Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Médiakutató 2012 tél

Kisebbség

Munk VeronikaMorvay JuditSzabó Kitti:

Cigány csillagok

Roma sztárok médiareprezentációja

A tanulmány1 főműsoridős szórakoztató tv műsorok és bulvárlapok kvantitatív tartalomelemzése nyomán a roma2 sztárok médiareprezentációját elemzi, illetve egy esettanulmány keretein belül egy cigány és egy nem cigány sztárral kapcsolatos Youtube kommentek különbségeit hasonlítja össze. A roma sztárok körül formálódó médiatartalmak elemzése fontos adalék a hazai roma kisebbség és nem roma többség viszonyának megértéséhez, a sztársággal kapcsolatos diskurzusok pedig olyan kulturális jelenségek, melyek népszerűségük, nagy tömegeket vonzó mivoltuk miatt fontos tanulságokkal szolgálnak a társadalomtudományokkal foglalkozók számára. A tanulmány megállapításai szerint a roma sztárok szinte kizárólag zenészek közül kerülnek ki, médiareprezentációjuk a tény- és hírmédia cigányreprezentációitól eltérően kevéssé sztereotipizál. Karakterükben sztárságuk dominál, cigányságuk ritkán kerül előtérbe.

Bevezetés, módszertan

A romák médiareprezentációja Magyarországon kisebb-nagyobb kihagyásokkal az 1980-as évek óta kutatott téma (elsősorban Hegedűs T. András, Vicsek Lilla, Bernáth Gábor és Messing Vera kutatóknak köszönhetően), ám ezek a vizsgálatok a szórakoztató műfajokat gyakran mellőzték, döntően a hírműfajok médiaképére koncentráltak. E kutatások a kvantitatív tartalomelemzés, ritkábban a kritikai diskurzuselemzés kvalitatív módszereivel monitorozták a magyar médiát, és mind hasonló eredményekre jutottak: a romák a kilencvenes évek közepén lettek láthatóak (mérhetőek) a magyar médiában. Nagyjából a kétezres évekre már naponta szerepeltek a hírekben, ám ezek a képek a romákat övező sztereotípiák mentén maradtak, a kisebbségi csoportot homogén masszaként ábrázolva. E kutatások szerint a cigányok leginkább a szegénység, a bűnözés és a kultúra témáiban szerepeltek a lapokban és a televíziós műsorokban, ráadásul a médiatartalmak meglehetősen egyoldalúak voltak, kontextusból kiragadott képekkel.

A kétezres évfordulót követően – elsősorban a bulvármédia stabil megerősödésének, a televíziós beszélgető show-knak és tehetségkutató műsoroknak köszönhetően – a romák megjelentek a szórakoztató műfajokban is, sőt, a Győzike Show miatt olyan időszak is adódott a magyar média történetében, amikor a legnézettebb tévéműsor főszereplője hónapokig egy cigány család volt. Mindez egy olyan társadalomban történt, ahol folyamatos és rendkívül erős a romaellenesség. A Tárki 2011 áprilistól júniusig tartó Omnibusz kutatása szerint a magyarok 63 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. A jelenség nem új keletű, Erős Ferenc, Fábián Zoltán, Enyedi Zsolt és Fleck Zoltán 1994-es kutatása szerint a válaszadók 67 százaléka értett egyet ezzel az állítással (Fábián & Sik, 1996: 395). Ez az arány az ezredforduló első éveire csökkent, 2008-ra azonban ismét 60 százalékra emelkedett (Bernát, 2010: 323) A romákkal szembeni előítéletesség stagnáló tendenciái kiolvashatók az elmúlt húsz év erre irányuló kutatásaiból.3

A magyar média roma reprezentációja erős kettősségen alapul. A pólus egyik oldalát az elesettek alkotják, a szociális problémákkal küzdő, felkapaszkodni nem tudó, gyakran bűncselekményekbe bonyolódó arctalan tömeg, a létminimum környékén tengődő kisebbségi csoport. A másik pólust pedig a főműsoridő és a címlapok izgalmas történeteit szolgáltató, főként a szórakoztató iparban zenészként tevékenykedő ismert emberek alkotják. A média általános cigányképének legfrissebb, átfogó kutatását a témában Bernáth Gábor és Messing Vera készítette 2011-ben, eredményeik szerint a cigányokkal kapcsolatos médiatartalmak 11 százaléka roma sztárokról szól. A szerzők szerint:

„...a kulturális anyagok több, mint fele azonban már celebtémákkal foglalkozott, és a kulturális tudósítások 48 százaléka a bulvármédiában jelent meg. A többi médium anyagainak jóval kevesebb, mint tizede szólt a kultúra kapcsán a romákról. A kultúrához kódolható cikkek meghatározó része meg sem említi a roma kultúrát (nagyobbrészt a romákat sem): olyan, többnyire televíziós tehetségkutatós szereplőket mutatnak, akikről kiderült, hogy történetesen romák. Ezek az új tehetségek a korábban feltűnt, magukat romaként azonosító énekesekkel szemben (például Caramel, Oláh Ibolya) nem is jelentek meg hangsúlyosan romaként, és teljes asszimiláltságot mutattak” (Bernáth & Messing, 2012).

Ha egy kisebbség médiareprezentációjában ilyen hangsúlyos a sztárok megjelenítése, társadalomtudományi szempontból izgalmas eredményekkel járhat e szereplők részletesebb vizsgálata. Nem véletlen, hogy a star studies tudományág a nyugat-európai és amerikai tudományos életben az 1960-as évek óta jelentős diszciplína (Munk, 2009). A tömegmédia szereplője a sztár, tömegeket vonzó jelenség, amely már csak a közönsége számossága nyomán is kulturális, társadalmi erőt képvisel; ennek megfelelően elég fontos jelenség ahhoz, hogy tudományos elemzésnek vessék alá.

„A sztár egy reprezentációs műfaj, egy diszkurzív hatás és a médiaipar, a reklámok és a nyilvánosság által forgalmazott árucikk, amely egyben társadalmi funkciókkal is rendelkező kulturális formáció ”

– fogalmaz az Understanding Celebrity című könyv szerzője (Turner, 2004: 9).

Tanulmányunkban arra törekedtünk, hogy a társadalmi funkciókkal rendelkező kulturális formációk, vagyis a sztárok egy speciális csoportját, Magyarország legnagyobb és egyben legelutasítottabb kisebbsége, a roma közösség sztárjait vizsgáljuk meg. Mert bár a romák reprezentációjának kutatása népszerű téma a társadalomtudósok körében, ez utóbbi csoportot, a médiatérben legtöbbek számára látható, cigány származású szereplőket egyelőre senki sem vizsgálta részletesen.

Médiavizsgálatunk során legfontosabb kutatási kérdésünk az volt, hogy a cigány sztárok „mennyire cigányok” a nyilvános térben, származásuk a roma sztár címkéjén túl jelent-e bármilyen többletet reprezentációjukban. Ennek érdekében vizsgáltuk, hogy a roma tematikájú médiatartalmaknak mekkora hányadát teszik ki a roma hírességekkel kapcsolatos anyagok; hogy kik a leghíresebb magyarországi cigány sztárok, rendszerint milyen tematikákkal, milyen kontextusban jelennek meg, megjelenítésük hordoz-e etnikai komponenseket, és ha igen, akkor milyeneket.

Tanulmányunk két nagy tartalmi egységből áll: első felében a roma sztárok médiareprezentációjáról szóló kutatásunk eredményeit ismertetjük, a második felében pedig egy esettanulmányt mutatunk be egy cigány sztárral és egy nem cigány sztárral kapcsolatos Youtube-kommentek különbségeit elemezve.

Kutatásunk az ELTE-Unesco Kisebbségszociológiai Tanszék keretei között, Kisebbségpolitika mesterszakos hallgatók bevonásával készült,4 a médiatartalmak vizsgálata három hónapot ölelt fel.

2012 január és április közötti mintánkba5 bulvárlapok cikkei, valamint televíziós adások kerültek. Az elemzett korpusz kialakítása során a szisztematikus mintavétel módszerét alkalmaztuk, mivel kutatásunk tárgya a „roma sztár” mint médiaszereplő nagyobb valószínűséggel jelenik meg szórakoztató műfajú orgánumokban.

A minta két országos, napi megjelenésű nyomtatott bulvárlap, két országos, heti megjelenésű nyomtatott bulvárlap, valamint három televíziós csatorna szórakoztató- és magazinműsoraiból állt össze, összesen 125 tévéadást és 189 bulvár lapszámot vizsgáltunk meg. A Story, a BEST, a Blikk és a Bors cikkeit és három televíziós csatorna négy főműsoridős szórakoztató- és magazinműsorát vizsgáltuk: a TV2 Aktív, az RTL Klub Fókusz, a Duna TV-s Kívánságkosár és a TV2 Megasztár adásait. A kódolás során a Megasztár és a Kívánságkosár műsoraiból mintát vettünk, minden hónap első adását kódoltuk. Az Aktív és a Fókusz magazinműsorok esetében az összes adást megvizsgáltuk.6

Kutatásunkban azokat a médiaszereplőket tekintettük romának, akik mintavételünk időpontjáig legalább egyszer a nyilvánosság előtt nyilatkoztak származásukról, de azokat a médiatartalmakat is roma tartalomként kódoltuk, ahol explicit módon megjelent a „cigány” vagy a „roma” kifejezés, illetve azokat is, amelyeket a néző vagy olvasó nagy eséllyel cigánynak azonosít.7

A konceptualizálás során tág kategóriát alkottunk, amikor sztárnak és celebnek azt a személyt tekintettük, akit nagyon sokan ismernek. Az adatfelvétel megkezdése előtt az ELTE TÁTK Kisebbségpolitika mesterszakos diákok 45 fős csoportjában teszteltük a potenciális roma sztárok ismertségét. Akit legalább a csoport kétharmada ismert, sztárnak kódoltuk. A vizsgálatban nem tettünk különbséget a tehetségük, nagyszerű, kiemelkedő képességeik miatt híres emberek (zenészek, sportolók, tudósok), illetve azok között, akiket - Daniel Boorstin „celeb” definícióját használva – egyéb tényező, egyéb nagyszerű teljesítmény helyett pusztán „ismertségük miatt ismerünk jól” (Boorstin, 1961: 57). Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy vizsgálatunk terepe a mainstream média, és mintánkba szórakoztató- és bulvártartalmakat kínáló orgánumok kerültek, így nem csoda, ha ezekben gyakrabban láthatóak a celebek, mint a nagyszerű teljesítményeik miatt ismert hírességek.

A roma sztárok médiareprezentációjának vizsgálata

Három hónapos mintánkban 125 tévéadást és 189 bulvár lapszámot vizsgáltunk meg, ezek 41 százalékában (129 adásban és lapszámban) szerepelt roma tartalom.

Aktív Fókusz Megasztár Kív.
kosár
Blikk Bors Story Best N
Van roma tartalom 18
30,5%
9
15%
3
100%
3
100%
44
56,4%
41
47,7%
8
66,7%
3
23,1%
129
41,1%
Nincs roma tartalom 41
69,5%
51
85%
- - 34
43,6%
45
52,3%
4
33,3%
10
76,9%
185
58,9%
N 59 60 3 3 78 86 12 13 314

A két zenei műsor, Megasztár és a Kívánságkosár minden kiválasztott adásában szerepeltek romák, az Aktívok egyharmadában, és a Fókuszok csupán 15 százalékában. Bulvár mintáról lévén szó, a roma tartalmú anyagok meglehetősen nagy hányada érintette a cigány sztárokat.8 A 33 romákkal foglalkozó tévéadásban 41 esetben szerepeltek cigány sztárok, az írott sajtó 189 lapszámában pedig 135 alkalommal. Természetesen olyan is előfordult, hogy egy tévéadásban vagy egy lapszámban több roma sztár is helyet kapott. A vizsgált 125 adás összesen 4164 percnyi műsoridőt jelentett, amelynek 4,4 százaléka (182 perc) jelenített meg egyértelműen roma tartalmat, átlagosan 3,6 percig tartottak a cigányokkal kapcsolatos műsorrészletek. A roma tematikájú műsorpercek 76 százaléka, tehát a teljes mintából 139 perc foglalkozott cigány sztárokkal.

A nyomtatott sajtó elemzésekor komoly előkutatást végeztünk. Véletlen mintát vettünk a politikai napilapok (Népszabadság, Magyar Nemzet), két közéleti hetilap (HVG, Magyar Narancs), valamint egy heti magazin (Nők Lapja) cikkeiből azzal a céllal, hogy vajon szerepeltetik-e, és ha igen, miként szerepeltetik az általunk cigány sztárnak konceptualizált hírességeket. Ezekben a lapokban azonban elenyésző arányban találtunk cigány sztárokkal kapcsolatos megjelenést (az összes vizsgált lapszámban mindössze négy cikket), és bár az adatok hiánya is jelentéssel bír, minket ebben az elemzésben elsősorban a beszámolás jellege érdekel. Így részletesebb adatainkat végül a tematikánkat legközelebbről érintő, napi és heti bulvárlapokra (Blikk, Bors, Best, Story) korlátoztuk, ezekben pedig nemcsak a roma sztárokat, hanem az összes cikket, és azokban az összes roma megjelenítést monitoroztuk.

VV Fecó, Győzike, Caramel

Három hónapos mintánkban tehát 176 esetben szerepeltek cigány sztárok. A zenész roma archetípusának erejét mutatja, hogy a zenés műsorok esetében (Kívánságkosár, Megasztár) az adások mindegyikében szerepeltek roma hírességek, sőt, adásonként több roma is énekelt. A cigány sztárok 176 megjelenítésének több, mint fele, 102 eset (58%) kilenc hírességhez köthető, az alábbi ábrán ők láthatóak népszerűségi sorrendben:

A magyar médiában, a vizsgált időszakban tehát a leggyakoribb roma szereplők VV Fecó, Caramel, Gáspár Laci és a Bódi család voltak. A tíz sztár közül a sor végén mindenhol a magas művészetet képviselő Snétberger Ferenc és Szakcsi Lakatos Béla, valamint a rétegműfajban jeleskedő hiphopper, LL Junior található. A zenészeken kívül a nyilvános térben további nagyon ismert, vállaltan roma származású sportolók, színészek, politikusok is tevékenykednek, ugyanakkor a roma sztárok csoportját – hivatásukat tekintve – a zenészek dominálják. A zenei színtéren a nótaénekestől a klasszikus zenészen keresztül, a rapperen és a jazzistán át a popsztárig mindenféle roma sztárt találunk, sőt, olyat is, aki a többségi média színterén kevéssé látható, de adott közönség előtt óriási kedvenc. (Ilyen például Nótár Mary énekes, aki az elsősorban cigányok körében örvend hatalmas népszerűségnek, ugyanakkor a mainstream médiába (még) nem tört be.)

Az ábrán nem látható hírességek csoportja az összes cigány sztár megjelenítésének 42 százalékát takarja, ami igen nagy arány. Ez a kategória elsősorban a legkevésbé nézett tévécsatorna, a Duna TV Kívánságkosár című adásaiban szereplő neves nótaénekeseket takarja, akik ismertek ugyan, de mintánk egészéhez képest kevésbé tartoznak a mainstream kategóriába. Ugyanide sorolhatóak az adatfelvételünk időpontjában a Megasztár előválogatóiban szereplő roma versenyzők is, például a később sikereket elérő Radics Gigi énekesnő.

Az ábrából az is jól látható, hogy VV Fecó kiemelkedően sokat szerepel, amely abból adódik, hogy adatfelvételünk időszaka egybeesett az RTL Klubon futó Való Világ 5-tel. A tehetségkutatók 2001-es magyarországi indulásuk óta komoly marketing- és PR háttérrel és nagy nézettséggel futnak. Ezeket a sorozatokat a bulvármédia aktívan követi, a szórakoztató tévéműsorok és a bulvárlapok erősen támaszkodnak egymás tartalmaira, olykor előre egyeztetett PR megállapodások keretein belül. Így nem csoda, hogy a romaságát aktívan és nyíltan a műsorban rendszeresen artikuláló VV Fecó ebben a három hónapban kiemelkedő mennyiségben szerepelt a médiában. És bár mintánkba a Való Világ reality nem került be, a műsor rendkívüli nézettsége komoly hírértéket generált, cikkek és tévéadások százai foglalkoztak vele. (A VV5 döntőjét a Nielsen adatai szerint másfél millió ember látta.)

Meglepetésünkre ugyanakkor Gáspár Győző a vizsgált időszakban alig jelent meg, az általunk vizsgált tévéadásokban egyáltalán nem, az írott sajtóban is ritkán, és akkor is az adatfelvételünk idején zajló adócsalási ügyével9 foglalkoztak. Adatainkból úgy tűnik, hogy az egykor csillogó népszerűség kopik, Gáspár Győző sztársága „elhasználódott”, a boorstin-i értelemben vett celebséget övező népszerűség élettartama erősen korlátos. Erre utalt már a GfK Sztármonitor három évvel korábbi, 2009 nyári felmérése is, amely szerint

„...az internetezők szerint túl sokat szerepel a médiában, ezért unalmassá vált számukra: Gáspár Győzike, Kiszel Tünde, Benkő Dániel – az őket ismerők legalább 70 százaléka vélekedik így” (GfK sajtóanyag, 2009).

Gáspár Győző egyébként az Index.hu-nak adott interjújában 2012-ben úgy fogalmazott, hogy tudatosan és direkt, azonban csak átmenetileg tűnt el a média színteréről:

„Jelenleg munka nélkül, itthon vagyok. A múlt évben csináltam egy olyan műtétet, amit nem gondoltam volna, hogy nagyon nehezen fog gyógyulni. Fogytam 72 kilót ezzel az átalakító műtéttel, jelenleg betegállományban vagyok itthon, közben a sajtónak nem nyilatkozom, nem is foglalkozom vele” (Munk, 2012b).

Roma sztárok romasága

A kvantitatív tartalomelemzés során a kategóriák kialakításánál a hangsúlyt a roma sztárokkal kapcsolatos sztereotípiákra, valamint megjelenítésük etnikai vonatkozására helyeztük.

A korábbi, döntően a hírmédiára koncentráló, roma médiaképpel foglalkozó tartalomelemzések (Vicsek, 1997; Bernáth, 2003; Bernáth & Messing, 1998, 2001, 2012) azt mutatták, hogy a kisebbségi problémák, a szegénység, a bűnözés témakörei erősen jelen vannak a cigányok médiareprezentációjában. Ez a tematika azonban a szórakoztató- és bulvárműfajokban alig jelenik meg, és ugyanígy fordítva: a politikai- és hírműfajokból a roma hírességek – még a magas művészetet képviselők is – hiányoznak.

A hagyományos negatív roma sztereotípiák közül a szegénység kerül elő a cigány sztárok esetében, rendszerint olyankor, amikor a nehéz sorból kitörő hírességet ismerhet meg a közönség. Ahogy arra Neal Gabler a Toward a New Definition of Celebrity című munkájában rámutat, a sztár szerep szükségképpen magában foglalja a sztárrá válás narratív ívét, amelyben helyet kap a sztár fejlődéstörténete, amelynek során különleges személyiségjegyei kialakulnak (Gabler, 2001). Ez a narratív elem gyakran magába foglalja a celeb felfedezésének történetét, illetve a múltjának fontos elemeit, a roma sztárok esetében ez gyakran a szegénységet, illetve az abból történő kitörést, esetleg az abba való visszacsúszást jelenti. VV Fecó reprezentációjában ez a narratíva gyakran előkerült, de korábban Caramelt is a roma telepről kitörő, mesebeli hősnek is beillő roma fiatalként ismerhettük meg (Munk, 2007). Hasonló reprezentációval ábrázolja a média a 2012 őszén futó X Faktorban szereplő énekest, a roma származású Oláh Gergőt is. Érdekesség, hogy Oláh Gergőnek az X-Faktor honlapján hozzáférhető adatlapja szerint a szakmája gyermek- és ifjúsági felügyelő, a műsorban és a vele kapcsolatban megjelenő cikkekben azonban következetesen közmunkásként hivatkoznak rá. Néhány őszi cikk címe: „A közmunkás apuka lehet az X-Faktor legnagyobb nyertese” (Stop.hu, 2012. IX. 25.), „Oláh Gergő az X-Faktorért eldobta a gereblyét” (Origo, 2012. X. 16.).

Amikor azonban a szegénységből kitörő „csiszolatlan gyémánt” élettörténeti narratíva hírértékét veszti, mert már nem jelent újdonságot adott sztár hányattatott háttere, akkor ritkán sztereotipizál a megjelenítés. Jó példa erre Caramel, akinek 2005-ben gyakorlatilag másról sem szólt reprezentációja, mint nehéz soráról, mostanra azonban élettörténetének ez az ívszakasza lefutott, és gyakorlatilag csak zenész munkakörével kapcsolatos médiamegjelenéseket találtunk vele kapcsolatban. Így írt például a Bors a Megasztár című műsorbeli zsűritagságának meghiúsulásáról:

„Caramel, akiről az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégsem lesz zsűritag, lapunknak adott korábbi nyilatkozatában utalt a gázsijára, pletykák szerint ő kapta volna a legkevesebbet, kétmillió forintot” (Bors, 2012. I. 24. 17. oldal).

Úgy tűnik, a sztár (nem csak a roma) háttere a nyilvános térben egy idő után kikopik a hírértékkel bíró tényezők közül, a cigány sztárok esetében pedig ez azt jelenti, hogy származásukkal kapcsolatos információ is elvész. Az ismertség kiemeli őket a cigányokra jellemző arctalan, homogén megjelenítésből, azonban származásuk jelentősége idővel eltűnik. Olyan celebek ők, akik történetesen romák.

A sztár státusz egyaránt képvisel társadalmi és gazdasági erőt, elsősorban olyat, amely bizonyos esetekben az üzleti megfontolások érdekében felülírhatja az egyénnek az üzleti konstrukcióba nem illeszkedő személyiségjegyeit. A sztár státusz ráadásul abban is speciális, hogy rendkívül gyorsan változik. Maga a sztáripar is viszonylag fiatalnak tekinthető rendszer, az elmúlt század terméke, de az egyéni életutakon belüli sztár-mobilitás is rendkívül gyorsan változó ív, amelyen belül a sztársággal járó erő nem tekinthető maradandó privilégiumnak. A sztárság változik a sztár életkorával, a tőle független marketing- és üzleti megfontolásokkal, a közönség vágyaival. Ráadásul, bár a sztáripar kiindulópontjának tekinthető hollywoodi színtéren még évtizedekig imádták a leghíresebb mozicsillagokat, a televíziós sztárság idejében akár már egyetlen televíziós évad alatt feltűnhet és eltűnhet valaki. A sztárság maga elegendő reprezentációs témát szolgáltat: ilyenek a magát a tehetséget kevésbé hangsúlyozó, inkább a látványra építő csillogó fellépések, tévériportok a ruhapróbáról, fotózásról, sminkelésről, elmélkedés a forgatás nehézségeiről. Az egyén nyilvános térben való reprezentációját tehát az abban való megjelenés jellege és mennyisége dominálja. VV Fecóról szinte kizárólag a Való Világgal kapcsolatban számol be a média, például:

„Kinga ugyanis – aki győztesen tért vissza a villába – nem egy titkot, hanem inkább véleményt vetett papírra, amit Fecó (28) képtelen volt szó nélkül hagyni. [...] – Rám mondjátok ezt? Miközben Attila az, aki hátba támadja a barátait – állt elő a már jól ismert sérelmével Fecó” (Blikk, 2012. I. 07. 10. oldal).

Adataink szerint a nagyon ismert romák – a nagyon ismert nem romákhoz hasonlóan – magánéletük, valamint a sztárság, a „celeblét” és az utóbbi kategóriával összekapcsolódó zenei pálya kontextusában szerepelnek leggyakrabban, legritkábban pedig bármilyen, a cigánysággal kapcsolatos aktualitáshoz kötődően.

Mintánkban a roma sztárokat megjelenítő esetek 62 százaléka négy fő tematikát érintett:

A roma kultúra rendszerint a család fontosságán, szabályrendszerek kifejeződésén keresztül ábrázolódik: „ragamoffin sztárja LL. Junior a roma hagyományokat is szem előtt tartva, nagyon nemes és erkölcsös dolognak tartja a házasság előtti önmegtartóztatást. Elvi szinten.” (TV2, Aktív, 2012. II. 27.) A Bódi Guszti fickósabb lett? című Aktív riportban is többször utalnak a roma hagyományokra:

„Pedig mint hagyománytisztelő roma emberek, nem beszélnek a szexualitásról, Guszti is ezt mondja: „Roma ember vagy roma asszony erről soha az életben nem beszél!”(TV2, Aktív, 2012. III. 27.) A Borsban Gáspár Laci családi életével kapcsolatban a tisztelet, a szigorú férfi–női hierarchia sztereotípiái jelennek meg: „Gáspár Laci szerint rontást hozott a házra felesége, Reni, aki nem adja meg urának a kellő tiszteletet. [...] – Laci többször panaszkodott a barátainak Reniről. Nehezményezte, hogy a felesége a náluk szokásossal ellentétben egyáltalán nem tiszteli” (Bors, 2012. I. 11. 19. oldal).

A roma sztárok elenyésző esetben (mintánkban mindössze egy esetben) beszéltek vagy kérdezték őket saját kisebbségi létük jellegéről, nehézségeiről, kisebbségi csoportjuk aktualitásairól, társadalmi nehézségeiről. És nemcsak, hogy nem szívesen nyilvánulnak meg a romasággal kapcsolatos témákban, az sem ritka, hogy a sztárok a nagy nyilvánosság előtt elutasítják saját cigányságukról szóló, vagy a cigánysággal kapcsolatos diskurzust.

„Félig vagyok cigány: apám cigány, anyám nem. Én nem vagyok zászlóhordozós típus. Egy csomó helyre hívogatnak, mindenféle cigányosditól függetlenül, olyanokra, amikkel tök egyetértek. [...] Azt például nem akartam soha, hogy az egész cigányosdi úgy kerüljön előtérbe, hogy én zászlóvivőként jelenek meg”

– nyilatkozta Csányi Sándor színművész az Origónak 2009-ben (Varga, 2009). Molnár Ferenc Caramel pedig az Indexnek mondta:

„Én nem vagyok a romaság élharcosa, nem fogok cigány zászlóval vonulni a Hősök terén. Én ebben nem hiszek. Én egy magyar ember vagyok, aki történetesen cigány származású. Ugyanúgy cigánynak érzem magam, mint magyarnak, de a saját magam élharcosa vagyok, a saját érzelmeim élharcosa vagyok, a saját gondolataim élharcosa vagyok” (Munk, 2012a).

Csányi Sándor mintavételünk időszaka után újra beszélt nyilvánosan cigányságáról, amelyről az Origo egyik aloldala, a Life.hu-n lévő cikk a „Nekünk romáknak” - Leleplezte származását Csányi Sándor címmel számolt be.10 A cikk aznap jelent meg, amikor Csányi Sándor színművész a Roma Oktatási Alap díjátadó ünnepségén vett részt és cigányságáról beszélt. Beszédéből az MTI is idézett 2012. 11. 23-án, ezt az idézetet veszi át a rövid cikk, amely így szól:

„Leleplezte származását Csányi Sándor. A népszerű magyar színész a Roma Oktatási Alap díjátadóján tartott beszédében utalt gyökereire. Csányi Sándor elárulta, hogy roma származású. A népszerű színész a Roma Oktatási Alap díjátadóján tartott beszédében leplezte le gyökereit. »Nekünk, romáknak, az egyetlen lehetőségünk az, hogy a bennünk rejlő szaktudást a legmagasabb szintre fejlesszük. A származást a szakértelem írja felül. Ha beteg a gyerek, senki nem nézi, cigány, zsidó vagy meleg-e az orvos, aki meggyógyítja« – mondta el Csányi, akinek szavait az MTI idézte. A színész beszédével teljesen megdöbbentette a nézőközönséget. »A diákok lélegzetvisszafojtva hallgatták, és megállt a levegő, amikor a ‚mi, romák' kifejezéssel comingoutolt« – írta a legnagyobb közösségi oldalon az X Kommunikációs Központ, amelynek célja, hogy szociális, etnikai és más meghatározó társadalmi ügyekben változásokat generáljon.”

A cikk fogalmazásmódja is mutatja, mennyire ritka, egyedi és különleges eset a hazai nyilvános térben, ha egy olyan sztár nyilvánul meg roma származásáról, aki nem szokott cigányságáról beszélni. Még akkor is megdöbbenést kelt az eset, ha nem ez az első alkalom, hogy a neves és népszerű színművész a származásáról beszélt (ezt az általunk fentebb idézett Origo-interjú szövege vagy a színésszel 1999-ben készített Amaro Drom riport (Nagy, 1999) is mutatja). Most mégis a „leleplezte származását” és a „comingoutolt” nagyszabású kifejezésekkel illették. Leleplezni titkokat szokás, a színművész cigányságát tehát titoknak kódolta az említett cikk, míg a roma tematikákkal aktívan foglalkozó kommunikációs központ fontos és bátor lépésnek tartotta a megnyilvánulást. Az X Kommunikációs Központ Facebook-oldalán is vitát generált az eset, a Life.hu cikkben is hivatkozott „comingoutolós” komment is ebben a vitában hangzott el. Ugyanott egy másik kommentelő a színművésznek a cigányságát illető stratégiájáról így szólt: „Bár teljesen egyet értek vele, meg kell jegyeznem: korábban is megszólalhatott volna, mint a Romaversitas öregdiákja. Sokat igazított volna közös ügyeinken.” Erre az X Kommunikációs Központ így reagált: „Csányi úgy véli, tegye mindenki a dolgát, és ha kell, vállalja be. Most bevállalta.”

Sztereotípiák a roma sztárok megjelenítéseiben

A roma sztárokat megjelenítésének háromnegyedében nem tudtunk azonosítani romákkal kapcsolatos sztereotípiákat. A sztársággal tehát az etnikai származás háttérbe szorul, egyfajta biztonságos, egyenlősítő terepet ad romáknak, nem romáknak egyaránt. A maradék egynegyed megjelenítésben a legmeghatározóbb cigányokkal kapcsolatos pozitív sztereotípia, a muzikalitás jelent meg, amely tehetséget a többségi társadalom is elismeri és teret enged kibontakoztatására. „Bár igen komoly bajba kerültem, nem kérek pénzt senkitől, nem kell alamizsna. Én dolgozni szeretnék! Az életem a zene, az éneklés, a színpad!”– nyilatkozta Oláh Ibolya a Bors 2012. II. 02-i számának 12. oldalán. Ugyanennek a számnak a 8. oldalán található cikkben pedig Fehér Sándor és Mága Zoltán karaktere reprezentálta a cigányzenész archetípust:

„Sírt a hegedű, búgott a bőgő, és fájón zengett a klarinét. Egy cigány zenész dinasztia utolsó sarját, Fehér Sándort temették tegnap a kispesti temetőben. [...] – Megtörtént az, amitől a világutazó cigányzenész társadalom minden szerette retteg [...] – mondta a Sándortól a zenésztársak nevében búcsúzó Mága Zoltán a ravatalnál.”

Az Aktívban a „Radics Gigi duci kislányként bontogatta szárnyait” című riportban a muzikalitás és a család fontossága is megjelenik: „...falván Radics apuka a lányával próbál a családi stúdióban. A lány valószínűleg tőle örökölte a tehetségét” (TV2, Aktív, 2012. II. 27.). VV Fecó-nál pedig a Való Világ végeztével került előtérbe a muzikalitás, amikor egy mulatós zenei cd kiadásával ő is megpróbálkozott a zenei pályán való érvényesüléssel. „Szóval nagyon gördülékenyen ment a munka, mivel zenész családból származik” (RTL Klub, Fókusz, 2012. III.19.).

A médiareprezentációs vizsgálat összegzése

A cigányság negatív médiareprezentációiban a roma sztárok ritkán jelennek meg, így egyfajta zárvány cigány csoportot alkotnak a nyilvános térben. Ebben a tanulmányban nem vizsgáltuk, hogy ez a jelenség mennyire az adott sztár tudatos döntése vagy a média szerkesztőinek választása, és azt sem állítjuk, hogy az ismert cigányok mindegyike, kvázi csoportként szubjektíve elhatárolódik a cigánysággal kapcsolatos aktualitásoktól, a cigánysággal kapcsolatos médiatartalmaktól, a cigány identitástól. Azt viszont igen, hogy a romasággal kapcsolatban vagy nem akarnak megnyilvánulni, vagy a médiaforrás fel sem ajánlja nekik az effajta szerepvállalást. A cigány identitást vizsgáló kutatások szerint ez utóbbi jelenség nagyjából a romák felére jellemző. Székelyi Mária, Örkény Antal, Csepeli György és Barna Ildikó sikeres romákkal készített kutatásában a megkérdezettek fele a roma kisebbséghez való tartozás fontosságát hangsúlyozta, a másik fele azonban a romaságtól való eltávolodást választotta, amikor saját identitásáról kérdezték:

„Az etnikai beazonosítás különbségei jól illusztrálják a roma identitás konstrukciójában rejlő súlyos ellentmondásokat, az etnikai származás és az etnikai csoporthoz való tartozás vállalásának konfliktusait” (Székelyi & Örkény & Csepeli & Barna, 2005: 56).

A roma sztárok etnikai származásának háttérbe szorítása feltehetően egyfelől szerkesztői döntés, másfelől magának a sztárnak a döntése. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az önbesorolás alapján cigány származású hírességeknek kockázatos döntést kell hozniuk akkor, amikor felvállalják roma identitásukat a nyilvános térben. Egy részről ennek a vállalásnak lehetnek pozitív hozadékai az egyén karrierjét tekintve. A „legszegényebb fiú” népmesei motívum tiszteletet, megbecsülést válthat ki a nézőkben, olvasókban, ezzel a roma sztár „sztársága” felértékelődhet. Mélyről jött, hátránnyal indult, és mégis magasra jutott. A felfelé mobilitás relatív mértéke így jóval nagyobb, mint egy átlagos, nem cigány családból származó sztár esetében. Ugyanakkor a roma identitás nyílt vállalásával a celeb mint közszereplő nagy valószínűséggel szembe kerül a cigányságot, az etnikai csoportját érő negatív sztereotípiákkal, esetleges kirekesztő magatartásformákkal. Ilyen értelemben tehát az etnikai kisebbséghez tartozás vállalásának hatásai a nyilvános térben személyes és csoport szinten is értelmezhetők, és ezek a hatások több irányúak lehetnek. A sztár mint egyén érzékelheti az identitás-vállalás fent említett pozitív és negatív hatásait, de ezzel egy időben az elsődlegesnek megjelölt csoportját, a cigányságot is képviseli. Ahogyan a csoport megítélése hat az egyén életútjára, az ő személyes megnyilvánulásai, tettei és az ezáltal róla, a média befogadóiban kialakított kép is visszahathat a saját etnikai csoportjára, változtathatja a cigánysággal kapcsolatos attitűdöket. Ezt a jelenséget pedig felelősségként vagy „teherként” is értelmezhetjük a sztár mint egyén kontextusában.

Az implicit médiatartalmak tekintetében bonyolultabb a helyzet. Az esetek legnagyobb hányadában a médiában nem hangzik el a cigány vagy roma kifejezés, de a médiatartalmak különféle eszközei által romaként címkézett szereplők gyakran a többségi társadalomban létező, cigánysággal kapcsolatos sztereotípiákat erősítik. A „nagycsalád”, a „temperamentum”, a „kivételes vagy örökölt muzikalitás”, valamint a „szórakoztató vagy bohóc szerep” mind olyan kontextusokat hoznak létre – akár verbálisan, akár csak vizuális elemekkel –, melyekben a szereplő egyértelműen cigányként definiálható. A médiafogyasztóban rögzült negatív vagy pozitív, a cigányságról alkotott képeinek kivetítései ezek, melyekkel önigazolást nyer saját attitűdjeiről.

A cigány sztár Magyarországon gyakorlatilag csak a zenészek közül kerül ki, mintha ez az egyfajta cigány szerep lehetne, amelyben a többség elfogadja a roma szereplő jó képességét. Az, hogy a zene gyakorlatilag az egyetlen kitörési lehetőség, azzal a ténnyel is magyarázható, hogy a cigányzene és a „cigány zenész” mint figura több száz éves archetípusok. Ennek a generációkon átörökített kulturális tudásnak köszönhetően pedig a többségi társadalom médiabefogadóiban meg sem kérdőjeleződik az ismert cigányok zenéhez kapcsolódása, és fel sem merül a kérdés, hogy miért ez a siker egyetlen útja. A szárnypróbálgatások fontos megjelenítési terepe a média, mely a sikeres romák narratíváját a nyilvánosság elé tárja. A zene mint pozitív sztereotípia ugyanakkor a romák megítélését illetően kétélű fegyverként is felfogható. Felkínál ugyan egy integrációs utat, de aki nem zenész, azt kizárja, ezzel elzárva a lehetőséget, hogy másképp jelenjen meg a mainstream médiában.

A sztárok nagy része nem a hagyományos mobilitási csatornákon keresztül (például oktatás) jutott hírnévhez, hanem a média által kínált gyors és közvetlen lehetőségek útján, ennek a gyorsaságnak pedig már önmagában hír- és szenzációértéke lehet. A késő-modern médiakörnyezet jelenlegi formái (a neotelevízió, a –tainment típusú műsorok, a hibrid médiumok, a tabloidizáció, a web2-es környezet) ezt a fajta gyorsaságot részesítik előnyben, ráadásul a gettóból, lakótelepről, közmunkából, gyermekotthonból kitörő tehetség komoly hír- és szenzációértékkel bír, kiválóan eladható „mese” narratívát jelent, különösen a valóságshow-kban, tehetségkutatókban.

A sztárok köré felépített, pár szóval is kifejezhető karakterkijelölés, és az azokból építkező narratíva lényegében nem változik, bármilyen esemény miatt is veszik elő az adott karaktert (például a csaló, bohóc Győzike, a szegény, de jólelkű és tehetséges Caramel, a szegény, erkölcsös, egyszerű VV Fecó, a vad Oláh Ibolya). Gáspár Győző narratívája a szórakoztatásra épül, nevettető karaktere a Győzike Show-ban gyakran a cigány sztereotípiákra való „rájátszással” ér el hatalmas népszerűséget, de alapvetően szerethető. És ez a legtöbb cigány sztárra igaz: lehetnek a humor forrásai, de ritkán a gyűlöleté. Éppen ez a szerethetőség az, ami a hírmédia cigányainak reprezentációjából hiányzik. Őket ugyanis a legtöbb tudósítás a szegénység és a társadalmi devianciák kontextusába helyezi (Bernáth & Messing, 2012).

Mindez nem írható pusztán a média számlájára, hiszen számolnunk kell a roma kisebbség általánosan rossznak mondható anyagi és szociális körülményeivel, melyek sok esetben elérhetetlenné teszik azokat az életpálya-modelleket (szakmai sikereket, jó anyagi körülményeket), amik kívánatosak lennének, és akár a többségi társadalom attitűdjét is megváltoztathatnák.

A híreseket és az elesetteket ábrázoló két pólusú cigány médiakép azt a benyomást keltheti, hogy ma Magyarországon csak sikeres romák és csak elesett romák élnek, a két véglet között légüres tér van. Vagyis nincsenek a cigányságnak olyan rétegei, akik helyzete normálisnak, átlagosnak tekinthető, ilyenformán igen közel állva a többségi társadalom „többségéhez”. A kétpólusú kép azt a veszélyt hordozhatja magában, hogy a pozitív példákat könnyen a kivételek, az „ismerek rendes cigányt is” kategóriájába sorolhatja a médiafogyasztó. Ez a jelenség pedig könnyen hozzájárulhat a szociálpszichológiában ismert körbekerítési eljárás alkalmazásához. Vagyis a sztár romák, „a fehér hollók” részvétele a médiában nem képes a meglévő sztereotípiák és előítéletek csökkentésére, mivel az esetük kivételt képez a többségi társadalom tagjai számára.

Esetelemzés: Youtube-kommentek egy cigány és egy nem cigány sztárról

Egy médiakutatás akkor teljes, ha a médiában megjelenő tartalom, tehát az „üzenet” mellett az üzenet létrejöttét, vagyis a produkciós forrást (újságírókat, szerkesztőket, producereket, médiavállalatokat), valamint a közönséget, tehát a befogadói oldalt is vizsgálja. A produkciós oldalt erőforráshiány miatt ebben a szövegben nem vizsgáltuk, tanulmányunk eddigi része a médiakép (üzenet) elemzésére koncentrált, a befogadói oldalt pedig az alábbi esetelemzés keretein belül érintjük.

Esettanulmányunkban egy nagyon híres roma, Gáspár Győző és egy nagyon híres nem roma, Benkő Dániel Youtube-os videóinak nézői kommentjeit vizsgáltuk, és arra a kérdésre kerestük a választ, milyen különbségek vannak egy roma és egy nem roma híresség esetében abból a szempontból, hogy a közönség hogyan reagál rájuk. A Youtube az egyik legszélesebb körben ismert és használt videómegosztó oldal, melynek elsődleges célja nem a vélemények ütköztetése, mégis kialakult ez a másodlagos funkciója.

A kommentek vizsgálatánál két fontos szempont adódott, amelyeket szem előtt tartottunk: a portál moderálási elveit11, és az arctalan és névtelen véleményformálás sajátosságait. A Youtube közösségi irányelvei támogatják a szabad véleménynyilvánítást, de tiltják a gyűlöletkeltést:

„...az olyan véleményt, amely faj, etnikai hovatartozás, vallás, fogyatékosság, nem, életkor, veterán-státusz, illetve szexuális orientáció és nemi identitás alapján támad vagy aláz meg valamely csoportot.”12

Ezen a felületen az anonimitás védelmében a kommentelőket semmilyen felelősség nem terheli. Ez egyrészről eredményezheti az őszintébb megjegyzéseket, az indulatok szabadon engedését, másrészről azonban lehetőséget ad „hamis” kommentekre, például provokáló hozzászólásokra, csupán a vicc kedvéért.

Az alanyok

Gáspár Győző és Benkő Dániel karakterében hasonló, hogy mindkettő botrányhős, de ez inkább humor, mintsem gyűlölet forrása. Közös bennük továbbá, hogy mindketten zenei pályáról indultak, így tettek szert ismertségre, a valódi népszerűséget és hírnevet azonban a valóságshow-k hozták meg számukra.

Előzetes hipotézisünk az volt, hogy a két celebbel kapcsolatos attitűdök negativitásban, cinizmusban hasonlóak lesznek (karaktereiknek épp ez a céljuk, a provokáció) egy nagy különbséggel: míg Benkőt csak önmagáért nevetik vagy utálják, addig Győzőt a cigány kisebbségi csoport tagjaként, annak képviselőjeként azonosítják, és negatív kommentjeikben ennek adnak hangot.

Az elemzés hat videó 819 kommentjét foglalja magába: egy-egy videó zenész korukból, kettő a Győzike Showból, egy a Benkő feleséget keresből, majd egy-egy a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorból való, amiben a két celeb közösen szerepelt. Az alábbiakban az ezekben megjelenő, a két szereplőre vonatkozó narratívákat mutatjuk be, és hasonlítjuk össze.

A zenész korszak

Két videó tartozik ide, Győzikétől a Romantic együttes Vágyom rád című számának video klipje13, Benkő Dánieltől pedig Francisco Tárrega Capricho Arabe című gitárműve14. Ezeken a videókon keresztül azt szerettük volna vizsgálni, hogy milyen közönség reakciókat váltott ki Gáspár Győző és Benkő Dániel személye akkor, amikor még zenészek voltak. A sztárság evolúcióját kiválóan szemlélteti, hogy a kommentek nem a művészek zenész korszakából, hanem celebségük idején, vagyis már azután születtek, hogy a közönség megismerhette a Győzike Show és a Benkő feleséget keres című valóságshow-kat.

A hozzászólások hangvételüket tekintve visszafogottnak tekinthetők, trágár szavak és törölt kommentek csak elvétve fordulnak elő közöttük. A befogadók valóban a zenei teljesítményre reagáltak, ezt értékelték. Benkőnél az elnéző, tiszteletteljes narratíva dominál, nála a korábbi érdemek még mindig képesek felülírni a celeb karakter provokativitását. Győzikéről ez nem mondható el, őt a kommentelők nagyja, még ha szeretetteljesen is, de kifigurázza.

Győzike esetében a rá vonatkozó kommentek kb. fele negatív hangvételű, nagyrészt zenei teljesítményére (vagy ennek hiányára) vonatkoznak:

Legyünk őszinté, a Győzike mindig is tiszta szégyen volt!! A romanticban sosem ő volt a lényeg hanem a lányok mert szépen énekeltek. Győzike ő nélkülük egy fingot sem ért és most sem ér. Győzike a szememben nem más mint egy szutyok!!! BOJTIKATI” --- „Győzi elcseszte a számot azzal a roma szólóval XD XD XD MRDJHOFFMAN” --- „nekem csak az a rész tetszik amikor a lányok énekelnek. nélkülük senki lenne a Győzike!!!! RÉKA HORVÁTH.”

A többi komment azonban humoros, vagy kifejezetten pozitív, dicsérő:

1.45-2.00 Nagyon odaver, ahogyan Győzi nyomja!!!! xDDD SKYLINEGTS007” --- „győzike hangja ezer plusz 1 angyal hangjának összeforrása JOJATEKHANS” --- Mindegyik számotokat imádom, főleg a Győzike-show-t <3 SZILVIA NYÁRI”.

Benkő esetében a kép összetettebb. A kommentek nagy része elismerő, de sajnálkozva reagál Benkő Dániel „arculatváltására”, arra, ahogy a klasszikus zenétől a celebvilág felé fordult:

Korszakos nagy művész Ő, függetlenül attól hogy mióta bekattant, emberileg már nem százas. Én felnézek rá, a zenészre! FRUTTYAS” --- az a szégyen, hogy ezeket feleannyian sem látták (hallották) mint a celebes baromkodásait....pedig érdemes lett volna. SAGHISTICK”.

Kiinduló hipotézisünkkel ellentétben azonban a valamely csoporttal való azonosítás és ez alapján történő megítélés nem Győzikénél és cigányságánál, hanem Benkő Dánielnél jelent meg, őt ugyanis a kommentelők az általuk pejoratívan értelmezett „celebek” csoportjának reprezentánsaként kezelik:

bár ezt látnám a tvben, nem azokat a celebes vadulásokat...O.O bár, szerintem Benkő ezt is ezért csinálja, mert teljesen magánál van és csak így lehet manapság érvényesülni, ami nagy kár... őszintén sajnálom a mai celebeket, és Benkőt, akit csak úgy ismernek a legtöbben. Hihetetlen nagy művész, kiváló tehetség...nagy kár érte. SNOOKEC” --- „Ne sajnáld már azért annyira celebeket ;-) Tanulhattak volna rendes szakmát is, senki sem kényszerítette őket, hogy bohóccá váljanak. AXELOON”.

Új korszak: Valóságshow hősök

A két sztár valóságshow hős korszakából összesen négy videót vizsgáltunk. A Győzike Show című műsor Más téma van15 és Gömbi kilakoltat16 című epizódjait, a Benkő feleséget keres című műsor Legjobb pillanatok című videóját17, valamint a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsor Benkő Dániel: Hajnali fürdés18 és Győzike: Bátorságpróba19 című epizódjait.

A valóságshow videók egytől-egyig szigorú szerkesztői döntések alapján megkomponált epizódok, amelyek a felépített (kitalált) celeb karakterek egy-egy elemét mutatják be. A Győzike show főhősének figurája a nevetséges, de szerethető, olykor botrányt kavaró celeb szerepét tölti be. A The Osbournes című amerikai celeb-doku valóságshow licenszműsoraként befutott Győzike Show különlegessége, hogy az eredeti műsor botránykaraktereit etnikai színezettel egészítette ki. Így a humor és meghökkentés tárgyát itt nem a The Osbournes-hoz hasonló extravagancia, hanem elsősorban a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiák eltúlzott megjelenítése jelenti.

„A doku-szappanopera fő vonzereje, hogy a sztárok a szokásos fényüket levetkőzve, „valódi” személyükben, igazi, otthoni környezetükben mutatkoznak. Mint közönséges állampolgárok – és általában mint pocakos férjek – sztár-külsőségek nélkül botladoznak a családjuk körében, ahol a szabályok szerint a feleség az úr. [...] Győzike hűségesen adja elő azokat az etnikai és osztálysztereotípiákat, amelyek a cigányellenes érzelmeket fűtik – ilyen az irracionalitás, a láthatóan alacsony érzelmi és értelmi intelligencia, az állandó veszekedési késztetés, a felelőtlenség, a pazarlás – , ezt a műsor nem nevelő célú, fegyelmező, tanító formában tálalja, hanem a sztár doku-szappanopera keretében. [...] Ha a látványosan el(ő)adott etnikai elemeket lehántjuk a műsorról, egy tehetős, de közönséges magyar család ismerős képét kapjuk. Ez magyarázhatja, hogy a show miért annyira népszerű a gyerekek között” (Imre, 2009).

A négy vizsgált videó közül Győzike háromban szerepel. Legfeltűnőbb karakterjegye a tájszólás, a kiabálás, a jajveszékelés, a színes, díszített tárgyi környezet, valamint a butaság, értetlenség. Ezeket a jegyeket a közönség viccesnek tartja, gyakran kifigurázva reagál rájuk. És bár megjelennek trágár kifejezések, ezek inkább hangulatfokozók, mintsem sértő szándékúak.

GÁLLÁMB! X( XENAGIRL1988” --- „amúgymeg mi a faszom az a Jesztüdéj? yesterday?? :D ITSMEAUDRINA18” --- „Góóólyaaak? Ha more az betiltott aalat a góólya....Védett állat, dehogy betiltott! VÉÉDEEET :'( hát én itt szakkadtam szét X”DDD X”DD X””D X”””DDDDD XDDDD XDDDD BAJLAMBOOO” --- „istenem, ez már akkor se lenne hülyébb ha szőkére festené magát, vagyis ha még hülye lenne az oké, de ez buta, olyan szinten nem tud semmit hogy a szaros seggű virág többet tud ennél a tradicionális észkombájnnál LESHAWNA1981

Azoknál a videóknál, amelyek Győzike fenti karakterjegyeit domborítják ki, kevés a negatív hangvételű, még kevesebb az indulatos komment. Nem jellemző a videó témájától független, provokatív megjegyzés, ahogy az automatikusan csoportba soroló, a cigányságról ítéletet megfogalmazó hozzászólás sem.

Vannak ugyanakkor a Győzike-karakternek olyan elemei, amelyek sokkal hevesebb indulatot váltanak ki a közönségből. Ezek közé tartozik az alkudozás, üzletelés, a verekedés, a család bevonása a konfliktuskezelésbe, valamint a rendetlenség, neveletlenség, higiéniás hiányosságok. Azoknál a jeleneteknél, amelyekben ezeket a „fájó” karakterjegyeket domborítják ki, gyakoriak a sértő kommentek. Ezeknek egy része a videóra reagál ugyan, de olyan, általában „a cigányokkal” kapcsolatos sztereotípiát használ, ami nem indokolt, nincs rá utalás a videóban. Itt egyre gyakoribb a romákra vonatkozó általánosítás, tipizálás is, a kommentek egy jelentős része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a videóhoz, attól függetlenül fogalmaz meg ítéletet vagy sértést a cigányság egészével kapcsolatban. Ezek a kommentek nagyon indulatosak, sok bennük a trágár szó, dehumanizáló, lealacsonyító, rasszista hangot ütnek meg. Elvétve, de megjelennek a nevelő szándékú kommentelők is, akik a béketeremtést tűzték ki célul.

„büdös retkes nép....egy nagy tetyűboj:(” --- „™ÂH I T L E R …eHO975” --- ANIELPAIN96” --- ”Szánalmas fasz ez a Győző. Tipikus cigány. Jájj, ádjátok mégegy esélyt, mégegy utolsót.... RAKETKILLER” --- „ez a férek egy fos!!!! Büdös CIGÁNY, folyamat csak alkudozik.....szánalmas:@ MRHERMES300” --- „„Hívom a testvéreimet felaprítatlak” Csak többen mernek jönni a retkek szokás szerint, tudja mindegyik, hogy egyedül lenne a cipőmet nyalná mind... ROKALACS” --- „cigánytelepen fegyelem? XD BRIK4466” --- „Gíőzike annyira buta szerencsétlen... 1 nem veszi észre , hogy direkt idegesíti 2 állandóan arról beszél , hogy a cigányoknál milyen tisztelettudóan viselkednek meghogy mekkora tisztaság van . Az egyik legmocskosabb és legfelháborítóbban viselkedő kissebség... RIKOGARSON” --- „És akkor mi van ha rasszista??? És még mi vagyunk a korcs? Egy egészséges magyar ember utálja a retkes cigányokat !!! De majd ha téged seggbekúrnak a cigányok 6an egyszerre (mert egyedül még a zokniját se tudja felhuzni egyik se ), vagy leszúrnak akkor ugassál hogy rasszista geci meg korcsok !!! De gondolom te is egy szar cigány vagy !”.

Jellemző, hogy az indulatos, elfajult diskurzusba magukat cigánynak vallók is bekapcsolódnak, különböző narratívákat képviselve:

a nagy kamu.....undoritó, geci oláh cigányok,primitiv,buta,nagyképű,gusztustalanok.ilyenkor szégyelem h cigány vagyok,és nem akkor mikor a megélhetésükért csinálják a balhékat. ATTIS761” --- „Ez a célunk te köcsög magyar!! Húzzatok ti a faszba ha nem tetszik! Ez a szar ország a miénk!!! balika1000”

Benkő Dániel celebkarakterének legmeghatározóbb eleme, hogy az életkorához nem illő, szabados viselkedéssel kíván feltűnést kelteni. Az elemzett videó hangulatát a következő felkiáltás alapozza meg: „Benkő az őrült, Benkő a botrányhős, Benkő az eretnek!” Mindezek bizonyítására egymást követik a bulizós és erotikus jelenetek, bemutatva, hogy Benkő életkora ellenére milyen szemtelenül provokatív. (A kor hangsúlyozására Benkő barátja, Szabados Pál az egyik buli után megjegyzi: „Utoljára akkor éreztem ilyen jól magam, amikor KISZ táborban voltunk!”20)

Benkő ártalmatlan vagy kifejezetten szerethető karakterjegyei közül a szabadság, korlátok nélküliség, a másoknak való megfelelési kényszer hiánya talál leginkább visszhangra. Indulatokat kiváltó, „fájó” karakterjegyei közül az erkölcstelenség, kor és szexualitás megbotránkoztató bemutatása a legfontosabbak. Ezekre itt is sértő hangnemmel reagálnak a nézők:

„nekem bejon, hogy ilyen szabad szellemu...nem az van nala, hogy masok elvarasa szerint el...o azt csinalja ami neki jo es kessz...es 100x boldogabb mint akarmeik masik ember...kell ennel tobb? CSOPALINUGAMALAHA” --- „ha találkoznék ezzel a rohadt fa@szkalappal az utcán,esküszöm leütném...nem csak azért mert utálom... SPAGETTI001” --- „Ez Magyarország... Ilyen csótányokat lehet látni a Tv- ben. Ma már nem trendi értelmes ismeretterjesztő filmeket adni, vagy valami mulatságos műsort vetíteni, esetleg jópofa meséket... Nem. Egy ilyen primitív k*csögöt kell sztárolni... Szánalmas... :S MIKELOVAG”.

Arculatváltása, mely során klasszikus zenészből valóságshow hőssé vált, jobban foglalkoztatja a közönséget, mint Győzike hasonló útja a popzenétől a celebbé válásig. Ez feltehetőleg nagyobb kontraszttal magyarázható: Győzike már zenészként is közelebb állt a szórakoztatóiparhoz, mint Benkő Dániel. Múltbeli érdemei miatt a megbotránkoztató karakterjegyek bemutatásánál megjelenik egy felmentő narratíva is, ami viselkedését múltbeli traumák következményeként magyarázza. Ez az elnéző narratíva Győzikénél teljesen hiányzik, ott ezt a kifigurázás helyettesíti.

„Benkő fiatalkorában egy autóbalesetben miatta halt meg két barátja. Ez idegileg kikészítette. Ahelyett, hogy szakemberek kezelnék, a mocskos, szaros média rácsapott és kihasználva Benkő Dániel elmebetegségét mutogatja, mint régen a nyomorékokat a cirkusz.Undorító ez az egész. Okádnom kell. PIMPAKUTYA” --- „Benkő Dániel ezektől eltekintve egy nagyon művelt embert, érdemkeresztje is van. Valószínűleg akkor változott meg, amikor balesetet szenvedett és a barátai meghaltak. STUKA94”.

A kommentekben a cigányokkal és celebekkel szemben megfogalmazott megállapítások sok hasonlóságot mutatnak. Mindkettőre jellemző, hogy említésük negatív kontextusban történik, pejoratív. Közös az igazságtalanság érzet, amelyet a többség tanúsít irántuk: míg a celebeknél a képességek hiánya, a ki nem érdemelt hírnév, sztároltság, a cigányoknál az ingyenélés, élősködés a vád. A celebekkel kapcsolatban a tanulatlanság, primitívség éppúgy megjelenik, mint a cigányokkal kapcsolatban, hasonlóan a „társadalom kártevői” képzethez. Ráadásul a celeb kategória ugyanolyan rugalmas, mint a roma: nincsenek konszenzusos határok, mindenki eldöntheti, kiket ért az egyik vagy másik fogalom alatt.

„Sajnos olyan országban élünk, ahol ez a menő (?). Komoly tehetségeket veszünk semmibe, míg ez és a többi szemét (pl. Anettka, F. Pákó, Kiszel Tünde ...stb) ömlik ránk minden médiumból.” --- „Valóban erre van igény? Én hiszem azt, hogy arra van igény amire igényt támaszt a média, mert hacsak nem vagy vak és süket nem tudod elkerülni, mert minden irányból a pofádba vágják a szemetet amit létrehoztak.Szánalmas. BUGYIMIR”.

A kommentkutatás összegzése

A vizsgált celebeket különböző elemekből, karakterjegyekből összeálló rendszerként kell értelmeznünk, amely reakciók szélsőséges skáláját képes előidézni. A befogadók ugyanis mindig az éppen kihangsúlyozott karakterjegyekre reagálnak, így történhet meg, hogy ugyanaz a személy egyszer a szerethető bohóc szerepében jelenik meg, máskor pedig egy gyűlölt csoport reprezentánsaként.

Előzetes hipotézisünk egyrészt megdőlt, másrészt pedig helyesbítést igényel. A csoportba sorolással kapcsolatos feltételezésünk hibásnak bizonyult, hiszen ez nemcsak Győzikénél, hanem Benkő Dánielnél is megtörtént. Ráadásul a két csoport, celebek és cigányok megítélése közt nagyfokú hasonlóság mutatkozik. A két celebbel kapcsolatos attitűdök hasonlósága beigazolódott, ez azonban nem kimondottan a negativitásban érhető tetten, hanem éppen abban a változatosságban, amit a karakterek helyzettől függő, változó megítélése eredményez.

Az etnikai hovatartozásnak nincs különösebb hatása, mégis megfigyelhető, hogy a „fájó” karakterjegyeket hangsúlyozó videóknál Gáspár Győző videói alatt elhúzódóbb, és a konkrét videótól elrugaszkodottabb viták alakulnak ki, mint Benkőnél. Ha a nézőket néhány „fájó” cigányosnak tartott karakterjeggyel provokálja a videó, elindul a lavina, a kommentelők egymást hergelve egyre hevesebb vitákba bocsátkoznak. A celebek témája nem érinti a közönséget ennyire kényesen és személyesen. A cigányság tematika azonban érzékeny pontokat érint, mindenkinek van véleménye, és a téma aktualitásának köszönhetően mindenki meg is akarja osztani.

Irodalom

Babusik Ferenc (2008): A romák foglalkoztatási diszkriminációja a munkaerőpiacon. In Esély, 19. évf. 2. sz.
http://www.delphoi.hu/download-pdf/roma_fogl_diszkr.pdf (utolsó letöltés: 2012.11.28.)

Bernát Anikó (2010): Integráció a fejekben: a romák társadalmi integrációjának érzékelése és megítélése a lakosság körében. In: Kolosi Tamás, Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2010, TÁRKI.
http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-923/publikaciok/tpubl_a_923.pdf (utolsó letöltés: 2012.11.28.)

Bernáth Gábor (2003): Hozott anyagból – A magyar média romaképe. Beszélő, 6.

Bernáth Gábor & Messing Vera (1998): Vágóképként, csak némában. Romák a magyarországi médiában. Budapest: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal.

Bernáth Gábor & Messing Vera (2001): Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske. Médiakutató, tavasz.

Bernáth Gábor & Messing Vera (2012): Szélre tolva. Médiakutató, tavasz.

Boorstin, Daniel J. (1971): The Image: A Guide to Pseudo-Events in America. New York: Athenaeum.

Csepeli György & Fábián Zoltán & Sik Endre (1998): Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények. In: Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 1998. Budapest, TÁRKI, 1998.
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a881.pdf (utolsó letöltés: 2012.11.28.)

Fábián Zoltán – Sik Endre (1996): Előítéletesség és tekintélyelvűség. In: Andorka Rudolf – Kolosi Tamás – Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 1996. Budapest, TÁRKI – Századvég.
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a895.pdf (utolsó letöltés: 2012.11.28.)

Gabler, Neal (2001): Toward a New Definition of Celebrity. Los Angeles, CA: Normal Lear Center, University of Southern California Annenberg School for Communication.

GfK Sajtószolgálat (2009): GfK Sztár Monitor: a stand-up comedy műfaj fiatal sztárjai internetezők kedvencei. 2009.07.15.
http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20090630_h.pdf (utolsó letöltés: 2012.10.13.)

Hegedűs T. András (1987): A cigányság képe a magyar sajtóban (1985–86). In: Hegedűs T. András: Tanulmányok a cigányság beilleszkedéséről. Budapest: Országos Pedagógiai Intézet.

Imre Anikó (2009): A posztszocialista valóság(-show), avagy mit tanulhatunk Győzikétől? Médiakutató, tavasz.

Ligeti György (2006): Sztereotípiák és előítéletek. In: Kolosi Tamás & Tóth István & György & Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 2006. Budapest, TÁRKI.
http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-717/publikaciok/tpubl_a_717.pdf (utolsó letöltés: 2012.11.28.)

Munk Veronika (2007): Húzd rá cigány! Ezredvég, 1. szám.

Munk Veronika (2009): Sztárság, elméletben. Médiakutató, tavasz.
http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/09_gyozike_valosagshow (utolsó letöltés: 2012. 10. 13.)

Munk Veronika (2012a): Caramel: Nem hordjuk a vérünkben a zenét. Index.hu, 2012.02.10.
http://index.hu/kultur/klassz/2012/02/10/nem_hordjuk_a_verunkben_a_zenet/ (utolsó letöltés: 2012.10.13.)

Munk Veronika (2012b): Gáspár Győző: Ha nem lennék cigány, nem lennék sikeres. Index.hu, 2012.05.19.
http://index.hu/kultur/showbiz/2012/05/19/ha_nem_lennek_cigany_nem_lennek_sikeres/ (utolsó letöltés: 2012.10.13.)

Nagy Tibor (1999): Rendőr és királynő. Amaro Drom.hu 1999. 07. 14.
http://www.amarodrom.hu/archivum/99/7/14.html (utolsó letöltés: 2012.11.27)

Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont (2010): Radikális tanácstalanság: A cigányokkal kapcsolatos konfliktusok megoldásáról alkotott vélemények szociológiai háttere.
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=280:radikalis-tanacstalansag-a-ciganyokkal-kapcsolatos-konfliktusok-megoldasarol-alkotott-velemenyek-szociologiai-hattere&catid=32:konfliktusmonitoring (utolsó letöltés: 2012.11.28.)

Turner, Graeme (2004): Celebrity. London & Thousand Oaks & New Delhi: Sage Publications.

Székelyi Mária & Örkény Antal & Csepeli György & Barna Ildikó (2005): A siker fénytörései. Budapest: Sík Kiadó.

Vicsek Lilla (1997): Cigánykép a magyar sajtóban. Szociológiai Szemle, 3. szám.

Varga Ferenc (2009): Csányi Sándor: Egyelőre könnyű jófejnek lenni, Origo.hu, 2009.12.11.
http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20091210-csanyi-sandor-egyelore-konnyu-jofejnek-lenni-interju-a-poligamy.html (Utolsó letöltés: 2012.10.13.)

Lábjegyzetek

1
Kiemelt köszönet illeti Király Emmát és Moksony Anna Lejlát a tanulmány előkészítésében való aktív és értékes közreműködésükért.
2
A roma és cigány kifejezéseket a tanulmányban szinonímaként használjuk.
3
A teljesség igénye nélkül ezek közül csupán néhányat említve: Csepeli György, Fábián Zoltán és Sik Endre 1997-es kutatása szerint a válaszadók 5 9 százaléka nem fogadja el azt az állítást, mely szerint „A cigányok között ugyanannyi a bűnöző, mint a hasonló körülmények között élő nem cigányok között” (Csepeli & Fábián & Sik, 1998: 468). Ligeti György egy 2004-es, diákok körében végzett előítélet kutatás eredményeit közlő tanulmánya szerint csupán a megkérdezettek 8,9 százaléka tart igaznak két cigányellenesnek mondható viccet, míg 15,3 százalékuk elutasítja azokat. Ugyanitt a válaszadók 56,1 százaléka mégis részben vagy egészben egyetért azzal az állítással, hogy a cigányok szeretnek lopni (Ligeti, 2006: 385). Babusik Ferenc munkáltatók körében végzett 2006-os kutatásának összegzésében a romákkal szembeni nyílt munkerőpiaci diszkrimináció érvényesüléséről számol be (Babusik, 2008: 47). 2009-óta egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek különböző, cigányokkal kapcsolatos attitűdök a politikai diskurzusokban, melyek a 2010-es választási kampányban tovább fokozódtak (Bernát, 2010: 322). A negatív képet ugyanakkor árnyalja a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont 2010-es közvéleménykutatása, melynek eredményei szerint a 18 éven felül magyar állampolgárok a cigányokkal kapcsolatos konfliktusok megoldási javaslatai közül az elszigetelés helyett a cigányság integrálódását, ezzel párhuzamosan saját kultúrájuk megőrzését tekintenék ideálisnak.
4
Köszönetet mondunk az adatfelvételben résztvevőknek: Balassa Hajnalka, Benedek Anna, Csőke Krisztina, Gagyi Nikolett, Hajnáczky Tamás, Halász Dóra, Horváth Lilla, Kiss Nóra, Kocsis Ivett, Ligeti Anna Sára, Nagy Zsolt, Perhócs Péter, Simon Barbara, Szabó Annamária, Szalma Balázs, Szőke Tímea, Tóth Zsófia.
5
A televíziós mintánk 2012 februárjától áprilisáig tartó műsorokból állt össze, ekkor zajlott ugyanis a Megasztár, amelyben több cigány híresség is feltűnt, és reprezentációjukat figyelemmel szerettük volna követni. Az írott sajtó cikkeit 2012 januárjától márciusáig figyeltük.
6
Az online média vizsgálatát erőforráshiány miatt kénytelenek voltunk kihagyni az elemzésből annak ellenére, hogy tisztában vagyunk jelentőségével és hiánya rendkívül fájó.
7
Utóbbi eset megítélése a legnehezebb, a kategóriák konceptualizálásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: roma tartalomnak, szereplőnek kódoltuk azokat a képi vagy szerkesztési megoldásokat, ahol a szereplőt erőteljesen díszített, „cigányos” környezetben ábrázolták, ha hagyományosan roma családnevek hangzottak el, ha a szereplő külső jegyei vélt vagy valós roma jegyeket hordoztak.
8
A nem sztárokkal kapcsolatos roma tartalmak a teljesség igénye nélkül olyan aktualitásokról számoltak be, mint például a Minden gyerek lakjon jól! program, esetleg személyközeli, megható vagy megbotránkoztató történeteket ábrázoltak a cigánysorról (a romagyilkosság egyik áldozatának családját, a tatárszentgyörgyi Csorba-családot mutatták be vagy Magyarország legjobb ötéves focistáit, akik nyomorban edzenek Salgótarjánban), illetve tehetségkutató műsorok szereplőit (akik nem vagy még nem sztárok) ábrázolták.
9
A Salgótarjáni Városi Bíróság 2011 szeptembere óta tárgyalta Gáspár Győző ügyét, amelyben 22,2 millió forintos adócsalással vádolták. Gáspár Győzőt adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, továbbá kisebb kárt okozó csalás és kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolták, a feleségét pedig bűnsegédlettel. 2012. október 29-én első fokon másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gáspár Győzőt és feleségét is.
10
http://www.life.hu/legykepben/ 20121123-csanyi-sandor-magyar-szinesz- elarulta-roma-szarmazasat.html.
11
A közösségi irányelvek felhívják a figyelmet a moderátorok hatóságokkal való együttműködésére, a gyűlölködő tartalmak tiltására. A moderálás a felhasználók kezdeményezésére történik. Ha valaki úgy érzi, hogy egy videó megsérti az Általános Szerződési Feltételeket, a videó alatti „megjelölés kifogásolhatóként” gombra kattinthat, így a videót elküldi ellenőrzésre a Youtube csapatához. Amennyiben ők is úgy ítélik, hogy a feltöltött tartalom megsértette a szerződési feltételeket, cenzúrázzák vagy akár el is távolíthatják a videót. Ezenkívül lehetőség van a kommentek értékelésére is, („like” vagy „dislike”), a túl sok negatív szavazatot kapó kommentet spamként jelölik meg (egy kattintással újra láthatóvá válik), vagy törlik, és letiltják a felhasználót. Mindez azonban az emberek „jóérzésére” van bízva, a rendszer nem törli automatikusan az irányelvekkel szembemenő tartalmakat. Mivel az esettanulmányunkhoz megvizsgált videók alatt csak a kommentek töredékét törölték, eredményeinket ez nem torzította.
12
Lásd http://www.youtube.com/t/community_guidelines (utolsó letöltés: 2012.VIII.30.).
13
Romantic: Vágyom rád http://www.youtube.com/watch?v=pSZB5cpEVJo (utolsó letöltés: 2012. VIII. 30.) Feltöltve: 2011. VIII. 15. Megtekintések száma: 321.299, kommentek száma: 93, kommentek időtartama: 2011. december–2012. augusztus.
14
Benkő Dániel: Francisco Tárrega Capricho Arabe http://www.youtube.com/watch?v=zrKJ02o10GU&feature=relmfu (utolsó letöltés: 2012.08.30.), Feltöltve: 2008. XI. 29., megtekintések száma: 21.993, kommentek száma: 36, kommentek időtartama: 2009–2012. január.
15
Győzike Show: Más téma van http://www.youtube.com/watch?v=KwFBUEB9-64 (utolsó letöltés: 2012. VIII. 30.) Feltöltve: 2008.11.26. Megtekintések száma: 230.734 kommentek száma: 181, kommentek időtartama: 2009–2012.február.
16
Győzike Show: Gömbi kilakoltat http://www.youtube.com/watch?v=qMzzDOigHKo&feature=related (utolsó letöltés: 2012. VIII. 30.) Feltöltve: 2010. VII. 28. Megtekintések száma: 153.007, kommentek száma: 203, kommentek időtartama: 2011–2012. február
17
Benkő feleséget keres: Legjobb pillanatok http://www.youtube.com/watch?v=QDna3svtvj8 (utolsó letöltés: 2012. VIII. 30.) Feltöltve: 2009.12.09. Megtekintések száma: 31.376 Kommentek száma: 70 Kommentek időtartama: 2010–2012. augusztus.
18
Celeb vagyok, mets ki innen! Benkő Dániel: Hajnali fürdés http://www.youtube.com/watch?v=RnaoCN_FwHE (utolsó letöltés: 2012. VIII. 30.) Feltöltve: 2008. XI. 15. Megtekintések száma: 83.489, kommentek száma: 104, kommentek időtartama: 2009–2012. július.
19
Celeb vagyok, ments ki innen! Győzike: Bátorságpróba http://www.youtube.com/watch?v=IXJD9iC1Mw0 (utolsó letöltés: 2012. VIII. 30.) Feltöltve: 2010. IX. 15. Megtekintések száma: 191.957, kommentek száma: 141, kommentek időtartama: 2011–2012. február.
20
4:42 percnél.
Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink