Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2004 nyár

Új média

Sükösd Miklós:

Sükösd Miklós:

Mobildemokrácia

A mobiltelefonok tömeges elterjedésével új, jelentős kommunikációs tér nyílt a hagyományos tömegkommunikáció és az internet mellett. Ez a tér interaktív, hálózati, sok-a-sokhoz típusú kommunikációt tesz lehetővé, s új felhasználási területeket nyit az állampolgár, a politikai, az üzleti, a kormányzati és a civil szervezetek számára. Magyarországon – s Közép-Európa és a világ számos más országában – ráadásul sokkal többen használják a mobiltelefont, mint az internetet. Ebben az értelemben a mobiltelefon demokratikusabb médium, mint az egyelőre elsősorban az elitek számára elérhető internet. A tömeg-sms-küldések gyakorlatának térnyerésével és a vírusjellegű üzenetek terjedésével ráadásul a mobilkommunikációs tér – a kétszereplős magánbeszélgetések és magánüzenetek mellett – immár tömegkommunikációs térré is vált. A mobiltelefon-használat jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon ma a lakosság körülbelül 70 százaléka használ rendszeresen mobiltelefont. Az internethasználók aránya ma még a lakosság 20 százaléka alatt marad: a mobilhasználók tehát három-négyszer annyian vannak. Pontos adatot azért nehéz adni, mert bár 2004 februárjában 8 millió 16 ezer előfizetőt tartottak számon,1 egyes mobilhasználók (például vállalkozások) dupla, esetleg tripla előfizetéssel rendelkeznek, ám vannak olyan előfizetők is, akik nem használják készüléküket. Hogyan alkalmazhatják az interaktív kommunikációt lehetővé tévő mobiltelefont és sms-t a politikai és közéleti szereplők? Tömeges elterjedése ellenére a mobilkommunikáció a választásikampány-időszakok kivételével egyelőre az internetnél kevésbé keltette fel a pártok és főleg a kormányzat, illetve a civil szervezetek érdeklődését. Pedig a zsebünkben vagy retikülünkben lapuló eszköz egyre kevésbé csak telefon, és egyre inkább olyan hordozható, a nap nagy részében bekapcsolva magunknál tartott miniszámítógép, amelynek csak az egyik funkciója a telefonálás. Emellett sms-t, képet, e-mailt küldhetünk vele, zenét hallgathatunk, játszhatunk, wapolhatunk vele, ébresztőóraként és számológépként működik stb. A médiakonvergencia és a mobilkommunikáció előretörése valós folyamat, amellyel a közélet valamennyi szereplőjének számolnia kell.

Mobildemokrácia

Sükösd Miklós – Erdős Ildikó:

Sükösd Miklós – Erdős Ildikó:

Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei

E tanulmány az sms (short message service – rövid szöveges üzenet) marketingkommunikációban betöltött szerepét és lehetőségeit foglalja össze. Először megvizsgáljuk az sms-használat elterjedésének nemzetközi trendjeit. Ez teremti meg az eredményes üzleti felhasználás lehetőségét, hiszen minél többen használnak mobiltelefont, annál több lehetőség mutatkozik az sms üzleti célokra való felhasználására. Ezután a mobilmarketing (m-marketing) fő irányait és módszereit elemezzük. Bemutatunk olyan konkrét, marketingcélú sms-alkalmazásokat, amelyek hatékonynak bizonyultak az üzleti életben külföldön és Magyarországon. Tárgyaljuk az sms stratégiai kommunikációs eszközként való használatát és az sms-spam veszélyeit. Végül az m-tartalomszolgáltatás trendjeit tekintjük át. Arra a kérdésre keressük a választ, miként használhatják az üzleti m-marketing egyes módszereit az állami és a nonprofit szektor szervezetei.

Mobilmarketing, -hírszolgáltatás és -közösségépítés; az sms-tartalomszolgáltatás trendjei

Kumin Ferenc:

Kumin Ferenc:

Részvételi televíziózás

Az sms és a televíziós interaktivitás új útjai

Az alábbi tanulmány elméleti és gyakorlati szempontból elemzi a televíziózással kapcsolatos friss trendet, a „részvételi tévé” fogalmába sűríthető jelenségcsoportot. Olyan megoldások tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek révén a korábban passzív tévénéző általában sms küldésével visszacsatolhat, üzenhet, szavazhat, véleményt nyilváníthat, sőt meg is jelenítheti üzenetét a műsorban a képernyőn. Az interaktív lehetőségek felbontják a televízió klasszikus, egyirányú és hierarchikus kommunikációs struktúráját. A részvételi tévézést e dolgozat a közéleti aktivitás, a politikai részvétel új lehetőségeként vizsgálja, és kitér a területet ma jellemző kereskedelmi, szórakoztató felhasználásokra is. Az elméleti kérdések, a nemzetközi trendek és esetek elemzésén túl ismerteti egy hazai kereskedelmi csatorna, a Magyar ATV részvételi tévés tapasztalatait is.

Részvételi televíziózás

Az sms és a televíziós interaktivitás új útjai

Csont Szandra – Sengel Ferenc:

Csont Szandra – Sengel Ferenc:

Sms: a valóságshow – któl a politikai választásokig

Orwelli félelmek és pártközi bizalmatlanság Magyarországon

Magyarországon egyelőre csak az elektronikus választások előképének tekinthető valóságshow-szavazások vetik fel a mobilos, internetes szavazások bizalmi és biztonsági kérdéseit. A bizalmatlanság jogosságát támasztja alá az az eset, amelyet egy bulvárlap produkált: az állítólag élőben sugározott sms-szavazási procedúra győzteseit már a szavazás előtt egy nappal megjelent számában bemutatta. Az első politikai sms- és elektronikus voksolásokat Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban azonban már évekkel ezelőtt megszervezték. Néhány régióban, településen, önkormányzati választásokon próbálták ki élesben az sms hivatalos választási alkalmazását. A tapasztalatokról megoszlik a pártolók és az ellenzők véleménye. A diskurzus azonban rávilágít a tényre: Nyugaton megkezdődött az sms választási felhasználása, s a vita már a konkrét biztonsági és jogi garanciákról zajlik. A tanulmányban meginterjúvolt hazai véleményformálók, az Országos Választási Bizottság pártdelegáltjai és a politológusok egy dologban egyetértenek: 2006-ig az elektronikus szavazás bevezetéséhez szükséges kétharmados parlamenti konszenzus elérésére a pártok közötti bizalmatlanság miatt nincs reális lehetőség.

Sms: a valóságshow – któl a politikai választásokig

Orwelli félelmek és pártközi bizalmatlanság Magyarországon

L. László János – Vég Olga:

L. László János – Vég Olga:

Sms- technológia a közigazgatás és a köz szolgálatában

Az írásból kiderül: a mobiltelefonnal rendelkezők száma többszörösen meghaladja azokét, akik rendszeresen interneteznek. A döntéshozók és a fejlesztők mégis jóval kisebb figyelmet szentelnek arra, hogy e szinte mindenki zsebében ott lapuló készülékkel minél több ügyes-bajos dolgunkat el tudjuk intézni. A tanulmányban elemzett hazai és külföldi mobilkormányzati szolgáltatások bizonyítják, hogy az innovatív gondolkodás képes olyan megoldásokkal előállni, amelyek megkönnyíthetik hétköznapjainkat – legyen szó a parkolási díj fizetéséről, gépjárművásárlásnál az eladó autó azonosításáról, az egyetemi felvételi eredményekről vagy a gyerek iskolai előmeneteléről való tájékozódásról – mobiltelefonon keresztül. A tanulmány szerzői úgy látják: a jó példák széles körű megismertetése arra sarkallhatja az önkormányzatokat, hogy egyre nagyobb számban tegyék lehetővé a polgároknak kérdéseik, észrevételeik sms-ben való közlését, miközben azt is biztosíthatják, hogy mind több ügyet lehessen sorban állás nélkül, (mobil)telefonon elintézni.

Sms- technológia a közigazgatás és a köz szolgálatában

Szemtanú

Győrffy Miklós, Martin József és Wisinger István a rendszerváltás médiájáról

Rádai Eszter interjúi

Lapunk „Szemtanú” címmel új rovatot indít, amelynek célja felidézni az időben mind jobban távolodó rendszerváltás médiával kapcsolatos eseményeit. Az esetenként vállaltan szubjektív beszámolók első részében Győrffy Miklós a Magyar Rádióban, Martin József a Magyar Nemzetnél, Wisinger István pedig a Magyar Televízióban bekövetkezett változásokra emlékezik vissza. Az interjúkat a Médiakutató nevében Rádai Eszter készítette.

Győrffy Miklós, Martin József és Wisinger István a rendszerváltás médiájáról

Rádai Eszter interjúi

Új média

Vályi Gábor:

Vályi Gábor:

Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet

A kelet-közép-európai nu jazz-színtér esete

E tanulmány röviden összefoglalja az alulról jövő kulturális globalizáció elméleti kereteit és az internet társadalmi önszervezést segítő tulajdonságait. Ezután azt vizsgálja, milyen szerepet játszik a világháló egy olyan transznacionális hálózat működésében, amelyet Kelet-Közép-Európa öt különböző városában élő, de egyazon marginális zenei irányzattal foglalkozó DJ-k alkotnak. A szerző az internetet az egyes, helyileg marginális kulturális közösségek közötti nemzetközi információcsere és együttműködés kulcsfontosságú eszközének tartja. Az alábbi esettanulmány az alulról jövő globalizáció egy konkrét példájának bemutatásán keresztül segít e viszonylag új, alternatív kulturális globalizációs elmélet igazolásában és megértésében.

Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet

A kelet-közép-európai nu jazz-színtér esete

Kisebbség

Terestyéni Tamás:

Terestyéni Tamás:

A sajtó roma vonatkozású tartalmai a 2002-es parlamenti választások kontextusában

Adalékok a hazai sajtó romaképéhez

A tudatosabban tájékozódó és éppen ezért a közvélemény formálásában és a közbeszéd alakításában feltehetően meghatározó szerepet játszó csoportok számára nem utolsó sorban a sajtó képezi a politikai, gazdasági, kulturális eseményekről és folyamatokról, a sajátjukétól eltérő társadalmi csoportokról való információk forrását. Feltárandó, hogy a cigány kisebbségről milyen képet közvetít a nem cigány többség felé a hazai sajtó, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjában tartalomelemzést végeztünk a magyarországi napi- és hetilapoknak a cigányságot érintő közlésein. A vizsgálat a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében készült, „A magyarországi romák politikai és emberi jogai – a jogok érvényesülésének társadalmi feltételei” címmel folytatott projekt része volt. Ez az írás a kutatás eddig nem közölt eredményeit összegzi.

A sajtó roma vonatkozású tartalmai a 2002-es parlamenti választások kontextusában

Adalékok a hazai sajtó romaképéhez

Jog

dr. Munkácsi Péter:

dr. Munkácsi Péter:

Néhány gondolat a rádió- és televízió-szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi szerződéstervezetről

A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO-OMPI) közel hat éve dolgoznak egy nemzetközi szerződés tervezetén, amely a rádió- és televízió-szervezetek úgynevezett szomszédos jogi védelmét érinti. A jelen írás rövid áttekintést ad a munka jelenlegi, a 2004 júniusában soron következő szakbizottsági ülést megelőző állásáról, valamint a várható hazai kihatásairól a tárgyhoz kapcsolódó nemzetközi egyezmények viszonyrendszerében.

Néhány gondolat a rádió- és televízió-szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi szerződéstervezetről

Térkép

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink