült, megújult. Először 1997-ben (lásd a 3. képet):

3.kép: Bologna weboldala, 1997-ből

Ebben az 1997-es verzióban már a város virtuális térképe is elérhető volt (lásd a 4. képet).

4. kép: Virtuális térkép Bologna weboldalán, 1997-ben

A következő átalakítás 1998-ban (lásd az 5. képet) történt.

5. kép: Bologna weboldala, 1998-ból

Ezután 2001-ben alakították át. Ez a verzió jobban hasonlít a mai fogalmaink szerinti weboldalakhoz, beleértve a bal- és a jobbboldali menüsort, középen pedig a híreket (lásd a 6. képet).

6. kép: Bologna weboldala, 2001.

2003-ra ismét frissítették az oldalt. Ez az oldal ebben a formában 2009-ig volt elérhető. Az oldal (lásd a 7. képet) a túl sok főoldali link miatt egyre bonyolultabb és mind áttekinthetetlenebb lett.

7. kép: Bologna weboldala, 2003-tól

Ennek oka az volt, hogy minden egyes szervezeti egység a főoldalon szerette volna tudni a hozzá tartozó linkeket, ezekből pedig lehetőség szerint minél többet. Ezt a kívánságot a programozók nem bírálták felül, hanem engedtek a nyomásnak. Ennek eredménye átláthatatlanul bonyolult felépítésű főoldal lett, amit 2009-re újraterveztek (lásd a 8. képet).

8. kép: Bologna weboldala, 2009-től

Az új oldalon már figyelembe vették azt is, hogy a felhasználói szokások időközben jelentős mértékben átalakultak, megváltoztak. Kevésbé volt jellemző a browse-olás, vagyis a böngészgetés, ehelyett a felhasználók konkrét dolgok után érdeklődnek, tudják, mit keresnek. A weboldal látogatói tapasztalataik szerint az aktuális eseményekre és hírekre, esetleg politikai szituációra voltak elsősorban kíváncsiak. E megfontolások tükrében alakították át az oldalt 2009-re, és tették áttekinthetőbbé, rendezettebbé. Ez a weboldal 2009-től egészen 2010 júliusáig volt elérhető, ezt váltotta le a most is látható design (lásd a 9. képet).

9. kép: Bologna weboldala, a tanulmány készültekor (2012. január 3.)

A jelenlegi verzió komplex folyamat, sok körös és hosszadalmas belső egyeztetési folyamat eredménye. A kialakítás során hangsúlyosan figyeltek a végfelhasználók igényeire, úgymint az interakciók lehetőség szerinti leegyszerűsítésére, a tartalom megfelelő elrendezésére.

Mivel külső cég, designer alkalmazására nem volt kerete a városnak, így az elkészült, jelenleg elérhető oldal alapvetően home-made, belső munka eredménye, és a trendi design kialakítása kevésbé volt fontos a tervezés során. A weboldallal foglalkozó alkalmazottak a felhasználói visszajelzések tükrében az oldalt „meglehetősen jól” használhatónak tartják.

Az oldal programozásáért felelős munkatárs a jelenlegi oldallal kapcsolatban elmondta, hogy a főoldalon – szemben a most látható felépítéssel és tartalommal – sok hírt, vízszintes elrendezésű menüsort, kevés, de fontos menüpontot, transzparenst és tiszta elrendezést látna szívesen.

Az oldal tartalmával kapcsolatban egy érdekes jelenség: a helyieknek sok, kizárólag helyben használt kifejezésük van (például az ingatlanadó hivatalos neve olaszul rifiuti, a bolognai lakosok ugyanakkor rusconak hívják). Amikor keresnek valamit a weboldalon, jellemzően ezekre a helyben használt kifejezésekre keresnek rá, az oldal maga viszont a bürokrácia által diktált nyelvet használja, ennélfogva a helyiek gyakran nem találják meg a számukra fontos információkat.

Külön érdekessége a rendszernek a következő: Bolognában – ellentétben például Budapest gyakorlatával – a kerületeknek és a városnak nem különböző, önállóan tervezett és költségesen fejlesztett, hanem központilag kialakított, egyazon layouton alapuló weboldaluk van. A kilencvenes években még minden kerület önállóan fejlesztett, ennél fogva különböző weboldallal rendelkezett, de mivel a városi önkormányzat felismerte a párhuzamos fejlesztések költséges és nem-kifizetődő voltát, valamint azt, hogy a különböző struktúra, tartalomelrendezés gyakorlatilag egyáltalán nem hasznos az állampolgároknak – hiszen az egyik kerületi weboldalon itt találni az adózással vagy parkolással kapcsolatos szabályokat, míg a másik kerület esetében ott –, ezért közel tíz éve egységes design kialakítása mellett döntöttek.

Bolognának kilenc kerülete van, minden egyes kerület saját, önálló website-tal rendelkezik. Az egyes weboldalak formátuma többé-kevésbé a központi oldal felépítését, formáját követi. Az egyes kerületek maguk felelősek az oldalon elhelyezett tartalomért; sok szolgáltatás van delegálva a kerületekhez. Az egyes kerületi oldalak tartalmát helyben fejlesztik, a város koordinációjával. Az egyes aloldalak fejlettsége, tartalma különböző, és azon is múlik, hogy mekkora a kapacitása annak az alkalmazottnak, aki helyben felelős az adott oldalért.

Bologna város weboldalának fejlesztése során nem készíttettek használhatósági teszteket, hanem egyrészt a majdnem kész oldalt küldték körbe az alkalmazottak között, és arra kérték őket, hogy keressenek meg rajta néhány funkciót, tartalmi elemet; másrészt a helyieknek küldtek e-mailt róla, és arra kérték őket, hogy küldjenek visszajelzést az oldallal kapcsolatban. A helyi lakosok egy kis része megírta a véleményét, többségük azonban kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, hogy hol lehet ezt vagy azt megtalálni.

Az oldal erőssége ennélfogva nem is a tökéletes használhatóság, inkább az a modell, amely alapja a város és az egyes kerületek weboldalai vizuális és tartalmi egységességének. Az alapelképzelés a weboldal fejlesztésekor tehát a következő volt: egy, központi, városi honlap létrehozása, amely felépítése tükröződik – az egyébként egységes – kerületi weboldalakon, amely utóbbiak szerkesztésében az egyes kerületek viszonylagos önállósággal rendelkeznek. A rendszer alapvetően működik is, ám a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy időközben néhány kerület oly mértékben tért el az eredeti tervektől, hogy felbomlani látszott a kezdeti vizuális és tartalmi egység. Ezt orvosolandó, valamint az említett kormányzati iránymutatás hatására új website-keretrendszer fejlesztésébe kezdett a város. Ennek fejlesztése és a város, valamint a kerületek közötti egyeztetések épp ottjártamkor voltak előkészítési fázisban. Az alapelképzelés szerint a design minden kerület esetében egységes lesz, csakúgy, mint a tartalom egy része is annak érdekében, hogy ne legyenek duplikációk, a tartalom fennmaradó részéért pedig a kerületek felelnek majd. Az új oldal hosszú és részletes egyeztetési folyamat eredményeképpen, közös megegyezés alapján fog elkészülni.

A kerületi helyzet megismerésében Saragozza kerület online kommunikációval foglalkozó kommunikációs referensei voltak a segítségemre.

3.2.2. Bologna, Saragozza kerület - iperbole.bologna.it/quartieresaragozza/

Saragozza Bologna egyik belső kerülete, lakossága 2009-ben 35 000 fő volt. Saragozza honlapja felépítésében alapvetően úgy néz ki, mint az összes további kerületé. Különbségek az egyes oldalak között kizárólag a felkerült tartalmak tekintetében vannak. Saragoza weboldala a felkerült tartalmak és azok minőségének tekintetében is átlagosnak számít (lásd a 10. képet).

10. kép: Saragozza weboldala 2011 novemberében

Mint minden kerületi weboldal, így Saragozza weboldalának nagy része is statikus, gyakorlatilag ritkán változik. A honlap baloldalán található fő menüpontok minden kerület esetében adottak, azonban az almenük elnevezését az egyes kerületek saját jogon dönthetik el és tölthetik fel az őket érintő tartalommal. Ezeket a tartalmakat a városi önkormányzat ellenőrzi, ha rendellenességet talál, felkéri a kerületeket a tartalom módosítására, törlésére. Így történt például abban a kerületben is, ahol olyan képek kerültek ki az oldalra, amelyeken látszódott egy helyi programon a résztvevő gyerekek arca, vagy Savena kerület esetében, ahol jogdíjas képi tartalom (Miki egér) eltávolítására kérték a kerület online kommunikációjáért felelő alkalmazottját (lásd a11. képet).

11. kép: Mickey egér, eltávolítás előtt

Saragozza weboldalának elkészítésekor, tartalommal történő feltöltésekor felhasználói teszteket nem végeztek, és nem is kérdeztek meg senkit arról, hogy érthető-e a menü, könnyű-e egy-egy bizonyos tartalmat az oldalon belül megtalálni.

Minden egyes kerület weboldala önálló, karakteres színvilággal rendelkezik. Évekkel ezelőtt, a fejlesztés során javaslatot tehettek arra, hogy milyen színvilágú oldalt szeretnének, valamint a linkekre és a hasábok számára. A központ végül a template színeit a kerületek jóváhagyásával döntötte el. A színeken azóta nem tudnak (a rendszer használata során, egyszerűen) módosítani, bár külső ügynökség bevonásával erre bármikor lehetőségük lenne. Mivel azonban ez költséges lenne, az ilyen típusú módosítások Saragozza, illetve más kerületek esetében sem jellemzőek.

Az említett kormányzati iránymutatásnak köszönhetően – valamint azért, mert egyre inkább eltérnek egymástól az egyes kerületek oldalai – Bologna már dolgozik az új kerületi oldalak egységes template-jén. Mivel a fejlesztés ottjártamkor éppen folyamatban volt, bepillanthattam abba, hogy mennyire részletes és minden egyes érintettre kiterjedő egyeztetéssorozat kíséri a weboldalfejlesztés folyamatát. A vizsgált időszakban éppen az első grafikai tervek egyeztetése zajlott, és rendelkezésemre bocsátották a módosítási javaslataikat tartalmazó képet is, amelyen a kerületi alkalmazottak megjegyzései, kérései találhatók (lásd a 12. képet). Látható, hogy a készülőfélben lévő oldal alapszemlélete nagymértékben különbözik a meglévőtől. A baloldali menü eltűnt, hangsúlyosabbak a friss hírek és a gyakran változó tartalom. A design is trendi, átláthatóbb és szellősebb.

12. kép: Új template készülőben, egyeztetés alatt

3.2.3. Emilia-Romagna régió weboldala – regione.emilia-romagna.it

Nagyívű és átgondolt fejlesztési projekt eredménye a régió weboldala. 2010-ben kezdtek a fejlesztésbe, amikor is első körben összeszámolták a megyei közigazgatás hatáskörébe tartozó honlapokat. Akkoriban a számuk elérte a 250-et, és ez a nagy szám nemcsak kommunikációs, de gazdálkodási problémákat is okozott. A fejlesztés másik megindító tényezője a régió honlapja esetében is az említett kormányzati ajánlás volt.

Egyszerű, egységes weboldalt szerettek volna, ahonnan egyben érhető el az összes, megyét, megyei közigazgatást érintő website. Ennek érdekében azonban nem kizárólag egy új honlapot terveztek, hanem a teljes szervezeti rendszerüket is újragondolták.

Egy egészen egyszerű, komolyabb és összetettebb weboldalt terveztek, ahol 15 weboldal (témájukat érintve például környezet, munka, gazdaság stb.) csoportosul egy-egy aloldalon. Az oldal 2011 áprilisára készült el (lásd a 13. képet), és azóta érhető el. Az oldalnak egyértelműen bürokratikus rendeltetése van, tágabb értelemben vett célcsoportja a megye teljes lakossága.

13. kép: Emilia-Romagna régió weboldala, 2011 novemberében

Az oldal a következőképpen épül fel: felső részében található maga a központi oldal, a balra került menüben a témák szerinti aloldalak találhatók, amelyeknek egyenként külön, saját célcsoportjuk van. Ezek az aloldalak az egyes témákkal kapcsolatos információkat tartalmazzák. Vizuálisan egységesek, gyakorlatilag csak a színük más.

A website-fejlesztés komoly csapatmunka eredménye volt, kommunikációs és IT-szakemberekkel, valamint újságírókkal. Kevesebb használhatósági, de több és többféle hozzáférhetőségi tesztet végeztek az oldalon. A fejlesztés során a készülő oldalt egyszerű felhasználóknak nem, csak belső munkatársaknak mutatták meg, és megkérték őket, hogy keressenek meg rajta különböző információkat. A fejlesztők megfigyelték, hogyan használják az alkalmazottak a menürendszert, mennyire egyszerűen vagy nehezen tudnak boldogulni. Tapasztalataikat a fejlesztés során hasznosították. A jövő évre terveznek további, részletesebb usability-teszteket, az előzetes tervek szerinti fókuszcsoporttal is. Az oldal forgalmát nézik, mérik és figyelik, évente egyszer nagyon részletesen elemzik.

Az elkészült oldal ebben az esetben is szemléletében példaértékű. Úgy egységesítettek, hogy annak folyamatát az egyeztetések jellemezték, az elkészült website-rendszer pedig jól használható, áttekinthető, ugyan kissé technokrata és hírportál-hangvételű, de felesleges duplikációktól és – a közigazgatásban oly gyakran tapasztalható – túlbonyolítottságtól mentes megoldás lett.

3.2.4. Forli weboldala – comune.forli.fc.it/

Forli városa Bolognától 90 kilométernyire fekszik, lakosságának száma: 395 500. Weboldalát 2008-ban tervezték újjá (lásd a 14. képet). A comune.forli.com az általam vizsgált weboldalak közül a legbarátságosabb, leglátványosabb, leginkább felhasználóbarát.

14. kép: Forli weboldala 2011 novemberében

Az oldal fejlesztési folyamata két éven át tartott. A szokatlanul hosszú fejlesztési időt ebben az esetben nem hosszas belső egyeztetési folyamatok indokolták, hanem az, hogy a korábbi honlap teljes tartalmát elérhetővé tették az új oldalon is.

Az oldal célcsoportjai közé tartoznak a nem olasz nyelvű látogatók, turisták, a helyi lakosok, akik információt, online szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket keresnek. Az oldal felépítése is ezt tükrözi, a főoldalon található három fő menüpontnak (La Citta, Il Comune, Guida al Servizi) csak egyike foglalkozik az önkormányzati ügyekkel, a másik kettő a városról, a kulturális és egyéb programokról, valamint online ügyintézési lehetőségekről szól. Az önkormányzat belső ügyeivel foglalkozó aloldalon többek között élőben lehet figyelemmel követni a városi tanács üléseit, online lehet ügyintézésre időpontot foglalni, és ugyancsak az online felületen lehet adót fizetni. Ez utóbbira egy önálló honlapot hoztak létre, ahol egyetlen hozzáféréssel többféle szolgáltatáshoz is hozzá lehet férni.6

Az oldal elkészítése során az volt a városvezetés célja, hogy olyan honlap jöjjön létre, amely azok számára is könnyen kezelhető, akik ritkán használnak számítógépet és internetet. Azonban ezt a weblapot is újra kell majd terveztetni az új irányvonalaknak megfelelően. Az új oldalon – a tervek szerint – egyebek között idegen nyelvű információ is elérhető lesz, tekintettel arra, hogy az oldal látogatói közül minden tizedik idegen nyelvet beszél.

A jelenleg elérhető oldalt és a hozzá tartozó CMS-t (Contant Management System – tartalomkezelő rendszer) egy külső cég készítette. Az oldal alapja egy, már meglévő CMS-rendszer, amelyben választható skinek7 voltak. Ezek közül választotta ki a városvezetés azt, ami végül meghatározta a Forli website vizuális arculatát. Mivel ezeket a terveket a CMS-t készítő cég korábban usability-szempontból tesztelte, a honlap kényelmesebben használható, alapvetően letisztult és áttekinthető. Forli külön teszteket a későbbiekben nem végeztetett, de időnként kapnak állampolgári visszajelzéseket, amelyek tükrében módosítani szokták az oldalt, például a menüszerkezetben elérhető információkat.

4. Összefoglalás

2011 őszén, Bolognában, a Bolognai Egyetem meghívására, egyhónapos kutatás során vizsgáltam a város, egyik kerülete (Saragozza), a régió és egy kisváros webfejlesztési gyakorlatát. A vizsgálat során interjúkat készítettem az egyes önkormányzatok alkalmazottaival vagy a fejlesztésért felelős, abban részt vevő munkatárssal, munkatársakkal. Feltételezésem az volt, hogy azok a weboldalak, amelyeket a fejlesztés során felhasználói teszteléseknek vetnek alá, használhatóbbak és felhasználóbarátabbak lesznek, mint azok, amelyeket nem tesztelnek. Feltételeztem, hogy az egyes olasz önkormányzatok a készülő weboldalakat teszteltették. A kutatás meglepő eredményeket hozott, és több best practice-szel is szolgált.

Az interjúk során kapott információk alapján elmondható, hogy az egyes, vizsgált önkormányzatok website-fejlesztési gyakorlata más-más alapokon nyugszik, és alapvetően nem jellemző sem a felhasználók bevonása a fejlesztési folyamatba, sem a használhatósági tesztek készíttetése. Ami inkább gyakorlat volt a honlap fejlesztések során, az a majdnem kész oldal véleményeztetése házon belül, valamint az, hogy a kész oldalt e-mailben kiküldték véleményeztetni a lakosságnak.

Valójában ezek a módszerek kevésbé számítanak használhatósági teszteknek, és módszertanilag is kérdéseket vetnek fel, hiszen egyrészt felesleges azt az oldalt tesztelni, amely már szinte készen van, mert minden egyes hiba, változtatási igény korrigálása borzasztó költséges, és egy-egy szarvashiba felszínre kerülése a fejlesztés végső szakaszában az alapkoncepciót rombolhatja le. Másrészt azt az oldalt, amelynek célcsoportja a lakosság, gyakorlatilag felesleges a hivatali alkalmazottakkal teszteltetni, hiszen, ami nekik egyértelmű és logikus, valószínűleg nem lesz az a lakosság számára, és vice versa.

Egyébként általános tervezési hiba (nemcsak) a közigazgatásban – és a tapasztaltak szerint nem kizárólag Magyarországon –, hogy az adott szervek a készülő weboldalukat a saját szemléletük és nézőpontjuk szerint tervezik meg (bővebben lásd például Herendy, 2008; Herendy, 2009; Fehér & Herendy, 2009; Herendy, 2011), az információs architektúrától kezdve a vizuális felépítésen át az egyes menüpontok elnevezéséig. Egyetlen oldalt találtam, ahol átgondoltabb tesztelésnek vetették alá a készülő honlapot, ez pedig a régió weboldala volt. Ezen az oldalon további teszteléseket terveznek végeztetni.

A tesztelésekkel kapcsolatos terveket és igényt a tanulmányomban többször is említett kormányzati dokumentum is generálja, bár az abban olvashatók a usability-tesztelések helyett az accessibility-tesztekre helyezik a hangsúlyt. Pedig egy-egy online felület sikerességének alapfeltétele, hogy a későbbi felhasználókat – itt: állampolgárokat, helyi lakosokat, turistákat – bevonják a fejlesztési folyamatba, használhatósági teszteléseket végezzenek, valamint a tervezés során szakember segítségét vegyék igénybe.

Annak ellenére, hogy a vizsgált oldalakon nem végeztek különösebben figyelemre méltó használhatósági teszteléseket, a kutatás több, a hazai közigazgatás számára is hasznosítható és példaértékű best practice-szel szolgált. Ezek egy része állami szinten dől el, mint az egységes, átlátható és könnyen követhető települési domain-nevek rendszere vagy a weboldalak újragondolására felszólító kormányzati útmutatás, amelynek köszönhetően az általam vizsgált városok már átterveztették vagy éppen áttervezni készülnek weboldalukat.

Ugyancsak példaértékű Bologna egységes weboldal-struktúrára vonatkozó kezdeményezése (beleértve a város és a kerületek weboldalait), amelynek köszönhetően amellett, hogy komoly fejlesztési kiadásokat takarítottak meg a kerületek, egységes és a lakosság számára áttekinthető rendszer jött létre. A website-ergonómiával foglalkozó hazai szakemberek körében ugyanez az igény rendszeresen felmerül, miszerint egységes weboldalakra lenne szükség a hazai közigazgatásban is, vagyis olyan, esetleg egységes template-rendszerre, amelyből kiválasztva a neki megfelelőt – tekintettel a lakosságszámra, szolgáltatásokra, tartalomra stb. – minimális kiadással vehetne használatba minden település, így takarítva meg a tetemes és sokszor felesleges egyedi fejlesztési költségeket.8 Az így készülő oldalakat hatékonyabban és költségkímélőbben, szakmaibban lehetne alávetni a különböző teszteléseknek.

A kutatásom során vizsgált weboldalak szerkesztői, tervezői igyekeztek tehát azokat felhasználóbaráttá és áttekinthetővé tenni. Lehet, hogy nem teszteltették megfelelőképpen azokat, ugyanakkor a fejlesztést minden esetben átgondolt (számunkra példaértékű) belső egyeztetési folyamat kísérte, amely során igyekeztek olyan rendszert, rendszereket létrehozni, amely(ek) az összes résztvevő számára elfogadható(k), és amelyek(et) mindenki a sajátjának érez.

A kutatás nem terjedt ki a vizsgált oldalak használhatóságának véleményezésére, valamint az online elérhető tartalmak vizsgálatára. Mindazonáltal szembetűnő, hogy esetükben az online ügyintézés biztosítása mintegy alapkövetelmény. Ez pedig – ha megfelelően elérhető, hozzáférhető és használható – a felhasználók mindennapjait könnyíti, könnyítheti meg. A hangsúly itt éppen úgy az online ügyintézés hozzáférhetővé tételére esik, mint annak elérhető és érthető módjára. Hiszen hiába lehet például online adót befizetni, ha a rendszer és az ügyintézésre szolgáló felület átláthatatlan, és az adóügyi ügyintézőn (szerven) kívül másnak sem nem logikus, sem nem egyértelmű.

Az említett kutatás segítségével tehát nem sikerült rámutatni olyan, a vizsgált olasz önkormányzatok által használt usability-tesztre vagy tesztelési gyakorlatra, amely példaként állhatna a hazai közszféra előtt. Tesztelni pedig fontos, hiszen a felhasználóbarát, könnyen tanulható, átlátható felhasználói felületek társadalmi hasznosságát különösen a közszféra nem hagyhatja figyelmen kívül. Közigazgatási szervek esetében ez közérdek, hiszen ha az általuk biztosított, elérhetővé tett online alkalmazásokat úgy tervezik meg, hogy azok egyszerűek, könnyen követhetők és áttekinthetők legyenek, akkor az állampolgárok komfortosan, biztonsággal és kényelmesen tudják használni őket, és többen és szívesebben élnek a lehetőséggel. Ennek költségcsökkentő hatásai pedig közismertek.9

Ha tesztelést nem is, de olyan példaértékű modelleket, megoldásokat sikerült feltárnom a vizsgált önkormányzatok esetében, amelyek nem kevés hazai közigazgatási szerv számára követendő mintául szolgálhatnak.

Irodalom

Castells, Manuel (2006): A tudás világa. Budapest: Demos [Napvilág kiadó Kft.]

Guidi, Leda (2012): Participation through New Media in the Bologna Municipality. In: Jenei Ágnes (ed.): Communication with the Public from the Local Government Perspective. Budapest: Corvinus University of Budapest.

Fehér Katalin & Herendy Csilla (2009): Tesztelj korán, tesztelj gyakran! In: Kreatív, szeptember.

Hercegfi Károly & Izsó Lajos, szerk. (2010): Ergonómia. Budapest: Typotex.

Herendy, Csilla (2009a): How to Research People's First Impressions of Websites? Eye tracking as a Usability Inspection Method and Online Focus Group Research. In: Software Services for e-Business and e-Society. Berlin: Springer.

Herendy Csilla (2008): Weboldal-fejlesztés: innovatív és hagyományos módszerek I. Médiakutató, tél.

Herendy Csilla (2009b): Weboldal-fejlesztés: innovatív és hagyományos módszerek II. Médiakutató, tavasz.

Herendy Csilla (2011): Önkormányzatok online. A felhasználóbarát weboldalaktól a webkettes megoldásokig. Budapest: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért.

Herendy Csilla (2011): Az online felületeken alkalmazható használhatósági vizsgálatokról és azok tudományos alapjairól. Doktori disszertáció, kézirat.

Herendy, Csilla (2012): How to do research on People's Attention and Orientation at Public Administration Websites. Eye tracking as a usability inspection method. In: Jenei Ágnes (ed.): Communication with the Public from the Local Government Perspective. Budapest: Corvinus University of Budapest.

Jenei Ágnes (2012a): Kommunikáló Önkormányzatok. Külföldi gyakorlatok. In: Magyar Közigazgatás. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet.

Jenei Ágnes (2012b): Foreword. Framework and Thematic Fields for the Research Project on Communication withthe Public from the Local Government Point of View. In: Jenei Ágnes (ed.): Communication with the Public from the Local Government Perspective. Budapest: Corvinus University of Budapest.

Krug, Steve (2008): Ne törd a fejem! Budapestt: HVG,

Nielsen, Jacob (1993): Usability Engineering. London: Academic Press.

Nielsen, Jacob and Mack, RL. (1995): Usability Inspection Methods. San Francisco, CA, USA: Morgan Kaufmann Publishers Inc.

Nielsen, Jacob (2000) Why You Only Need to Test With 5 Users? http://www.useit.com/alertbox/20000319.html (utolsó letöltés: 2011. február 26.)

Ropolyi László (2006): Az internet természete. Internetfilozófiai értekezés. Budapest: Typotex.

Rubin, Jeffrey & Chisnell, Dana (2008): Handbook of Usability Testing. Indianapolis: Wiley Publishing

Snyder, Carolyn (2003) Prototyping: The Fast and Easy Way to Design and Refine User Interfaces.

H.n.: Morgan Kaufmann

Linee giuda per I siti web delle pa (2011) art. 4 della Direttiva n. 8/2009 del Ministro per la pubblica amministrazione e l'innovazione Sz.n., H.n.

Online forrás

Internet Web Terms.org

http://www.internetwebterms.org/Re_skin.html

(utolsó letöltés: 2011. február 26.)

A kutatáshoz szükséges interjúk megszervezésében közreműködött

Prof.ssa Pina Lalli

Universitá di Bologna, Dipartimento Discipline della Comunicazione

Dott.ssa Leda Guidi

Head of Communication Services and Iperbole civic network

Interjúalanyok:

A témáról általában:

Prof. Roberto Grandi, Universitá di Bologna, Dipartimento Discipline della Comunicazione

Bologna:

Website: http://www.iperbole.bologna.it/

Dott.ssa Leda Guidi, Head of Communication Services and Iperbole civic network

Daniele Tarozzi, Settore Comunicazione–Communication Department

Olivia Pinto, Settore Comunicazione–Communication Department

Francesca Sturaro, Settore Comunicazione–Communication Department

Luca Zanelli, Settore Comunicazione–Communication Department

Bologna, Saragozza quartiere

Website: http://www.iperbole.bologna.it/quartieresaragozza/

Interjúalany:

Anna-Maria Lappi, Uff. Cultura, sport, giovani e L.F.A.

Emilia-Romagna régió

Website: http://www.regione.emilia-romagna.it/

Interjúalanyok:

Milco Forni, Chiara Mancini, Jacopo Deyla

Regione Emilia-Romagna
Direzione Generale Organizzazione, Sistemi Informativi e Telematica
Servizio Sistema Informativo Informatico Regionale

Forli

Website: http://www.comune.forli.fc.it/

Interjúalany

Ing. Massimo Di Menna

Lábjegyzetek

1
2011 novemberében és decemberében végzett kutatásomat a Corvinus Egyetem, Corvinus Visiting Scholar programja, valamint az E-Government Alapítvány támogatta. A Budapesti Corvinus Egyetem TAMOP Project 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 V. alprojektben, Ilonszki Gabriella műhelyében vettem részt az „Önkormányzati kommunikáció” nemzetközi kutatásban (kutatásvezető: Jenei Ágnes). Az elvégzett kutatás szervesen illeszkedik a projekt munkájához.
2
2002 óta tanítok a korábbi Államigazgatási Főiskola, illetve a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán, így érdeklődésem fókuszában a közigazgatási portálok használhatósága (is) áll. Meggyőződésem, hogy csak akkor várható az elektronikus közigazgatás minél nagyobb körben történő elterjedése, ha a közigazgatási portálok használhatósága – usability-szempontból – növekszik, és jobban figyelembe veszi a felhasználói igényeket, elvárásokat, gondolkodásmódot.
3
Az ergonómia ismertetésekor nagymértékben támaszkodom Hercegfi Károly és Izsó Lajos témában írt könyvére (Hercegfi & Izsó, 2010).
4
A Nemzetközi Ergonómiai Szövetség (IEA) által 2000-ben elfogadott definíciója szerint: Ergonómia, „Human Factors” egyrészt tudományág, amely az adott rendszer emberi eleme és a többi rendszerelem közötti interakciók vizsgálatával foglalkozik, másrészt szakma, amely elméleteket, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezés folyamán abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét. Forrás: Bevezetés az ergonómiába, jegyzet, http://www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/GT521801/BEVEZ4.pdf.
5
LINEE GUIDA PER I SITI WEB DELLE PA, art. 4 della Direttiva n. 8/2009 del Ministro per la pubblica amministrazione e l'innovazione.
6
A korábbi honlapok képei a következő linken érhetők el: http://www.comune.bologna.it/retecivica/galleria_immagini/106:5501 (utolsó letöltés: 2012. február 26.).
7
Lásd http://sol.comune.forli.fc.it/ULISS-e/home.aspx?CID=COFO (utolsó letöltés: 2011. november 23.).
8
A website forgalmát egy, a Google Analytics-hez hasonló program segítségével figyelik, értékelik.
9
Skin: egy adott weboldal több séma közül választható vizuális megjelenése. A skin váltásakor rendszerint nem változik az oldal alapvető felépítése, hanem jellemzően inkább a színvilága, háttérszíne vagy a megjelenő képek (lásd http://www.internetwebterms.org/Re_skin.html (utolsó letöltés: 2012. február 26.).
10
Hasonló, egységes rendszer a kormany.hu domain alatt már működik.
11
Ehhez persze elkerülhetetlen a folyamat megfelelő időben és megfelelő módon történő tesztelése, a későbbi felhasználóknak a fejlesztési szakaszba való szakszerű bevonása, a fejlesztés folyamán megbízható és megfelelő referenciákkal rendelkező szakemberek alkalmazása, valamint a usability és a website-ergonómia szempontjából fontos tényezők figyelembevétele.
Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink