Tartalomjegyzék – 2013 tavasz

Közszolgálat

Tóth Loretta:

Tóth Loretta:

Hogyan szórakoztat az udvariatlanság?

Az offenzív viselkedés megjelenése a Magyar Televízió kvízműsoraiban

Az udvariatlanság szórakoztató eszközként való megjelenésének vizsgálatához a Magyar Televízió két népszerű vetélkedőjét, a Maradj talpont!-t (angolul: Who’s Still Standing?) és a szintén külföldről vásárolt formátumon alapuló Magyarország, szeretlek! című kvízműsort választottam. A hétköznaponként adásba kerülő Maradj talpon!-nál a 2012. január 3-a és 9-e közötti öt műsort, míg a hetente jelentkező Magyarország, szeretlek!-nél a 2012 januárjában sugárzott öt vasárnapi adást elemeztem.

Hogyan szórakoztat az udvariatlanság?

Az offenzív viselkedés megjelenése a Magyar Televízió kvízműsoraiban

Médiakutató 2013 tavasz 7-17 o.

Letöltés (PDF)

Történelem

Sipos Balázs:

Sipos Balázs:

Hogyan kerül(t) a jelentés a moziba?

Amerika-képek és -értelmezések a Horthy-korban

A tanulmány két folyóirat, a konzervatív Magyar Szemle és a szociáldemokrata Szocializmus, illetve a Magyar Világhíradó számait elemzi, és azt mutatja be, hogy miként ábrázolták az Amerikai Egyesült Államokat a Horthy-korban. Ezen kívül arra a kérdésre keres választ, hogy médiatörténeti kutatások során megismerhetjük-e a közönség egyes csoportjainak médiaértelmezéseit, és ha igen, milyen módon. Miként rekonstruálhatók a médiaszövegek egykori jelentései? Ennek a jelentés-megfejtési kísérletnek a kontextusa a globalizálódás és az amerikanizálódás.

Hogyan kerül(t) a jelentés a moziba?

Amerika-képek és -értelmezések a Horthy-korban

Médiakutató 2013 tavasz 21-40 o.

Letöltés (PDF)

Sárai Szabó Katalin:

Sárai Szabó Katalin:

Az egyházi „társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása”

Nők a református egyházban a 19–20. század fordulóján

A tanulmány a nyilvánosság-elméletek alapján azt mutatja be, hogy miként változott a nők szerepe és helye a magyarországi református egyházi nyilvánosságban a 19–20. század fordulóján. A vonatkozó elméleti keret felvázolása után először a református egyház átalakuló, a szekularizáció fogalmával is jellemezhető társadalmi helyzetét vizsgálja, majd egyebek között azt a kérdést járja körbe, hogy a „nők láthatóvá válása” miként viszonyult a patriarchális rendhez és a „férfinyilvánossághoz”.

Az egyházi „társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása”

Nők a református egyházban a 19–20. század fordulóján

Médiakutató 2013 tavasz 41-52 o.

Letöltés (PDF)

Klestenitz Tibor:

Klestenitz Tibor:

Két nagygyűlés Budapesten

1894 januárjában a pesti Vigadóban került sor az első országos katolikus nagygyűlésre, amely a kormány egyházpolitikai reformtervei elleni tiltakozásnak adott hangot. Másfél hónappal később a kormány háttértámogatásával a Városligetben rendeztek ellendemonstrációt, amelyet az Andrássy úton tartott százezres tömegfelvonulás vezetett fel. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a két nagygyűlés szervezői miként kísérelték meg elnyerni a közvélemény rokonszenvét, és hogyan alakult az események közéleti visszhangja.

Két nagygyűlés Budapesten

Médiakutató 2013 tavasz 53-64 o.

Letöltés (PDF)

Jog

Kóczián Sándor:

Kóczián Sándor:

A magyar médiaszabályozás és az információforrások védelme

Az újságírók információforrásainak védelme, a forrásvédelemhez való jog a sajtószabadság egyik legfontosabb eleme. Biztosítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a sajtó megfelelően el tudja látni legfontosabb feladatát, a közvélemény tájékoztatását a közérdeklődésre számot tartó ügyekben. Kérdés tehát, hogy az újságírókat milyen mértékben illeti meg az a különleges jogosultság, hogy megtagadhassák bizalmas forrásaik kilétének felfedését. E tanulmány az információforrások védelmének magyar szabályozását tekinti át. Részletesen elemzi a médiaalkotmány korábbi szabályait, amelyeket számtalan kritika ért – a Bodoky-ügy tanulságait látva egyáltalán nem alaptalanul –, és amelyeket végül a 165/2011. (XII. 20.) AB határozat alkotmányellenesnek is talált. Ezt követően ismerteti a néhány hónappal ezelőtt elfogadott, a forrásvédelem új szabályait is tartalmazó törvénymódosítást, amely a médiaalkotmány forrásvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek újraalkotásával és az eljárási törvényekbe beépített új szabályokkal nagyjából megnyugtató módon, az európai normákhoz igazodva rendezte az forrásvédelem kérdését.

A magyar médiaszabályozás és az információforrások védelme

Médiakutató 2013 tavasz 67-80 o.

Letöltés (PDF)

Közigazgatás

Bokor Tamás:

Bokor Tamás:

Társadalmi nyilvánosság az online közigazgatásban

Számos jó gyakorlat akad mind az európai, mind a magyar közigazgatás web2-alapú újragondolásának témájában. E szolgáltatások használati arányai azonban – legalábbis Magyarországon – korántsem mutatnak olyan intenzív emelkedést, mint általánosságban az internethasználat mértékének növekedése, az adatforgalom-növekedés és a felhasználók/résztvevők számának emelkedése. Az online részvételi demokrácia tényleges megvalósulásának szükséges feltétele, hogy a társadalom tagjai információs társadalom helyett hálózati társadalomban gondolkodjanak, ennek megfelelő kompetenciákat szerezzenek, a közigazgatás szereplői pedig képesek legyenek saját szervezeti kultúrájuk mellett az online szféra szokásai és gyakorlatai szerint tervezni és üzemeltetni az online közigazgatási szolgáltatásokat. Jelen tanulmány a klasszikus szociológia „közélet”-fogalmából kiindulva mutatja be az online és az offline közéleti színterek különbségeit, s azt, hogy a közélet a gyakorlatban (a részvételi demokrácia és az e-government vonatkozásában) miként képes élni az internet nyújtotta lehetőségekkel.

Társadalmi nyilvánosság az online közigazgatásban

Médiakutató 2013 tavasz 83-94 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Bak Ivett:

Bak Ivett:

Sztárkultusz régen és ma: a múlt hősei és a modern sztárok.

Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyvéről

A sztárok a mai magyar média egyik legharsányabb színfoltját alkotják. Beférkőznek a látóterünkbe, akár akarjuk, akár nem. Többségünk bosszantó és érdektelen jelenségként tekint rájuk, de talán ennél több rejlik a zajos és élénk felszín alatt. Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyve arra vállalkozik, hogy elemezze a hősök és a sztárok kultuszának hasonlóságait és különbségeit, három nagy történelmi hős és néhány sztár (énekesek, sportolók és egy politikus) alakján keresztül. A kötetben választ lelhetünk arra a kérdésre is, hogy vajon a sztárkultusz értelmezhető-e vallásként.

Sztárkultusz régen és ma: a múlt hősei és a modern sztárok.

Povedák István Álhősök, hamis istenek? Hős- és sztárkultusz a posztmodern korban című könyvéről

Médiakutató 2013 tavasz 97-100 o.

Letöltés (PDF)

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink