• English

• Rovatok
• Kulcsszavak
• Szerzőink
• Rólunk
• Kéziratok benyújtása
• Etikai szabályok
• Publikációs pályázat

Médiakutató 2011 tél

Politika

Makó Ágnes:

Az őszödi beszéddel kapcsolatos online sajtómegjelenések néhány jellegzetessége az Index és az Origo hírportálokon

Az alábbi írás¹ a Textplore szövegelemző szoftver tesztelése során végzett munka bemutatása: a 2006 őszén kiszivárgott „őszödi beszéd” nyomán a két legolvasottabb magyar hírportálon, az Indexen és az Origón keletkezett sajtóvisszhang egyes aspektusait kívánja feltárni, különös tekintettel a cikkek hangvételére, valamint a tudományos kifejezések használatára. A kutatás a 2006 szeptembere és 2011 áprilisa között megjelent, az őszödi beszéddel kapcsolatos online tartalmakra terjed ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a beszédhez gyakrabban kötődnek negatív tartalmú szavak, mint pozitív töltetű kifejezések. A két hírportál összehasonlítása arra enged következtetni, hogy az Indexen megjelent cikkek erősebben ingadozó, de pozitívabb hangvételt képviselnek az Origón publikált írásokhoz képest. Az Origo némileg több tudományos kifejezést használ cikkeiben, mint az Index, és mindkét hírportál esetében enyhe pozitív összefüggést mutat a cikkek „hangvétele” és „szakértelmi foka”. A feltárt, főként leíró jellegű összefüggések mélyebb vizsgálata további, elsősorban kvalitatív kutatást igényel.²

Több mint négy és fél év telt el a magyar közéletet az utóbbi két évtizedben a legerőteljesebben felkavaró és a politikai erőviszonyokat jelentős mértékben átrendező esemény, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök őszödi beszéde óta. Ezen időszak alatt a sajtó változó intenzitással ugyan, de folyamatosan foglalkozott a beszéddel, időről időre visszatért rá, felidézve jellegzetes szófordulatait, sőt: az „őszödi beszéd” kifejezés idővel önmagán túlmutató fogalommá, a botrányt kavart, illetve „leleplező” politikai beszédek metaforájává vált. A kifejezés utóélete így egyrészt bizonyos mértékben eltávolodott a 2006 őszi eseményektől, másrészt pedig a politikai érdekek kívánalmai szerint az eredeti eseményekre is emlékeztetett.

Bár az őszödi beszéd fordulópontot jelentett a politikai életben, mégis csak igen kevés tudományos jellegű munka született ennek kapcsán. A politikatudományi, kormányzati kommunikációs szempontú megközelítés (Kiss, 2007) mellett alig találunk olyan munkákat, amelyek az őszödi beszéd sajtóvisszhangját térképeznék fel, holott eme kisszámú műből is az derül ki, hogy a beszéd kapcsán robbanásszerűen terjedő, „szenzáció alapú” (Fokasz, 2007; Fokasz & Kopper, 2009) témák bontakoztak ki a magyar sajtóban. Többek között ezért is lenne érdemes megvizsgálni, hogy milyen témák és kijelentések jelentek meg a sajtóban a beszéd kapcsán, és ezek a tartalmak hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Emellett az is érdeklődésre számot tartó kérdés lehet, hogy a különböző megszólalók, politikai és közéleti szereplők, valamint sajtóorgánumok milyen érzelmi töltéssel közelítettek az amúgy is megosztó politikai személyiség körül nagy vihart kavaró beszédhez.

Jelen munkámban kvantitatív adatelemzési eszközökkel⁷⁷ kísérlem meg feltárni a beszéd nyomán keletkezett online sajtómegjelenések jellemzőit, főként a cikkek hangvételének pozitív és negatív aspektusaira koncentrálva. Elemzési és megfigyelési egységként cikkeket, illetve bizonyos szavakat alkalmazok. A mélyebb összefüggéseket feltáró kvalitatív elemzés nem képezi jelen kutatás tárgyát, de az eddigi eredmények már feltétlenül kijelölnek egy jövőbeli továbbfejlesztési irányt.

Az írásban az őszödi beszédhez kapcsolódó online sajtómegjelenéseket vizsgálom, ezek közül is az Index és az Origo hírportálokon 2006 szeptembere és 2011 áprilisa között megjelent cikkeket. Az elemzés első változata az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által fejlesztett, Textplore³ nevű online tartalom- és szövegelemző szoftver tesztelési munkálataihoz kapcsolódva készült el, aminek során az Index és az Origo 2006-tól publikált cikkeit elemeztem a szoftver fejlesztési lehetőségeire koncentrálva. Jelen írás a korábbinak továbbfejlesztett, kibővített, szélesebb mintavételen alapuló változata, melynek elemzéseihez a Textplore mellett az SPSS programot használtam fel.

Elemzésem főként illusztratív célokat szolgál és ebből következően bizonyos korlátaival is számolni kell, melyekről itt szeretnék röviden szót ejteni. Az első korlátozó tényező a felhasznált adatbázis, amely feltétlenül tartalmaz bizonyos „zajt” – az őszödi beszéd témájához nem, vagy csak igen lazán kötődő cikkek formájában. Ennek oka, hogy az adatbázisban minden olyan online tartalom szerepel, amely 2006 szeptembere óta jelent meg és tartalmazza az „őszödi” szót. Eme megengedő kritérium hatására néhány olyan cikk is a mintába került, melynek semmiféle politikai kötődése nincs.⁴ Másrészt az írások hossza jelentős szórást mutat, találunk közöttük nagyon rövid írásokat, néhány bekezdéses híreket is. Emellett komoly korlátot jelentett, hogy elemzési egységül a cikkeket választottam, amely lépték túlzottan nagy és nemritkán elfedi az igazán érdekes összefüggéseket. Az ennél kisebb egységek (bekezdések, mondatok, kijelentések) vizsgálatának előnyeit jól példázza Csigó (1998), valamint Kovács & Tóth (1991), de erre e helyen a nagy elemszám miatt nem vállalkoztam. A cikkeket bizonyos – pozitív, negatív, semleges, illetve tudományos és köznyelvi kategóriába sorolt – szavak előfordulási gyakoriságával, illetve arányával jellemeztem. Az ezzel a módszerrel kapott eredményeknél figyelembe kell venni a módszer bizonyos korlátait. Egyrészt az elemzett szavak kiválasztása szubjektív módon történt, másrészt a szavak közötti tartalmi kapcsolatok, összefüggések feltárása további, főleg kvalitatív elemzést igényelne.

Az elemzés tehát kétségtelenül tovább bővíthető, illetve mélyíthető, mindemellett az eddigi eredmények is példát adnak arra, hogy milyen kvantitatív tartalomelemzési célok valósíthatók meg a Textplore programra alapozva, és milyen összefüggéseket lehet feltárni, amelyek kellően biztos kiindulási alapot szolgáltathatnak egy mélyebb, kvalitatív elemzéshez.

A beszéd

Az őszödi beszéd néven ismertté vált beszédet Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal az MSZP-SZDSZ koalíció választási győzelme után tartotta az MSZP-frakció zártkörű alakuló ülésén, a balatonőszödi kormányüdülőben.⁵ A több mint háromórás záróbeszédben Gyurcsány a bevezetendő reformok, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások mellett érvelt a szocialista képviselőcsoport tagjai előtt.⁶

A beszéd egy részletéről készült hangfelvételt 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek juttatták el egyidejűleg több magyar sajtótermék (Origo, Index, Magyar Rádió, RTL Klub) szerkesztőségének. Aznap délután az RTL Klub egyik riportere győri kampányállomásán kérdezte Gyurcsány Ferencet a kiszivárgott beszédrészlettel kapcsolatban. A miniszterelnök elismerte, hogy ő beszél a felvételen.⁷ Először csak a beszéd egyes részletei kerültek nyilvánosságra, a Magyar Rádió a 16 órás hírekben idézett belőle. Rövid idő múlva egy hosszabb, 25 perces rész is megjelent a Magyar Rádió és az Origo honlapján. Gyurcsány Ferenc este több médiumnak, közöttük az Indexnek, a TV2-nek és az ATV-nek is nyilatkozott a hanganyagról. Több esti tévéinterjúban is egyértelművé tette, hogy nem fog lemondani és ma sem gondolja másképp a májusban mondottakat.⁸ A beszéd teljes legépelt szövegét aznap este feltették a miniszterelnöki blogra⁸⁴ a kormányfő magyarázatával együtt. Tíz nappal a kiszivárogtatás után (2006. szeptember 27.) újságírói kérésre felkerült a blogra⁹ a nyilvánosság előtt addig nem ismert, egyórás nyitóbeszéd teljes leirata is.

A beszéd több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett, a kiszivárgást követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. A tüntetés több alkalommal is zavargásokba torkollt, szeptember 18-án este a tüntetésen megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát is.¹⁰ A rendszeres tüntetések a Kossuth téren 2006. november elejéig tartottak. A tüntetők mellett politikusok, politikai szervezetek és közéleti személyiségek is követelték a miniszterelnök lemondását.

A kormány széles körű népszerűségvesztését meglovagolva a Fidesz erőteljes kampányt indított és az önkormányzati választások utáni időszakra egy szakértői kormány felállítását és előrehozott országgyűlési választásokat követelt.¹¹ A kormány – törvényi kötelezettség híján – a Fidesz ultimátumának lejárta után sem mondott le, ehelyett a miniszterelnök bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben. A kormánypárti képviselők egyhangúlag kiálltak Gyurcsány mellett, így az Országgyűlés bizalmat szavazott neki és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és beszédének nyers és indulatos szavai miatt.¹²

A beszéd kiszivárgása jelentős mértékben hozzájárult a baloldali kormány népszerűségének teljes erodálódásához és Gyurcsány 2009-es lemondásához.

A minta

A rendelkezésemre álló adatbázis az Indexen és az Origón 2006 szeptembere és 2011 áprilisa között megjelent cikkeket tartalmazza. Ezekből leválogattam az „őszödi” kifejezést tartalmazó cikkeket 2006. szeptember 17-től kezdődően. Az időpont így többé-kevésbé garantálja, hogy csak az őszödi beszéddel kapcsolatos cikkek kerültek be a mintába.

A vizsgált adatbázis cikkeiből összesen 559 cikk tartalmazta az „őszödi” szót, ebből 313 az Indexen, 246 pedig az Origón jelent meg. A 2.1. táblázatból látható, hogy az Index cikkei (kisebb szórás mellett) átlagosan hosszabbak, mint az Origón megjelent írások: az Index esetében 6623 az átlagos karakterszám, az Origo esetében pedig 5419.
A legrövidebb szövegek mindkét hírportál esetében 500 karakter körüli, egy-két bekezdéses hírek voltak.

1.1 táblázat: A cikkek mintájának főbb jellemzői

	Cikkek száma	Átlagos cikk-hosszúság (karakter-szám)	Cikkhosszúság szórása ?(karakter-szám)(karakter-szám)	Medián cikk hosszúsága (karakter-szám)	Legrövidebb cikk hossza (karakter-szám)	Leghoszszabb cikk hossza ?(karakter-szám)(karakter-szám)	Karakterszám az összes cikkben
Index	313	6623,5	6100,5	4587,0	502	45 468	2073 148
Origo	246	5419,5	7387,1	3593,0	467	71 450	1 333 204
Összesen	559	6093,7	6717,7	4216,0	467	71 450	3 406 352

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

A kiválasztott cikkek jellemzőit bizonyos szavak előfordulásának gyakoriságával igyekeztem megragadni. Ehhez mindkét hírportál cikkeiből 5-5 elemszámú véletlen mintát vettem. A mintába került cikkek összes szavát kilistáztam, majd ezekből kiválasztottam a megítélésem szerint érdekes, pozitív, illetve negatív tartalmú, vagy pedig a politikai téma szempontjából értelmes, tartalommal bíró semleges kifejezéseket, összesen 334 darabot.¹³ A 334 szó előfordulására vonatkozóan gyakorisági táblát készítettem az összes (559) cikkre vonatkozólag és a listát némileg leszűkítettem:

• a listából kikerültek azok a szavak, amelyek 10-nél kevesebbszer fordultak elő az 559 cikkben, kivéve tartalmi okokból: „önvizsgálat” (7 előfordulás), „elhibázott” (9 előfordulás), „igazságbeszéd” (9 előfordulás);
• a listából azok a szavak is kikerültek, melyek legalább 10-szer előfordultak a vizsgált cikkekben, de megítélésem szerint nem illettek bele a vizsgált szavak többsége által kijelölt térbe, például a politikai témáktól viszonylag távoli jelentésük folytán (ilyenek például: „köszön”, „helyzet”, „alapvető”, „bonyolult”).
• A szűkítéssel kialakítottam a végleges, 252 szót tartalmazó listát, majd a szavakat besoroltam a pozitív, negatív és semleges kategóriákba, illetve a köznyelvi és tudományos kategóriákba.¹⁴ A pozitív, negatív és semleges kategóriák kódolása során egy független kontroll-kódolást is elvégeztünk a kódolás megbízhatóságának tesztelése érdekében. A szavak kódolásának konzisztenciáját először Holsti (1969) alapformulájával mértük:

ahol

PAo: a megfigyelt egyetértési arány

A: a szavak száma, melyek esetében a két kódoló egyetértett

nA: az első kódoló által lekódolt szavak száma

nB: a második kódoló által lekódolt szavak száma.

Esetünkben PAo= 2 x 245 / (252 + 252) = 0,97

Ezután Scott (1955) korrekciós tényezővel kiegészített konzisztencia-mutatóját (S) számoltuk ki:

ahol

PAo: a megfigyelt egyetértési arány

k: a kódolás kategóriáinak száma

Esetünkben S = 3/2 x (0,97 – 1/3) = 0,955

Ezek szerint a két kódolás 95,5 százalékban volt konzisztens egymással. Az ezen kívül eső, eltérő szóbesorolásoknál azt az eljárást követtük, hogy a két kódoló megbeszélte az eltéréseket és miután konszenzusra jutott, véglegesítettük a kódolást. Az ily módon konszenzussal kialakított kódolt adatbázis képezi az elemzés tárgyát.

A tudományos kategóriába sorolás kritériuma volt, hogy az adott szó szerepeljen bizonyos politológiai, szociológiai, illetve közgazdasági művek¹⁵ tárgymutatójában.

A különböző kategóriákba tartozó szavak számát a 2.2. és 2.3. táblázatok tartalmazzák.

2.2. táblázat: A vizsgált szavak megoszlása a pozitív, negatív és semleges kategóriák szerint

	Esetszám	Százalék
Pozitív töltetű szavak	55	21,8
Negatív töltetű szavak	53	21,0
Semleges szavak	144	57,1
Összesen	252	100,0

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

2.3. táblázat: A vizsgált szavak megoszlása a tudományos és köznyelvi kategóriák szerint

	Esetszám	Százalék
Tudományos szavak	69	27,4
Köznyelvi szavak	183	72,6
Összesen	252	100,0

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

A cikkek megjelenésének időbeli alakulása

Az őszödi beszéddel foglalkozó cikkek megjelenésének időbeli eloszlása érdekes képet mutat (lásd a 3.1. ábrát): a beszéd kiszivárgását közvetlenül követő, és igen jelentős mennyiségű cikket generáló sajtóvisszhang egy negyedévet követően lecsengett, majd közvetlenül a választások előtt, 2010 első negyedévében újra sok írás jelent meg a témában.

Az őszödi beszéddel kapcsolatban a legtöbb, az Indexen és az Origón publikált cikk – az események aktualitásából következően – 2006 végén jelent meg: az év utolsó három és fél hónapjában összesen 76 darab. 2007 folyamán még negyedévenként 31-49 cikk látott napvilágot a témában az Indexen és az Origón együttesen, az év egészében pedig 157 darab. 2008-ban és 2009-ben már lecsengett a téma: a nyolc negyedévben átlagosan 20-20 cikk jelent meg a két online médiumban, összesen pedig 165 darab a két év során.

2010 első negyedévében a közelgő országgyűlési választások miatt újra reflektorfénybe került az őszödi beszéd, ekkor 60 cikk jelent meg a témában. A 2010 második negyedévétől 2011 első negyedévéig tartó időszakban fokozatos csökkenés jellemzi a megjelenések számát, de így is igen jelentős mennyiségű (161 darab) kapcsolódó írás látott napvilágot. Az adatokból látható, hogy a legtöbb cikk a választási kampány idején (első negyedév) íródott, de az új kormány megalakulásának időszakában is kiemelkedő számú írás említette az előző kormányzat választási vereségéhez hozzájáruló őszödi beszédet.

3.1. ábra: Az őszödi beszéddel kapcsolatosan megjelent cikkek száma az Indexen és az Origón együttesen (2006. IV. negyedév–2011. I. negyedév), darab, N=559

Forrás: Saját számítás a Textplore alapján

A cikkek „hangvétele”: pozitív, negatív tartalmú és semleges kifejezések a cikkekben

Az elemzés következő részében megkísérlem feltárni, hogy az őszödi beszédet említő cikkek milyen jellegzetes, a témához szorosan kötődő pozitív, negatív és semleges töltetű szavakat, kifejezéseket használtak, valamint, hogy ezek gyakorisága és egymáshoz viszonyított aránya mutat-e eltérést a két hírportál cikkei között.

A vizsgált szövegek elemzése azt mutatja, hogy a negatív tartalmú szavak némileg gyakrabban kötődnek az őszödi beszéd témájához, mint a pozitív tartalmú kifejezések: az elemzés tárgyát képező cikkekben 3837-szer fordul elő a vizsgált 53 negatív tartalmú szó, a kiválasztott 55 pozitív töltetű kifejezés pedig 3618-szor (lásd a 4.1. táblázatot). Tehát – a semleges kategóriát ez esetben figyelmen kívül hagyva – az összes vizsgált szóelőfordulás 48,5 százaléka pozitív és 51,5 százaléka negatív tartalmú.

4.1. táblázat: A vizsgált pozitív és negatív tartalmú szavak előfordulása az őszödi beszéddel foglalkozó cikkekben

	Pozitív tartalmú szavak		Negatív tartalmú szavak
	Esetszám	Százalék	Esetszám	Százalék
Index	2342	64,7	2307	60,1
Origo	1276	35,3	1530	39,9
Összesen	3618	100,0	3837	100,0

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

Mind a pozitív, mind a negatív tartalmú szavak az Index cikkei között olvashatóak gyakrabban. A körülbelül 3800 negatív tartalmú szóelőfordulás 60 százalékát az Index cikkeiben találjuk meg, a 3600 pozitív tartalmú előfordulás esetében pedig 65 százalék köthető az Indexhez. Az Index, vizsgálatba bevont, cikkeiben átlagosan 7,4 negatív tartalmú szó fordul elő, az Origónál pedig 6,2. A pozitív tartalmú szavak esetében azt tapasztaltuk, hogy az Index cikkeiben átlagosan 7,5 darab található, az Origo írásaiban pedig átlagosan 5,2.

Ebből azonban még nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az Index írásai töltésüket tekintve polarizáltabb – de ezzel együtt pozitívabb – hangvételűek, mint az Origo cikkei, mivel a jelenség hátterében több ok is meghúzódhat. Egyrészt: a beszéddel foglalkozó cikkek közül több jelent meg az Indexen, mint az Origón (313 darab, szemben az Origo 246 darab cikkével). Másrészt fontos tényező az Indexen megjelent cikkek nagyobb átlagos terjedelme: mint azt a korábbiakban láthattuk egy, az őszödi beszéddel foglalkozó Index-cikk átlagosan 6623 karakter hosszú, az Origónál pedig mindössze 5419 karakter az átlag. A cikkek eltérő átlagos hosszának hatását úgy szűrtük ki, hogy a vizsgált pozitív vagy negatív tartalmú, illetve semleges szavak adott cikkben való előfordulásának számát elosztottuk a cikk karakterszámban megadott hosszával, majd megszoroztuk ezerrel, így megkaptuk az ezer karakterre jutó pozitív vagy negatív tartalmú, illetve semleges szavak számát.

Ennek eredményeképpen kapott átlagos, ezer karakterre jutó szóelőfordulásokat tekintve (lásd a 4.2. táblázatot és a 4.1. ábrát) azt láthatjuk, hogy a cikkek hosszának hatását kiszűrve továbbra is fennállnak a fenti összefüggések: a negatív tartalmú szavak mindkét portál cikkeiben gyakrabban fordulnak elő, mint a pozitív tartalmú kifejezések. Az Origo cikkeiben kissé több negatív tartalmú szó található, mint az Indexen megjelent írásokban, de a két hírforrás között kicsi a különbség. A pozitív tartalmú szavak ezzel ellentétben jóval gyakrabban fordulnak elő az Index cikkeiben, mint az Origo esetében. Az összes, pozitív vagy negatív konnotációval rendelkező szó ezer karakterre jutó számát tekintve pedig láthatjuk, hogy az Indexen megjelent tartalmakban általában gyakoribbak a „töltéssel” rendelkező szavak, tehát az Origo írásai némileg semlegesebbnek tekinthetők.

4.2. táblázat: A vizsgált pozitív és negatív tartalmú szavak átlagos ezer karakterre jutó száma az őszödi beszéddel foglalkozó cikkekben

	Pozitív tartalmú szavak	Negatív tartalmú szavak	Összesen
Index	1,02	1,24	2,26
Origo	0,85	1,29	2,14
A két forrásban együttesen	0,95	1,26	2,21

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

4.1. ábra: A vizsgált pozitív és negatív tartalmú szavak ezer karakterre jutó száma az őszödi beszéddel foglalkozó cikkekben az Indexen és az Origón, N=559

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

A pozitív és negatív tartalmú szavak ezer karakterre jutó, hírportálok szerinti előfordulását egyutas varianciaanalízissel¹⁶ megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a negatív tartalmú szavak esetében nincs szignifikáns összefüggés a szavak előfordulása és a hírforrás között, a pozitív töltetű kifejezések esetében azonban az eltérés szignifikánsnak bizonyult.

Tehát eredményeink alapján elmondható, hogy az Indexre jellemző a szélsőségesebb, nagyobb ingadozást mutató hangvétel, amely némi pozitív irányú eltolódást mutat az Origóhoz képest.

Vizsgálódásunkat a leggyakrabban előforduló 20-20 pozitív és negatív tartalmú kifejezésre szűkítve (és a szavak ezer karakterre jutó számát tekintve) azt láthatjuk, hogy a pontdiagram adatpontjainak többsége az átló felett található (lásd a 4.2. ábrát), amiből az derül ki, hogy a vizsgált kifejezések többsége nagyobb számban fordult elő az Index cikkeiben, mint az Origo sajtómegjelenéseiben. Ez alól kivétel a pozitív töltetű szavak közül a „támogat”, a „nyílt” és az „őszinte”. A negatív töltetű szavak közül ennél többre igaz, hogy az Origo írásaiban találhatóak meg nagyobb számban, ezek a „tüntető”, a „hiány”, a „hazugság”, a „zavargás”, a „kiszivárgás”, a „megszorítás”, valamint a „távozás”.⁹³

4.2. ábra: A leggyakoribb pozitív és negatív tartalmú szavak ezer karakterre jutó száma az őszödi beszéddel kapcsolatosan az Indexen és az Origón megjelent cikkekben, N=559

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

Az elemzett cikkek hangnemét a bennük előforduló pozitív, illetve negatív tartalmú és semleges szavak egymáshoz viszonyított arányával, egy mutatóba sűrítve vizsgáltam. Az e célra létrehozott, cikkek szintjén értelmezett „hangvételmutató” a cikkenként előforduló pozitív és negatív tartalmú szavak¹⁷ különbségét a vizsgált pozitív, illetve negatív tartalmú és semleges szavak együttes számához viszonyítja, így +1 értéket veszi fel, ha a cikkben csak pozitív tartalmú szavak szerepelnek, –1-et pedig akkor, ha csak negatív tartalmú szavakat találunk az adott írásban.¹⁸

hangvétel = (pozitív – negatív) / (pozitív + negatív + semleges)

A „hangvételváltozó” átlagos értéke –0,02 az Indexről származó cikkek esetében, az Origónál pedig –0,04. A változó szórása az Index-cikkeknél 0,1, az Origo cikkeinek esetében pedig 0,11. Az egyutas varianciaanalízis eredményei¹⁹ alapján ez a különbség szignifikánsnak bizonyult, vagyis elmondható, hogy az őszödi beszédet érintő, illetve ezzel foglalkozó cikkek hangvétele inkább negatív mindkét hírportál esetében, de az Index esetében a pozitívabb hangvételmutató azt jelzi, hogy a beszéddel kapcsolatos írásokat a semleges, illetve pozitív tartalmú szavak inkább jellemzik.

A 4.3. ábrán látható, hogy a hangvételmutató átlagos értéke mindkét hírportál esetében és szinte minden vizsgált negyedévben negatív értéket vett fel. Kivétel ez alól négy negyedév (2007 és 2008 első negyedéve, 2009 második és negyedik negyedéve, valamint 2010 negyedik negyedéve), mely időszakban az Indexre vonatkozó hangvételmutató enyhe pozitív, illetve nulla értéket mutatott, valamint 2008 első negyedéve, mely esetben az Origo mutatója is a pozitív tartományban tartózkodott. Az Origo cikkei majdnem minden vizsgált negyedévben negatívabb hangvételűek, mint az Index írásai, kivéve 2007 utolsó, valamint 2009 és 2011 első negyedévét – ekkor az Index mutatójának értéke alacsonyabb, mint az Origóé.

4.3. ábra: Az őszödi beszéddel kapcsolatosan megjelent cikkek átlagos „hangvétele” az Indexen és az Origón (2006. IV. negyedév–2011. I. negyedév), N=559

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

A vizsgált negyedéveket (lásd a 3.1. ábrát) három jól elkülönülő időszakra bonthatjuk. Az első („kirobbanás”) a beszéd kiszivárgásától, 2006 szeptemberétől 2007 végéig, a téma időleges lecsengéséig tart. Ebben az időszakban 233 darab, az „őszödi” szót tartalmazó cikk született a két vizsgált hírportálon. A második időszak („csend”) 2008 és 2009 egészét öleli fel, amikor a témát övező sajtóvisszhang viszonylag elcsendesedett, ekkor nyolc negyedév alatt 165 cikk született. A harmadik időszakot („reneszánsz”) a téma reneszánsza fémjelzi, ez 2010 első negyedévétől 2011 első negyedévéig tart. Az adatbázis összesen 161 cikket tartalmaz ezen időszakból.

Amint az a 4.4. ábrán látható, a cikkek átlagos „hangvétele” érdekes módon nem a „kirobbanás”, hanem a „csend” időszakában volt a legnegatívabb. Az Indexre vonatkozó hangvételmutató viszonylag stabil értékeket mutat mindhárom időszakban, az Origóra jellemző mutató azonban a közbülső, 2008–2009-es időszakban a legnegatívabb.

4.4. ábra: Az őszödi beszéddel kapcsolatosan megjelent cikkek átlagos „hangvétele” az Indexen és az Origón, három különböző időszakban, N=559

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

A cikkek „szakértelmi foka”: tudományos és köznyelvi kifejezések előfordulása

Az őszödi beszéddel foglalkozó cikkek nyelvezetének nemcsak a pozitív-negatív skálán való elhelyezkedését érdemes megvizsgálni, hanem azt is, hogy mennyi köznyelvi és mennyi tudományos jellegű szót használnak. Jelen esetben – a témából következően – a tudományos kategória főként politológiai kifejezéseket jelent, melyek közé egyrészt általános politológiai fogalmak (pl. közigazgatás, parlament, demokrácia), másrészt konkrét, hazai vonatkozású kifejezések (pl. MSZP, Fidesz) kerültek. Emellett a tudományos kategóriába soroltuk a gyakran előforduló szociológiai (pl. hatalom, intézmény) és közgazdaságtani (pl. infláció, államadósság) kifejezéseket is.

A „szakértelmi fok” változó a cikkben előforduló tudományos kifejezések számát a köznyelvi és a tudományos szavak (tehát az összes vizsgált szó) együttes számához viszonyítja, így a mutató a 0 értéket akkor veszi fel, ha a cikkben csak köznyelvi szavak szerepelnek, +1-et pedig akkor, ha csak tudományos szavak olvashatóak az írásban.

szakértelmi fok = tudományos / (köznyelvi + tudományos)

A „szakértelmi fok” változó átlagos értéke az Index cikkeinél 0,4 (0,15-ös szórással), az Origónál pedig 0,44 (0,16-os szórással). A varianciaanalízis eredményei²⁰ azt mutatják, hogy ez az eltérés szignifikáns, tehát az Origo némileg több politológiai-közgazdaságtani kifejezést használt az őszödi beszédet érintő, azzal foglalkozó cikkeiben, mint az Index.

Az 5.1. ábrán látható, hogy a „szakértelmi fok” majdnem minden vizsgált negyedévben magasabb az Origo esetében, mint az Indexnél. Kivételt képez ez alól 2007 első, harmadik és negyedik negyedéve.

5.1. ábra: Az őszödi beszéddel kapcsolatosan megjelent cikkek átlagos „szakértelmi foka” az Indexen és az Origón (2006. IV. negyedév–2011. I. negyedév), N=559

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

Az 5.2. ábra négy negyede a „hangvétel” és a „szakértelmi fok” alapján négy kategóriába sorolja a cikkeket. A 0,5-nél kisebb vagy azzal egyenlő szakértelmi fokú cikkeket „közérthetőnek”, a 0,5 feletti értékkel jellemezhetőeket „szakértőinek” nevezzük. A pozitív (vagy nulla) és negatív hangvétellel együtt így kapjuk meg az ábrán látható négy negyedet: a „közérthető pozitív”, a „közérthető negatív”, a „szakértői pozitív” és a „szakértői negatív” kategóriákat.

Az ábrán látható, hogy a cikkek „hangvétele” és „szakértelmi foka” enyhe pozitív összefüggésben áll egymással mindkét hírforrás esetében. Az Origónál a regressziós egyenes negatívabb tartományban húzódik, mint az Index-cikkekre illesztett egyenes, meredeksége viszont kissé nagyobb (az R2 értéke 0,15, míg az Indexnél 0,12). Ebből következően elmondhatjuk, hogy mindkét hírportálra igaz, hogy a cikkeik szakértelmi fokának növekedésével együtt nő a „hangvételmutató” értéke, de ezen összefüggés kissé erősebb az amúgy negatívabb hangvétellel jellemezhető Origónál, mint az Indexnél.

5.2. ábra: Az őszödi beszéddel kapcsolatosan megjelent cikkek „hangvétele” és „szakértelmi foka” az Indexen és az Origón, N=559

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

Az 5.2. ábrán az is jól látszik, hogy a „közérthető” tartományba eső cikkek körében a pozitív-negatív skálán megfigyelhető szórás nagyobb, mint a „szakértői” részen található írások esetében. Ez az összefüggés még szemléletesebben jelenik meg az 5.3. ábrán, ahol a szakértelmi fok szerint képzett tizedekben²¹ figyelhetjük meg a hangvétel átlagát és szórását. Láthatjuk, hogy a szakértelmi fok növekedésével az átlag nő, a szórás pedig csökken. A fentiekből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a több tudományos kifejezést tartalmazó, az eseményeket általánosabb szinten megközelítő cikkek hangvétele általában semlegesebb, illetve enyhén pozitívabb, mint az inkább köznyelvi kifejezésekkel élő írások, valamint a hangvétel kevésbé ingadozik a tudományos nyelvezetű írások esetén.

5.3. ábra: Az őszödi beszéddel kapcsolatosan megjelent cikkek „hangvételének” átlaga és szórása a „szakértelmi fok” szerint képzett decilisekben, N=559

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

Az 5.2. ábra négy negyedét külön-külön megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az összes vizsgált cikk 53 százaléka (296 darab) a „közérthető negatív” negyedbe esik. Ennek ellenpólusa, a „szakértői pozitív” negyed tartalmazza a legkevesebb cikket (13 százalék, 73 darab). A „szakértői negatív” és a „közérthető pozitív” kategóriák közepes mennyiségű cikket tartalmaznak: rendre 99, illetve 91 darabot, amely az összes cikk 18, illetve 16 százalékának felel meg. Hírportál szerinti bontásban mind a „közérthető pozitív” és a „közérthető negatív”, mind a „szakértői pozitív” negyedekben az Index-cikkek vannak többségben, kizárólag a „szakértői negatív” negyedben dominál (61 százalékkal) az Origo.
A legnagyobb, 74 százalékos Index-túlsúly a „közérthető negatív” negyedet jellemzi.

Kitekintés – kvalitatív elemzési lehetőségek

A tanulmányban vázolt kvantitatív adatelemzési módszerek jó néhány érdekes tendenciára rávilágítanak, de elfedik a szövegekben megtalálható mélyebb, tartalmi összefüggéseket. A cikkek kisebb egységenként történő vizsgálatát, a különböző kapcsolódó témák és az egyes megszólalókhoz köthető tartalmak feltérképezését egy kvalitatív elemzés keretei között lehetne megvalósítani.

Jelen tanulmánynak nem volt célja a fenti mélységű elemzés, de egy illusztratív példa segítségével bemutatjuk, hogy miért is fontos a vizsgált szövegek részletekbe menő megismerése. Példánk az őszödi beszéd kapcsán felbukkanó egyik jellemző szópár, a „hazudik” („hazugság”) és az „őszinte” („őszinteség”) szavak egymondatos szövegkörnyezetét²² vizsgálja az Indexen és az Origón megjelent, a beszédhez kapcsolódó cikkekben.

Az eredmények azt mutatják, hogy a „hazudik” és „hazugság” szavak a vizsgált cikkekben túlnyomóan, a 263-ból 253 esetben (tehát 96 százalékban) a szó eredeti értelmét viselik, negatív tartalmúak, és az őszödi beszédben elhangzottakra, valamint a Gyurcsány-kormányra vonatkoznak. Például: „hazudott a választóknak”, „a kormány hazugságai”, „társadalmi hazugság”, „hazugság a kampányban”, „politikai hazugság”, „manipuláció és hazugság”. A fennmaradó 10 esetben a „hazugság” szó a tagadó forma miatt nem mondható egyértelműen²³ negatív tartalmúnak (pl. „nem hazudtam”, „sohase hazudtam”), vagy szófordulatként jelenik meg („hazudnék, ha azt mondanám”).

Ezzel szemben az „őszinte”, „őszinteség” szavakról – amellett, hogy sokkal kevesebbszer fordulnak elő a cikkekben, mint a „hazudik” és a „hazugság” szavak – jóval több esetben derült ki, hogy pozitív tartalmat egyáltalán nem hordoznak, csupán szófordulatként vannak jelen (pl.: „beszéljünk őszintén”, „őszintén szólva”). Így a 65 előfordulásból 26 semleges tartalmúnak mondható, és csak a fennmaradó 39 említéshez (60 százalék) kötődik valódi pozitív tartalom.

Már a fenti egyszerű példából is látható, hogy a szövegek kvalitatív, részleteket feltáró elemzése, a szövegösszefüggések vizsgálata fontos továbblépést jelent az őszödi beszéd sajtóvisszhangjának megismerése irányában.

Gyurcsány-interjúk

A vizsgálatba bevont, az Origón megjelent cikkek között külön figyelmet érdemel az a négy, Gyurcsány Ferenccel készült interjú²⁴, mely – a korábbi kritériumoknak megfelelően – 2006. szeptember 17-e után jelent meg és szerepel benne az „őszödi” szó.

A vizsgált 252 szó gyakoriságát a négy cikkben kiszámolva (lásd a 7.1. táblázatot) láthatjuk, hogy – a korábban vizsgált összes cikkel ellentétben – itt a pozitív tartalmú szavak dominálnak. A négy cikk összesen 32 pozitív tartalmú kifejezést és 28 negatív tartalmút használ a vizsgálatba bevont 55 pozitív, illetve 53 negatív töltetű szó közül. Emellett a szavak gyakorisága is eltér az összes cikkben megfigyelt tendenciától: a pozitív tartalmú szavak összesen 224-szer, a negatívak pedig mindössze 152 alkalommal szerepelnek az interjúszövegekben.

Az őszödi beszéd kapcsán felmerült egyik jellemző szópáros, az őszinteség-hazugság dichotómia is a fentiek szerint jelenik meg az interjúk szövegeiben: az „őszinte” szó 23 említéssel a harmadik leggyakoribb a pozitív tartalmú szavak listáján, a „hazugság” pedig a kilencedik helyen áll 5 említéssel.

7.1. táblázat: A vizsgált szavak előfordulása a vizsgált Gyurcsány-interjúkban, N=4

Sorszám	Pozitív tartalmú szavak1		Negatív tartalmú szavak2
		Esetszám		Esetszám
1	élet	26	nehéz	22
2	erős	25	probléma	21
3	őszinte	23	hiány	20
4	igazság	19	baj	11
5	önálló	13	megszorítás	10
6	fejlesztés	11	hiba	10
7	világos	11	szegény	6
8	szép	10	kudarc	5
9	lehetőség	10	hazugság	5
10	változás	9	kétséges	4
11	tudás	7	rombol	4
12	egyensúly	7	veszély	3
13	büszke	6	kemény	3
14	támogatás	6	botrány	3
15	izgalmas	5	lemond	3
16	nyugodt	4	súlyos	3
17	jövő	4	kényszerít	2
18	remél	3	megbukik	2
19	támogat	3	bűn	2
20	változtatás	2	brutális	2
21	érdem	2	titok	2
22	látványos	2	teher	2
23	győz	2	ellenfél	2
24	bizalom	2	félelem	1
25	megoldás	2	mélypont	1
26	esély	2	bukás	1
27	minőségi	1	zavargás	1
28	értelmes	1	tüntetés	1
29	hatékony	1
30	egységes	1
31	kedvező	1
32	nyílt	1
33	örül	1
34	győzelem	1
	Összesen	224		152

Forrás: saját számítás a Textplore adatbázisa alapján

Következtetések

A Textplore programcsomag segítségével végzett tartalomelemzésből kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök őszödi beszéde jelentős sajtóvisszhangot váltott ki egyrészt közvetlenül a beszéd elhangzását követő hónapokban, másrészt a három évvel később lezajlott országgyűlési választási kampány során. A két elemzésbe bevont hírportál, az Index és az Origo közül az Index vette ki részét aktívabban a téma köré csoportosuló közlések publikálásában.

A beszéddel kapcsolatban megjelent szövegekből összességében az látható, hogy az őszödi beszéd inkább negatív, mint pozitív megítélés alá esett ezekben, mivel a vizsgált cikkekben a téma szempontjából jellegzetes kifejezések közül a negatív tartalmúak fordultak elő nagyobb arányban.

A pozitív és negatív tartalmú kifejezések hírportálonkénti megjelenése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az Index írásai némileg szélsőségesebb, ingadozóbb hangvételűek, az Origo cikkei pedig mérsékeltebb megfogalmazásúak. Emellett az Indexen valamivel pozitívabb kép bontakozik ki az őszödi beszéddel foglalkozó megjelenésekben, mint az Origo esetében.

A „szakértelmi fok” vizsgálata azt mutatja, hogy az Origo némileg nagyobb arányban használ tudományos kifejezéseket a beszéddel kapcsolatos cikkeiben, mint az Index. Emellett mindkét hírforrás esetében azt találtuk, hogy a cikkek „szakértelmi foka” enyhe pozitív összefüggésben van azok hangnemével, tehát a „szakértői” írások hangvétele általában semlegesebb, illetve enyhén pozitívabb, mint azoké, amelyeket inkább a köznyelvi kifejezések dominálnak. Az adatokból az is kitűnt, hogy a tudományos nyelvezetű írások esetén a hangvétel szórása kisebb, azaz kisebb ingadozást mutat, mint a közérthető cikkek körében.

Az elemzés rámutatott néhány, a hírforrások és a közölt tartalmak jellege között fennálló összefüggésre. Az őszödi beszéd percepciójának mélyebb feltárása azonban gazdagabb ismeretanyag gyűjtését és kvalitatív tartalomelemzési módszerek alkalmazását teszi szükségessé.

Irodalom

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Második javított és bővített kiadás, szerk.: Spéder Zsolt. Budapest: Osiris kiadó.

Antal László (1976): A tartalomelemzés alapjai. Budapest: Magvető Kiadó (Gyorsuló idő).

Csigó Péter (1998): A gazdasági stabilizációs diskurzus – a konszolidáció diskurzusa. Szociológiai szemle, 3.

Enyedi Zsolt & Körösényi András (2004): Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris Kiadó.

Fokasz Nikosz (2007): Örökzöldből szenzáció – A hazugság közbeszédi metamorfózisa. In: Magyarország politikai évkönyve 2006-ról. Sándor Péter, Tolnai Ágnes, Vass László, Sándor Ágnes (szerk.), Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.

Fokasz Nikosz & Kopper Ákos (2009): Szenzációk kettős szerepben. Az emlékezés helyei és miliői a médiában. Szocio-lógiai Szemle.4, 25–42.

Goodin, R. & Klingemann, H. (2003): A politikatudomány új kézikönyve. Budapest: Osiris Kiadó.

Holsti, Ole R. (1969): Content analysis for the social sciences and humanities. Reading, MA: Addison-Wesley

Kiss Balázs (2007): Botrány, spin, válság. Az őszödi beszéd kormányzati kommunikációja. In: Magyarország politikai évkönyve 2006-ról. Sándor Péter, Tolnai Ágnes, Vass László, Sándor Ágnes (szerk.), Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.

Körösényi András & Tóth Csaba & Török Gábor (2003): A magyar politikai rendszer. Budapest: Osiris kiadó.

Kovács Éva & Tóth István János (1991): Ki mit mondott 1990-ben? Választási pártprogramok tartalomelemzése. Politikatudományi Szemle, 1.

Samuelson, P. A. & Nordhaus, W. D. (2005): Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó.

Scott, W. A. (1955): Reliability of content analysis: The case of nominal scale coding. Public Opinion Quarterly

Síklaki István (2007): Egy szociálpszichológus spekulációi. In: Magyarország politikai évkönyve 2006-ról. Sándor Péter, Tolnai Ágnes, Vass László, Sándor Ágnes (szerk.), Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.

Weber, R. P. (1990): Basic Content Analysis (Quantitative Applications in the Social Sciences). Newbury Park, CA: Sage Publications.

Végjegyzetek

1 A négy cikkben a vizsgált pozitív szavak közül egyszer sem szerepel: önvizsgálat, igazságbeszéd, nemes, szerencsés, működőképes, spontán, összefogás, lelkiismeret, bátorság, szenvedélyes, különleges, lendület, tisztességes, szerencse, helyreállítás, megnyer, stabilitás, remény, növekedés, békés, együttműködés.

2 A négy cikkben a vizsgált negatív szavak közül egyszer sem szerepel: fájdalmas, elhibázott, indulatos, kormányválság, romlás, sérül, hülye, végighazudik, kedvezőtlen, trükk, összecsapás, csúnya, háború, kínos, durva, kiszivárogtatás, romlik, tüntet, kiszivárgás, ostrom, távozás, hazudik, vereség, tüntető, válság.

© Médiakutató Alapítvány 2000–2024.   Impresszum