Médiakutató 2007 tél

Hírműsorok

Terestyéni Tamás:

Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata

A tanulmány öt magyarországi tévécsatorna híradóinak: az MTV, a TV2, az RTL Klub, az ATV és a HírTV hírműsorának két hetéről készített elemzés. Alapos tartalomelemzés eredményeként egyebek mellett azt mutatja meg: a szerkesztők milyen alapon szelektáltak a hírek között, a műsorok mennyire voltak kiegyensúlyozottak, és milyen mértékben jellemezte azokat az infotainment jelensége. Kitér arra a kérdésre is: mennyiben hasonlóak a hírek?

1. A vizsgálati minta és az elemzés módszere

Öt hazai tévécsatorna legnézettebb hírműsorait vizsgáltuk abból a célból, hogy megállapítsuk, egymással való összehasonlításban mik a jellemzőik. Kutatásunk során tíz kérdésre igyekeztünk választ adni:

1. Hogyan képezik le a híradások szűkebb és tágabb világunkat, egyfelől Magyarország, másfelől a külföld eseményeit, folyamatait?

2. Milyen formai, műfaji megoldásokkal, milyen audiovizuális eszközökkel dolgoznak?

3. Milyen hírértékek alapján válogatnak, a szelekciókban milyen eseményeket preferálnak?

4. Mire irányítják a közfigyelmet, miképpen tematizálják a közéletet, milyen napirendet tárnak a közönség elé?

5. Miképpen tesznek eleget a tömegmédia tájékoztatási, a demokratikus közéletet támogató funkciójának?

6. A közéleti témák tekintetében mennyire kiegyensúlyozottak vagy elhajlók valamilyen irányba?

7. Milyen a társadalmi ágensek prezentációja, különös tekintettel a közéleti-politikai szereplők megjelenítésére?

8. Megfigyelhető-e a tájékoztatás bulvárosodása, az infotainment jelensége, a tájékoztatás és a szórakoztatás egymásba olvadása?

9. Egészében véve van-e a csatornáknak egyéni arculatuk, és ha igen, milyen?

10. Különbözik-e a közszolgálati híradó nem közszolgálati, kereskedelmi társaitól, és ha igen, miben?

A vizsgált műsoranyagot úgy állítottuk össze, hogy képviselve legyen benne az országos közszolgálati televízió, a két legnagyobb nézettségű országos kereskedelmi televízió, valamint az a két csatorna, amelynek hírműsorai nem elhanyagolható nézőtábort mondhatnak magukénak. Mindegyik csatornáról az esti főműsoridős sávban közvetített híradásokat elemeztük (lásd az 1. táblázatot).1

1. táblázat. A vizsgált csatornák és híradók

Csatorna Időpont Híradás címe
MTV1 19.00 Híradó este
TV2 18.30 Tények
RTL Klub 18.30 Híradó
ATV 18.55 Híradó
HírTV 21.00 Híradó 21

A vizsgálati mintát két hét esti híradásai alkották. Az első hét a 2007. február 12. és február 18. közötti időszak volt – egy valóságos hét, azaz napoknak egy folyamatos sora hétfőtől vasárnapig. A második vizsgált időszak viszont egy összerakott hét volt, amely úgy jött létre, hogy 2007. február 26-án indulva és április 15-én zárva a hét egymás után következő napjait mindig egy újabb hétről vettük (első hét: hétfő, második hét: kedd, harmadik hét: szerda stb.). A folyamatos hét lehetőséget kínált arra, hogy – ha csak egyetlen héten is – követni tudjuk a hírfolyam alakulását, az események útját, „életét”, a szerkesztői figyelem változásait a híradásokban. A véletlenszerűen összerakott hét ugyanakkor lehetővé tette, hogy egy hosszabb, csaknem két hónapnyi időszakon keresztül is megfigyelhessük a csatornák hírszerkesztési gyakorlatát.

Kétheti, összesen tehát 14, felerészben véletlenszerűen kiválasztott híradóműsor természetszerűleg nem terjedhet ki az időszak minden fontos eseményére: így például bizonyára nagyon izgalmas lett volna a március 15-ei és a következő napi híradások vizsgálata, e napok azonban nem kerültek a mintába. Mindenesetre a csatornánként több mint 200, összességében több mint 1200 híregység feltétlenül elégséges nagyságú merítés ahhoz, hogy érvényes megállapításokat tehessünk a szóban forgó hírműsorok teljesítményéről.

A vizsgálatra szánt híradásokat az Országos Rádió és Televízió Testület DVD-re rögzítette. Amikor a mintanapokat rögzítésre kijelöltük, természetesen még nem tudhattuk, hogy mind az első (folyamatos), mind a második (összerakott) hét meglehetősen mozgalmas lesz, megtűzdelve olyan, a média számára hálás témát jelentő, akár rendkívülinek is nevezhető eseményekkel, mint a miniszterelnök parlamenti évértékelése, a budapesti Teve utcai rendőrpalotára leadott lövések, az ellenzék vezetőjének évértékelő beszéde, a feszültséggel terhes készülődés március 15-ére, a miniszterelnök látogatása az orosz elnöknél, egy pénzszállító autó kirablásának kísérlete az autópályán stb.

Az elemzés módszere kvantitatív tartalomelemzés volt, kiegészítve kvalitatív megfigyelésekkel. Mint ismeretes, a kvantitatív, azaz a klasszikus értelemben vett tartalomelemzés olyan jól azonosítható elemeket, tulajdonságokat keres és számol a kommunikációs termékekben (szövegekben), adott esetben a hírekben, amelyek mint indikátorok, hozzásegítenek különféle vizsgálati kérdések megválaszolásához. Objektív módszer, amennyiben a vizsgált kommunikációs termékeknek (szövegeknek) olyan elemeit, illetve tulajdonságait keresi és számolja, amelyeknek azonosításához nincs szükség a szövegnek a befogadói szubjektumot is mozgósító megértésére és értelmezésére. Továbbá – és a tudományos módszernek ez is alapvető követelménye – az azonosítások és a számolások-mérések az eredetiekkel azonos feltételek mellett akárhányszor megismételhetők, tehát mindig lehetséges az eredmények ellenőrzése.

A tömegkommunikációs tartalomnak azonban lehetnek olyan aspektusai és elemei, amelyek a kvantitatív tartalomelemzés eljárásaival nem feltétlenül ragadhatók meg: ilyenek például a híregységek nem explicit tartalmai, burkolt sugallatai vagy a híregységek egymásutánja által felkínált következtetések. Ezért a kvantitatív adatokat alkalmanként kiegészítettük a kommunikációkutatói tapasztalatot és intuíciót mozgósító kvalitatív elemzéssel. Felvetődhet persze, hogy ez a megközelítés a szubjektivitásnak is teret adó interpretációkra épít, egyéni háttérkontextusokat mozgósító értelmezéseket és értékeléseket visz az elemzésbe. Ez az ellenvetés azonban kevéssé megalapozott. Ha a kvalitatív szövegelemzés világossá, explicitté teszi, milyen szövegelemekből, milyen összefüggéseket figyelembe véve, milyen megfontolások, milyen előfeltevések és értéktételezések alapján jutott a megállapításaira, eljárása éppúgy megfelel az objektivitás és a megismételhetőség, ellenőrizhetőség követelményének, mint a klasszikus tartalomelemzés.

2. Az elemzés egységei

Az öt csatornán a mintába került 14 napon összesen 70 esti főműsoridős híradást vizsgáltunk, és ezekben összesen 1254 híregységet elemeztünk (lásd a 2. táblázatot). Híregységnek (hírnek) tekintettük a híradásoknak mindazon részeit, amelyek a témának, ezen belül az eseménynek, a helyszínnek és az időnek, a szereplőknek, az érintett közügyeknek az azonossága (folyamatossága, kapcsolata, összetartozása) alapján kerek, lezárt egészeket képeztek, és amelyeket a szerkesztők, illetve a műsorvezetők formailag is elhatároltak egymástól.

2. táblázat. A vizsgált híregységek naponként (abszolút számok)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Folyamatos hét
Február 12. (hétfő) 16 18 16 17 17
Február 13. (kedd) 13 13 15 15 16
Február 14. (szerda) 20 04 19 20 20
Február 15. (csütörtök) 21 20 20 19 14
Február 16. (péntek) 16 12 20 18 21
Február 17. (szombat) 18 15 23 23 17
Február 18. (vasárnap) 11 11 20 19 20
Összerakott hét
Február 26. (hétfő) 16 16 17 17 21
Március 6. (kedd) 20 19 21 20 22
Március 14. (szerda) 20 19 18 19 18
Március 22. (csütörtök) 19 19 23 20 15
Március 30. (péntek) 22 26 22 18 12
Április 7. (szombat) 13 15 17 16 19
Április 15. (vasárnap) 9 12 22 21 24
Összes híregység 234 229 273 262 256

A hír(egység)ek szokásos körülmények között eseményekről szólnak. Az események (ebben az összefüggésben) a világnak azok a történései, amelyeket a média észrevesz és hírértékük alapján közlésre érdemesnek tart. A híregységek és az események között azonban nem áll fenn feltétlenül egy az egyben megfelelés. Előfordul, hogy az egyik csatorna valamiről egyetlen híregységben számol be, egy másik csatorna viszont több híregységet is szán a dolognak. Például február 13-án a HírTV egyetlen híregységben tudósított arról, hogy az Egyesült Államokban lövöldözés volt Salt Lake Cityben és Philadelphiában, a TV2, az RTL Klub és az ATV viszont ugyanerről két híregységet is közölt: egyet az egyik városban, egy másikat a másik városban történt lövöldözésről. Mivel a híregységek és az események között nincs szükségképpen megfelelés, adódhatnak olyan helyzetek, amikor a híregységek azonosítása kérdésessé válhat. Így egy összetettebb eseménysorról szóló hosszú beszámolót lehet egyetlen nagy híregységnek tekinteni, de lehet akár több kisebb híregységként is azonosítani. Például február 16-án Orbán Viktor évértékelő beszédéről az MTV1 híradója igen terjedelmes élő tudósítást közölt, majd prominens politikusokat szólaltatott meg arról, hogy miképpen fogadták a parlamenti pártok a beszédet. Egyfelől a terjedelem nagysága, másfelől a beszéd és a pártkommentárok helyszínének és időpontjának különbözősége miatt a beszéd ismertetését és a pártvéleményeket akár külön híregységeknek is tekinthettük volna, végül azonban a tárgy (évértékelő beszéd) nyilvánvaló azonossága miatt a teljes anyagot egyetlen híregységnek vettük, annál is inkább, mert a többi csatorna – egyébként lényegesen rövidebb – beszámolójában sem utalt semmi arra, hogy külön híregységekként kezelték volna a beszédet és a pártreagálásokat. Más esetekben viszont a kontextusnak és a közlés formai sajátosságainak köszönhetően a tárgy azonossága ellenére is külön híregységként jelent meg a politikusi reagálás és az az esemény, amelyre a politikus reagált. Például február 14-én a TV2 és a HírTV híradása hosszabb, a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársát, Bene László országos rendőrfőkapitányt és másokat is megszólaltató beszámolóval indított a terrorfenyegetésekről (lövések a rendőrpalotára, fenyegető videók az interneten) és a megindult nyomozásról. Ezt követően a műsorvezető Kövér Lászlót idézte, aki azt mondta, hogy a terrorfenyegetés blöff, amely azoknak – a kormánynak – áll érdekükben, akik el akarják terelni a figyelmet a számukra kellemetlen ügyekről. A műfajváltás, a szereplőket élőben megszólaltató helyszíni tudósításról a műsorvezetői stúdiószövegre való áttérés és a tárgy (a terrorfenyegetések) perspektívájának változása, a bűnügyi, rendőri aspektusról a politikaira való áttérés a politikus megnyilatkozásának külön híregységként való kezelését indokolta.

Itt említhetjük meg, hogy ha csak ritkán is, de akadtak híregységek, amelyek tulajdonképpen nem eseményt írtak le, hanem valamilyen helyzetet, állapotot, összefüggést ismertettek. Például: a női modellek között világszerte sok anorexiás (TV2, RTL Klub, II. 16.); az internetes foglalások és rendelések veszélyessége (MTV, II. 17.); az enyhe tél következtében kevesebb a kátyú az utakon (MTV, II. 17.); a magyar audiovizuális piacon sok az illegális termék (MTV, II. 22.); a kormány mulasztása miatt Magyarországon nincsenek kulturált kamionpihenők (HírTV, IV. 7.).

Elemzéseinkben vizsgáltuk a híregységekben ismertetett események típusát, a híregységekben érintett társadalmi alrendszereket és azokat a közügyeket, amelyek körül az események, illetve a közszereplők cselekvései, megnyilatkozásai forogtak, továbbá az események aktív szereplői közül azokat, akiket a híregységek élőben megszólaltattak.

3. A hírműsorok általános jellemzői

3.1. Formai jegyek

A vizsgált hírműsorok nagyon hasonló formai eszközökkel dolgoznak: mindegyik állandó zenei és mozgóképi szignált használ a kezdet időpontjának jelzésével; a mozgóképi szignálban mindegyiknél megjelenik a földgömb motívum; a szignál és a stúdióháttér uralkodó színe mindegyiknél a kék; a szignálok zenéje több mint figyelemfelhívó, minimum erőteljesnek minősíthető, de tulajdonképpen majd mindegyik csatornánál kifejezetten agresszív, dübörgő, tolakodó; mindegyik híradás három-négy tételt tartalmazó headline-nal, a legfontosabbnak ítélt események kiemelésével kezdődik, amely alatt végig fut a szignál; mindegyiknél van belső hírelőzetes, azaz mindegyik él a figyelem felkeltésének, illetve fenntartásának azzal a módjával, hogy néhány hosszabb híregység után a műsor harmadánál-felénél megállítja a hírek egymásutánját, és röviden, mintegy belső headline-ként előre jelzi – a csatornák többségénél a műsor indító szignáljának zenei és képi elemeitől kísérve, mozgóképpel és esetleg felirattal is nyomatékosítva ­–, miről lesz még szó a későbbiekben, nemritkán olyan híregységeket kiemelve, amelyek bulváros tartalmuk miatt széles körű nézői érdeklődésre számíthatnak (lásd a 3. táblázatot).

3. táblázat. Formai jellegzetességek a hírműsorokban

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Időjelzés az indításkor + + + + +
Szignál mozgóképi grafikával és zenével + + + + +
Földgömb motívum a szignálban + + + + +
A szignál uralkodó színe: kék + + + + +
A szignál zenéje erőteljes, sokszor agresszív + + + + +
Szignál hossza (másodperc) 30 15 20 15 20
Headline + + + + +
   mozgóképpel + + + + +
   felirattal + + + + +
A szignál fut a headline alatt + + + + +
Műsorvezetők jellemző száma 1 2 2 1 2
A grafikai, illetve stúdióháttér uralkodó színe: kék + + + + +
Stúdióháttérben monitorok láthatók – – – + +
A lényeget kiemelő felirat kíséri a híreket + + + – +
Szöveges rövidhírek futnak a hírek alatt a kép alján – – – – +
Belső előzetesek, belső headline-ok + + + + +
Sporthírek a hírműsorban – – – – +
Összefoglalás a műsor végén + + + – +
Műsorelőzetes a hírműsorban + – – + –

Egészében véve megállapítható, hogy az összes vizsgált hírműsor igyekszik mindenféle olyan formai eszközt felhasználni, amely alkalmas lehet a közönség figyelmének megragadására, lekötésére és az üzenet nyomatékosítására. Az állandó, napról napra visszatérő elemek a híradókat rituálészerűvé teszik, mintha a nézők egy szertartás résztvevői volnának, amelynek celebráló papjai, a műsorvezetők, valamilyen magasabb tudást – az információt – osztanának meg velük.

A hasonlóságok ellenére persze vannak eltérések is, mégpedig nem utolsósorban a műsorvezetés különbségeinek köszönhetően. A híradást indító szignál az összes csatorna közül MTV Híradója elején a leghosszabb: a headline-ig, tehát az első műsorvezetői megszólalásig körülbelül fél perc is eltelik. A szignál földgömb motívumú mozgó grafikája lendületes, zenéje meglehetősen agresszív; a mozgó grafika és a zenei szignál a headline-t is végigkíséri. A műsorvezető szerkesztőasztal mögött ül, a hírek alatt többnyire nonfiguratív mozgó grafika a háttér, Nika György műsorvezetéseinél viszont mindig egy, a nonfiguratív grafikánál kevésbé hideg hatást keltő budapesti városkép látszott a háttérben. A többnyire felirattal is nyomatékosított híreket a legfontosabbnak ítélt három-négy esemény – ezek rendszerint azonosak a headline-ban jelzettekkel – összefoglalása követi, előtte azonban nemritkán meglehetősen hosszú, akár két-háromperces előzetesek hangzanak el az Este című közéleti műsorról vagy egyéb műsorokról is. Az MTV a Híradó után Telesport címmel külön sporthíradót közvetít saját műsorvezetővel, így a sporthírek nem részei magának a hírműsornak.

A TV2 Tények című hírműsorában a műsorvezetők általában a szerkesztőasztalnál, egymás mellett ülnek, de – és ez egyik egyéni formai sajátossága – gyakran azzal visznek változatosságot a műsorba, hogy valamelyikük egy-egy híregységnél (mozgó) képi vagy stúdióháttér előtt állva mondja a hírszöveget. Az indító szignál mozgó grafikája földgömb- és térképmotívumokat idéz, meghatározó színe a kék, éppúgy, mint a felirattal is kísért főhírek alatti nem mozgó stúdióháttéré is. A szignál zenéje, amely a headline alatt is hallatszik, nagyon agresszív, talán itt és az RTL Klubnál a legdübörgőbb. A Tényekben nincsenek sporthírek, a műsort az indító headline-ra emlékeztető összefoglalás zárja.

Az RTL Klub esti Híradójának kezdetét a többi csatornáétól némileg eltérő, egyénibb kompozíció jellemzi. Az induláskor alkonyati budapesti városképet, egy órát és egy „Híradó következik” feliratot látunk. Várakozást kifejező, az óra ketyegését idéző zene kíséri a másodpercmutató közeledését a kezdés időpontjához. Amint a mutató célba ér, felharsan a szignál erőteljes, mondhatni agresszív zenéje, majd néhány másodperc múlva a headline szövege és képei következnek, aztán felerősödik a zenei szignál és a képernyőt egy darabig a földgömböt idéző, alapszíneiben kék, mozgó grafika tölti be mindaddig, amíg megjelennek a műsorvezetők – többnyire ketten. A műsorvezetők szerkesztői asztal mögött ülnek, a háttér főleg kék árnyalatú grafika, amelybe gyakran beúsznak a hírek képei. A híreket felirat is kíséri, egészében véve itt és a TV2-n a legkövetkezetesebb a feliratozás. A sporthíreket nem tartalmazó híradás a headline-t idéző összefoglalással fejeződik be.

Az ATV hírműsorát viszonylag rövid szignál indítja a földgömböt stilizáló mozgó grafikával és mérsékelten agresszív zenével. A műsort – az MTV híradójához hasonlóan – egyetlen műsorvezető tartja kézben. A headline képeit felirat kíséri, a részletes hírek alatt azonban nincs nyomatékosító felirat, csak a megszólaltatott személyek nevét és foglalkozását tüntetik fel, azt sem mindig. Az ATV híradója sem közöl sporthíreket, viszont a műsor végén nincs összefoglalás a legfontosabbnak tartott eseményekről. Ehelyett befejezésként szinte minden alkalommal figyelemfelhívó előzetes következik Kálmán Olga és esetleg Friderikusz Sándor aznap esti műsoraiból.

A HírTV 21 órai híradóját zenei szignál kíséretében a földgömböt stilizáló, meghatározóan kék színű mozgó grafika előzi meg, amelyen a budapesti, New York-i, moszkvai, tokiói, sidney-i időt mutató órák láthatók. A kezdetet jelző sípszó után az órák eltűnnek, a meglehetősen agresszív zene felerősödik, a kép a forgó földgömbről lassan Európa térképére fókuszál, majd lassan láthatóvá válnak a műsorvezetők, és indul a headline. A műsort általában ketten vezetik: ők asztal mögött ülnek, a hátteret teljes egészében tévémonitorok töltik ki, amelyeken különféle képek mozognak. A headline-t és a részletes híreket nyomatékosító, figyelemorientáló feliratok kísérik. A vizsgált csatornák közül egyedül a Híradó 21 tartalmaz a műsor végén sporthíreket is, és egyedül ez a csatorna él azzal az eszközzel, hogy – a CNN-hez hasonlóan – a kép alján mindvégig halványpiros csík látható, amelyen folyamatosan írott szöveg fut különféle, többnyire hír jellegű, de a műsorban éppen közvetített eseménnyel kapcsolatban nem álló információkkal.

3.2. Mennyiségi adatok

Az öt csatornát együtt szemlélve a hírműsorok átlagosan 18 híregységet tartalmaztak, és átlagosan 25,8 percet (25 perc 48 másodpercet) töltöttek ki. Csatornánként és naponként azonban jelentős különbségek mutatkoztak. (Lásd a 4. táblázatot.)

4. táblázat. Híregységek száma és hossza naponként percekben (kerekítve)*

MTV 1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Folyamatos hét Hírek száma Perc Hírek száma Perc Hírek száma Perc Hírek száma Perc Hírek száma Perc
II.12. (hétfő) 16 29 18 25 16 27 17 23 17 28
II.13. (kedd) 13 29 13 27 15 28 15 27 16 24
II.14. (szerda) 20 31 14 23 19 27 20 25 20 26
II.15. (csütörtök) 21 26 20 30 20 26 19 25 14 28
II.16. (péntek) 16 32 12 22 20 27 18 26 21 27
II.17. (szombat) 18 21 15 21 23 24 23 27 17 25
II.18. (vasárnap) 11 16 11 20 20 27 19 24 20 31
Összerakott hét
II.26. (hétfő) 16 28 16 25 17 27 17 26 21 27
III.6. (kedd) 20 28 19 28 21 27 20 22 22 30
III.14. (szerda) 20 29 19 26 18 27 19 24 18 27
III.22. (csütörtök) 19 28 19 28 23 27 20 28 15 27
III.30. (péntek) 22 30 26 30 22 27 18 27 12 28
IV.7. (szombat) 13 21 15 20 17 24 16 21 19 26
IV.15. (vasárnap) 9 15 12 20 22 27 21 22 24 26
Összes híregység 234 229 273 262 256

* A híradók időbeli terjedelmének számításakor nem vettük figyelembe a HírTV – és vasárnaponként az MTV – sporthíreit.

Az MTV híradóit mind a híregységek számát, mind a hosszúságot tekintve nagy szélsőségek jellemezték: előfordultak kilenc, de 22 híregységet tartalmazó híradások is, a terjedelmi határok pedig 15–16 perc és a több mint félóra között mozogtak. Mint a 4. táblázat adataiból egyértelműen kiolvasható, a nagy ingadozás a hétközi/hétvégi váltással függ össze: szokásos munkanapokon a Híradó este 18–20 híregységet közvetít átlagosan 28–29 perc terjedelemben, szombaton és vasárnap viszont lényegesen kevesebbet és rövidebben. (A néhány alkalommal félórás vagy annál is hosszabb terjedelem abból adódik, hogy a műsorvégi összefoglalás előtt néha igen hosszú előzetes látható a csatorna Este című műsoráról.) A vasárnapi hírműsor abban is eltér a szokásos hétköznapi híradóktól, hogy a sporthíreket is tartalmazza, ezeket azonban elemzésünk nem vette figyelembe.

Feltűnhet, hogy néhány hétköznapon, így február 12-én, 13-án, 16-án és 26-án az MTV hírműsora szokásos 28–29 perces hosszúsága ellenére az átlagosnál, a szokásosnál kevesebb híregységet tartalmazott. Ennek az a magyarázata, hogy ezeken a napokon néhány rendkívüli esemény (a miniszterelnök évértékelése, lövések a rendőrpalotára, az ellenzék vezetőjének évértékelése, paneltűz Debrecenben) vonta magára a figyelmet, és ezekről igen nagy terjedelmű beszámolók születtek, amelyek elfoglalták a helyet-időt. Ez a jelenség bizonyos mértékig a többi csatornánál is megfigyelhető, ha más eseménnyel kapcsolatban nem is, a rendőrpalotára leadott lövések ügyével összefüggésben (február 13.) feltétlenül.

A TV2 Tények című híradójának mennyiségi adatai meglehetősen hasonló képet mutatnak az MTV-n tapasztalthoz: jelentős ingadozások naponként mind a híregységek számában (11–26), mind a műsor hosszúságában (20–30 perc), a hétköznapokon nagyobb terjedelem, mint a hétvégeken, és néhány rendkívüli esemény erőteljes hatást gyakorol a műsorszerkezetre (február 13.: lövések a rendőrpalotára, február 26.: paneltűz Debrecenben).

Az RTL Klub Híradója hosszúságát tekintve a vizsgált műsorok között a legegyenletesebb: 14 hírműsorból tíz azonosan 27 perc hosszúságú volt, ettől csak a két szombat tért el jelentősebben (24 perc). A híregységek száma is kevésbé ingadozó, 15 és 23 között mozog. A február 13-án regisztrált legalacsonyabb híregységszámot itt is a rendőrpalota megtámadása magyarázza.

Az ATV hírműsorában a híregységek száma 15 és 23 között ingadozott, pontosan úgy, mint az RTL Klubnál, míg azonban az utóbbinál a műsorhosszúság viszonylag csekély mértékű ingadozását tapasztaltuk, az ATV híradóinak időtartama 21 és 28 perc között változott.

A HírTV híradásaiban a híregységek száma 15 és 24 között mozgott, ami az ATV-hez közeli tartomány, viszont az összes csatorna közül a HírTV híradásai voltak a viszonylag leghosszabbak 24 és 31 perc közötti terjedelemmel.

Még karakterisztikusabb képet kaphatunk, ha a naponkénti adatokat az átlagokat feltüntető mutatókba vonjuk össze (lásd a 6. táblázatot).

5. táblázat. A hírműsorok mennyiségi jellemzői

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Hírműsorok híregységeinek átlagos száma 16,6 16,6 19,6 18,7 18,5
Hírműsorok átlagos hossza percekben 25,9 24,6 26,6 24,8 27,14
Híregységek átlagos hossza percekben 1,6 1,5 1,3 1,3 1,5

Átlagosan az RTL Klub hírműsorai tartalmazták a legtöbb híregységet, majd az ATV és aztán a HírTV következett, a legkevesebb híregységet az MTV és a TV2 híradásai közvetítették. Az átlagos hosszúság tekintetében a HírTV híradásai álltak az első helyen (még a sporthírek nélkül is), a második helyre az RTL Klub hírműsorai kerültek, a harmadik hely az MTV-é lett. Ha azonban az MTV híradóinak átlagos hosszát a szombati-vasárnapi rövidített kiadások nélkül vennénk, akkor ennek a csatornának a (hétköznapi) hírműsorai kerülnének a hosszúsági lista első helyére 29,0 perccel. Továbbá: ha a HírTV híradóinak hosszába a sporthíreket is beleszámolnánk, akkor ismét ezé a csatornáé lenne az első hely közel 30 perccel. A TV2 és az ATV híradói viszont a terjedelem szerint mindenképpen az utolsó helyekre szorulnak. Ami pedig a híregységek átlagos hosszát illeti, ezen a téren az MTV vezeti a mezőnyt, aztán a TV2 és a HírTV következik. A legrövidebb híregységek az RTL Klub és az ATV híradóiban voltak láthatók.

Ha az 5. táblázat adatai alapján összefoglalóan kívánnánk megragadni, hogy a csatornák miképpen próbálják megoldani a „mi fér bele a híradások számára adott időkeretbe” problémát, akkor a következő jellemzések kínálkoznak (itt most félretéve azt a körülményt, hogy a korábbiak értelmében a híregységek és az események között nincs mindenütt egy az egyben megfelelés):

Természetesen nem állíthatjuk, hogy ezek a jellemzések a hírműsorok tudatosan követett stratégiáit írják le, a végeredmény azonban mégis mintha ezeknek a stratégiáknak a jelenlétét és működését igazolná.

4. A híregységek információhordozó elemei

A televíziós híradásokban nyelvi és képi információhordozó elemek, verbális és vizuális kódok működnek az üzenet átadásában. Verbális (orális) kód a műsorvezetői szöveg, a helyszíni tudósító szövege, a saját hangján megszólaltatott szereplő szövege; vizuális kód az állókép és a mozgókép. (Az előzőekben már említettük, hogy az orális szöveget kisebb-nagyobb mértékben mind az öt vizsgált hírműsorban rövidebb-hosszabb feliratok is kísérik, nyomatékosítják, a HírTV-ben pedig a képernyő alján szalagszerűen különféle írott információk is futnak. Mindezekkel az írott információkkal sem itt, sem a későbbiekben nem foglalkozunk külön.)

A verbális és a vizuális információhordozó elemek kombinációjával hat kategóriát hoztunk létre a vizsgált híregységek jellemzésére (lásd a 6. táblázatot). E hat kategória lefedi mindazokat az információközlési típusokat és újságírói műfajokat (hír, tudósítás, riport, interjú), amelyekkel a televíziós híradásokban találkozhatunk.

6. táblázat. Szöveg és kép a híregységekben (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Csak műsorvezetői szöveg 0,4 0,8 4,5 4,1 4,4
Műsorvezetői szöveg + állókép 0,0 1,3 0,0 1,7 0,8
Műsorvezetői szöveg + mozgókép 38,9 35,3 42,2 45,9 46,4
Műsorvezetői szöveg + szereplő saját hangján + mozgókép 7,1 7,3 7,8 15,4 12,9
Műsorvezetői szöveg + helyszíni tudósító szövege + mozgókép 5,3 4,2 4,8 3,7 4,0
Műsorvezetői szöveg + helyszíni tudósító szövege + szereplő saját hangján + mozgókép 48,2 44,1 40,7 29,0 31,4
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összes híregység 234 229 273 262 256

A televíziós technika jellegéből adódóan a híradókban a verbális (orális) szöveg és a mozgókép együttese uralkodik. Egészében véve alig fordulnak elő olyan híregységek, amelyekben ne jelenne meg kép, mégpedig meghatározóan mozgókép. A híregységek információhordozó elemeit tekintve igazán jelentős különbség tulajdonképpen csak aszerint mutatkozik az egyes csatornák között, hogy hírműsoraik milyen gyakran szólaltatják meg a szereplőket saját hangjukon, és milyen gyakran szólal meg bennük helyszíni tudósító. Ebből a szempontból az MTV1 és a TV2 híradásai állnak az élen, majd az RTL Klub következik, végül az ATV és a HírTV.

A hírműsorok nyilvánvalóan annál információgazdagabbaknak, annál attraktívabbaknak, annál hitelesebbeknek hatnak, minél nagyobb arányban mutatnak híregységeik mozgóképet a verbális szöveghez, minél gyakrabban vannak jelen tudósítóval az események helyszínein, és minél gyakrabban adnak lehetőséget a szereplőknek arra, hogy saját szavaikkal, saját hangjukon és saját arcukkal nyilatkozzanak, ne pedig az újságírók, szerkesztők foglalják össze mondanivalójukat. A vizsgált híradóknak az ezen mutatókkal mérhető információgazdagságát a 7. táblázat tünteti fel. (Megjegyezzük, hogy néhány – egészében véve elhanyagolható számú – esetben a megszólaltatni kívánt személyt a szerkesztők csak telefonon tudták elérni, így csak hanggal és esetleg állóképpel jelentek meg a műsorban. Ezeket az eseteket úgy vettük, mintha az érintett személyt beszéd közben látni is lehetett volna.)

7. táblázat. A híradások információgazdagsága csatornánként (az összes híregység százalékában)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Csak verbális szöveg 0,4 0,8 4,5 4,1 4,4
Mozgókép 99,6 97,9 95,5 94,2 94,8
Helyszíni jelenlét 53,5 48,4 45,5 32,7 35,4
Szereplő saját hangján 55,6 51,5 48,5 44,4 44,3
Összes híregység 234 229 273 262 256

Magától értetődő összhangban a 6. táblázattal, ezek az összesített adatok is egyértelműen az mutatják, hogy az MTV1 és a TV2 híradásai a leginkább információgazdagok: ezekben gyakorlatilag minden híregység tartalmaz mozgóképet, az eseményeknek a feléről helyszíni tudósítás számol be, és a híregységek közel kétharmada megszólaltat (legalább egy) szereplőt. A helyszíni jelenlétet az ATV és a HírTV tudja a legkevésbé biztosítani, az élő megszólaltatásban pedig velük együtt az RTL Klub is elmarad az élmezőnytől. Lehetséges, hogy az ATV és a HírTV helyszíni tudósítóval való jelenléteinek és élő riportjainak a szerényebb anyagi és technikai eszközök szabnak határt, míg az RTL Klub esetében inkább arról lehet szó, hogy az élő megszólaltatások viszonylag alacsonyabb aránya a (nem kis részt külföldi helyszínű) rövidebb híregységek viszonylag magas számával függ össze (lásd az 5. táblázatot).

Visszatérve a 6. táblázat kategóriáihoz, bár erről a későbbiekben még lesz szó, már itt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a „műsorvezetői szöveg” terminus mindegyik csatorna esetében kizárólag az események bemutatását célzó, leíró, tényközlésszerű szövegeket és a hírek közötti átvezetéseket, átkötéseket, előre- vagy visszautalásokat fed, és sehol sem jelent kommentárt vagy egyéb publicisztikát. Vagyis véleményjellegű szövegek, értékelő-elmélkedő publicisztikai műfajok egyáltalán nem fordultak elő az általunk vizsgált híranyagban. (Természetesen az, hogy egy szöveg tényközlésszerű leírás, egyáltalán nem jelent semmi olyat, hogy amit a szöveg tartalmaz, az valóban tény, valóban fennáll, valóban igaz.)

5. Híresemények, hírértékek

Elemeztük, hogy a vizsgált televíziós hírműsorok készítői milyen hírértékek alapján milyen típusú eseményeket preferálva szerkesztik meg napi hírkínálatukat. A média által intézményesen termelt hírvilág alakulása szempontjából döntő kérdés ugyanis, hogy az információs kapuőrként tevékenykedő hírszerkesztők az események sokaságából mit „engednek át”, mit tekintenek elég magas hírértékűnek ahhoz, hogy közöljék.

A széles körben elfogadott, már-már szabványosított hírértékek listáján feltétlenül ott találjuk az alábbi szempontokat: fenyegető veszélyek, konfliktusok; kiemelkedő teljesítmények, sikerek, rekordok; váratlanság, meglepetésszerűség; közelség, érintettség (térben és időben milyen közel a befogadókhoz); prominencia (ismertség, híresség, kiválóság, közkedveltség, népszerűség); deviancia, a normák megsértése; aktualitás, újdonság, érdekesség („mindenki erről beszél”); fontosság (Angelusz, 2003).2

A hírértékek körülhatárolnak néhány olyan jellegzetes eseménytípust, amelyek a híradások beszámolóinak a leggyakoribb tárgyai:

Az elsorolt hírértékek és eseménytípusok felhasználásával 12 elemből álló kategóriasort állítottunk fel annak megragadására, hogy a vizsgált televíziós híradók milyen hírértékeket mérlegelve és érvényesítve szelektálnak a közlésre kínálkozó eseményekből (lásd a 8. táblázatot).

Ha nem is azonos arányokkal, de az összes vizsgált hírműsorban a politikai rutinesemények vonják magukra a legnagyobb figyelmet, mégpedig túlnyomórészt a magyar bel- és külpolitika fejleményei. Íme néhány példa a vizsgált időszakból: Gyurcsány Ferenc évértékelése a Parlamentben (II. 12.), a kormány munkatervének ismertetése (II. 15.), a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése az ellenzék kivonulásával (II. 16.), Orbán Viktor évértékelő beszéde (II. 16.), Gyurcsány Ferenc látogatása Moszkvában Putyin elnöknél (II. 22.). És néhány példa a csekély számú külföldi politikai eseményre is: palesztin kormányalakítási próbálkozások (II. 15.), a Hágai Nemzetközi Bíróság a szrebrenicai vérengzés felelőseiről (II. 26.), iráni–brit vita a fogolyügyről (III. 30.).

A politika fejleményei iránti érdeklődés sorrendben az MTV1, majd a HírTV, aztán az ATV híradójában a legerősebb. Ezekhez a csatornákhoz képest a TV2 és az RTL Klub lényegesen kisebb teret szentel a politikai eseményeknek, ezen belül azonban (belpolitikai téren) az önkormányzati történések ennek a két forrásnak a híreiben kapják a viszonylag legnagyobb figyelmet.

8. táblázat. Híresemények a híradásokban (százalék)*

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Politikai rutinesemények 30,8 19,7 19,1 26,1 28,6
Kormányzat 10,2 6,6 7,1 9,8 7,7
Látogatások 3,4 1,2 1,1 2,3 2,1
Pártesemények 9,8 6,6 2,6 9,1 12,4
Parlament 4,7 0,8 1,9 2,3 2,6
Önkormányzatok 2,6 4,5 6,4 2,6 3,8
Egyéb rutinesemények 10,1 9,4 15,2 15,3 8,1
Tüntetések, tiltakozások, sztrájkok 8,1 6,1 5,1 5,8 13,7
Botrányok 2,7 4,5 3,4 2,2 3,4
Fegyveres konfliktus, háború, vagy ezzel fenyegető feszültségek 8,9 13,1 8,5 16,3 20,9
Veszélyek (környezetszennyezés, járványok) 3,8 4,5 5,1 4,3 1,3
Bűntények, devianciák 9,8 14,7 14,3 12,1 8,5
Katasztrófák, balesetek, szerencsétlenségek 7,7 7,8 8,5 5,1 6,8
Kiemelkedő teljesítmények, rekordok, jelentős díjak, kitüntetések 2,6 1,6 1,1 2,7 1,7
Színesek, érdekességek, hírességek 10,2 15,2 15,1 7,8 2,6
Médiaesemények (ünnepek, avatások, megnyitók) 2,6 1,2 2,6 0,4 3,4
Nincs esemény 2,6 2,0 1,9 1,9 0,8
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összes híregység 234 229 273 262 256

* Ez a táblázat együtt kezeli a külföldi és a hazai híranyagot, tehát nem tesz különbséget hazai és külföldi események között.

Az egyéb rutinesemények közé elsősorban a gazdaság szokásos történéseit (vállalati, tőzsdei hírek, pénzügyek, bankvilág, a termelés és a piacok mutatóinak változásai stb.) soroltuk. Ezeknek bemutatása az összes csatorna hírműsoraiban jelentős, a vizsgált napokban azonban különösen az RTL Klub és az ATV emelkedett ki a gazdasági-pénzügyi fejlemények viszonylag gyakori napirendre tűzésével.

Tüntetésekről, tiltakozásokról, sztrájkokról külföldi helyszínekről is érkezett néhány tudósítás, a televíziós hírek által kiemelt ilyen típusú konfliktusos események túlnyomó többsége azonban hazai földön zajlott, mégpedig elsősorban az egészségügyi reformintézkedésekkel, kórházátszervezésekkel és -bezárásokkal kapcsolatban, valamint iskolabezárási és -átalakítási tervekkel összefüggésben. Például: Fidesz-tüntetés a Budai Gyerekkórház bezárása ellen (II. 17.), kórházátszervezés miatti tüntetés Hódmezővásárhelyen (II. 18.), a szakiskolák ügye miatt tüntetés a budapesti városháza előtt (II. 14.). A kormányintézkedések elleni tiltakozások a HírTV híradásaiban kerültek a leggyakrabban terítékre, azután – jóval lemaradva – az MTV következett; a többi csatorna viszont mérsékeltebb figyelemmel kísérte a tiltakozó akciókat.

Bár jó néhány belpolitikai híregységben megjelent a „botrányos” minősítés (például több híregységben botrányosnak nevezték a Nemzetbiztonsági Bizottság fentebb már említett ülését – II. 16.), „valódi” botrány (abban az értelemben, hogy eltitkolni szándékolt sötét ügy került nyilvánosságra) valójában csak kettő jelent meg a híradásokban: a német szemétbotrány (illegális szemétszállítás Németországból Magyarországra – II. 15.), illetve a húsbotrány (ismeretlen eredetű, lejárt szavatosságú húsáru forgalomba hozatala – II. 16.).

A fegyveres konfliktusok, háborúk a külföldről érkezett híranyagoknak voltak a vezető témái. E téren is a HírTV emelkedett ki társai közül, mégpedig annak köszönhetően, hogy szinte minden vizsgált napon beszámolt az erőszakkal telített izraeli–palesztin viszály és az iraki háború fejleményeiről. Mivel társainál a TV2 és az ATV is több külföldi hírt adott, a fegyveres összecsapások ezeknek a csatornáknak a hírműsoraiban is viszonylag gyakran feltűntek.

A fenyegető veszélyek kategóriáját nagyrészt a madárinfluenzával kapcsolatos hazai és külföldi események töltötték ki, például: brit madárvírus-vád Magyarország ellen (II. 15.), madárvírus Oroszországban (II. 17), madárinfluenza költöző madaraktól (III. 30.). Ezen kívül környezetvédelmi veszélyekről és járványokról is voltak híradások, például: Ausztriából szennyezés a Rábán (II. 13.), influenzajárvány Csongrádban (II. 13.).

Bűnügyek – hazaiak, de külföldiek is – a TV2 és az RTL Klub hírműsoraiban szerepeltek a legnagyobb súllyal, de a többi csatorna híradásaiban is jelentős gyakorisággal voltak jelen, nyilvánvalóan annak köszönhetően, hogy a mintába került napokon néhány joggal rendkívülinek minősíthető bűncselekmény, illetve elfogás, lelepleződés történt. Például: lövések a rendőrpalotára (II. 13.), a veszprémi postásgyilkos elfogása és kapcsolatba hozása a hírhedt móri bankrablással (II. 18), pénzszállító autó megtámadása az autópályán (III. 22.).

Katasztrófákról, balesetekről, szerencsétlenségekről az összes híradóban kevesebb híregység számolt be, mint bűntényekről, de azért a közönség a vizsgált időszakban is jó néhány ilyen eseményről értesülhetett (bel- és külföldről is). Például földrengés Spanyolországban és Portugáliában (II. 12.), magyar hegymászók halála Olaszországban (II. 12.), tűz Debrecenben egy panelházban (II. 26.), földrengés Indonéziában (III. 06.).

Kiemelkedő teljesítményekről – egy-egy kitüntetés átadását leszámítva (például: Földi Imre egykori súlyemelő bajnok kitüntetése – II. 13.) – csak elszórtan esett szó; például: magyar tudományos szenzáció a két egyensúlyi helyzetű test (II. 12.). A színes hírek kategóriájába sorolt érdekességek és a hírességekről szóló értesülések viszont a HírTV kivételével mindegyik csatorna híradójában viszonylag gyakoriak voltak, de különösen a TV2 és az RTL Klub hírműsoraiban. Például: Valentin nap sok országban (II. 14.), részeg horgász cápát fogott Ausztráliában (II. 16.), Silvester Stallone őrizetbe vétele Ausztráliában (II. 17.), 236 cm magas férfi Kínában és egy 272 cm-es orosz (III. 30.).

A médiaesemények tipikus példáinak tekinthetők az Oscar-díj ünnepélyes átadása, amiről az összes vizsgált hírműsor tudósított (II. 26.), vagy a pápa húsvéti ünnepi megjelenései és megszólalásai Rómában (IV. 7.), amelyekről szintén több tévéhíradó beszámolt. A médiaesemények gyakorisága természetesen nem magas, hiszen a lényegükhöz tartozik a rendkívüliség, az ünnepi alkalomszerűség, a kivételesség.

Korábban már utaltunk rá, hogy néhány híregység valójában nem a híradást megelőzően bekövetkezett eseményt ír le, hanem valamilyen állapotot, helyzetet, tendenciát rögzít; például: kevés adomány érkezik az egészségügyi alapítványokhoz (RTL Klub, II. 14.), Egerben gond a pincék beomlása (TV2, RTL Klub, III. 06.), sok az allergiás gyerek Magyarországon (RTL Klub, IV. 15.). Az ilyen nem eseményszerű híregységek azonban egyik híradóban sem fordultak elő gyakran.

Most vizsgáljuk meg, hogy az egyes csatornák hírműsorai milyen hírértékeket, milyen eseménytípusokat preferálnak leginkább, milyen események adják a fő profiljukat.

Az MTV1 esti Híradóját erős közéleti-politikai profil jellemzi: híregységeinek közel a harmada bel- és külpolitikai eseményekkel foglalkozik, de ezt a profilt erősítik a tüntetések, a tiltakozások és a főleg gazdasági tartalmú egyéb rutinesemények, valamint a (külföldi helyszínű) fegyveres konfliktusok és háborúk kategóriájába tartozó híregységek is, hiszen ezeknek a kategóriáknak is nyilvánvalóak a bel- vagy külpolitikai vonatkozásaik. Összességében az MTV1 hírműsorának közel 60 százalékára a politikai-közéleti orientáció nyomja rá a bélyegét. A fennmaradó hányad nagy részét – az anyag egészének mintegy 28 százalékában – a bulvárérdeklődést is felkelteni képes bűnügyek, katasztrófák-balesetek és színes hírek, érdekességek töltik ki.

A TV2 és az RTL Klub hírműsorai profiljukban meglehetősen hasonlóak egymáshoz: mindkét csatornán politikai-közéleti tartalmú híregységek (politikai és egyéb rutinesemények, tüntetések, tiltakozások és fegyveres, háborús konfliktusok) teszik ki a híranyag nem egészen felét (közel 48 %-át), és mindkét csatornán magas (37 %-ot meghaladó) a bűnügyek, a katasztrófák-balesetek és a színes hírek, érdekességek aránya. Megállapítható tehát, hogy a két nagy kereskedelmi csatorna híradásaiban a közszolgálati csatorna híradóihoz képest valamivel gyengébb a politikai-közéleti profil és erősebb a bulvár irányultság.

A HírTV 21 órai híradójában kiemelkedően magas, a 70 százalékot is meghaladó a politikai-közéleti tartalmú híregységek aránya (különösen a külföldi fegyveres, háborús konfliktusokról, továbbá a hazai tüntetésekről, tiltakozásokról szóló híregységek viszonylag gyakoriak), viszont a többi hírműsorral összevetve lényegesen alacsonyabb – nem egészen 18 százaléknyi – a bűntények, a katasztrófák-balesetek, de különösen a színes hírek, érdekességek részesedése. Vagyis a HírTV hírszerkesztését igen erős politikai-közéleti irányultság jellemzi, miközben kevésbé vonzódik a bulvár-, azaz a bűnügyi, illetve a könnyedebb, szórakoztatóbb témákhoz.

Az ATV hírműsoraiban mintegy 64 százalékot tesznek ki a politikai-közéleti tárgyú híregységek (politikai és nem politikai rutinesemények, tüntetések, tiltakozások és külföldi fegyveres konfliktusok, háborúk) és 23 százalékot a bűntények, katasztrófák-balesetek és színes hírek, érdekességek. Hírszerkesztői profilját tekintve tehát az ATV az MTV és a HírTV között helyezkedik el: a politikai közéleti irányultságot tekintve az előbbit felülmúlja, az utóbbitól elmarad, miközben az előbbihez képest gyengébb, az utóbbihoz képest erősebb a bulvárhoz való vonzódása.

6. Helyszínek, társadalmi alrendszerek, közügyek

A híradásokban érvényesülő hírértékek és szelekciós szempontok vizsgálatát annak számbavételével folytatjuk, hogy a belföldi híranyag milyen társadalmi alrendszereket és milyen ügyeket jelenít meg. Először tehát azt kell tisztázni: milyen arányban reprezentálódnak külföldi és belföldi helyszínek? Egészében véve a vizsgált hírműsorok kétharmadát olyan híregységek alkotják, amelyek hazai eseményekről, állapotokról informálnak (lásd a 9. táblázatot).

9. táblázat. A híresemények helyszíne (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Külföld 26,7 38,6 26,8 32,2 30,9
Belföld 73,3 61,4 73,2 67,8 69,1
Budapest 39,5 29,4 27,1 39,2 42,7
vidéki város 14,0 14,8 19,7 13,6 12,9
falu, tanya 4,5 8,2 12,6 3,7 4,7
az ország egésze, az ország általában (vidék általában, megye, régió) 15,3 8,9 13,7 11,2 8,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összes híregység 234 229 273 262 256

Külföldi helyszínű hírek legnagyobb arányban a TV2 és az ATV műsorában voltak láthatók, a legalacsonyabb arányban az MTV és az RTL Klub híradásaiban; a HírTV közbeeső helyet foglalt el. (Azok a híregységek, amelyek nem eseményt, hanem valamilyen helyzetet, állapotot, tendenciát írnak le, többségükben szintén hazai kötődésűek voltak.) Megerősítve számos nemzetközi összehasonlító kutatás eredményeit, külföldi esemény képernyőre kerülésének leginkább akkor volt esélye, ha a hírértéket növelő körülmények közül legalább az egyik fennállt a következők közül: fegyveres konfliktus, háborús összecsapás vagy legalábbis annak közvetlen veszélye; a világ valamelyik ismert feszültséggóca (Közel-Kelet, Irán, Irak, Észak-Korea stb.); nagyhatalom érintettsége; drámaian nagy katasztrófa vagy bűntény; hírességek, világsztárok; meghökkentő, szenzációszámba menő érdekességek, különlegességek, extremitások; közvetlen magyar érintettség. Néhány jellegzetes példa: magyar bombakereső kutyák Afganisztánban (II. 12.), megállapodás Észak-Korea atomprogramjáról (II. 13.), vita az USA-ban az iraki csapatokról (II. 17.), Clint Eastwood francia becsületrendje (II. 17.), három hete egyfolytában csuklik egy lány Amerikában (III. 17.), Harry herceg Irakban szolgál majd (II. 17.), földrengés Indonéziában (III. 6.), fiatalkorú bandák gyilkolnak Londonban (IV. 7.).

A belföldi helyszínek között mindegyik csatornán Budapest volt a leggyakoribb helyszín: a legmagasabb arányban azokban a hírműsorokban, ahol nagyon erős volt a hazai politika iránti érdeklődés. Az összefüggés nyilvánvaló: politikai közéletünknek a főváros a legfőbb helyszíne.

A Budapest-centrikusság az RTL Klub és a TV2 hírműsoraiban érvényesült a viszonylag legkevésbé. Ennek nem utolsósorban az volt az oka, hogy e két csatornán a nagy mennyiségű „színes” nagyrészt hazai vidéki helyszínekről „érkezett”. Például: gólyák tavaszi visszatérése (II. 26.), a szegedi vadasparkban született kengurut a gondozója neveli (II. 26.), rejtélyes betegség Nagykanizsán (IV. 7.).

Rátérve a hírműsorokban érintett társadalmi alrendszerekre, a gyakorisági adatokból képet alkothatunk arról, hogy a vizsgált csatornák híradói milyen mértékben tartják és láttatják fontosnak a társadalmi lét különféle területeit (lásd a 10. táblázatot).

Csatornánként jelentős különbséggel ugyan, de az összes híradóban a politikai szférára irányul a legnagyobb figyelem. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy – mint a 7. táblázatban láthattuk – az összes csatornán a politikai (rutin)események a leginkább gyakoriak, hanem abban is, hogy az eredendően más alrendszerekhez köthető események és ügyek gyakran átpolitizálódnak, politikai eseményként és ügyként (is) értelmeződnek, majd így jelennek meg a médiában is. Például az egészségügyi vagy az oktatásügyi átalakítások, reformok eredendően tisztán szakmai fejleményei és problémái pártfüggő, hatalompolitikai megközelítések következtében politikai viták és összeütközések tárgyaivá válnak, és többnyire ennek az átpolitizálódásnak köszönhetően kerülnek fel a televíziós híradások napirendjére. Ha az egészségügy nem lenne a kormányoldal és az ellenzék éles rivalizálásának terepe, valószínűleg egyik televíziós csatornát sem érdekelné különösebben, hogy hány aktív ágy van egy kórházban stb.

10. táblázat. A belföldi híregységekben érintett társadalmi alrendszerek (százalékban)*

MTV1 TV2 RTL Klub ATV Hír TV
Politika 40,6 24,3 23,9 35,3 47,0
Belpolitika 33,5 22,3 23,4 32,9 43,6
Külpolitika 7,1 2,1 0,5 2,4 3,4
Gazdaság 17,6 10,5 14,4 14,5 9,5
Állam, rend, közbiztonság 17,6 31,5 27,4 23,0 16,2
Honvédelem 1,8 1,4 0,5 0,0 0,5
Jog, igazságszolgáltatás 4,7 6,3 4,9 4,2 3,4
Egészségügy 14,1 14,7 16,4 15,2 16,8
Oktatásügy 5,5 4,5 5,9 4,4 7,0
Kultúra 7,6 8,4 8,5 7,3 7,3
Közösségek, civil szféra 1,2 2,1 4,5 0,6 2,8
Egyházak, vallási élet 1,8 0,0 0,0 0,0 1,1
Kommunikáció, média 3,5 0,7 0,9 1,8 2,2
Környezet, környezetvédelem 2,9 5,7 4,0 0,6 0,5
Összes belföldi híregység 170 143 201 165 179

* Az összeg nem egyenlő 100 százalékkal, mivel ugyanaz a híregység több társadalmi alrendszert is érinthetett.

A figyelem mértékét tekintve sorrendben az állam, a rend, a közbiztonság területe következik, amit nyilvánvalóan az a már említett körülmény magyaráz, hogy a vizsgált időszakban több rendkívüli bűntény történt. A gazdaság – az MTV1 kivételével – mindenütt hátrébb szorul, sőt a legtöbb hírműsorban az egészségügy is megelőzi, ami elsődlegesen az egészségügy átalakításának indulásával magyarázható (vizitdíj, kórházi ápolási díj, kórházak bezárása, illetve összevonása), ami ellen (az ellenzék felfokozott aktivitása nyomán) azonnal tiltakozások, tüntetések kezdődtek. Az oktatásügy is szinte kizárólag kormányzati, önkormányzati intézkedések, illetve az ellenük való fellépések kapcsán jelent meg a hírműsorokban, azonban lényegesen szerényebb figyelmet vont magára, mint az állampolgári érzékenységeket fájdalmasan érintő és éppen ezért a közbeszédnek nagyon hálás témát kínáló egészségügy. A kulturális szféra a politikához vagy a gazdasághoz képest lényegesen kisebb, de azért jól érzékelhető súllyal volt jelen a híradós tematikákban, amiben azonban nem feltétlenül a kultúra magasabb értékei iránti érzékenység játszott szerepet – bár esetenként vitathatatlanul az is; például a Szépművészeti Múzeum van Gogh-kiállításának nagy sikere (II. 15.), a pécsi Kamera Hungária televíziós fesztivál (III. 30.) –, hanem az, hogy a színes hírek, érdekességek, hírességek nem kis része a kultúra világához kötődött; például: Budapestre jön a Rolling Stones (III. 22.), húsvéti nyúlsimogatás a budapesti állatkertben (IV. 7.). Az előbbi területeknél egészében véve ritkábban érintett jog, igazságszolgáltatás tartalmai – gyakran szoros összefüggésben a bűnügyekkel – elsősorban bírósági tárgyalásokról, ítélkezésekről, folyamatban lévő eljárásokról szóló híregységekben jelentkeztek, például: Toller László balesetének pere (II. 14.), a Tocsik-per tíz éve (II. 14), a maffiaper tárgyalása (III. 6.), Kaiser Ede ékszerlopásért a bíróság előtt (III. 6.). A néhány csatornán alkalomszerűen feltűnő környezet és környezetvédelem kérdéseit leszámítva (például: környezetszennyező trágyalé folyik egy folyóba – II. 15., a húsbotrányban lefoglalt hús megsemmisítése környezetbarát biológiai módszerrel – II. 16., német szemét Magyarországon – II. 16.), a többi társadalmi alrendszer – honvédelem, vallás, egyházi élet, média és kommunikáció – csak alig érzékelhető gyakorisággal, illetve csak egy-egy csatornához köthetően fordult elő a hírműsorokban. Például egyházi tárgyú hírek csak az MTV és a HírTV híradásaiban fordultak elő, és szinte kizárólag a húsvéti ünnepekkel kapcsolatban.

Az egyes csatornák hírszerkesztési gyakorlatát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy – a 7. táblázat kapcsán mondottakkal összhangban – a HírTV és az MTV híradói a politika iránti erős érdeklődésükkel tűnnek ki, a bűnügyekről előszeretettel tudósító TV2 és RTL Klub hírműsorai viszont az állam, a rend, a közbiztonság területét érintő közléseik viszonylag magas arányával emelkednek ki társaik közül, az ATV pedig mindkét vonatkozásban közbenső helyet foglal el az előbbiek és az utóbbiak között.

A 11. táblázat még konkrétabb adalékokkal szolgál a médiafigyelem alakulásáról: azt tünteti fel, hogy melyek voltak azok az ügyek, amelyek a televíziós híradók tükrében a közszereplők megnyilatkozásainak, vitáinak, cselekvéseinek a tárgyát képezték, és amelyek körül a híregységekben bemutatott események (kormányzati lépések, sajtótájékoztatók, viták, tiltakozások stb.) forogtak. (A táblázathoz zárójelben egy fontos technikai kiegészítést kell fűznünk. Már 14 napnyi híranyagban is rengeteg kisebb-nagyobb, országos vagy lokális ügy exponálódik. Ezek túlnyomó többségét egy-egy csatornán csak egyetlen híregységben említik. Azért, hogy ezek az egyszeri említések ne eredményezzenek áttekinthetetlenül hosszú listát, a 11. táblázatba csak azokat az ügyeket foglaltuk, amelyekről legalább két híregység is említést tett valamelyik csatornán. Így a táblázat adataiban nem szerepelnek azok az ügyek, amelyek akár mind az öt csatorna műsorában előfordultak, de mindegyikében csak egyetlen híregységben. Ilyen például: Illés Zoltánt feljelentette a csepeli önkormányzat – II. 13., digitális táblák az iskolákban – II. 14., Gyurcsány Ferenc a Fiatal Baloldal Che Guevara rendezvényén – II. 17., félpályás útlezárásos tüntetés – II. 17., beteg halála a mentőben Hódmezővásárhely és Szentes között – IV. 7.)

11. táblázat. A leginkább tematizált ügyek csatornánként (az ügyeket említő híregységek abszolút száma)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV Összes csatorna
Kórházátszervezés, -bezárás 8 3 7 8 18 44
Fenyegetések (fenyegető videók, levelek stb.) 2 6 6 8 10 32
Vizitdíj 8 5 5 4 9 31
Márc. 15. előkészületei 8 6 5 2 7 28
Lövések a rendőrpalotára 5 6 5 3 6 25
Iskolabezárások 4 3 3 3 6 19
Postásgyilkos elfogása (móri szálak) 3 3 3 5 3 17
Madárinfluenza 2 3 4 2 4 15
Tüntetések, rendőri erőszak, Morvai-bizottság 1 1 1 3 7 13
Húsbotrány 2 3 2 3 1 11
Gumilövedékek használata, illetve betiltása 2 1 1 2 5 11
Fidesz-népszavazás 2 2 2 2 2 10
Gyógyszerügyek 3 2 1 2 2 10
Holokauszt 1 1 1 3 3 9
MNB-elnök jelölése 2 1 2 2 2 9
Influenzajárvány – 3 2 3 – 8
Ferihegyi sztrájk 1 1 1 2 3 8
Elvárt adó helyett másik adó 2 1 2 1 1 7
Gyurcsány–Putyin találkozó 1 2 1 1 2 7
Német szemét Magyarországon 1 3 1 1 1 7
Gázszámlák 1 1 2 2 1 7
4-es metró 1 3 1 1 1 7
Regisztrációs adó 2 1 1 2 – 6
Debreceni paneltűz 1 2 1 1 1 6
Gyerekpornó: törvénymódosít. 1 1 1 1 2 6
Kordonbontás a Kossuth téren 1 1 1 1 2 6
TomCat akciói – – – – 3 3

Egészében véve az említések gyakorisági listájának elején az egészségügyben bekövetkezett, illetve az oktatásügyben várható változásokat (kórház-átalakítások, vizitdíj, iskolabezárások), a belpolitikai feszültségekre, megosztottságra utaló fejleményeket (fenyegetések, előkészületek március 15-ére), a nagy bűnügyeket (lövések a rendőrpalotára, a postásgyilkos elfogása), valamint egy fenyegető természeti veszélyt (madárinfluenza) találunk, de a (politikai) szembenállásnak és megosztottságnak (Fidesz-népszavazás, Morvai-bizottság, gumilövedék használata a tüntetéseken, sztrájk Ferihegyen, kordonbontás), az anyagi életfeltételekre kedvezőtlenül ható körülményeknek (gyógyszerügyek, gázszámlák) és különféle veszélyeknek (húsbotrány, influenzajárvány, német szemét Magyarországon, tűzvész) a mozzanatai a kevésbé gyakran tárgyalt ügyek között is jelen vannak. Következésképpen az összes híradóról az mondható el, hogy a bennük tárgyalt közügyekből a közönség számára kevéssé megnyugtató, feszültségekkel, veszélyekkel teli kép bontakozik ki.

A leginkább tematizált ügyek listáját tekintve egyedül a HírTV tér el karakteresen a többi csatornától. Ennek híradója a többi hírműsorhoz képest lényegesen gyakrabban (lényegesen több híregységben) érint olyan, (belpolitikai) feszültségekre és megosztottságra utaló ügyeket (kórház-átalakítás és -bezárás, vizitdíj, iskolabezárások, Morvai-bizottság, gumilövedékek használata, tiltása, gyerekpornó, a gázszámlázás zavarai), amelyek a kormányoldal gyengeségét, tevékenységének elhibázottságát, kártékonyságát jelzik, illetve amelyek kapcsán ilyen tartalmú kritika fogalmazható meg vele szemben.

7. Kiemelt témák és események

Az öt vizsgált hírműsor (mint már volt róla szó) azokat a témákat, eseményeket, amelyeket különösen fontosnak tart, illetve amelyektől a nézők figyelmének megragadását reméli, már a részletes hírek előtt kiemeli. A head­line-oknak a 12. táblázaton látható témaszerkezete sokban, de nem mindenben hasonlít arra a tematikus képre, amelyet a fentiekben tárgyalt 8–11. táblázatok tükröztek a hírek tartalmi összetételéről. Így például az RTL Klub headline-jai a politikai-közéleti eseményeket és ügyeket kevésbé hangsúlyozzák, a bűnügyeket és a színes híreket viszont jobban kiemelik, mint amilyen súllyal azok a részletes híranyagban szerepelnek. Ez arra látszik utalni, hogy az RTL Klub a headline-t fokozott mértékben igyekszik arra használni, hogy – akármi legyen is a híradó tartalma egyébként – a bulvártémák ígéretével a legszélesebb közönséget a képernyő előtt tartsa és a műsora hatókörébe vonja.

12. táblázat A headline-okban kiemelt híregységek tartalmi típusai (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Belpolitika 12,7 19,2 4,6 33,3 29,4
Külpolitika 1,8 1,9 0 1,9 0
Gazdaság 7,3 3,8 0 5,9 2,3
Igazságügy, bíróságok 0 0 0 0 0
Egészségügy 14,5 5,7 13,9 11,7 18,2
Környezet 1,8 1,9 0 0 2,3
Oktatásügy 0 1,9 0 0 2,3
Kultúra 5,4 0 0 0 0
Veszélyek 3,6 5,7 2,3 7,8 2,3
Külföld (politika) 9,1 3,8 0 3,9 22,7
Balesetek, katasztrófák 7,3 7,7 13,9 3,9 2,3
Bűnügyek 16,4 26,9 32,6 19,6 15,9
Színesek, érdekességek 15,7 18,3 25,6 9,8 2,3
Egyéb 4,3 3,1 6,9 1,9 0
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A kiemelt összes híregység 56 53 43 47 44

Ezzel szemben az ATV, de különösen a HírTV headline-jai nem annyira a borzongató bűnügyekkel és az érdekességekkel, hanem a politikai tartalmak ígéretével akarják megfogni a közönséget – mintha az RTL Klub hírszerkesztése a bulvárérdeklődésű, az ATV-é, de még inkább a HírTV-é a politikai igényű közönségréteget célozná meg. Továbbá: ebben a vonatkozásban a TV2 mintha az előbbi, az MTV1 az utóbbi csatornákhoz állna közel.

Míg a kedvcsináló headline-okban (a HírTV-t leszámítva) jelentős arányokban fordulnak elő bulvár irányultságú elemek, a részletes híradásokban a híráram nagy figyelmet vonzó első helyein jelentős részt komoly politikai-közéleti témákat találunk. Az adatok az MTV1, az ATV, de különösképpen a HírTV esetében ismét a politikai-közéleti hírszerkesztői irányultság erősségét jelzik (lásd a 13. táblázatot).

A híradások első négy híregysége között csak elvétve fordulnak elő bulvár irányultságú színes hírek, érdekességek. A szintén a bulvár kedvenc témái közé tartozó bűnügyek itteni kiugróan nagy gyakoriságát mind az öt csatornán magától értetődően magyarázzák a vizsgált időszakban történt rendkívüli bűncselekmények.

13. táblázat A híradások első négy híregységének tartalmi típusai (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Belpolitika 39,3 28,6 14,5 46,4 55,4
Külpolitika 1,8 1,8 0 3,6 3,6
Gazdaság 5,4 5,4 3,6 3,6 0
Igazságügy, bíróságok 1,8 7,1 1,8 0 3,6
Egészségügy 17,8 10,7 19,6 10,7 14,3
Környezet 0 0 1,8 0 0
Oktatásügy 1,8 3,6 5,4 0 0
Kultúra 0 0 0 0 0
Veszélyek 3,6 7,1 8,9 3,6 0
Külföld (politika) 1,8 0 0 1,8 1,8
Balesetek, katasztrófák 3,6 5,4 12,5 1,8 1,8
Bűnügyek 21,4 23,2 26,8 26,8 16,1
Színesek, érdekességek 0 1,8 0 1,8 0
Egyéb 1,8 5,4 5,1 0 3,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A híradások első négy helyén előfordult összes híregység 56 56 56 56 56

A témák, események kiemelésének tárgyköréhez tartozik az a kérdés, hogy a híradók egészében milyen sorrendben, milyen szerkezetben követik egymást a különféle tartalmi típusba tartozó híregységek: mi az, ami rendszerint elöl áll, mi az, ami általában hátrébb szorul, és mi az, ami nagy valószínűséggel a műsor végére kerül? (A sorrendiségnek olyan általános kommunikációs tapasztalatokra épülő megfontolásokból van jelentősége, hogy az az információ, amely egy sorban elöl áll, fontosabbnak hat, mint az, amely hátrébb következik.) Nagy általánosságban, tendenciaszerűen mind az öt híradóra az a jellemző, hogy a műsor legelején (a headben is), az első helyeken kiemelt komoly és fontos politikai-közéleti eseményekről szóló híregységek állnak; a komoly politikai-közéleti témákban a belföldi hírek megelőzik a külföldieket; a külföldi hírek nem vegyülnek el a belföldiekkel, hanem egy összefüggő, belföldi hírekkel nem megszakított blokkot alkotnak; a bulvár-műsoregységek hátrébb, a műsor második felébe kerülnek. Ám hangsúlyozni kell, hogy ezek nem abszolút szabályok, hanem inkább csak tendenciaszerűen érvényesülő rendezési elvek, amelyeket bármikor felülírhat egy váratlan, rendkívüli, nagy hírértékű esemény. Például a rendőrpalotára leadott géppisztoly-sorozat bűnügyi híre február 13-án minden politikai-közéleti eseményt maga mögé utasított.

Általában a híradók harmada-fele táján jelentkezik a már említett belső előzetes. A tisztán bulvárhíreket gyakorlatilag nem közlő HírTV-t leszámítva a hírműsorok belső előzeteseiben az érdekességek és a bulvárelemek lényegesen nagyobb szerepet játszanak, mint a műsor elején álló headline-okban: mind az ATV, mind az MTV, mind a két nagy kereskedelmi adó hírműsorainak belső előzeteseiben legalább egy olyan előrejelzést találunk, amely valamilyen színes vagy tisztán bulvártémát kínál a műsor hátralévő részében.

8. Konfliktusok és erőszak a híregységekben

A tévéhíradók világképének fontos, a kutatásokban világszerte gyakran érintett vonása a konfliktusosság és az erőszakkal való telítettség, vagyis az, hogy a társadalmi környezetet milyen arányban ábrázolják konfliktusokkal és erőszakkal áthatottnak. Konfliktusosnak tekintettünk minden olyan (bel- vagy külföldi helyszínű) híregységet, amely valamilyen érdekütközésről szól, kezdve a (parlamenti) pártok nézetkülönbségeitől, vitáitól, szócsatáitól a tiltakozásokon, sztrájkokon, tüntetéseken keresztül a fizikai összecsapásokig, a fegyveres harcokig, a háborúkig. Hangsúlyoznunk kell, hogy valamely híregységet csak akkor soroltunk a konfliktusosak közé, ha benne a konfliktus világosan megjelent, jól felismerhetően ábrázolódott. Ez azt jelenti, hogy nem minősítettünk konfliktusosnak egy híregységet pusztán azért, mert olyan ügyről szólt, vagy olyan ügyet említett, amellyel kapcsolatban gyakran bontakoznak ki viták, összeütközések, vagy amelyekről köztudott, hogy konfliktusok tárgya, forrása. Így például, bár a vizsgált időszakban a vizitdíj a kormányoldal és az ellenzék közötti nézetütközések és konfrontációk állandó tárgya volt, nem tekintettük konfliktusosnak azokat a híreket, amelyek a vizitdíjjal kapcsolatban csak arról informáltak, hogy az egyik vagy a másik kórházban miképpen oldják meg a beszedését, vagy hogyan zajlott a bevezetése utáni első nap. Ha viszont arról (is) esett szó, hogy az ellenzék a vizitdíj azonnali felfüggesztését és az egészségügyi miniszter lemondását követelte, akkor a szóban forgó híregysége(ke)t a konfliktusosok közé soroltuk.

Mint a 14. táblázat mutatja, a vizsgált hírműsorok, ha egymáshoz képest különböző arányokban is, de mindenképpen igen jelentős teret szentelnek konfliktusos eseményeknek. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a konfliktusok, érdekütközések, viták nélküli „normál” ügymeneteknek rendszerint alacsony a hírértékük: ha valami megy a maga megszokott útján, nincs róla mit beszélni.

14. táblázat. A híregységek konfliktusos jellege (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Konfliktusos 32,8 43,3 35,6 39,1 54,8
Nincs konfliktus 67,2 56,6 64,4 60,9 45,2
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összes híregység 234 229 273 262 256

A legkevésbé konfliktusorientált a közszolgálati televízió híradója. Sorrendben az RTL Klub, aztán az ATV, majd a TV2 hírműsoraiban egyre több konfrontatív eseményt találunk. A vizsgált csatornák közül azonban a leggyakrabban a HírTV közöl konfliktusos híregységeket. Ezek fő forrása a hazai belpolitika, a kormányoldal és az ellenzék ütközése, mégpedig – a HírTV baloldalellenes és kormánykritikus beállítódásának jegyében – jelentős részt a balliberális kormányzat tevékenységének elutasítása, az ellene folytatott tiltakozások és tüntetések. Emellett azonban a külföld is szép számmal kínál konfliktusos eseményeket, és – mint emlékezhetünk – a HírTV szinte naponta közöl híreket az izraeli–arab ütközésekről és az iraki háborúról, de más konfrontációkról is.

Tágabb és szűkebb világunk, társadalmi környezetünk, mindennapi életünk természetszerűleg a médiától függetlenül tele van érdekütközésekkel, konfliktusokkal. A televízió által uralt kulturális környezet állapotáért aggódók rendszerint nem is önmagában azt tartják problematikusnak, hogy a tévéműsor közvetítette valóságos vagy fiktív világok konfliktusok sokaságát hordozzák magukban, hanem azt, hogy a konfliktusok, érdekütközések erőszakos eszközökkel, fizikai erővel vagy éppen fegyverekkel történő megoldásának – nemritkán naturalisztikus – ábrázolásai egy erőszakos és félelmetes világ képét kultiválják, és az erőszaknak vagy éppen a félelemnek-menekülésnek a szocializációs mintáit kínálják (lásd Gerbner, 2000). Erre a problematikára tekintve tettük fel a kérdést: vajon a vizsgált televíziós hírműsorok milyen arányban közvetítenek erőszakos, félelmet keltő tartalmakat a közönségük felé?

Elsőként azt vettük szemügyre, hogy a hírműsorokban terítékre került konfliktusoknak, konfrontációknak mekkora hányada a szó szorosabb értelmében vett fizikai erőszak (emberi élet kioltása, ennek kísérlete, utcai összecsapás, fegyveres harc, háború), és mekkora hányad a szimbolikus, kommunikációs természetű ütközés, tehát például a parlamenti vita, a tévékamerák előtti verbális összecsapás, a sajtótájékoztatókon a másik fél álláspontjának, tetteinek bírálata, elutasítása, a békés tüntetés, a bejelentett sztrájk stb. (lásd a 15. táblázatot).

15. táblázat. A híregységekben bemutatott konfliktusok természete (százalékban)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Fizikai ütközés, erőszak, fegyveres harc, háború 44,7 48,5 56,1 46,6 35,2
Szimbolikus, kommunikációs, parlamentáris ütközés 55,3 51,5 43,9 53,4 64,8
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összes konfliktusos híregység 77 99 97 102 140

A bemutatott konfliktusok az RTL Klub hírműsoraiban bizonyultak a viszonylag legnagyobb arányban erőszakos természetűnek, a viszonylag legkisebb arányban pedig a HírTV híradásaiban. Ezekben az arányokban némi szerepet játszhatott a bűnügyi hírek már említett mennyiségével való összefüggés.

Amikor az erőszakos természetű konfliktusokat tárgyaló híregységek mennyiségét az összes híregység számához viszonyítottuk, csak minimális különbségeket találtunk a csatornák között: mindegyik vizsgált műsor a híreinek nagyjából a 19–20 százalékában foglalkozott valamilyen erőszakos cselekménnyel (lásd a 16. táblázatot).

16. táblázat. A fizikai erőszak aránya a híradásokban (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Fizikai erőszak 18,8 19,8 19,8, 19,6 19,1
Nincs fizikai erőszak 81,2 80,2 80,2 80,4 80,7
Összes híregység 234 229 273 262 256

Láthatjuk, hogy a vizsgált hírműsorok mindegyike távol áll attól, hogy elborítsa az erőszak. Ezzel együtt sem vitatható azonban, hogy egy feszültségekkel, konfliktusokkal teli világot tárnak a nézők elé, amelyből egyáltalán nem hiányoznak az erőszakos vonások, az erőszakos fellépések sem. Ha a 14–16. táblázatok alapján ebből a szempontból kívánnánk néhány vonással felvázolni a csatornák arculatát, némi leegyszerűsítéssel a következőket mondhatnánk: az MTV1 híradója viszonylag kevés konfliktusról számol be, és e konfliktusok között viszonylag kevés az erőszakos; a TV2, az RTL Klub és az ATV hírműsorai viszonylag sok konfliktusos híregységet közölnek, és e híregységek között viszonylag sok tartalmaz erőszakot; a HírTV híradója nagyon sok konfliktust tár a nézői elé, de ezek közül viszonylag nem sokhoz társul erőszak.

9. Bulvárosodás?

Hagyományosan meglehetősen élesen elhatárolódott egymástól a mértékadónak tartott, az állampolgárok közéleti tájékoztatását – legalábbis elvben – feladatának tekintő, objektivitásra törekvő, „komoly”, felelős hírszolgáltatás, illetve a szenzációk, a botrányok, a bűnügyi tudósítások, a kis színes hírek, a pletykák, a tabloidok közlésére szakosodott, könnyed, szórakoztató bulvársajtó. Az utóbbi időben azonban egyre többen úgy látják, hogy

„a média objektivitása, azaz az információ előnyben részesítése a szórakoztatással szemben az újságírás professzionális eszménye inkább, semmint gyakorlati valósága” (Császi, 2002: 116).

Ennek a véleménynek az erősödésében két, egymással alighanem összefüggő tényező játszott szerepet: egyfelől a „komoly” informálásnak és a szórakoztató, bulvár irányultságnak világszerte érzékelhető összecsúszása, másfelől annak a hírek hagyományos információközlő felfogását némileg megkérdőjelező nézetnek a terjedése, hogy a bulvársajtónak, a tabloidnak, az infotainmentnek is megvannak a maguk, semmiképpen sem lebecsülendő társadalmi-kulturális funkciói – hozzájárulnak a morális rend fenntartásához vagy esetenkénti újradefiniálásához. Felmerül a kérdés: vajon tetten érhető-e a bulvárosodás, az infotainment tendenciája a legnézettebb magyarországi tévéhíradókban?

Az általunk vizsgált műsorok szép számmal tartalmaztak olyan híregységeket, amelyekkel kapcsolatban minden bizonnyal jogosan alkalmazható a „bulvár” jelző, hiszen nyilvánvalóan nem olyasféle fontos információkat tartalmaznak, amelyekre az állampolgároknak feltétlenül szükségük lehetne közéleti tájékozódásukhoz, a világban való eligazodásukhoz, mindennapi ügyeik intézéséhez.

A televíziós híradókban megjelenő bulvár irányultság mértékét megragadni hivatott 17. táblázat négy kategóriát különít el. Ezek a következők:

(Zárójelben megjegyezzük, hogy mivel a kategóriák között nincsenek éles, természet adta határok, hanem a szubjektivitásnak is teret adó minősítésekről, értékválasztásokról van szó, egy-egy híresemény besorolásnál lehetnek bizonytalanságok.)

17. táblázat. A bulvárirányultság jelenléte a híradókban (a híregységek százalékában)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Komoly tájékoztatás 70,8 53,1 57,7 67,8 75,4
Kétértékű 25,2 36,1 27,9 26,8 21,3
Bulvár 3,1 9,4 10,2 4,9 0,4
Jelentéktelen 0,9 1,4 3,4 0,4 1,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összes híregység 234 229 273 262 256

Az egyértelműen bulvárnak minősíthető híregységek aránya az RTL Klub és a TV2 műsorában a legmagasabb. Az ATV és az MTV híradóiban lényegesen kevesebb az ilyen anyag, a HírTV-n pedig szinte alig lelhető fel. A kétértékű, tehát a bulvárhoz tartozó, de a komoly tájékoztatás által is vállalható híregységek aránya mind az öt vizsgált csatornán jelentős, az érdektelenség, a jelentéktelenség kategóriájába tartozó anyagok viszont egyedül az RTL Klub híradójában fordultak elő viszonylag magasabb számban. Nem kétséges, hogy a kétértékű híregységeknek a csatornánkénti híranyag ötödére-negyedére-harmadára, tehát mindenképpen figyelemre méltó hányadára való kiterjedése nem kis részt abból adódik, hogy – mint ezt már többször is említettük – a vizsgált időszakban több olyan rendkívüli bűncselekmény, valamint egy súlyos tűzeset is történt Magyarországon, amely hálás témát jelenthetett a bulvár érdeklődésnek, de amelynek tárgyalásától a komoly tájékoztatás sem tekinthetett el (lövések a rendőrpalotára, hármas családgyilkosság, a veszprémi postásgyilkos elfogása és a móri vérengzéssel való kapcsolat felvetődése, a pénzszállító autó fegyveres megtámadása az autópályán, illetve a debreceni paneltűz).

Érdekességként említjük, hogy a leginkább kultivált bulvártémák között a bűnügyek és a katasztrófák mellett – még a hírességekkel kapcsolatos értesüléseket is meghaladó mennyiségben – az állatokkal kapcsolatos történeteket is találunk. Ezek az RTL Klub hírműsoraiban a leggyakoribbak, de megtalálhatók a többi csatornán, még a bulvárt leginkább távoltartó HírTV-n is (MTV: 4 híregység, TV2: 5, RTL: 11, ATV: 2, HírTV: 1).

Ami a csatornák bulvárhoz való viszonyának különbségeit illeti, a 16. táblázaton jól látszik, hogy a TV2 és az RTL Klub ment el a legtovább az infotainment felé, de – talán a nézőkért folytatott versenyben kényszerhelyzetben érezve magukat – az ATV és az MTV híradói is teret engednek bulváranyagoknak. Egyedül a HírTV hírműsora látszik következetesen elzárkózni a tisztán bulvárelemektől.

10. Azonos és eltérő események, témák

A híradók között fennálló hasonlóságok és különbségek kézenfekvő mutatója, hogy melyek voltak azok az események, témák, amelyek mindegyik csatorna híradójában megjelentek, és melyek azok, amelyek az öt közül csak az egyikben tűntek fel.

A vizsgált 14 napon mindössze 48 olyan esemény fordult elő, amelyről mindegyik híradó beszámolt, miközben 433 olyan eseményt találtunk, amelyről csak az egyik műsor adott hírt. Az egyezések alacsony és a teljes különbözések magas száma kissé meglepő: mivel azonos típusú műsorokról (a médiatörvénynek a hírszolgáltatási kötelezettséggel és a közszolgálatisággal kapcsolatos passzusai által is érintett országos hatókörű, főműsoridős híradókról) van szó, azt vártuk volna, hogy szerkesztőik között nagyobb a szakmai egyezés a hírértékekről, a műsorba kerülést meghatározó szelekció szempontjairól.

Azoknak a híregységeknek a tartalmi típusairól, amelyek mind az öt híradóba bekerültek, a 18. táblázat közöl gyakorisági adatokat.

18. táblázat. Az öt csatorna egyező híregységeinek tartalmi típusai (abszolút számok)

Politika 11
Belpolitika 10
Külpolitika 1
Gazdaság 5
Egészségügy 5
Oktatásügy 2
Külföld: politika 5
Bűnügyek 7
Balesetek, katasztrófák 5
Fenyegető ügy 4
Színes 4
Összes egyező híregység 48

Az öt csatorna egyező híranyagának több mint a fele politikai-közéleti eseményeket, illetve ügyeket tárgyalt. Ezek a következők: belpolitika – Gyurcsány évértékelése, Orbán évértékelése, az MDF elnökválasztás előtt, az SZDSZ elnökválasztása, a Fidesz-népszavazás újra az Alkotmánybíróság előtt, a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése kivonulással, Simor András jelölése az MNB élére, az AB megsemmisítette Budapest rendeletét a tüntetésekről, március 15. ünnepi előkészületek, Holokauszt emléknap; külpolitika – Putyin–Gyurcsány-találkozó Moszkvában; gazdaság – az elvárt adót más adófajta helyettesíti, a 4-es metró építése csúszik és többe kerül, Aba Botond távozik a BKV-tól, a ferihegyi kiszolgálók sztrájkja, húsbotrány; egészségügyi reform – vizitdíj (II. 12, II. 13., II. 14.), kórházátszervezés elleni tüntetés, beteg halála a mentőautóban Hódmezővásárhely és Szentes között; oktatásügy – a budapesti szakiskolák ügye (II. 14., II. 15.).

A mind az öt csatornán közölt hírek közül 13 külföldi helyszínhez kötődött, de ötnek jelentős magyar vonatkozása is volt (Gyurcsány Ferenc Putyinnál, brit vírusvád Magyarország ellen [II. 12., II. 13.], két magyar hegymászó halála Olaszországban, a magyar származású Simonyi a világűrben), és még az Oscar-díj odaítélésről szóló tudósítások is említést tettek arról, hogy a jelöltek közé egy magyar animációs film is bekerült, de végül nem nyert. Több külföldi esemény is éles konfliktusokat tükrözött, és fizikai erőszak is megjelent bennük (Irak: halálos ítélet, robbantások siíták ellen, Szentpétervár: Putyin-ellenes tüntetés), vagy legalábbis erőszakra utaltak (Madrid: terroristák pere, Hágai Nemzetközi Bíróság a szrebrenicai felelősségről).

A politikától-közélettől többé-kevésbé független, nagy hírértékűnek tartott események sorában már sokszor emlegetett rendkívüli bűnügyeket (lövések a rendőrpalotára [II. 13., III. 14.], hármas családgyilkosság, fegyverek lefoglalása, molotov-koktélos fiú, postásgyilkos elfogása – a móri szál [II. 18., II. 26.], a pénzszállítók elleni géppisztolyos rablási kísérlet az autópályán), baleseteket, szerencsétlenségeket (magyar hegymászók halála Olaszországban, keceli mérgezett gyerekek válságos állapotban, Toller balesetének pere, földrengés Indonéziában, debreceni panelháztűz), valamint részben külföldi vonatkozású veszélyeket (brit vírusvád Magyarország ellen [II. 12., II. 13.], madárvírus Oroszországban, a víz világnapja: kiszáradhat a Duna) találunk.

Az öt csatorna azonos anyagai között akadt néhány színes hír is (Oscar-díj, mohácsi busójárás, balatoni szezonnyitás, Simonyi a világűrben), ezek azonban sokkal inkább a kulturális események (esetleg az érdekességek és médiaesemények) kategóriájába, semmint a bulvár, a tabloid világába tartoztak.

Az egyező híresemények alapján az öt csatorna által közösen osztott hírértékek között mindenképpen ott sejthetjük az alábbiakat: politikai-közéleti fontosság; hazai (magyar) érintettség, közelség; nagy, rendkívüli bűnügyek; rendkívüli balesetek, szerencsétlenségek; a külvilág konfliktusgócai és erőszakos konfrontációi; veszélyek, járványok; érdekességek (de nem tabloid, nem bulvár).

Az egyezőkhöz képest tulajdonképpen sokkal érdekesebbek a csak a csatornák egyikén közölt hírek, hiszen ezek az egyes híradók egyéni vonásait, egyéni profilját tükrözhetik, és egyéni törekvéseikről, egyéni kommunikációs stratégiá­jukról árulkodhatnak (lásd a 19. táblázatot).

19. táblázat. A csak az egyik csatornán előfordult híregységek tartalmi típusai (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Belpolitika 14 8 5 24 32
Külföld (komoly, főleg politika) 9 8 7 24 27
Gazdaság 20 7 13 10 7
Egészségügy 4 1 9 6 7
Oktatásügy 1 1 4 1 6
Kultúra 14 3 1 2 2
Igazságszolgáltatás 3 3 2 0 0
Környezet 1 11 4 0 1
Egyházak, vallás 1 0 0 0 1
Veszélyek 2 5 4 1 0
Baleset 8 6 8 6 2
Bűnügy 0 16 11 8 2
Színesek, érdekességek 16 23 21 11 4
Egyéb 7 8 11 7 9
Összesen 100 100 100 100 100
Az összes híregység, amely csak egyetlen csatornán fordult elő 73 74 105 93 88
A csak az egyetlen csatornán előfordult híregységek az összes híregység százalékában 31 32 38 35 34
Összes híregység 234 229 273 262 256

(Zárójelben felhívjuk a figyelmet arra, hogy volt néhány olyan esemény – és ilyenek persze más időszakokban is akadnak –, amelyekről több csatorna is hírt adott, de nem egy időben, hanem kisebb-nagyobb csúszásokkal, különböző napokon. Például arról, hogy Tánczos Gábor visszautasítja cellatársa vádjait, a vizsgált időszakban először az ATV számolt be [II. 12.], három nap múlva viszont a TV2 is tudósított róla [II. 15.]. Elemzésünkben ezeket az időben elcsúszó híradásokat ugyanazokról az eseményekről csatornánként külön híregységekként regisztráltuk.)

A 19. táblázat alsó sorairól az olvasható le, hogy minél több a híregység egy csatornán, annál több a csak ezen a csatornán előforduló egyedi hír. Ez elég természetes összefüggésnek tűnik, hiszen minél több eseményen akad meg a szerkesztő szeme, annál valószínűbb, hogy olyanra talál, amely más híradóban nem szerepel.

Az MTV híradójában a csak ott előforduló egyedi híregységek között a komoly politikai-közéleti témájúak dominálnak. Ezek például a következők: gazdaság – gyorsuló infláció (II. 14.), ötmillió forint lett az utazásszervező irodák kötelező kauciója (II. 15.), bezár a Forte gyár (II. 14.), változatlan maradt az MNB-alapkamat (II. 26.); belpolitika – a Fidesz tiltakozik Illés Zoltán csepeli feljelentése ellen (II. 14.), a szabadságok ügye a parlament előtt (III. 6.), eljárás a fideszes kordonbontók ellen (III. 22.); kultúra – MTV-s tévéfilmek felújítása, gyártása (III. 6.), szűkül a lemezpiac (II.2 6.), Magyarországon van a világ harmadik legnagyobb szőnyeggyűjteménye, amelyet brit adakozó segítségével állítanak ki (III. 14.).

Az utóbbi témacsoport híreinek gyakorisága azért is figyelemre méltó, mert a vizsgált híradók közül egyedül az MTV-é szentel jelentősebb teret a kulturális élet eseményeinek, ügyeinek. A közszolgálati csatorna egyedi híregységeinek csoportjában a politikai-közéleti túlsúly mellett jelentős arányban szerepelnek színes hírek, érdekességek is (például: újra együtt a Police zenekar [II. 13.], a legjobb magyar kávéház kiválasztása [II. 17.], régi, színes, favázas villamos Debrecenben [III. 14.]), amelyek között bulvár irányultságú tabloidok is felbukkannak (például: brit ejtőernyős szerencsés balesete [II. 13.]).

A csak TV2 és az RTL Klub híradói által közölt hírek között az erősen bulvárjellegű anyagok (színesek, érdekességek, tabloidok) a gyakoriak (például TV2: fáról megmentett medve [II. 12.], gólyák tavaszi visszatérése [II. 16.], a riói karnevál előkészületei [II. 15.]; RTL Klub: részeg horgász cápát fogott Ausztráliában [II. 16.], uszonyprotézis egy delfinnek [II. 15.], albínó wallaby egy állatkertben [II. 15.]), de viszonylag magas bennük, különösen a TV2-n a bűnügyi hírek aránya is (például TV2: Tánczos Gábor cellatársának vádja [II. 15.], szökés a pécsi börtönből [III. 22.], hétvégi házak rablóinak elfogása [III. 22.], újra nyomoznak a Fenyő-gyilkosság ügyében [III. 22.]; RTL Klub: önrabló benzinkutas [II. 14.], kétszeres csecsemőgyilkos asszony [II. 15.], Győr mellett öt szarvas lemészárlása [II. 26.]).

Említést érdemel, hogy az összes híradó közül egyedül a TV2 közöl jelentősebb mennyiségben környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos híregységeket (például: Ausztriából érkező szennyeződés a Rábán [II. 13.], környezetszennyező trágyalé folyik egy kis folyóba [II. 15.], az enyhe tél miatt sok a kártevő és a kullancs [II. 15.]), továbbá az egyedi hírek között az MTV után az RTL Klub jelentkezik a leggyakrabban gazdasági témákkal (például: a kamatadó miatt csökkennek a betétek [II. 15.], borzárjegy: a szigorítás mellett és ellene [II. 18.], drágul a baromfihús a madárvírus-járvány miatt [II. 18.]).

A csak az ATV híradójában előforduló hírek és témák között igen nagy – az MTV-nél tapasztaltat is meghaladó – a belpolitikai tartalmúak mennyisége (például: Szilvásy cáfolja távozása hírét a MEH éléről [II. 12.], Árpád-sávos zászlók egy szentendrei templomon [II. 18.], Torgyán új pártot alapít [III. 14], Gyurcsány Bálint fenyegető levelet kapott [III. 30.]), de a külföldi komoly politikai anyagok ugyanilyen magas arányban fordulnak elő (például: Iránban elégedetlenség a fundamentalista kormánnyal [II. 17.], vadászrepülőgépek Japánban [II. 17.], kuvaiti olajfinomítók műszaki zavara [II. 18.]). Jól érzékelhető, de a két nagy kereskedelmi csatornánál tapasztaltat meg sem közelítő súllyal vannak jelen a bulvárszerű színes hírek, érdekességek (például: bionikus szem vakoknak [II. 16.], David Beckham az USA-ba szerződik [II. 17.], milánói divatbemutató [II. 18.], tigris operációja Oroszországban [II. 26.]), valamint a bűnügyi tudósítások (például: drogcsempészésért letartóztatott nő kártérítési pere [II. 12.], rendőrségi kitüntetés egy szökött rab elfogásáért [III. 06.], hatalmas bankkártyás csalás az USA-ban és Nagy-Britanniában [III. 30.]).

A csak a HírTV híradójában szerepelt hírek között (az összes vizsgált csatornát tekintve) kiemelkedően nagy a belpolitikai tartalmúak aránya. Ezen a téren azonban a csatorna legfőbb jellegzetességét nem is önmagában a kiugró mennyiség, hanem az adja, hogy e belpolitikai anyag meghatározó részét olyan híregységek képezték, amelyek a kormányoldalra nézve kedvezőtlen, vele szemben kritikus és elutasító információkat közöltek. Például: a Kossuth téri tüntetők követelik, hogy Gyurcsány mondjon le (II. 14.), kórházátszervezés ellen tüntetés Hódmezővásárhelyen (II. 14.), 60 ember tüntetése a Nyugati téren a kormány ellen (II. 16.), a Die Presse cikke Molnár Lajos szovjet-orosz kötődéseiről (III. 17.). A HírTV egyedi hírei között a külföldi tudósítások is igen gyakoriak voltak, mégpedig szinte kivétel nélkül konfliktusos, nemritkán erőszakos tartalommal (például: libanoni merénylet keresztény családok ellen [II. 13.], mexikói tiltakozás az USA bevándorlási szabályai ellen [III. 14.], izraeli–palesztin lövöldözés [IV. 7.], Gázában megölték a BBC újságíróját [IV. 15.]), viszont – szemben a többi csatorna híradójával – csak egészen kis arányban szerepeltek színes hírek, érdekességek, és ha feltűntek is, hatásvadászat nem nagyon volt jellemző rájuk (például: magyar tudományos szenzáció a két egyensúlyi helyzetű test [II. 12.], USA: nagy tél, sok hó [II. 14.], csángó bál [II. 17.], Rex kutyaotthon: kutyavásárlás [IV. 7.]).

A csak az egyik csatorna híradóiban előfordult hírek alapján tovább erősíthetjük, illetve árnyalhatjuk a vizsgált hírműsorok profiljával kapcsolatos korábbi megállapításainkat:

11. Szereplők: a tévéhíradókban megjelenő társadalmi ágensek

Amikor a demokratikus társadalmakban a mértékadó médiával szemben azt az igényt támasztják – és lényegében ebben áll a média tájékoztatási funkciója –, hogy a törvények megszabta keretek között a lehető legteljesebben tegye nyilvánossá, beláthatóvá a közéletet, és ruházza fel az állampolgárokat a felelős véleményalkotáshoz és döntéshez szükséges információkkal, akkor nem utolsósorban azt várják el, hogy a médián keresztül minél teljesebben és minél hitelesebben legyenek elérhetők, megtapasztalhatók a közéleti ágensek kommunikációi, beszédaktusai. A közéleti ágensek és közkommunikációik médiamegjelenítésének alapvetően kétféle módja van. Az egyik esetben – gondoljunk mindenekelőtt a nyomtatott sajtóra – a közszereplők verbális megnyilatkozásait újságírók, riporterek, tudósítók írják le, foglalják össze, idézik. A másik esetben – ezt kínálja a televízió – lehetőség nyílik arra, hogy a közéleti ágensek a saját szavaikkal, a saját hangjukon és a saját arcukkal nyilatkozzanak, ami sokkal hitelesebbnek hat.

A következőkben azt vesszük szemügyre, hogy a vizsgált tévéhíradók a belföldi híranyagukban miképpen adtak lehetőséget a különféle társadalmi alanyoknak arra, hogy saját szavaikkal, saját hangjukon megszólalva, mintegy élőben váljanak a hírek szereplőivé. Először lássuk azt a kérdést, hogy a közügyek tárgyalásában mekkora súlyt helyeztek a híradók a bennük érintett szereplők saját hangon történő, élő megszólaltatására (lásd a 20. táblázatot.)

20. táblázat. Megszólaltatott szereplők a belföldi híregységekben

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Szereplők száma 286 267 254 202 238
Az egy híregységre eső szereplők száma 1,7 1,8 1,3 1,2 1,3
Az összes belföldi vonatkozású híregység 170 146 201 165 179

A megszólaltatott szereplők abszolút számát tekintve az MTV híradója áll az élen, majd sorrendben a TV2, az RTL Klub, aztán a HírTV, végül pedig az ATV hírműsora következik. A 22. táblázat számai azt jelentik, hogy az MTV egy híradóban átlagosan 20, a TV2 19, az RTL Klub 18, a HírTV 17, az ATV pedig 14 társadalmi ágenst szólaltatott meg valamilyen ügyben. Ha a megszólalók számát a (belföldi) híregységek mennyiségéhez viszonyítjuk, akkor hasonló sorrendet kapunk azzal a különbséggel, hogy az RTL Klub híradója – a híregységei magas számának következtében – kissé lejjebb, a HírTV-vel egy szintre csúszik.

A 21. táblázat arról informál, hogy a vizsgált híradók milyen arányban szólaltatnak meg a saját hangjukon, élőben, különféle intézményi szerepeket betöltő társadalmi ágenseket. (A táblázatban alkalmazott kategóriák értelmezéséhez magyarázatul megjegyzem, hogy a kormány tagjai a minisztereket, az államtitkárokat jelenti; a minisztériumok, országos intézmények, hatóságok kategóriába az APEH, a Versenyhivatal stb. vezetői, munkatársai kerültek, függetlenül attól, hogy – joggal vagy sem – valamelyik politikai oldal elkötelezettjének tartják-e őket; a civil szférához soroltam a formális civil szerveződések, alapítványok, egyesületek, társaságok vezetőit, tagjait, továbbá az alkalmi gyülekezések, tiltakozások szervezőit, részvevőit – például a Kossuth téri tüntetőket, a Morvai-bizottságot.)

Az összes vizsgált híradóban a politikusok, a politikai közszereplők kapnak szót a leggyakrabban (a legtöbb híregységben), azonban az RTL Klub és az ATV hírműsorai a politikusok megszólaltatásában jelentősen elmaradnak a másik három csatornához képest. Az egészségügy, illetve a rend- és biztonságvédelmi szervek munkatársainak mind az öt híradóban való viszonylag gyakori megszólaltatása nyilvánvalóan összefügg az egészségügyi átalakításokkal, illetve az időszak rendkívüli bűneseteivel.

21. táblázat. Megszólaltatott társadalmi ágensek a belföldi híregységekben (százalék)*

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Államfő (Sólyom László) 1,1 0,0 0,0 0,0 0,6
Kormányfő (Gyurcsány Ferenc) 4,7 5,6 1,9 4,2 4,4
A kormány tagjai 11,2 6,3 4,5 4,9 7,8
MSZP-politikus 3,5 4,2 0,9 4,2 4,4
SZDSZ-politikus 5,9 4,2 0,0 3,0 4,4
BP főpolgármestere (Demszky Gábor) 1,2 2,1 0,9 1,2 0,6
Baloldali önkormányzati politikus 1,8 2,1 0,5 1,8 2,2
Egyéb baloldali politikus 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Az ellenzék vezetője (Orbán Viktor) 1,2 2,1 0,5 1,8 1,1
Fidesz-politikus 9,4 8,4 2,5 6,7 11,2
KDNP-politikus 2,9 0,7 0,0 0,6 1,1
MDF-politikus 3,5 0 0,5 1,2 0,6
Jobboldali önkormányzati politikus 4,1 5,6 1,9 1,8 6,7
Egyéb jobboldali politikus 0,0 2,8 0,0 1,2 1,1
Önkormányzati politikus párthovatartozás feltüntetése nélkül 1,8 2,1 7,5 3,0 2,8
Gazdasági aktorok 15,3 20,3 11,9 9,1 8,9
Kulturális szféra 14,1 16,1 8,5 7,3 11,7
Igazságszolgáltatás, jogrendszer 3,5 11,2 2,5 3,0 2,8
Rend- és biztonságvédelmi szervek 12,3 27,9 15,9 14,5 7,8
Egészségügy 18,8 13,3 15,4 12,3 16,2
Minisztériumok, országos intézmények 3,5 5,6 4,5 1,8 1,7
Érdekvédelem 5,9 0,7 0,5 2,4 5,6
Egyházi személyiségek 0,6 0,0 0,0 0,0 0,6
Civil szféra 7,1 4,2 6,9 3,6 9,5
Szakértők 3,5 6,3 2,5 5,4 1,1
Polgárok intézményi szerep nélkül 31,1 34,9 35,8 25,4 17,9
Az összes belföldi vonatkozású híregység 170 146 201 165 179

* A táblázat azt tünteti fel csatornánként, hogy az összes híregység százalékában hány híregység szólaltatta meg az egyik vagy a másik szereplőt. Mivel ugyanaz a híregység több szereplőt is megszólaltathatott, illetve nem mindegyik híregységben szólalt meg szereplő, az összeg nem egyenlő 100 százalékkal.

Általánosan jellemzőnek mondható a gazdaság és a kulturális élet ágenseinek szintén viszonylag gyakori megszólaltatása. Az utóbbi kategória hangsúlyos jelenléte nem utolsósorban az oktatás átszervezésével kapcsolatos híreknek, illetve a tiltakozásoknak volt köszönhető. A civil szféra képviselőinek a minisztériumi és a hatósági munkatársakét elérő, helyenként meg is haladó megszólalási gyakorisága pedig alighanem a tiltakozási akciók szinte folyamatos tavaszi jelenlétével magyarázható.

Igen gyakori – az RTL Klub, a TV2 és az MTV1 híradójában a híregységek harmada, viszont az ATV és a HírTV híradóiban ritkább – azoknak az intézményi szerep nélküli polgároknak a megszólaltatása, akik a híregységekben véletlen szemtanúként, az utca embereként, hétköznapi állampolgárként, az intézményi és egyéb történések érintettjeként és hasonló minőségekben jelennek meg. Ők képviselik az átlagembert, a nép hangját. Gyakori megszólaltatásuk funkcióját és hatását tekintve egyfelől a híregységek valószerűségének, hitelességének erősítését, másfelől az „emberközelbe hozását”, familiárissá tételét szolgálják.

A valószerűsítés és a hitelesítés hasonló, de persze más konnotációjú (az átlagemberrel, a laikus közvéleménnyel szemben a szakértelemre, a hozzáértésre hivatkozó) eszköze a szakértők megszólaltatása. A vizsgált híranyagban egyebek között például február 13-án és 14-én találkozhattunk az alkalmazásával, amikor a rendőrpalotára leadott géppisztolylövésekkel foglalkozó tudósítások közül többen is megszólaltattak fegyverszakértőt.

12. Pártatlanság, kiegyensúlyozottság, objektivitás

A különböző pártállású politikus közszereplők megszólaltatásának mennyisége a hírműsorok pártatlanságának, kiegyensúlyozottságának sűrűn használt indikátora (lásd például Plauschin, 2004). E tekintetben az öt csatornánál csekély különbséget találtunk. Mint a 22. táblázat mutatja, enyhe kormányoldali fölény a jellemző, ami leginkább a TV2 és az MTV1, a legkevésbé pedig a HírTV és az ATV híradójában érhető tetten. Ez alapján úgy tűnhet, hogy a vizsgált időszakban a televíziós híradók valamelyest a kormányoldalnak kedveztek. Ebben a kis mértékű arányeltolódásban azonban túlzás lenne (különösen a HírTV esetében) a kormányoldalnak kedvező kiegyensúlyozatlanságot sejteni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közügyek alakításában a hatalmi helyzetben, a kormányzati pozíciókban lévő politikusoké a kezdeményező szerep, akik a politikai-közéleti eseményekről készült híradásokban sem megkerülhetők, így ez a minimális különbség teljesen természetesnek tekinthető. (Ez a körülmény motiválja, hogy több országban is azt a hírfolyamot tekintik kiegyensúlyozott hírszolgáltatásnak, amelyben a politikusok médiaszereplései a kormány tagjai, a kormánypártok és az ellenzék között egyenlő mértékben oszlanak meg.)

22. táblázat. Megszólaltatott politikusok párthovatartozás szerint (százalék)

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HÍRTV
Kormányoldali 56 58 54 52 52
a kormány tagja 32 28 40 24 26
nem kormánytag 24 30 14 28 26
Ellenzéki 44 42 46 48 48
Összesen 100 100 100 100 100
Összes megszólaltatott politikus 84 60 35 63 82

Merőben más képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a híradóknak a hazai belpolitika eseményeivel és ügyeivel foglalkozó híregységei milyen arányban közvetítettek egyfelől a kormányoldallal, másfelől az ellenzéki oldallal szemben kritikus, elutasító vagy rá nézve kedvezőtlen tartalmakat. A 23. táblázaton azt látjuk, hogy mind az öt vizsgált híradó esetében jóval nagyobb arányban fordultak elő olyan híregységek, amelyek a kormányoldalt kritizáló, rá nézve kedvezőtlen részleteket tartalmaztak, mint olyanok, amelyek az ellenzéki oldalra vetettek rossz fényt. Ezen belül azonban a HírTV messze kiemelkedett a mezőnyből: híradójának híregységei között majdnem háromszor annyi volt a kormányoldal-kritikus, mint az ellenzékkritikus. Az arányokat talán még jobban érzékelteti a 24. táblázat.

23. táblázat. A kormányoldallal, illetve az ellenzéki oldallal szemben kritikus vagy rá nézve kedvezőtlen híregységek aránya a belpolitikai vonatkozású híranyagban (százalék)*

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
A kormányoldallal szemben kritikus, rá nézve kedvezőtlen 68 87 57 89 92
Az ellenzéki oldallal szemben kritikus, rá nézve kedvezőtlen 46 66 50 73 33
Az összes belpolitikai vonatkozású híregység 57 32 47 44 78

* Az összeg nem egyenlő 100 százalékkal, mert ugyanaz a híregység a kormányoldalt kritizáló és az ellenzéket kritizáló részleteket is tartalmazhatott.

24. táblázat. Az egy híradóra eső kormányoldal-kritikus és ellenzékkritikus híregységek száma

MTV1 TV2 RTL Klub ATV HírTV
Kormányoldal-kritikus 2,8 2,0 1,9 2,8 5,1
Ellenzékkritikus 1,8 1,5 1,6 2,3 1,8

Az adatok alapján a TV2, az RTL Klub és az ATV híradójának kormányoldal-kritikussága mérsékeltnek, az MTV1-é valamivel erősebbnek tűnik. A HírTV hírműsorát viszont az előbbi csatornákkal összevetve oly mértékű kormányoldal-kritikusság jellemzi, hogy az már csak a „rendkívüli”, a „túltengő” jelzőkkel írható le. Természetesen megalapozottan lehet amellett érvelni, hogy a mértékadó médiának nemcsak joga, hanem kötelessége is kritikus szemmel figyelni a hatalom birtokosainak a tevékenységét, különösen egy olyan időszakban, amikor a kormányoldal – gazdasági-pénzügyi egyensúlyi problémákkal is küzdve – nagyszabású átalakításokba, reformokba kezd. Az a kiegyensúlyozatlanság azonban kormányoldal és ellenzék között, amellyel a HírTV híradóiban találkoztunk, nem csupán erős kritikai érzékenységet, hanem a kormányoldallal szembeni negatív elfogultságot és propagandisztikus hajlamokat tükröz. (A HírTV hírszerkesztésének kiegyensúlyozatlanságára lásd még a csak ezen a csatornán előforduló hírekről írottakat.)

Ezzel szemben a csak az ATV híradóiban közölt hírek között akadt néhány olyan, amely bizonyára nem tartozik az ellenzéki média által favorizáltak közé; például: Kóka János állami pénz igénybevétele nélkül vett részt a bécsi operabálon (II. 17), feltörték Kóka János honlapját (II. 18.), Árpád-sávos zászlók egy szentendrei templomon (II. 18.), Gyurcsány Bálint fenyegető levelet kapott (III. 30.). Úgy véljük azonban, hogy pusztán néhány (összességében nem több mint hét-nyolc) ilyen híregység előfordulása miatt megalapozatlan lenne az ATV híradójáról egyoldalúságot feltételezni.

Olyan eseteket, amelyek akár a valamelyik politikai oldal felé való húzás tüneteiként is értelmezhetők, néhányszor más híradókban is találtunk, ha nem is a HírTV-t idéző tendenciózus egyoldalúságra utaló gyakorisággal, hanem inkább csak egyedi, kirívó furcsaságként. Ezek közül talán az MTV1 híradójának az Orbán Viktor évértékelő beszédéről beszámoló tudósítása volt a legfeltűnőbb február 16-án, amely a vizsgált híradókban példátlanul hosszú időt – nyolc percet szánt az eseményre: öt percet magára a beszédre, és majdnem három percet a pártok reagálására. Ilyen hosszú megszólalásra nem volt lehetősége egyetlen politikusnak sem a többi híradó egyikében sem (még a HírTV-ben az ellenzék vezető személyiségeinek sem). Ráadásul a közszolgálati csatornán a Gyurcsány Ferenc négy nappal korábbi parlamenti évértékeléséről szóló tudósítás, a pártreagálásokkal együtt, alig több mint hat percet tett ki.

13. Tényközlés versus véleményformálás

A kiegyensúlyozottság, a pártatlanság témaköréhez szorosan kapcsolódik a kérdés: vajon a híradók az események tálalásában a tényközlésekbe nem kevernek-e nyíltan vagy bújtatottan szerkesztőségi véleményt, értékítéletet? Korábban már jeleztük, hogy egyik híradó sem tartalmazott kommentárokat vagy egyéb publicisztikai anyagokat. Arra sem találtunk példát, hogy a műsorvezetők bármilyen módon minősítették volna a hírek szereplőit és azok tetteit. Ebben az értelemben tehát a tények és a vélemények nem keveredtek egymással a híregységek verbális és vizuális szövegében.

Jól tudjuk azonban, hogy a tényinformációk megfelelő sorrendbe állítása, önmagukban szigorúan tényszerű hírek célzatos egymás után szerkesztése is hordozhat üzenetet oly módon, hogy nyilvánvalóan – vagy legalábbis feltehetően – szándékolt következtetésre késztet. Ilyesféle, a tények célzatos csoportosítására épülő sugalmazások meglehetősen gyakoriak a HírTV híradóiban. Jó példa lehet a február 13-i adásban a rendőrpalotára leadott lövésekkel foglalkozó összeállítás vége: Varga Mihály (Fidesz) sajtótájékoztatón hosszan beszélt arról, hogy a terrorveszélyt a baloldal emlegeti előszeretettel, majd az az – egyébként csak a HírTV által közölt – információ következett, hogy a lövések napján TomCat, az ismert ellenzéki vagabund szabadon járt-kelt a rendőrség által megerősített őrzésűnek mondott rendőrpalotában. A műsorvezető egyetlen szóval sem állította, hogy a rendőrpalotára leadott sorozat a baloldal ármányának eredménye, a politikus nyilatkozatának és TomCat rendőrségi sétájának egymásutánjából azonban explicit állítás nélkül is meglehetősen nyilvánvalóan adódhatott a közönség számára a ki nem mondott üzenet: nincs itt semmiféle terrorveszély, ez az egész a baloldal műve. Ezt megerősítette TomCat nyilatkozatának befejező mondata: „…feltéve, ha van itt valamiféle terrorveszély, és nem csak úgy maguknak csinálták”.

Ugyanez a műsor egy másik, hasonló példával is szolgált a sugalmazó szerkesztésre. A híradó harmadik híregysége arról tudósított, hogy Burány Sándor szocialista politikus a budapesti szovjet emlékműnél az ellenállók és antifasiszták szervezetével együtt emlékezett a II. világháború budapesti harcainak végéről, amelyet – a műsorvezető szavaival – „ők felszabadításnak tartanak”. Buránytól a tudósítás azt idézte, hogy szerinte a jobboldal nem tud mit kezdeni az antifasizmussal. A következő – szintén csak a HírTV híradója által közölt – híregység arról szólt, hogy „eközben” (utalás a szovjet emlékműnél zajlott megemlékezésre) egy eddig ismeretlen antifasiszta szervezet likvidálással fenyegette meg a Fidesz, a MIÉP és a Jobbik vezetőit. Mindez együtt azt sugallhatja a nézőknek, hogy lehet itt valami összefüggés.

A sugalmazó szerkesztés mellett a HírTV híradójában az is megtörtént néhányszor, hogy a valóságnak nem megfelelő módon, hamis színben tüntetnek fel valamilyen kormányzati lépést. Március 14-én például a műsorvezető így kezdte az egyik hírt a kormány adóterveiről: „Átkeresztelve. A kormány nem tágít, júniustól bevezeti az elvárt adót.” Valójában nem felel meg a tényeknek – és ez tulajdonképpen a hír folytatásából gyanítható is –, hogy a kormány újra ugyanazt az adót akarná bevezetni más néven, amelyet az Alkotmánybíróság elutasított. Február 16-án valamilyen, közelebbről meg nem jelölt forrásra való hivatkozással tényként mutattak be valamit, ami akkor legföljebb lehetőség, de nem bizonyosság volt („lapértesülések szerint fizetős lesz a második érettségi”). Április 7-én arról jelent meg tudósítás, hogy egy házaspár népszavazást kezdeményez a több-biztosítós egészségügyi rendszer ellen, mert a férj – állítása szerint – az Egészségügyi Minisztérium honlapján egy tanulmányban azt olvasta, hogy a több-biztosítós rendszerben mindenkinek sokat, még a minimálbéren élőknek is havi 23 ezer forint hozzájárulást kell fizetniük. A képernyőn azt látni, hogy a férfi magyaráz egy számítógépes monitor előtt, amelyen valamilyen nem igazán azonosítható szöveg tűnik fel. A tudósítás véget ér anélkül, hogy az állítólagos tanulmányról a minisztériumot megkérdeznék, tehát nincs megerősítés, de persze cáfolat vagy magyarázat sem.

Hangulatkeltésre a HírTV híradójának más eszközei is vannak. Ezeknek egyike például a kórház-átalakítás és -bezárás kontextusában a sötét titkokat, összeesküvéseket, maffiaszerű területfelosztásokat sejtető „a lovasberényi titkos alku” fordulat ráolvasásszerű ismételgetése műsorról műsorra február 14-én, 15-én és 18-án. De ide sorolható a kormányoldali politikusok, önkormányzatok elleni fideszes feljelentések híreinek halmozása március 30-án, az SZDSZ elnökválasztása idején. A híradó a Magyar Nemzet tényfeltáró riportja alapján hosszú tudósítással indított arról, hogy Kóka Jánost feljelentette egy fideszes képviselő a (többször is felmelegített) dunaújvárosi Hankook-gyárépítés ügyében, majd a soproni fideszes önkormányzat feljelentése következett az előző szocialista polgármester ellen, végül az a hír zárta a sort, hogy a váci Fidesz-frakció mélygarázsépítés-ügyben feljelentette a szocialista polgármestert.

A HírTV híradójában tapasztaltakhoz hasonló „megoldásokra” a többi csatorna híradóiban nem nagyon bukkantunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy másutt egyáltalán nem fordultak elő megtévesztő, hangulatkeltő mozzanatok. Például februárban – nem feltétlenül azonos napon (többnyire 16-án és 17-én) – a vizsgált híradók rövidebben-hosszabban beszámoltak a gyermekeket ábrázoló pornográf felvételekkel kapcsolatos törvénymódosítás ügyéről. A műsorok (a bennük megszólaltatott politikusok és egyéb érintettek) leginkább csak „gyerekpornóként” emlegették az esetleges törvénymódosítás tárgyát, és kísérletet sem tettek arra, hogy kifejtsék: tulajdonképpen mit takar ez a nagyon is hangulatkeltő kifejezés, és mit célozna a törvénymódosítás. Egyedül az RTL Klub híradója adott lehetőséget egy igazságügyi szakembernek és egy kriminológusnak arra, hogy rövid magyarázatokba bocsátkozzon.

14. Összefoglalás

1. A vizsgált hírműsorokat vitathatatlan profizmus jellemzi. Mindegyik igyekszik mindazokat a formai eszközöket felhasználni, amelyek alkalmasak lehetnek a közönség figyelmének megragadására, lekötésére és az üzenet nyomatékosítására. A képernyőn leggyakrabban feltűnő műsorvezetők tapasztalt, rutinos televíziós személyiségek, akik szinte elválaszthatatlanul hozzátartoznak a híradók arculatához. A műsorok gördülékenyen, zökkenőmentesen, technikai problémák és zavaró bakik nélkül haladnak.

2. A híradók legfőbb információhordozó elemei az orális szöveg és a mozgókép. Egészében véve alig fordulnak elő olyan híregységek, amelyekben ne jelenne meg kép, mégpedig meghatározóan mozgókép. Igazán jelentős különbség csak aszerint mutatkozik az egyes csatornák között, hogy hírműsoraik milyen gyakran szólaltatják meg a szereplőket a saját hangjukon, és milyen gyakran szólal meg bennük helyszíni tudósító. Ebből a szempontból nézve az MTV1 és a TV2 híradásai a leginkább információgazdagok. A helyszíni jelenlétet az ATV és a HírTV tudja a viszonylag legkevésbé biztosítani, az élő megszólaltatásban pedig velük együtt az RTL Klub híradója is elmarad az élmezőnytől.

3. A híradók profilját egyfelől a politikai-közéleti érdeklődésük, másfelől a bulvár, a tabloid felé való nyitottságuk határozza meg a leginkább. Nagy általánosságban mind az öt híradóra az a jellemző, hogy a komoly politikai-közéleti témákban a belföldi hírek megelőzik a külföldieket, a bulvár, tabloid műsoregységek hátrább, a műsor második felében kerülnek sorra.

4. Csatornánként jelentős különbséggel ugyan, de az összes híradóban a politikai szférára irányul a legnagyobb figyelem. Ez abban is megmutatkozik, hogy például az egészségügyhöz kötődő események és ügyek is gyakran átpolitizálódnak, így jelennek meg a híradókban – másfelől az átpolitizálódásnak köszönhetően kerültek fel a televíziós híradások napirendjére. Úgy tűnik ugyanis, hogy ha az egészségügy nem lenne a kormányoldal és az ellenzék éles rivalizálásának terepe, egyik televíziós csatornát sem érdekelné különösebben egy-egy szakkérdés.

5. A leggyakrabban az egészségügyben bekövetkezett, illetve az oktatásügyben várható változások, a belpolitikai feszültségekre utaló fejlemények és a nagy bűnügyek szerepeltek a híradókban. Az is elmondható, hogy a tárgyalt eseményekből és közügyekből feszültségekkel, konfliktusokkal, nemritkán erőszakkal, veszélyekkel teli világ képe bontakozik ki. A leginkább tematizált ügyek listáját tekintve egyedül a HírTV tér el karakteresen a többi csatornától, ami összefügg azzal, hogy ennek hírműsorát a többi vizsgált csatornával összevetve jelentős mértékű kormányoldal-kritikusság hatja át.

Irodalom

Angelusz Róbert (2003) Amíg hírekként megjelennek… Az eseményektől a hírekig. Jel-Kép, 3. sz.

Császi Lajos (2002) A média rítusai. A kommunikáció neodurkheimi elmélete. Budapest: Osiris Kiadó & MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.

Gerbner, George (2000) A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris Kiadó – MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.

Plauschin András (2004) A hírműsorok tájékoztatási gyakorlata 2004-ben. Jel-Kép, 1. sz.

Lábjegyzetek

1
Az esti főműsoridős hírműsorokról lásd még Bajomi-Lázár Péter–Monori Áron „Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziózásban” című írását lapunk 2007. őszi számában – A szerk.
2
Lásd még Jenei Ágnes „Miből lesz a hír? A televíziós hírgyártás szervezetszociológiai vizsgálata” című írását lapunk 2001. nyári számában – A szerk.
Felhívás

A Médiakutató szerkesztősége publikációs pályázatot hirdet a következő témákban:

Sztárok, a celebek és az influenszerek

Mesterséges intelligencia

Media1 - Hírek a média világából
Médiakutató podcast

2024

Június A távírótól az internetig: két bináris hálózat összevetése. Boldog Dalmával Jamriskó Tamás beszélget.

Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.

Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató

Január Milyen a magyar médiarendszer? Hibrid vagy autoriter rezsim? Bátory Attilával, Sipos Balázzsal és Sükösd Miklóssal Bajomi-lázár Péter beszélget.

2022

Március Szamizdat vagy valami más? Bolla Ritával, a Nyomtass te is! aktivistájával Bajomi-Lázár Péter beszélget.

Február Lehet-e, szabad-e, kell-e szabályozni a társasmédia-platformokat? Bayer Judit, Polyák Gábor, Rozgonyi Krisztina és Ződi Zsolt médiajogászokkal Bajomi-Lázár Péter beszélget.

Február Mi az a cenzúra? Hol a határ cenzúra és szerkesztés között? Gosztonyi Gergely médiajogásszal Bajomi-Lázár Péter beszélget

Január Ment-e a világ előbbre a computerek által?

Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink

Magyar Kommunikációtudományi Társaság

Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)

Eastbound - Culture, Society, Media

Infokommunikáció és jog

Facebook